Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Szakképzési Hídprogram

Gyakorlati képzés 2017

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Untitled Document

Régebbi hírek

Miért félnek a szülők?

Miért félnek megszólalni a szülők az óvodában, iskolában, ha igazságtalannak tartják a gyermekükkel szembeni eljárásokat?

Azért félnek, mert gyermekeiket hátrány éri, ha kifogásolni merik az óvoda, iskola törvénysértő intézkedéseit?

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754)


Tovább a teljes cikkre >>

Őszi szünet örömei és problémái

Az óvodában nincs őszi szünet! Téli szünet sincs.


Tovább a teljes cikkre >>

Gyermekétkeztetés embertelen körülmények között?

Behajtják, majd kihajtják a gyerekeket az iskolai menzákról, mert nincs idő a nyugodt étkezésre.

Tiszta ivóvizet a gyermekek pohárba!

A FŐSZEGY sajtószóvivője Keszei  Sándor (06-30/433-8754 vagy 1-7877852


Tovább a teljes cikkre >>

Tanulók és óvodába járó gyermekek ingyenes utaztatása 2017.

Az óvoda- és iskolafenntartók áthárítják a gyermekek utaztatásának költségeit a szülőkre, ha nem követelik meg a törvény betartását!

FŐSZEGY sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754 vagy 1-787-7852)


Tovább a teljes cikkre >>

Illegális „osztálypénz”, csoportpénz vagy

 

Szülői Alapítvány?


Tovább a teljes cikkre >>

Teljes cikkek:

Miért félnek a szülők?

Miért félnek megszólalni a szülők az óvodában, iskolában, ha igazságtalannak tartják a gyermekükkel szembeni eljárásokat?

Azért félnek, mert gyermekeiket hátrány éri, ha kifogásolni merik az óvoda, iskola törvénysértő intézkedéseit?

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754)

Milyen hátrány érheti a gyermekét, ha a szülő meg meri kérdezni miért kapott három egyest a tanuló egy órán egy tantárgyból? Így is, úgyis megbuktatják és osztályt kell ismételnie.

Milyen hátrány érheti a gyermekét, ha a szülő meg meri kérdezni miért függesztették ki a nevét az intézmény faliújságára, ha nem fizeti ki az illegális osztálypénzt vagy az ingyenes tanulmányi kirándulás, erdei iskola törvényellenesen megkövetelt költségeit? Már egyszer megalázták, a többi szülő kiközösítette. Mi jöhet még?„Legfeljebb” eltanácsolják az intézményből!

Milyen hátrány érheti a gyermekét, ha a szülő csak három nap hiányzást igazolhat és az igazolatlan mulasztás eléri 30 órát (öt nap)? Így is, úgyis feljelentik a szabálysértési hatóságnál! 50 óra igazolatlan mulasztás esetén felfüggesztik a családi pótlék folyósítását.

Milyen hátrány érheti a 16 éven felüli gyermekét, ha csúnyán néz a pedagógusra? Indoklás nélkül kirúgják az iskolából tanév végén! (Évente kb. 10 000 fő 16 éven felüli tanuló marad ki az iskolákból.)

Milyen hátrány érheti az óvodás gyermeket, ha a szülő nem akarja elfogadni, hogy az óvoda zárva tart az őszi, téli, tavaszi iskolai szünetekben, vagy nyáron, akár hat hétre is bezárják az egész évben nyitva tartó óvodát ? Önkormányzati óvodafenntartós esetén jobb, ha elköltözik az adott településről, vagy nem kap közmunkát!

Milyen hátrány érheti az óvodás gyermeket, ha a szülő kifogásolja az óvodai fejlesztés színvonalát? Legfeljebb elküldik a "nevelési tanácsadóba", ahol beilleszkedési és magatartási zavarral küzdőnek minősítik  (megbélyegzik) a kisgyermeket, amit többé nem tud "lemosni" magáról! 

A hatóságként fellépő óvoda, iskola

A hatóságként fellépő nevelés, oktatási intézmények és a közfeladatot ellátó pedagógusok megszólítása kényes kérdés. Könnyen alakul ki félreértés a gyermeke érdekében eljáró szülő és a mundér becsületét védő óvoda, iskola között. Egy értelmes szülő fellépése is, melyet gyermeke érdekében tesz meg, agresszív magatartást képes kiprovokálni egy pedagógusból. Egy igazsága tudatában „hangoskodó” szülő intézkedése könnyen minősíthető erőszakos magatartásnak, ha a pedagógus saját személye ellen irányuló "támadásnak" tekinti a szülői panaszt.

Veszélyes dolog, ha a szülőnek igaza van valamiben, amiben a pedagógus téved!

Pedig az Alaptörvény értelmében a szülők felelősek elsősorban gyermekük neveléséért, oktatásáért, fejlődésükért, továbbtanulásukért, jövőjükért. A pedagógusokat csak munkajogi felelősség terheli!

Az óvodai, iskolai szülői közösség és az egyes szülők feladata a nevelés, oktatás színvonalának ellenőrzése. A szülőknek kell elfogadni, ami helyes a köznevelési rendszerben, és elutasítni azt, ami szabálytalan vagy káros a gyermekeikre.

Társadalmi ellenőrzés, szülői kontroll nélkül a köznevelés rendszere degradálódik, egyoldalúan a fenntartói és az intézményi érdekek érvényesülnek.

A "szabad intézményválasztás" jogával élő  szülő kockáztat, amikor beíratja gyermekét valamelyik óvodába, iskolába. Szülői befolyás nélkül az óvoda, iskola merev didaktikai központ!

A  pedagógusok alapfeladata az óvodában, iskolában

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 62. § (1) bekezdés szerint:

„A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével.”

Álláspontunk szerint, ha a pedagógus nem teljesíti a szülők által rábízott gyermek nevelésével oktatásával kapcsolatos feladatait, az előírt ismeretanyag maradéktalan átadását, és ezért indokolatlanul megbuktatja, akkor a szülők, mint megbízók eljárást kezdeményezhetnek gyermekeik nevelésével és oktatásával megbízott pedagógussal szemben, kötelességmulasztás miatt.

Amikor a szülő a felvételi kérelem benyújtásakor él az intézményválasztás szabadságával nem csak azt kezdeményezi, hogy neveljék, tanítsák gyermekét és biztosítsák számára a szükséges pedagógiai szolgáltatásokat, hanem azt is, hogy ellássák a felügyeletét.

Felügyeleten a köznevelési törvény azt érti, hogy gondoskodni kell a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről, érzelmi biztonságáról az intézménybe való belépésétől annak jogszerű elhagyásáig.

Ha a nevelési, oktatási intézmény nem teljesíti a „megbízási jogviszonyból” eredő szolgáltató és felügyeleti kötelezettségét, akkor a szülő, mint megbízó, eljárást kezdeményezhet az intézménnyel vagy a pedagógussal szemben kötelességmulasztás és a gyermek, tanuló veszélyeztetését előidéző felügyeleti kötelezettség megszegése címén.

Miért nem indítanak jogorvoslati eljárást a szülők, ha jog- vagy érdeksérelem éri gyermekeiket az óvodában, iskolában? Talán félnek vagy elvesztették jogérzékenységüket?

Törvény szerint: „Az óvoda, az iskola, a kollégium döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a tanuló, a szülő – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat.

A jogorvoslati eljárás lehetőségek beépítése az oktatási rendszabályokba és a köznevelési intézmények belső szabályzataiba a szülői kontroll fontos eszköze, amelyek igénybevételével a szülők meg tudják védeni kiskorú gyermekeik érdekeit az óvodák, iskolák és a fenntartók jogszabálysértő döntéseivel szemben.

A velünk együttműködő szülői egyesületek évente több ezer jogos szülői és tanulói panaszt kezelnek az érdekeltek kifejezett kérésére a nevük elhallgatásával. A szülői bejelentések - megyénként szinte arányos eloszlásban – kb. 3000 nevelési, oktatási intézményt érintenek.  

Ugyanakkor a szülői félelem, és a jogszabályismeret teljes hiánya miatt elenyésző az intézmények jogszabályértő döntéseivel szembeni jogorvoslati kérelmek száma.

Az általunk feldolgozott szülői panaszok számának „drasztikus” emelkedése miatt feltételezhető, hogy valami baj lehet a köznevelési rendszabályok betartásával, a nevelési, oktatási intézmények törvényes működésével, az óvodai, iskolai, fenntartói döntések és intézkedések jogszabályszerűségével.

Felméréseink alapján évente legkevesebb 1 millió jogorvoslati eljárást kellene kezelnie első fokon az oktatási intézményeknek, másodfokon az intézményfenntartóknak és a bíróságoknak, ahhoz, hogy az óvodák, iskolák törvényesen működjenek.

A szülők többsége nem ismeri, vagy nem meri alkalmazni a jogorvoslati lehetőségeket, amelyekről itt találhatnak bővebb információt.

A szülők és a pedagógusok közötti bizalom mértéke

Az Nkt. célja és alapelvei az 1. § szerint:

„(3) A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi.

Az Nkt. 3. § szerint:

„(1) A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak.

  (2) A köznevelésben a nevelés és oktatás feladatát a gyermek szülei, törvényes képviselői megosztják a köznevelési intézményekkel és a pedagógusokkal. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele.”

Bízhatnak a szülők a pedagógusok hivatástudatában, szakmai felkészültségében, mikor 350 000 tanulót buktatnak meg félévben pedagógiai céllal, hogy jobban tanuljanak a második félévben? (Év végén 250 000 tanulót buktatnak meg fegyelmező céllal, és kb. 20 000 fő tanulót utasítanak évfolyamismétlésre.)

Bízhatnak a szülők a pedagógusok hivatástudatában, szakmai felkészültségében, ha az általános iskolát befejező tanulók egy része „funkcionális analfabéta.”  

Bízhatnak a szülők a pedagógusok hivatástudatában, szakmai felkészültségében, ha a PISA felmérések szerint a magyar tanulók teljesítménye valamennyi mérési területen az OECD országok átlaga alatt van.

Miért nem akarnak egyes tanárok együttműködni a szülőkkel?

Nem bíznak a szülőkben, hogy felelősen járnak el saját gyermekeik érdekeinek védelmében?

A tanárok egy része hozzászokott ahhoz, hogy egyedül dolgozik, anélkül, hogy a szülőket fontosnak tartanák munkájához.

Úgy érzik, hogy eléggé gyermekközpontú munkát végeznek és sok szakmai feszültség van bennük anélkül, hogy további feszültséget vállaljanak azzal, hogy a szülő belép, mint partner (ügyfél).

Egyes tanárok fenyegetőnek találják a szülőket, különösen azok a tanárok, akik még nem szoktak hozzá a szülőkkel végzett munkához.

A tanárok szerződésébe és kötelező óraszámába nem illik bele a kapcsolattartás a szülőkkel.

Az oktatásügyi hatóságok nagy része nem veszi komolyan a szülők pedagógiai szempontú fontosságát. A tanárok természetesen munkaadójuk oldalán állnak.

A pedagógusok állandóan nyomás alatt állnak, hogy változtassák meg az oktatás tartalmát és az oktatási módszereket. A technológiai, gazdasági és ipari elvárások megváltozása a nyilvános vizsgák rendszere, valamint a politikai igények a mai példák. A változás korában meg kell állapítani a prioritásokat a változások bevezetéséhez. A szülők elég alacsony prioritást kapnak.

Egyes tanárok egyszerűen nem ismerik az okát annak, hogy miért kell bevonni a szülőket az oktatásba.

A pedagógiai kultúra alapelve a "szeretet"

Az Nkt. célja és alapelvei az 1. § (3) bekezdése szerint:

„A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi.

Ki, kit szeret?

A pedagógus szereti a gyerekeket? A gyerekek szeretik a pedagógusokat?

A szülők szeretik a pedagógusokat? A pedagógusok szeretik a szülőket?

A gyerekek szeretik a szüleiket? A szülők szeretik a gyerekeiket?

Mi az erősebb az szülői szeretet vagy a szülői félelem?

Milyen szeretet az, amikor a szülő eltűri, hogy óvodás, kisiskolásgyermekét egy másik településre kell elvinnie, mert a helyi önkormányzatok nem akarnak ( 8 fős) óvodát, alsó tagozatos általános iskolát működtetni az adott kistelepülésen? Úgy szereti gyermekét, hogy minden reggel hajnalban felkelti gyermekét és kényszeríti, és lakóhelyétől több kilométer távolságra utazzon alvás helyett. 

Milyen szeretet az, amikor a munkavállaló szülő eltűri, hogy az őszi, téli, tavaszi és nyári iskolai szünetekben törvénysértő módon bezárják az óvodákat és összevont óvodákban, idegen környezetben, ismeretlen gyermekek és óvodai alkalmazottak között szenvedjen lelki sérülés, az helyet, hogy a jól ismert óvodapedagógusa nevelné és vigyázna érzelmi biztonságára?

Úgy szeretik a szülők gyermekeiket, hogy félelmükbe eltűrik, gyermekük  folyamatos tönkretételét, megalázását, megbélyegzését? Milyen szeretet ez? Hol tanulták ezt a szeretetet? Ők is a szüleiktől?  Vagy már ők sem mertek megszólalni gyermekeik védelme érdekében?

Ez kemény dolog! Folytatjuk az elemzést….

 

Szülő joga és helyzete (státusza) a köznevelési intézményekben itt!

.

Szülői félelem a jogorvoslati eljárás kezdeményezésének lehetőségeitől, pedig névtelenül is lehet valamit tenni

A szülői ház és az iskola kapcsolata (szülőpolitika)


Az óvoda, iskola úgy terrorizálja a szülőket, hogy túszul ejti gyermekeiket.

Vissza az oldal tetejére

Őszi szünet örömei és problémái

Az óvodában nincs őszi szünet! Téli szünet sincs.

A tanulók és a pedagógusok örülnek az őszi szünetnek, de a munkavállaló szülőknek gondot okoz gyermekük elhelyezése és étkeztetése az tanítási szünet ideje alatt.

Jogszabály értelmében az őszi szünet napjain, az iskolákat nyitva kell tartani és gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről, foglalkoztatásáról és az ingyenességre jogosult tanulók napi háromszori étkezésének megszervezéséről.

Tudnak erről a tanulók szülei?

Tanévenként kb. 850 000 tanuló veszi igénybe a gyermekétkeztetést az iskolákban, ebből kb. 760 000 tanuló jogosult ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetésre.

Azoknak a családoknak gyermekei jogosultak térítésmentes étkeztetésre, ahol egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 39 900 forintot. Ezeknek a tanulóknak a szülei a szünidőben sem keresnek többet!

Mit esznek ezek a gyermekek az iskolai szünetekben, amikor az iskolák zárva tartanak? Házhoz szállítják nekik az ebédet?

Ezek a családok nem fogják az őszi szünetet valamelyik „wellness” hotelben tölteni gyermekeikkel.

Őszi szünet a szakképző iskolákban

Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés – az összefüggő szakmai gyakorlat és az összefüggő szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével – csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg. Az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt – a szakmai gyakorlat igazolatlan mulasztásának pótlása kivételével – gyakorlati képzés nem szervezhető. [2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.) 26. § (3)]

Kollégiumokban nincs őszi szünet

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (3) bekezdése értelmében:

„A tanuló tanítási évben – beleértve az évközi szünetek idejét is – valamint a kötelező szakképzési gyakorlat idejében hazautazásra – a rendkívüli eseteket kivéve – nem kötelezhető.”

A kollégiumokban tehát nincs őszi szünet. Nem lehet hazaküldeni a tanulókat ezeken a napokon!

Az óvodákban sincs őszi szünet.

Figyelem! Az óvoda egész évben folyamatosan nyitva tartó köznevelési intézmény, ezért az óvodákban nincs sem őszi, sem téli, sem tavaszi, sem nyári szünet.

Az óvodák mégis az iskolai szünetekhez igazítják nyitva tartási idejüket. Ráveszik az iskolás gyermekek szüleit, hogy vigyázzanak óvodás gyermekeikre is, ha úgyis otthon kell maradniuk a munkából az iskolai szünetekben.

Ilyenkor a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő (GYSE) levő anyukák gyermekeit sem fogadják az óvodában, hiszen úgyis vigyázniuk kell a kistestvérre.

Sok óvoda úgy oldja meg a „törvénysértő helyzetet”, hogy a szülőkkel igazoltatják gyermekük hiányzását azokon a napokon, amikor az óvoda illegálisan zárva tart.

Kb. 350 000 óvodás jogosult ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetésre, mit esznek ezek a kisgyermekek, ha az óvodák az iskolai szünetekben is zárva tartják kapujukat a gyermekek előtt.

Hány napos az őszi szünet?

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (4) bekezdése szerint:

„A tanulónak – a tanév rendjében meghatározottak szerint – a tanítási évben legalább három alkalommal, legkevesebb hat összefüggő napból álló tanítási szünetet kell biztosítani.”

Természetesen a hétvégi pihenőnapok (szombat, vasárnap) és az ünnepnapok nem számítanak tanítási napnak.

Ezzel ellentétben, a tanév rendjében csak 4 nap tanítási szünet van előírva.

A 2017/2018. tanév rendjéről szóló 14/2017. EMMI rendelet 6. § (1) bekezdés szerint:

„Az őszi szünet 2017. október 30-tól 2017. november 3-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2017. október 27. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2017. november 6. (hétfő).

Figyelem!

Október 30. és 31. és november 2. és 3. az összesen 4 nap.

November 1. az ünnepnap (Mindenszentek)

Hová lett 2 nap az őszi szünetből?

Az iskolák, óvodák nyitva tartásának személyi feltételei

Nincs személyi akadálya az iskola nyitva tartásának, mivel az őszi iskolai szünet a pedagógusok számára tanítás nélküli munkanap, amelyek idejére a köznevelési intézményben ellátandó feladat is elrendelhető. [326/2013. Kormányrendelet. 30. § (3)]

Ez egy Kormányrendelet, de a pedagógusok kígyót, békát kiáltanak a szülői egyesületekre, mert idézni merik a rendelet szövegét, amikor az iskolák megszegik a jogszabályi előírásokat.

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754)

Szülői levél az őszi szűnetről itt!

Vissza az oldal tetejére

Gyermekétkeztetés embertelen körülmények között?

Behajtják, majd kihajtják a gyerekeket az iskolai menzákról, mert nincs idő a nyugodt étkezésre.

Tiszta ivóvizet a gyermekek pohárba!

A FŐSZEGY sajtószóvivője Keszei  Sándor (06-30/433-8754 vagy 1-7877852

Törvény értelmében a helyi önkormányzatok feladata az óvodás kisgyermekek és az iskolába járó tanulók napi háromszori étkeztetésének biztosítása (meleg ebéd, tízórai és uzsonna). Reggeli nincs.

Az, iskola feladata a kulturált étkezés feltételeinek megteremtése, a gyermekek felügyelete és az „ebédbefizetéssel” járó adminisztratív tevékenység. Az iskola nem felelős az étkeztetés minőségéért, az adagok mennyiségért, a diétás étkeztetésért, de kötelessége, hogy fellépjen a hiányosságok megszűntése érdekében a közétkeztetésért felelős önkormányzatokkal szemben. (Nem a gyermekétkeztető vállalkozásokkal kell tárgyalni, mert róluk lepereg minden kifogás.)

Az iskolában kevés idő marad arra, hogy a tanulók rendesen megrágják az eléjük tett „ízletes” ételeket, mert jön a következő éhes tanulói csoport sószóróval a kezében. Az iskolák azt mondják, hogy csak akkor tudják biztosítani a megfelelő étkezési időt, ha lerövidítik az óraközi szüneteket.

Akkor mikor és hol eszik meg a tanulók a számukra biztosított tízórait és az uzsonnát? Az iskolapadokon , a folyosón vagy WC-ben?

Az iskola joga és feladata, hogy a házirendben szabályozza az óraközi szünetek időtartamát (csengetési rend).

Nincs akadálya annak, hogy az első vagy második óra után 20-25 perces étkezési szünetet írjanak elő a tanulók számára. Természetesen a testmozgást és a levegőzést biztosító második hosszú szünet megtartása mellett.

Nincs akadálya annak, hogy az önkormányzatok által biztosított vagy az otthonról bevitt tízórait a tanulók az iskola éttermében, vagy/és egy erre a célra rendszeresített (jól felszerelt) helységben fogyaszthassák el.

Tehát nem rövidíteni kell az óraközi szünetek perceit, hanem meghosszabbítani. Különösen a délután 16 óráig nyitva tartó általános iskolákban, hiszen van rá elég idő.

Szülői panaszok alapján végzett felméréseink szerin az iskolák többségében nem biztosítják az uzsonna elfogyasztását, arra hivatkozva, hogy a tanulók nem igénylik, mert sietnek haza.

Nincs akadálya annak, hogy a tanulók – a tanítás végén - magukkal vigyék a hidegélelmet tartalmazó uzsonnacsomagot, hiszen a gyermeke étkeztetésért felelő települési önkormányzatok erre az un. kisétkeztetésre is felvették az állami normatívát!

Sok helyen azt mondják, hogy a szülők nem igénylik a tízórait és az uzsonnát. Akár igénylik, akár nem, az ingyenességre jogosul tanulóknak jár ez a szolgáltatás. Lehet, hogy a szülők és a tanulók nem tudnak róla? Lehet, hogy az iskola lebeszéli őket az uzsonnáról , mert nem akarják vállalni  a kiosztással járó feladatokat?

Az ingyenességre jogosult szülőknek nincs pénze arra, hogy gyermekük az iskolai büfében vagy az iskolán kívüli gyorséttermekben vegyenek élelmet maguknak, ha vége a tanításnak.  

Tiszta ivóvizet minden iskolába és óvodába!

Az iskolai szülői közösségeknek kell elérni, hogy az étkeztetési normatívát felhasználó önkormányzat, minden iskolában biztosítsa a tisztított víz fogyasztását, hogy napközben ne a WC-be igyanak a tanulók, ha megszomjaznak.

Javasoljuk, hogy minden iskolában és óvodában helyezzenek el hideg-meleg tisztított vizet tartalmazó automatákat (ballonokat) és műanyagpoharakat.

A költségvetési törvénybe kell előírni a napi 1liter/fő tisztított víz biztosításához szükségea támogatás összegét.

A gyermekétkeztetés finanszírozása

Törvény értelmében a helyi önkormányzatok feladata az óvodás kisgyermekek és az iskolába járó tanulók napi háromszori étkeztetésének biztosítása (meleg ebéd, tízórai és uzsonna).

Statisztikai adatok szerint tanévenként 1,2 millió a tanuló kb. 72 százaléka (860 000 fő) veszi igénybe a napi egyszeri (!) étkeztetést. Ebből kb. 720 000 tanuló részesült 100%-os vagy 50%-os kedvezményes étkeztetésben.

A települési önkormányzatokat évente több mint 70 milliárd forint kötött felhasználású támogatás

illeti meg „az általuk a bölcsődében, mini bölcsődében, a fogyatékos személyek nappali

intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi és

externátusi gyermekétkeztetés egyes kiadásaihoz”. (A szünidei étkeztetéshez biztosított normatíva

külön tétel.)

Természetesen az állami normatívához, hozzájön a 140-150 000 fizetős szülő

által befizetett étkezési térítési díj összege.

A támogatás igénylésének feltétele, hogy az önkormányzat saját

fenntartásában lévő költségvetési szerv útján, társult feladatellátás esetén

a társulás által fenntartott költségvetési szerv útján, vagy gazdasági

társaságtól, egyéni vállalkozótól, központi költségvetési szervtől vagy

nemzetiségi önkormányzattól vásárolt szolgáltatással biztosítsa az

étkeztetést. (lásd költségvetési törvény)

Nagyobb összeg esetén közbeszerzési eljárást kell kiírni a megfelelő gyermekétkeztetéssel foglalkozó cég törvényes kiválasztása érdekében.

A önkormányzat a felelős a bölcsődei, óvodai, iskolai kollégiumi érkeztetés minőségéért nem a köznevelési intézmény!

A települési, főváros kerületi és a fővárosi önkormányzat köteles ellenőrizni, hogy az általuk megbízott közétkezést végző vállalkozások vagy saját fenntartású étkeztető szerveik betartják-e az ételadagok mennyiségéről, a nyersanyagok minőségéről, a tiltott élelmiszerek listájáról szóló jogszabályi előírásokat.

Hová kerül az évi 65-70 milliárd forint, ha az ingyenes vagy kedvezményes étkeztetésre jogosult tanulók többsége csak napi egyszeri étkezéshez jut. A statisztika adatok nem jelzik a két kis étkeztetést igénybe vevő tanulók számát. vagy nem mérhető ez a szám vagy diszkréten elhallgatják, hogy milyen kevesen kapják meg a két kisétkeztetést az iskolákban.

Takarékosság vagy normatíva csalás az óvodákban

Az óvodákban nincs rendszeresítve az őszi, téli, tavaszi, nyári szünet. Az óvoda egész évben folyamatosan nyitva tartó köznevelési intézmény. De az óvodákat 6-8 hétre mégis bezárják az óvodafenntartó önkormányzatok.

A „gyesen” lévő anyukákat rákényszerítik arra, hogy az óvodás gyermekeikre is vigyázzanak az illegális szüntekben, ha már otthon vannak a másik gyermekükkel.

Az iskolás gyermekek szüleit a felszólítják arra, hogy az iskolai szünetekben ne vigyék gyermeküket óvodába, a nagyobb gyermekek vigyázzanak a kisebbekre, ameddig az apuka, anyuka dolgozik.

Hová kerül az ingyenes óvodai étkeztetésre biztosított költségvetési normatíva, ha az óvodafenntartók ráveszik szülőket arra, hogy heteken keresztül ne vigyék gyermeküket az óvodába? Visszafizetik az államkasszába vagy másra fordítják?

Szülői panasz az is, hogy a magánintézmények fenntartói úgy zárják be az óvodáikat, hogy arra az időre is fizetni kell a magas összegű térítési díjakat, ha nincs ott a gyerek.

Persze a magánóvodákban nincsenek ingyenes étkeztetésre szoruló gyermekek, de a többi normatívát szemrebbenés nélkül felveszik az államtól a szünetek idejére is.

És így tovább!

Vissza az oldal tetejére

Tanulók és óvodába járó gyermekek ingyenes utaztatása 2017.

Az óvoda- és iskolafenntartók áthárítják a gyermekek utaztatásának költségeit a szülőkre, ha nem követelik meg a törvény betartását!

FŐSZEGY sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754 vagy 1-787-7852)

Óvoda és iskola-összevonások és a szakképzés racionalizálása következtében a lakóhelyüktől egyre nagyobb távolságokba levő óvodák és iskolák miatt több százezer kisgyermek és tanköteles tanuló szülei kényszerülnek gyermekeik utaztatásával járó aránytalan teher vállalására az ingyenes köznevelésben.

A Nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény (Nkt). 74. § (5) bekezdés szerint:

„A lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat megtéríti a kötelező felvételt biztosító óvodába való utazás költségeit, továbbá szükség esetén gondoskodik kísérő személyről a gyermek részére, ha az óvoda a településen kívül található, és az óvodába való utaztatást az önkormányzat nem biztosítja. A kötelező felvételt biztosító iskolába való utaztatásról a fenntartó gondoskodik.”

Figyelem!

Az utazási költségtérítést – a fenti törvényi előírásra hivatkozva - írásban kell kérni az intézmény fenntartótól!

Jobb óvodák és iskolák vezetői kötelességüknek tartják, hogy tájékoztatják a szülőket a törvényi előírásról vagy elintézik a fenntartójuknál az utazási költségtérítést.

A kötelező iskolába járás utazási költségei

Az egyenlő bánásmód elve alapján a törvényhozó nem tehet különbséget az óvodához, iskolához, kollégiumhoz közel lakó vagy iskolabusszal bejáró óvodaköteles gyermekek, tanköteles tanulók és az iskolától tömegközlekedési eszközzel vagy gépkocsival távolabbról bejáró gyermekek/tanulók között a közoktatási intézménybe való eljutás „költségeinek” tekintetében.

Súlyos megkülönböztetésnek tartjuk, ha a tanulók egy részének 2-3 ezer forintba kerül az utazási bérlete havonta, másoknak a távolságtól, a közlekedési viszonylattól (MÁV, távolsági autóbusz) vagy az adott várostól függően, akár havi 6 ezer forintba is kerülhet az iskolába utazás. Más-más összeget kell fizetni a menetjegyekért a tanulóknak, akik Fonyódon, Balatonbogláron vagy Földváron laknak és Siófokra járnak középfokú iskolába vasúton vagy távolsági autóbuszon.  Az 50 % -os és a 90 % -os utazási kedvezményeknél a tanulói önrész is különböző mértékű.

Másösszegű a tanulói bérlet ára Budapesten és más Miskolcon, ami milliárdos bevételt jelent a közlekedési vállalatoknak.

Figyelem!

A tankötelezettség és az óvodakötelezettség olyan jog, amelynek teljesítéséhez az államnak kell biztosítani az ingyenes közoktatási szolgáltatásokat a gyermek, a tanuló számára, így az oktatási szolgáltatások eléréséhez szükséges ingyenes utazás lehetőségét is.

FŐSZEGY javaslat

Véleményünk szerint a tankötelezettségüket teljesítő kiskorú gyermekek és a szakmát tanulók egy-egy csoportjának iskolába utaztatását különböző térítési díjakhoz kötni alaptörvény ellenes intézkedés (diszkrimináció).

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény preambuluma szerint az esélyegyenlőség előmozdítása állami feladat, ezért javasoljuk az alanyi jogon járó 100%-os utazási kedvezmény biztosítását – távolságtól, utazási viszonylatoktól és életkortól függetlenül a tanköteles és a szakképzésben tanuló gyerekek számára. 

Továbbá javasoljuk a - tömegközlekedés eszköz díjával arányos - benzinköltség megtérítését és a gyermeket kísérő személy napidíjának kifizetését.

Iskolán kívüli kötelező foglalkozásokra való utazási költségek jogtalan áthárítása a jövedelem nélkül tanulókra

A tanítási napon szervezett pedagógiai programban előírt vagy ahhoz kapcsolódó kötelező iskolán kívüli foglalkozások helyszínére történő utazás költségeit az iskola költségvetésében kell tervezni.

Figyelem!

Indokolatlan pénzkövetelés, ha a szülőknek kell kifizetni a gyermekük utaztatásának költségeit (pl. úszásoktatás, tanulmányi kirándulás, múzeumlátogatás, vendégtanulói jogviszony, stb.) esetén.  

Az utazási költségek a tanítási időn kívül szervezett, nem kötelező foglalkozásokon

Szülők panaszolják, hogy amikor iskolán kívül foglalkozásokra viszik a tanulókat a pedagógusok, akkor teljes áru menetjegyeket vetetnek meg a szülőkkel, nem engedik, hogy felhasználják az utazási kedvezményeket. Azt mondják, hogy nincs idejük adminisztrálni, hogy melyik tanulónak milyen utazási kedvezménye van, és gondot okoz, hogy a csoportos kedvezményeket előző nap be kell jelenteni (utas-lista).

Azt mondják akkor mire való az illegálisan beszedett „osztálypénz”, ha nem erre!

Utazási kedvezmények lehetnek (lásd itt):

Életkor alapján járó utazási kedvezmények 0-6 és 6-14 életévig)

Tanulói és hallgatói jogviszony alapján igénybe vehető utazási kedvezmények (diákigazolvány vagy más igazolás alapján)

Csoportos utazási kedvezmények (10 tanuló + kísérő)

Ezekben az esetekben 50, 90 és 100 százalékos utazási kedvezményekről van szó!

Figyelem!

Etikátlan dolog az is, ha az iskola nem tájékoztatja a szülőket a különböző utazási kedvezményekről, és nem veszi igénybe azokat a tanítási időn kívül szervezett (délután vagy pihenőnapokon), önkéntesen igénybe vehető iskolán kívüli foglalkozások, osztálykirándulások, múzeumlátogatások alkalmával, hanem megveteti a szülőkkel a teljes áru menetjegyeket.

Az óvodások és a kiskorú tanulók veszélyeztetése

Az óvodás gyermekek és a kiskorú tanulók egyre nagyobb távolságra történő folyamatos utaztatása, a magas költségek mellett, állandó balesetveszélyt is jelent.

Ráadásul órákkal korábban kell kelniük a kisgyermekeknek és a diákoknak, ha a közlekedési vállalatok nem igazítják menetrendjüket a 8 órai iskolakezdéshez, vagy az iskola nem engedélyezi, hogy egy órával később menjenek iskolába.

A tanulóknak napi 7-8 óra kötelező tanórai foglalkozáson kell részt venni, 1-3 órát kell eltölteni az oda-vissza utazással, 2-3 óra kell a lecke megtanulásához, ha nem akarják, hogy megbuktassák őket. Persze, hogy elmegy a kedvük az iskolába járástól!

Bővebb információ a gyermekek és tanulók utaztatásáról itt található!

Vissza az oldal tetejére

Illegális „osztálypénz”, csoportpénz vagy

 

Szülői Alapítvány?

Sokkolja a gyermekeik neveléséért, oktatásáért elsősorban felelős szülőket a szeptemberi tanévkezdéskor és tanévközben megkövetelt osztálypénz (óvodában csoportpénz) és más illegális pénzkövetelés egyre növekvő összege.

A köznevelési közszolgáltatások - alaptörvényben garantált - ingyenes igénybe vétele jelenleg nem feltétlenül jellemzője a köznevelésnek.

Ki merjük jelenteni, hogy az iskola és a család, a szülők és a pedagógusok, a tanulók és a tanárok közötti megállíthatatlannak látszó elidegenedési folyamat legfőbb oka a gyermekek iskoláztatásával kapcsolatos szülői kiadások állandó, és sokszor indokolatlan növekedése és az iskolai demokrácia hiánya. 

Mivel az jogszabályi előírások nem tudják megfékezni, az illegális pénzszerző tevékenységet, és az oktatási intézmények nem tanúsítanak önmérsékletet ezen a területen, ezért javasoljuk az óvodai, iskolai szülői közösségeknek, hogy az óvodai csoportpénz és az osztálypénz gyűjtése helyett válasszanak törvényes utat és alapítsanak Közhasznú Szülői Alapítványokat (KÖSZA).

Az óvodai, iskolai "Szülői" Alapítvány alapításának előnyei

Ha a szülők úgy érzik, hogy anyagi eszközökkel szeretnének hozzájárulni "szeretett" óvodájukban vagy iskolájukban folyó nevelés, oktatás színvonalának emeléséhez, a gyermekek, tanulók és a pedagógusok munkájának jutalmazásához, akkor válasszák a törvényes utat és alapítsanak intézményi Szülői Alapítványokat.

Az intézményi Szülői Alapítvány önálló jogi személy, adószámmal rendelkezik, bankszámlát nyithat, ezért számlaképes. Nem zsebbe szedi a szülők önkéntes hozzájárulását és a külső támogatók (vállalkozók) támogatását, hanem hivatalosan átutalással bankszámlán kezeli a pénzeket, számla ellenében.

Figyelem!

Szülői panasz, hogy az óvodai, iskolai szülői szervezet azért esik el sok szponzori támogatástól, mert nem tud számlát adni a pénzbeli és természetbeni támogatások átvételéről.

A közhasznú Szülői Alapítvány célja lehet pédául 

  • Az óvodába, iskolába járó gyermekek, továbbá családjuk anyagi érdekképviselete, különös tekintettel az esélyegyenlőség megteremtésére.

  • A gyermekeik érdekében eljáró szülők összefogása az oktatási intézménybe járó, gyermekek, tanulók nevelési, tanulási körülményeinek javítása és az óvodai nevelés, iskolai oktatás színvonalának emelése érdekében.

  • Együttműködés az iskolai (óvodai) szülői szervezettel, az iskolavezetéssel (óvodavezetéssel) és az iskolai tanulóközösséggel annak érdekében, hogy az érintettek minden területen betartsák a közoktatás ingyenességére és az óvodáztatással, iskoláztatással kapcsolatos állami támogatások kiosztására vonatkozó rendszabályokat.

A Szülői Alapítvány feladatai lehetnek többek között

  • A gyermekeik érdekében eljáró szülők összefogása az intézménybe járó, gyermekek, tanulók nevelési tanulási körülményeinek javítása érdekében.

  • A tanítási időn kívüli szabadidős programok anyagi támogatása.

  • Az iskola érdekében kimagasló munkát végző szülők és pedagógusok jutalmazása.

  • Az iskolai vagy iskolán kívüli tanulmányi, kulturális, sport és más versenyeken részt vevő tanulók felkészülésének anyagi támogatása, az eredményt elérők természetbeni és pénzbeli díjazása.

  • A tanítási időn kívüli szabadidős programok anyagi támogatása.

  • Óvodai, iskolai szülői magatartási kódex megalkotása.

Figyelem!

A szülői alapítványnak nem lehet célja, hogy finanszírozza az intézmény dologi kiadásait,  a kötelező eszközök és a felszerelések listáját, amelyeket a fenntartónak az óvoda, iskola költségvetésében kell terveznie.

Az alapítvány bevételi forrásai

A fő pénzforrás a külső támogatók anyagi és természetbeni hozzájárulása (adományok gyűjtése), pályázatok elérése, szponzorok felkutatása.

Az óvoda, iskola vagy a fenntartó által átadott pénzek valamint a szülők és pedagógusok önkéntes befizetései.

Az iskola vagy a fenntartó által átadott pénzek, valamint a szülők és pedagógusok támogatása adójuk 1%-ával.

"Papírgyűjtés" vagy más kollektív szülői és tanulói pénzszerző tevékenység eredménye (iskolabál, tombola, vásárok és más rendezvények szervezése, stb.)

A befolyt összeget az alapítvány alapszabályában megfogalmazott célszerinti tevékenységek finanszírozására kell felhasználni. A pénzfelhasználásról a szülői kuratórium dönt.

Figyelem!

Az köznevelési intézmények kifehérítése és a jobb szülői közérzet érdekében javasoljuk a szülőknek, hogy minél előbb alapítsák meg az óvodai, iskolai Szülői Alapítványokat.

(A Szülői Alapítvány sajátossága, hogy összeférhetetlenség miatt a pedagógusok nem lehetnek a kuratórium tagjai.)

Az osztálypénz (csoportpénz) kezelése a jelenlegi helyzetben a bankszámlanyitás

Egyes bankok szolgáltatása az ingyenes osztálypénz számla.

A szülőktől kikövetelt, vagy önkéntesen befizetett pénzek kezelésének átláthatósága érdekében javasoljuk, hogy az osztálypénz (csoportpénz) beszedését vállaló szülők nyissanak egy osztálypénz számlát (a saját érdekükben is). A házi kassza, sok visszaélésre adhat okot.

A beszedett pénzekről minden esetben elismervény kell adni.

Az osztálypénzfizetés önkéntes vállalás, ezért a szülőket nem lehet kényszeríteni (felszólítani) fizetésre.

Az illegálisa megszavaztatott osztálypénzt nem lehet behajtani.

A nem fizetők nevét nem lehet a faliújságra kitenni (adatvédelem), nem lehet a "közösségi oldalakon" személyiségi jogot sértő módon pellengére állítani, nem illik kiközösíteni.

A nem fizető szülők gyermekeit nem lehet az osztálypénzből vásárolt szolgáltatásokból kizárni.

Az törvényesen és etikusan működő önkormányzati óvodákban és az állami fenntartású iskolákban az ebédpénzen kívül semmilyen pénzt nem lehet beszedni (gyűjteni) a szülőktől.

Ha az oktatáspolitika úgy dönt, hogy a szülők anyagi hozzájárulás szükséges a nevelési, oktatás intézmények fenntartásoz és működtetéséhez, akkor véleményünk szerint, jogszabályban kell előírni, hogy a szülők, hogyan járulhatnak hozzá az ingyenes nevelés, oktatás költségeihez.

Ha a törvényhozók sem értenek egyet az osztálypénz intézményével, akkor törvényi úton kell megszűntetni kényszerű intézményi pénzgyűjtéseket.

A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 38. § (1) bekezdés szerint: „Az illetékes kormányhivatal a köznevelési intézményben hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a köznevelési feladatok ingyenességére, a tankönyvek és más tanulói felszerelések biztosítására vonatkozó rendelkezések megtartását.

Ha igen, akkor miért nem?

Az osztálypénzről itt találhatnak részletes elemzést:

Vissza az oldal tetejére
 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (IGAZOLATLAN ÓRA)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2018.

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum