Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Untitled Document

Régebbi hírek

Bizonyítvány 2017.

A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg


Tovább a teljes cikkre >>

Független vizsgabizottság 2017.

A szülő, illetve a nagykorú tanuló a bizonyítvány átvételét követő 15, azaz tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le

Ha az iskola egyáltalán kiadja a bukott tanuló bizonyítványát!

Keszei Sándor az MSZOE és a FŐSZEGY közös sajtószóvivője: 06-30/433-8754 vagy 787-7852


Tovább a teljes cikkre >>

Gimnáziumok bezárása sérti a szabad szakmaválasztás jogát, mivel a szakképesítések többsége érettségi vizsgához kötött.

Gimnáziumi érettségivel rendelkező tanulók számának csökkentése miatt még tragikusabb helyzetbe kerülhet a modernizált gazdaság, a közszféra és az egészségügy a magasan képzett szakemberek hiánya miatt!

Az MSZOE javaslata ellenkezője a kamarai elképzeléseknek!

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754)


Tovább a teljes cikkre >>

„Tanév-értékelés” szülői nézőpontból

Az iskolai oktatás és a pedagógusok szerepének túlértékelése

Az oktatás színvonalának emelése elsősorban a szülők ügye!

 

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433 8754 vagy 1-787-7852)

 


Tovább a teljes cikkre >>

Igazolatla óra 2017.

Miért nem elég, ha a szülő ad igazolást gyermeke óvodai, iskolai hiányzásáról?

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754 vagy 1-787-7852)


Tovább a teljes cikkre >>

Teljes cikkek:

Bizonyítvány 2017.

A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg

A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az érettségi vizsga és a szakmai vizsga tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap. A bizonyítvány közokirat, ami a tanuló személyes tulajdona. Az iskola nem tagadhatja meg a bizonyítvány kiadását a tanév végén.

Szülők panaszolják, hogy az iskolák visszatartják, azaz „lefoglalják” a tanulók év végi bizonyítványát, ha valamilyen pénzbeli vagy természetbeni követelésük van velük szemben, vagy nem adták vissza a könyvtárból kölcsönzött ingyen tankönyvet.

Az iskola nem adósságbehajtó szerv, nincs joga lefoglalni a tanuló bizonyítványát, nem kényszerítheti a szülőket a sokszor jogtalan pénzkövetelések kifizetésére.

Álláspontunk szerint a jövedelem nélkül tanulóktól semmilyen indokkal nem lehet pénzt kérni.

Ha az iskolának pénzkövetelése van a tanulóval szemben, akkor azt polgári peres úton érvényesítheti, ha tanuló munkába áll és lesz miből levonni a bíróság által megítélt összeget.

A szülő csak akkor kötelezhető fizetésre, ha az óvoda iskola, kollégium írásban kikéri a szülő nyilatkozatát, hogy tudja-e vállalja a költségek önkéntes kifizetését.  [Nkt. 83. § (2) a) pont]

Nemleges nyilatkozat esetén az iskolának nincs joga pénzt követelni.

A szülő beleegyezése (aláírt nyilatkozat) nélkül semmilyen tanulóra háruló pénzbeli vagy természetbeni követelést nem kell teljesíteni! A bíróság sem ítéli meg a szerződés nélküli pénzköveteléseket.

A köznevelés ingyenességének jogszabályi meghatározása

Az Alaptörvény XI. cikk értelmében: Magyarországon a kötelező alapfokú, és mindenki számára hozzáférhető középfokú oktatás ingyenes köznevelési közszolgáltatás.

Érthető ez?

Az Alaptörvény meghatározása azt jelenti, hogy az iskola az ebédpénzen kívül más pénzt nem „szedhet” a tanulóktól és a szülőktől.

Indokolatlan iskolai pénzkövetelések (többek között)

Sok iskola addig nem adja ki az év végi bizonyítvány, ameddig a tanuló nem fizeti ki az osztálypénz „hátralékát”, az önkéntesen vállalt vagy kényszerű alapítványi befizetés törlesztő részletét, a tanítási időben szervezett pedagógiai programhoz kapcsolódó ingyenes tanulmányi kirándulás, erdei iskola költségeit, a ballagási ruha, vagy az érettségi bankett árát, amelyen a tanuló nem is vett részt, stb.

Szülői panasz, hogy év végén zaklatják a nem fizető szülőket, utólag fizessék ki a felhasznált másolópapír árát, a pedagógusnapi ajándékot, az iskolai rendezvények költségeit, stb.  

Jogtalan pénzkövetelés az ellenőrző könyv árának beszedése is, ami kötelező iskolai nyomtatvány.

Indokolatlanul kér kártérítést az iskola az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulóktól, ha az iskola által kölcsönzött új vagy használt tankönyv a tanév folyamán lapjaira hullik szét.

Az iskola nem kérhet kauciót, nem szedhet kölcsönzési díjat a könyvtári könyvekért, ugyanakkor jogosan kérheti az iskolai könyvtárból kölcsönzött könyvek árát, ha azokat a tanuló elvesztette, de a bizonyítványát nem tarthatja vissza ezek miatt.

A szakképző iskolák kártérítést követelnek, ha a tanuló eltör egy szerszámot, vagy elront egy munkadarabot, pedig felelősségbiztosítás alapján a biztosító megtéríti a kárt. Jogtalanul kérnek pénzt szakképző iskolák a vizsgamunkához biztosított anyagért, gép és szerszámhasználatért.

Figyelem!

A legtöbb iskola nem ad semmilyen elismervényt vagy számlát a beszedett pénzekről, de ha a szülő nem fizet, akkor gyermeke nem kapja meg bizonyítványát.

A legális iskolai pénzbeszedés és pénzkezelés szabályai

Az iskola a tanítási időn kívül szervezhet olyan térítési díjas programokat, foglalkozásokat, amelyek igénybe vétele nem kötelező, de előtte ki kell kérni az iskolaszék (szülői szervezet) véleményét.

A nem ingyenes szolgáltatások maradéktalan teljesítéséért az iskola csak akkor követelhet pénzt a szülőktől, ha írásos megállapodásban (szerződében) rögzítették a térítési díj összegét a fizetés feltételeit és a szülő aláírásával igazolta, hogy vállalja a díj kifizetését.

A számviteli szabályok szerint a köznevelési intézményekben beszedett pénzekről az iskolának elismervényt, kérésre számlát kell kiadni, a beszedett pénzeket be kell vételezni és könyvelni kell.

A szülőknek meg kell megkövetelni, hogy az iskola számoljon el a beszedett pénzekkel!

Akár jogos az iskola pénzkövetelése, akár nem, a tanulóktól nem lehet pénzt követelni, egyszerűen azért, mert nincs jövedelmük. Érthető ez? A szülők nem kötelesek kifizetni az iskola indokolatlan pénzköveteléseit.

Ha a szülő nem tudja megfizetni tartozását, akkor az iskola bírósághoz fordulhat követelése behajtásáért, de a tanuló év végi bizonyítványt nem tarthatja vissza.

Kártérítési követelések

Ha a tanuló a tanulmányi kötelezettségének teljesítésével összefüggésben a gyakorlati képzés szervezőjének, vagy az iskolának, jogellenesen kárt okoz, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének (Ptk.) szabályai szerint kell helytállnia.

Ha a szülő, illetőleg a tanuló a károkozás tényét vagy mértékét nem ismeri el, az illetékes vezető a tanuló illetve a szülő ellen pert indíthat, de nem tarthatja vissza a tanuló bizonyítványát.

A tanuló által az iskolában nem szándékosan okozott kárért a gyermek felügyeletét ellátó iskola felel nem a szülő. Ha az iskolában felügyelet nélkül hagyott tanuló gondatlanságból vagy szándékosan kárt okoz, akkor az a tanulók felügyeletével megbízott pedagógus felelőssége is. 

A kártérítési felelősségről itt találhatnak bővebb információt!

A bizonyítvány visszatartásának következményei (többek között)

Súlyosan sérül a szabad iskolaválasztás elve, ha az iskola úgy akarja megakadályozni a tanuló iskolaváltását, hogy nem adja ki a bizonyítványát.

A negyedik, hatodik, nyolcadik évfolyamot sikeresen befejező általános iskolai tanuló nem tud beiratkozni az általa választott középfokú iskolába.

A szakképzési évfolyamokon tovább tanulók általános iskolai végbizonyítvány vagy érettségi bizonyítvány hiányában nem tudnak jelentkezni a szakképző iskolákba, nem tudnak szakmát szerezni.

A felsőoktatási intézményekbe felvett tanulók, érettségi bizonyítvány hiányában nem tudnak beiratkozni a felvételt ajánló főiskolára, egyetemre.

Az érettség és a szakmai vizsgabizonyítvány visszatartása miatt a tanuló nem tud munkát vállalni, ami súlyos anyagi kárt okoz a végzett fiataloknak.

Az iskolából idő előtt eltávolított 16 éven felüli - nem tanköteles - tanulók nem tudnak munkát vállalni az iskolai végzettségüket igazoló bizonyítvány nélkül.

Bizonyítvány átvétele nélkül a tanuló nem tud jelentkezni a független vizsgára.

Figyelem!

A tanuló joga, hogy tanév végén megkapja bizonyítványát és szabadon rendelkezzen vele. A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg!

Ha az iskola mégsem adja ki a tanuló bizonyítványát a tanév végén, akkor az iskola fenntartójához kell fordulni jogorvoslati kérelemmel azonnal.

A nemzeti köznevelési törvény szégyenteljes előírása

Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 53. § (2) bekezdése szerint:

„Megszűnik a tanulói jogviszony

h) ha a tanuló tanulói jogviszonyát – a tanköteles tanuló kivételével – fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján.

 (3) A (2) bekezdés h) pontjában foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló hátrányos helyzetű.

Figyelem!

Az igazgató mérlegelési joga, hogy milyen mértékű fizetési hátralék után szünteti meg a 16 éven felüli tanuló tanulói jogviszonyát 100 Ft vagy 100 000 Ft tartozás után.

A probléma az, hogy az iskola nem kérhet pénzt a rábízott kiskorú tanulótól az ingyenes köznevelésben.

Azonnal törölni kell ezt a paragrafust!

Vissza az oldal tetejére

Független vizsgabizottság 2017.

A szülő, illetve a nagykorú tanuló a bizonyítvány átvételét követő 15, azaz tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le

Ha az iskola egyáltalán kiadja a bukott tanuló bizonyítványát!

Keszei Sándor az MSZOE és a FŐSZEGY közös sajtószóvivője: 06-30/433-8754 vagy 787-7852

A köznevelési törvény (Nkt.) szerint a tanul joga, hogy „bukása” esetén független vizsgabizottság előtt tegyen javítóvizsgát augusztusban. [2011/CXC. törvény (Nkt) 46. § (6) m) pont]

A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a megyeszékhely szerinti járási hivatalnak. [20/2012. EMMI rendelet 73. § (3)]

Az iskola igazgatójának ebben a kérdésben nincs mérlegelési joga, tudomásul kell vennie a szülő, illetve a tanuló kérését, és a kérelmet továbbítania kell a kormányhivatal felé.

A bejelentéssel megszűnik az iskolának az a jogosítványa, hogy megállapítsa a tanuló osztályzatát. Az adott évfolyam követelményeinek teljesítéséről a független vizsgabizottság előtt nyújtott teljesítmény alapján kell dönteni.

A független vizsgabizottság lényege, hogy a tanulónak módja és lehetősége van arra, hogy az iskolai környezetből kiszakítva igazolja, rendelkezik-e megfelelő felkészültséggel, meghatározott évfolyam vagy évfolyamok, azokon belül egyes tantárgy, tantárgyak ismeretanyagából.

Jogszabály értelmében, a nevelő testület nem akadályozhatja meg, hogy a tanuló független vizsgabizottság előtt tegyen javítóvizsgát.

Figyelem

A független vizsgabizottság döntése ellen 5 napon belül fellebbezni lehet.

A független vizsgabizottság előtt tett javítóvizsga nem ismételhető!

A független vizsgabizottság előtt tett tanulmányok alatti vizsgáért újabban térítési díjat kell fizetni (tantárgyanként kb. 2700 forint).

Az iskola és a szülő közötti konfliktus okai

Gyakori, hogy a szülő és az iskola közötti konfliktus alakul ki a tanuló év végi osztályzatainak megállapítása miatt.

Az illegális fegyelmezés egyik formája lehet, amikor a rossz magaviselete miatt a tanuló elégtelen érdemjegyet kap valamelyik szaktantárgyból évközben. Nyilvánvalóan jogszabálysértést követ el a pedagógus, ha az egyes tantárgy félévi vagy év végi osztályzatainak megállapításakor nem a tanuló tényleges tudását, teljesítményét, hanem magatartását értékeli.

A buktatás nem lehet fegyelmező eszköz, vagy a „pedagógusbosszú,” ha nem kedvelik a tanulót vagy a szüleit. Példa erre az a szülői panasz, amikor egy osztályból tíz tanulót utasítottak javító vizsgára testnevelésből és ott sem engedték át őket, vagy amikor az egy tantárgyból javítóvizsgázó tanulókat a javító vizsgán is megbuktatják. Általános szülői és tanulói panasz az is, hogy az év végén olyan érdemjegyek is bekerülnek az osztálynaplóba, amelyről a tanuló nem is tud, és az ellenőrző könyvben sincs benne.

Sokszor előfordul, hogy az középfokú iskola azért „buktat le” néhány tanulót, hogy az új kilencedik évfolyamon meglegyen az indításhoz szükséges létszám szeptemberben. (Másik véglet, hogy elvtelenül átengedik a nehezebben kezelhető tanulót a nyolcadik évfolyam végén vagy a szakmai vizsgán, hogy megszabaduljanak tőle.)

Sok pedagógus jóindulatú intézkedésnek tartja, amikor azért minősíti a tanulót év végi elégtelen osztályzattal, hogy a nyári szünetben kényszerítve legyen az adott tantárgyból való felkészülésre. Ennek a módszernek régen lehetett lehet pedagógiai értéke egyes tanulóknál, de ma már bizalmatlanságot jelent a tanulóval szembeni. Vagy tudja az anyagot vagy nem.

Meg kell menteni a tanulókat a szabálytalan vagy koncepciós, ezért sikertelen javítóvizsgák súlyos következményeitől, az évfolyamismétléstől vagy az iskolából való eltávolítástól (ha már nem tankteles).  Kevés olyan tanuló van, aki nem tud felkészülni a javítóvizsgára a nyári szünetben, főleg, ha csak egy tantárgyból áll elégtelenre. Nincs az a szülő, aki nem fogad magántanárt vagy más segítséget gyermeke mellé, ha ebbe a helyzetbe kerül gyermeke, mégis megbuktatják a javítóvizsgán, ezért kell igénybe venni a független vizsgabizottság intézményét.

A szülő és a tanuló felelőssége

A független vizsgabizottság igénybevételének lehetősége adott esetben nemcsak a tanulónak és a szülőnek jelent biztonságot. Abban az esetben például, ha a szülő és az iskola között vita alakul ki abban a kérdésben, hogy a tanuló teljesítményének mérése és értékelése az elvárható objektivitásnak megfelelően történt-e, kifejezetten érdeke az iskolának, hogy a tanuló független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. Különösen indokolt ez az olyan tanulónál, aki az iskola minden erőfeszítése ellenére saját hibájából, illetve a szülők megfelelő segítőkészségének elmaradása miatt nem tud megfelelő színvonalon teljesíteni.

Bukás van, de buktatás nincs

A tanuló megbukik, ha nem tanul, nem teljesíti az adott évfolyam kimeneteli követelményeit, de nem lehet szándékosan megbuktatni!

Az iskola tájékoztatási kötelezettsége

Az iskola a a köznevelésről szóló tőrvényben megfogalmazott tájékoztatási kötelezettsége kiterjed arra is, hogy felhívja a szülők és a tanulók figyelmet a független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgára. Különösen indokolt, hogy a javító-vizsgára „utasított” tanuló esetén írásbeli értesítést kapjon erről a lehetőségről a szülő és a tanuló. Ez ritkán történik meg!

További információ az iskola az évközi értékeléséről és a félévi és év végi minősítésről itt!

Vissza az oldal tetejére

Gimnáziumok bezárása sérti a szabad szakmaválasztás jogát, mivel a szakképesítések többsége érettségi vizsgához kötött.

Gimnáziumi érettségivel rendelkező tanulók számának csökkentése miatt még tragikusabb helyzetbe kerülhet a modernizált gazdaság, a közszféra és az egészségügy a magasan képzett szakemberek hiánya miatt!

Az MSZOE javaslata ellenkezője a kamarai elképzeléseknek!

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754)

A gimnázium felkészíti a tanulókat a szakképzésbe történő bekapcsolódásra.  

Az 562 államilag elismert szakképesítés tanulásának többsége érettségi vizsgához kötött.

A gimnáziumokban megszerezhető matematikatudás, idegen nyelvismeret, informatikai felkészültség elengedhetetlen feltétele a szakmatanulásnak, nem elég az általános iskolákban megszerzett alapműveltség.

A gimnáziumi érettségi végzettség feljogosítja a tanulókat, hogy továbbtanuljanak az ágazati szakgimnáziumok szakképzési évfolyamain, ahol 1-2 év alatt felsőközépfokú, vagy emeltszintű szakképesítést (technikusképesítést) szerezzenek.

Ha kevesebb érettségizett tanuló kerül ki az iskolarendszerből, akkor rövid idő alatt súlyos ágazati szakember hiány keletkezik a munkaerőpiacon.

MSZOE javaslat

Minden szakgimnáziumban legyen egy vagy több gimnáziumi osztály, ahová el lehet helyezni azokat tanulókat, akik nem tudják teljesíteni a megnehezített szakmai elméleti és gyakorlati követelményeket, megbuknának és kikerülnének az iskolarendszerből.

A szakgimnáziumok gimnáziumi osztályaiban érettségiző tanulók, továbbtanulhatnak szeretett iskolájuk szakképzési évfolyamain és érettségihez kötött szakképesítést szerezhetnek.

A szabad iskolaválasztás akadályozása

A gimnáziumok számának szűkítése sérti a szülők szabad iskolaválasztáshoz való jogát, megnehezíti az általános iskolát sikeresen befejező 14 éves tanulók számára a tankötelezettség teljesítését, mivel több száz kilométert kell utazniuk, hogy valamilyen központi szakképző iskolát találjanak maguknak.

A családjuktól távol tanuló kiskorú gyermekeknek komoly nehézséget jelent a szakképző iskolák elérése, a gyakorlati képzőhelyeken sokszor este 22 óráig folyik a képzés. (Törvény értelmében kiskorú gyermek 22 óra után nem tartózkodhat felügyelet nélkül közterületen

Figyelem!

Több ezer felekezeti hívő gyermeke marad iskola nélkül, ha csökkentik az egyházi gimnáziumok férőhelyeinek számát is.

A szabad szakmaválasztás akadályozása

Értelmezésünk szerint a munka és a foglalkoztatás szabad megválasztásának alkotmányos joga csak akkor érvényesíthető, ha a tanulónak joga van szabadon választani, melyik államilag elismert szakképesítést kívánja tanulni az iskolai rendszerű szakképzésben.

Szakmaszerkezeti döntés

A Kormány rendeletben hozza meg az érintett tanévet megelőző év május utolsó munkanapjáig azon szakképesítésekre vonatkozó döntését, amelyekkel kapcsolatban a szakképző iskola fenntartója

a) korlátozás nélkül beiskolázhat,

b) költségvetési hozzájárulásra nem jogosult,

c) költségvetési hozzájárulást korlátozott keretszámok alapján igényelhet.

Nyilvánvaló, hogy a szakképző iskolák fenntartói az államilag elismert szakképesítések közül csak olyan szakképesítéseket fognak indítani, amelyekhez megkapják a költségvetési normatívát, ezáltal kimaradnak a kínálatból azok a szakképesítések, amelyeket a tanulók szívesebben tanulnának.

A szakmaszerkezeti döntésről szóló fentebb említett Kormányrendelet írja elő azt is, hogy az adott megyében és a fővárosban iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmények fenntartói hány tanulót vehetnek fel az általuk indított szakképesítés tanulására.

Figyelem!

Egyértelmű, hogy a középtávra sem tervezhető munkaerő-piaci igények érvényesítése céljából a szakképzés irányaira és a beiskolázási arányokra vonatkozó központi szabályozás (szakmaszerkezeti döntés) nagymértékben korlátozza a szabad szakmaválasztás jogát.

Iskolarendszeren kívül szakképzés (tanfolyami képzés) támogatása

Ha a tanuló olyan szakképesítést akar tanulni, amit szeretne, amihez kedve, tehetsége van, akkor meg kell várnia, hogy betöltse a 16. életévét és bekerülhet az iskolai rendszeren kívül felnőttképzésbe, ahol sokkal rövidebb idő alatt szerezheti meg az áhított szakmát.

Az oktatási tárca tehetetlenül nézi, hogy a szakképzési lobbi szétveri az iskolai rendszerű szakképzést?

Az új oktatási reformok célja az „árukapcsolás”, előbb tanuljon meg a gyerek egy szakmát, utána érettségizzen?

Mit tehet a gimnazista tanuló, ha nem sikerül az érettségi vizsgája: http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=hirek.php&id=371

Vissza az oldal tetejére

„Tanév-értékelés” szülői nézőpontból

Az iskolai oktatás és a pedagógusok szerepének túlértékelése

Az oktatás színvonalának emelése elsősorban a szülők ügye!

 

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433 8754 vagy 1-787-7852)

 

A  magyar iskolarendszer teljesítményét több százezer tanév végi buktatás, tízezres nagyságrendű lemorzsolódás, és a nemzetközi mérések átlaga alatti tanulói eredmények minősítik!

A jelenlegi köznevelési rendszerben a tanulók többségét a szüleik készítik fel a tanítási órákra vagy magántanárt fogadnak melléjük, ha azt akarják, hogy sikeresen teljesítsék az iskolai követelményeket.

Lassan magántanulónak tekinthető az összes iskolás gyermek!

A szülők felelősek gyermekük nevelésért oktatásáért

Magyarország Alaptörvénye értelmében a szülők felelősek elsősorban gyermekeik iskoláztatásáért (de csak a tanuló 16 éves koráig).

Az Alaptörvény tehát a szülőt teszi felelőssé a gyermeke neveléséért, taníttatásáért, a pedagógusok ehhez szakmai segítséget nyújtanak.

Amellett, hogy szakmai szolgáltatást nyújt a szülőknek a pedagógus az állam megbízottja (közalkalmazott, közfeladatot ellátó személy).

Pedagógusok az állam megbízottai

A nemzetközi szakirodalom szerint a pedagógusok az állam megbízottjai, akik jelentik az iskolakerülőket, igazolatlan mulasztás esetén szabálysértési eljárást kezdeményeznek szülőkkel szemben és felfüggesztetik a családi pótlékot. A 16 éven felüli tanulókat 30 óra igazolatlan hiányzás esetén eltávolítatják az iskolából.

A tanulók a fegyelmezetlenségét jelentik a szülőknek (intő, rovó) azon az alapon, hogy elsősorban ők felelősek gyermekük neveléséért.

A pedagógusok fő feladata a kiskorú tanulók leválasztása családjukról!

Az oktatás színvonalának emelése elsősorban a szülők ügye

Az állami iskolafenntartás decentralizációja után tömegessé váltak az iskolai törvénysértések, a munkáltatói jogosítványokkal rendelkező igazgatók gebinbe kapták az önálló költségvetéssel rendelkező iskolákat.

Az állami iskolafenntartás átszervezésével, az iskolaszerkezet átalakítással, pedagógus béremeléssel és milliárdos támogatásokkal nem lehet az oktatási színvonalát emelni.

Az oktatásirányításhoz tudás és bölcsesség kell!

Bővebben:

 

Bérbe vették (kapták) az állami iskolákat az igazgatók?

A pedagógusok az állam megbízottai itt!

Vissza az oldal tetejére

Igazolatla óra 2017.

Miért nem elég, ha a szülő ad igazolást gyermeke óvodai, iskolai hiányzásáról?

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754 vagy 1-787-7852)

Bővebb tájékoztató az igazolatlan mulasztásért járó büntetésekről itt található:    http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=106&v=igen&hol=jobb

Vissza az oldal tetejére
 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Tanulói szakszervezet

Tanulók védelme a szakképzésben

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (igazolatlan óra)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum