Állami iskolafenntartás

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Szakképzési Hídprogram

Gyakorlati képzés 2018.

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2018.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Miért félnek a szülők?

Miért félnek megszólalni a szülők az óvodában, iskolában, ha igazságtalannak tartják a gyermekükkel szembeni eljárásokat?

Azért félnek, mert gyermekeiket hátrány éri, ha kifogásolni merik az óvoda, iskola törvénysértő intézkedéseit? Vagy gyávák?

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754)



Milyen hátrány érheti a gyermekét, ha a szülő meg meri kérdezni miért kapott három egyest a tanuló egy órán egy tantárgyból? Így is, úgyis megbuktatják és osztályt kell ismételnie.

Milyen hátrány érheti a gyermekét, ha a szülő meg meri kérdezni miért függesztették ki a nevét az intézmény faliújságára, ha nem fizeti ki az illegális osztálypénzt vagy az ingyenes tanulmányi kirándulás, erdei iskola törvényellenesen megkövetelt költségeit? Már egyszer megalázták, a többi szülő kiközösítette. Mi jöhet még?„Legfeljebb” eltanácsolják az intézményből!

Milyen hátrány érheti a gyermekét, ha a szülő csak három nap hiányzást igazolhat és az igazolatlan mulasztás eléri 30 órát (öt nap)? Így is, úgyis feljelentik a szabálysértési hatóságnál! 50 óra igazolatlan mulasztás esetén felfüggesztik a családi pótlék folyósítását.

Milyen hátrány érheti a 16 éven felüli gyermekét, ha csúnyán néz a pedagógusra? Indoklás nélkül kirúgják az iskolából tanév végén! (Évente kb. 10 000 fő 16 éven felüli tanuló marad ki az iskolákból.)

Milyen hátrány érheti az óvodás gyermeket, ha a szülő nem akarja elfogadni, hogy az óvoda zárva tart az őszi, téli, tavaszi iskolai szünetekben, vagy nyáron, akár hat hétre is bezárják az egész évben nyitva tartó óvodát ? Önkormányzati óvodafenntartós esetén jobb, ha elköltözik az adott településről, vagy nem kap közmunkát!

Milyen hátrány érheti az óvodás gyermeket, ha a szülő kifogásolja az óvodai fejlesztés színvonalát? Legfeljebb elküldik a "nevelési tanácsadóba", ahol beilleszkedési és magatartási zavarral küzdőnek minősítik  (megbélyegzik) a kisgyermeket, amit többé nem tud "lemosni" magáról! 

A hatóságként fellépő óvoda, iskola

A hatóságként fellépő nevelés, oktatási intézmények és a közfeladatot ellátó pedagógusok megszólítása kényes kérdés. Könnyen alakul ki félreértés a gyermeke érdekében eljáró szülő és a mundér becsületét védő óvoda, iskola között. Egy értelmes szülő fellépése is, melyet gyermeke érdekében tesz meg, agresszív magatartást képes kiprovokálni egy pedagógusból. Egy igazsága tudatában „hangoskodó” szülő intézkedése könnyen minősíthető erőszakos magatartásnak, ha a pedagógus saját személye ellen irányuló "támadásnak" tekinti a szülői panaszt.

Veszélyes dolog, ha a szülőnek igaza van valamiben, amiben a pedagógus téved!

Pedig az Alaptörvény értelmében a szülők felelősek elsősorban gyermekük neveléséért, oktatásáért, fejlődésükért, továbbtanulásukért, jövőjükért. A pedagógusokat csak munkajogi felelősség terheli!

Az óvodai, iskolai szülői közösség és az egyes szülők feladata a nevelés, oktatás színvonalának ellenőrzése. A szülőknek kell elfogadni, ami helyes a köznevelési rendszerben, és elutasítni azt, ami szabálytalan vagy káros a gyermekeikre.

Társadalmi ellenőrzés, szülői kontroll nélkül a köznevelés rendszere degradálódik, egyoldalúan a fenntartói és az intézményi érdekek érvényesülnek.

A "szabad intézményválasztás" jogával élő  szülő kockáztat, amikor beíratja gyermekét valamelyik óvodába, iskolába. Szülői befolyás nélkül az óvoda, iskola merev didaktikai központ!

A  pedagógusok alapfeladata az óvodában, iskolában

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 62. § (1) bekezdés szerint:

„A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével.”

Álláspontunk szerint, ha a pedagógus nem teljesíti a szülők által rábízott gyermek nevelésével oktatásával kapcsolatos feladatait, az előírt ismeretanyag maradéktalan átadását, és ezért indokolatlanul megbuktatja, akkor a szülők, mint megbízók eljárást kezdeményezhetnek gyermekeik nevelésével és oktatásával megbízott pedagógussal szemben, kötelességmulasztás miatt.

Amikor a szülő a felvételi kérelem benyújtásakor él az intézményválasztás szabadságával nem csak azt kezdeményezi, hogy neveljék, tanítsák gyermekét és biztosítsák számára a szükséges pedagógiai szolgáltatásokat, hanem azt is, hogy ellássák a felügyeletét.

Felügyeleten a köznevelési törvény azt érti, hogy gondoskodni kell a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről, érzelmi biztonságáról az intézménybe való belépésétől annak jogszerű elhagyásáig.

Ha a nevelési, oktatási intézmény nem teljesíti a „megbízási jogviszonyból” eredő szolgáltató és felügyeleti kötelezettségét, akkor a szülő, mint megbízó, eljárást kezdeményezhet az intézménnyel vagy a pedagógussal szemben kötelességmulasztás és a gyermek, tanuló veszélyeztetését előidéző felügyeleti kötelezettség megszegése címén.

Miért nem indítanak jogorvoslati eljárást a szülők, ha jog- vagy érdeksérelem éri gyermekeiket az óvodában, iskolában? Talán félnek vagy elvesztették jogérzékenységüket?

Törvény szerint: „Az óvoda, az iskola, a kollégium döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a tanuló, a szülő – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat.

A jogorvoslati eljárás lehetőségek beépítése az oktatási rendszabályokba és a köznevelési intézmények belső szabályzataiba a szülői kontroll fontos eszköze, amelyek igénybevételével a szülők meg tudják védeni kiskorú gyermekeik érdekeit az óvodák, iskolák és a fenntartók jogszabálysértő döntéseivel szemben.

A velünk együttműködő szülői egyesületek évente több ezer jogos szülői és tanulói panaszt kezelnek az érdekeltek kifejezett kérésére a nevük elhallgatásával. A szülői bejelentések - megyénként szinte arányos eloszlásban – kb. 3000 nevelési, oktatási intézményt érintenek.  

Ugyanakkor a szülői félelem, és a jogszabályismeret teljes hiánya miatt elenyésző az intézmények jogszabályértő döntéseivel szembeni jogorvoslati kérelmek száma.

Az általunk feldolgozott szülői panaszok számának „drasztikus” emelkedése miatt feltételezhető, hogy valami baj lehet a köznevelési rendszabályok betartásával, a nevelési, oktatási intézmények törvényes működésével, az óvodai, iskolai, fenntartói döntések és intézkedések jogszabályszerűségével.

Felméréseink alapján évente legkevesebb 1 millió jogorvoslati eljárást kellene kezelnie első fokon az oktatási intézményeknek, másodfokon az intézményfenntartóknak és a bíróságoknak, ahhoz, hogy az óvodák, iskolák törvényesen működjenek.

A szülők többsége nem ismeri, vagy nem meri alkalmazni a jogorvoslati lehetőségeket, amelyekről itt találhatnak bővebb információt.

A szülők és a pedagógusok közötti bizalom mértéke

Az Nkt. célja és alapelvei az 1. § szerint:

„(3) A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi.

Az Nkt. 3. § szerint:

„(1) A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak.

  (2) A köznevelésben a nevelés és oktatás feladatát a gyermek szülei, törvényes képviselői megosztják a köznevelési intézményekkel és a pedagógusokkal. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele.”

Bízhatnak a szülők a pedagógusok hivatástudatában, szakmai felkészültségében, mikor 350 000 tanulót buktatnak meg félévben pedagógiai céllal, hogy jobban tanuljanak a második félévben? (Év végén 250 000 tanulót buktatnak meg fegyelmező céllal, és kb. 20 000 fő tanulót utasítanak évfolyamismétlésre.)

Bízhatnak a szülők a pedagógusok hivatástudatában, szakmai felkészültségében, ha az általános iskolát befejező tanulók egy része „funkcionális analfabéta.”  

Bízhatnak a szülők a pedagógusok hivatástudatában, szakmai felkészültségében, ha a PISA felmérések szerint a magyar tanulók teljesítménye valamennyi mérési területen az OECD országok átlaga alatt van.

Miért nem akarnak egyes tanárok együttműködni a szülőkkel?

Nem bíznak a szülőkben, hogy felelősen járnak el saját gyermekeik érdekeinek védelmében?

A tanárok egy része hozzászokott ahhoz, hogy egyedül dolgozik, anélkül, hogy a szülőket fontosnak tartanák munkájához.

Úgy érzik, hogy eléggé gyermekközpontú munkát végeznek és sok szakmai feszültség van bennük anélkül, hogy további feszültséget vállaljanak azzal, hogy a szülő belép, mint partner (ügyfél).

Egyes tanárok fenyegetőnek találják a szülőket, különösen azok a tanárok, akik még nem szoktak hozzá a szülőkkel végzett munkához.

A tanárok szerződésébe és kötelező óraszámába nem illik bele a kapcsolattartás a szülőkkel.

Az oktatásügyi hatóságok nagy része nem veszi komolyan a szülők pedagógiai szempontú fontosságát. A tanárok természetesen munkaadójuk oldalán állnak.

A pedagógusok állandóan nyomás alatt állnak, hogy változtassák meg az oktatás tartalmát és az oktatási módszereket. A technológiai, gazdasági és ipari elvárások megváltozása a nyilvános vizsgák rendszere, valamint a politikai igények a mai példák. A változás korában meg kell állapítani a prioritásokat a változások bevezetéséhez. A szülők elég alacsony prioritást kapnak.

Egyes tanárok egyszerűen nem ismerik az okát annak, hogy miért kell bevonni a szülőket az oktatásba.

A pedagógiai kultúra alapelve a "szeretet"

Az Nkt. célja és alapelvei az 1. § (3) bekezdése szerint:

„A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi.

Ki, kit szeret?

A pedagógus szereti a gyerekeket? A gyerekek szeretik a pedagógusokat?

A szülők szeretik a pedagógusokat? A pedagógusok szeretik a szülőket?

A gyerekek szeretik a szüleiket? A szülők szeretik a gyerekeiket?

Mi az erősebb az szülői szeretet vagy a szülői félelem?

Milyen szeretet az, amikor a szülő eltűri, hogy óvodás, kisiskolásgyermekét egy másik településre kell elvinnie, mert a helyi önkormányzatok nem akarnak ( 8 fős) óvodát, alsó tagozatos általános iskolát működtetni az adott kistelepülésen? Úgy szereti gyermekét, hogy minden reggel hajnalban felkelti gyermekét és kényszeríti, és lakóhelyétől több kilométer távolságra utazzon alvás helyett. 

Milyen szeretet az, amikor a munkavállaló szülő eltűri, hogy az őszi, téli, tavaszi és nyári iskolai szünetekben törvénysértő módon bezárják az óvodákat és összevont óvodákban, idegen környezetben, ismeretlen gyermekek és óvodai alkalmazottak között szenvedjen lelki sérülés, az helyet, hogy a jól ismert óvodapedagógusa nevelné és vigyázna érzelmi biztonságára?

Úgy szeretik a szülők gyermekeiket, hogy félelmükbe eltűrik, gyermekük  folyamatos tönkretételét, megalázását, megbélyegzését? Milyen szeretet ez? Hol tanulták ezt a szeretetet? Ők is a szüleiktől?  Vagy már ők sem mertek megszólalni gyermekeik védelme érdekében?

Ez kemény dolog! Folytatjuk az elemzést….

 

Szülő joga és helyzete (státusza) a köznevelési intézményekben itt!

.

Szülői félelem a jogorvoslati eljárás kezdeményezésének lehetőségeitől, pedig névtelenül is lehet valamit tenni

A szülői ház és az iskola kapcsolata (szülőpolitika)


Az óvoda, iskola úgy terrorizálja a szülőket, hogy túszul ejti gyermekeiket.

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak (agresszió)

Házirend 2018.

Óvoda 2018-2019.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR)

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2018.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (IGAZOLATLAN ÓRA)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2018-2019.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Mindennapos testnevelés 2018.

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga 2017.

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN

Fegyelmi eljárás az iskolában 2018.

TÁMOGATÁSOK az iskolában, óvodában 2018.


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum