Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés 2017

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

A javítóvizsgák áldozatai 2016.

Fellebbezési határidő 15 nap itt!

Tanév végén kb. 250 000 tanulót buktatnak meg az iskolák - állítólag - pedagógiai céllal

Az évfolyamismétlésre ítélt tanulók száma 50 000 fő!

Virágzik javítóvizsgára felkészítő „árnyékoktatás” piaca nyári szünetben, ami milliárdos nagyságrendű bevételt jelent a pedagógusoknak

Ki a felelős a buktatások magas számáért, a rosszul tanító iskola, az alul teljesítő tanuló vagy a megtaníthatatlan és megtanulhatatlan mennyiség tananyagot előíró oktatáspolitika?

Az iskola feladata a megbuktatott tanulók felkészítése a nyári szünetben, ha azt a tanulók vagy a szülők igénylik!



Ha a tanuló a tanév végén - legalább három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.

Meg kell menteni a tanulókat a szabálytalan vagy koncepciós, ezért sikertelen javítóvizsgák súlyos következményeitől, az évfolyamismétléstől vagy az iskolából való eltávolítástól (ha már nem tanktelesek.)

A javítóvizsgára való utasítás nem lehet fegyelmező eszköz, vagy a pedagógusbosszú, ha nem kedvelik a tanulót vagy a szüleit vagy nem fizet be az iskolai alapítványba. Példa erre az a szülői panasz, amikor egy osztályból tíz tanulót utasítottak javító vizsgára testnevelésből – köztük egy válogatott ifjúsági sportolót -, de ott sem engedték át őket, vagy amikor az „egyetlen” tantárgyból javítóvizsgázó tanulókat a javító vizsgán is megbuktatják. Ilyen nem lehet csinálni!

Sok pedagógus jóindulatú nevelési intézkedésnek tartja, amikor azért minősíti a tanulót év végi elégtelen osztályzattal, hogy a nyári szünetben kényszerítve legyen az adott tantárgyból való felkészülésre. Ennek a módszernek régen lehetett lehet pedagógiai értéke egyes tanulóknál, de ma már bizalmatlanságot jelent a tanulóval szembeni. Vagy tudja a tananyagot vagy nem.

A javítóvizsga jó üzlet az iskolán kívüli oktatási piac számára

Kevés olyan szülő van, aki nem fogad magántanárt (3000 Ft/óra) vagy más segítséget gyermeke mellé nyári szünetben. A megbuktatott tanulók szülei 30-60 ezer forint között költenek gyermekeik nyári felkészítéséért, ami több milliárd adózatlan bevételt jelent az erre vállalkozók számára (árnyékoktatás)

A javítóvizsga „tanulmányok alatti vizsga”

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, szakképző iskolában beszámoltató vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani.  A felsorolt vizsgákat együtt „tanulmányok alatti vizsgának nevezi a jogszabály.

A javító vizsga megismétlését akkor lehet kérelmezni, ha a helyi tanterv és a házirend nem tartalmazza javítóvizsgára vonatkozó előírásokat vagy iskola megsérti a tanulmányok alatti vizsga szabályait előíró rendelkezéseket.

Tehát, ha a tanuló nem teljesíti az adott évfolyam tanulmányi követelményeit, az évközi érdemjegyeinek átlaga – legalább három tantárgyból - nem éri el az elégségest (kettes osztályzatot), akkor a nevelő testület javítóvizsgára utasíthatja.

A tanulmányok alatti vizsgát iskolában - illetve a jogszabályban meghatározottak szerint - független vizsgabizottság előtt is lehet tenni, újabban pénzért.

Figyelem!

A tanulmányok alatti vizsga szabályait a helyi tantervben (értékelési és vizsga szabályzatban) kell rögzíteni, és az iskola házirendben kell a leírni a szabályok gyakorlásának módját, különös tekintettel a független vizsgabizottság előtt tehető javítóvizsgára.

A közoktatási törvény szerint a helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben,

Jogorvoslati lehetőségek

A szabályosan javító vizsga nem ismételhető, de a szabálytalan vizsga igen!

Fontos kiemelni, hogy a tanuló értékelése, az évközi érdemjegyeinek megállapítása, a tanuló minősítése, félévi és év végi osztályzatai ellen csak a helyi tantervben rögzített értékelési eljárások megsértése esetén lehet jogorvoslattal élni. Az eljárás megindítására akkor van lehetőség, ha a pedagógus intézkedése ellentétes a pedagógiai programban foglaltakkal, ha a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik (pl. tanulmányok alatti vizsga szabályai.

A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a javítóvizsga eredményének megismerése után tizenöt napon belül jogszabálysértésre való hivatkozással jogorvoslati kérelmet nyújthat be az iskola igazgatójához.

A javítóvizsga szabályok dokumentálásának hiánya és a tájékoztatása elmaradása elégséges indok lehet a javítóvizsga eredményének megsemmisítéséhez és a javítóvizsga megismétléséhez.  

Figyelem! A javítóvizsgákat augusztus 15. után szervezhetik az iskolák, egyértelmű hogy a jogorvoslati eljárást nem lehet befejezni tanévkezdésig.

Az iskola tájékoztatási kötelezettsége a jogszabályi előírásokról:

  1. Az iskola helyi tantervében kell rögzíteni az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, továbbá a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. Ezek között a tanulmányok alatti vizsga szabályait (pl. a javítóvizsga értékelési rendjét);

  2. Az iskola házirendje állapítja meg, hogy a jogszabályokban meghatározott tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani.

A házirendben kell/kellene előírni, hogyan kell a javító vizsgára jelentkezni, illetve aki független vizsgabizottság előtt akar javítóvizsgát tenni, mikor és hogyan jelentkezhet;

  1. A tanulmányok alatti vizsga (közük a javítóvizsga) követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét a nevelőtestület a helyi tanterv alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza;

  2. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelemmel kell lenni a 20/2012. EMMI rendelkezéseire, amely itt található: http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=182&v=marad&fid=85&hol=jobb

  3. Nem lehet megakadályozni az évvégén elégtelen osztálytatot kapott tanulót, hogy az iskolában vagy független vizsgabizottság előtt javítóvizsgán tegyen.

A lehetséges szabálytalanságok, amelyek alapján a javító vizsga eredménye megsemmisíthető illetve a vizsga megismételhető

  • A javítóvizsgával kapcsolatos rendelkezések nem szerepelnek az iskola helyi tantervében

  • A házirend nem tartalmaz gyakorlati ismereteket javítóvizsgáról és a független vizsgabizottságról.

  • Az iskola nem hozza nyilvánosságra a javítóvizsga követelményeit és az értékelés rendjét.

  • Nem veszi figyelembe a 20/2012. EMMI rendelet rendelkezéseit, többek között:

  • Ha az iskola nem biztosítja az írásbeli vizsgán a maximális negyvenöt percet, szóbeli vizsgán a 20 perc gondolkodási időt;

  • Ha a vizsgázó nem határozhatja meg a tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét;

  • Ha nem engedélyezik, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen;

  • Ha a szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait nem foglalják határozatba, vagy csak azonnal csak utólag;

  • Ha a vizsgázó a tétel kifejtésében elakad, de a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól nem kap segítséget;

  • Ha a vizsgázót a tétel önálló, folyamatos kifejtése közben indokolatlanul megzavarják (beleszólnak);

  • Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, és az elnök egy alkalommal nem engedi póttételt húzni vagy nem biztosít részére pótfeladatot;

  • Ha az aláírt, lezárt jegyzőkönyveket, és a vizsgairatokba az igazgató nem enged betekintést a javító vizsga szabályosságát vitató szülőnek, tanulónak;

Véleményünk szerint, ha a vizsgázót nem engedték póttételt húzni, illetve nem biztosítottak számára pótfeladatott (pl. testnevelési tantárgyból), és mégis elégtelen osztályzatot kapott, akkor a javítóvizsga eredménye semmis.

Figyelem!

A nevelőtestületnek jogában áll a magasabb évfolyamra lépés lehetőségét biztosítani a tanulónak akkor is, ha adott ismeretkörben kevesebbet teljesít az átlagnál!

A buktatás nem kötelező!

MSZOE javaslatok a buktatás intézményének újragondolásához

Álláspontunk szerint, ha egy osztályban háromnál több tanulót bukik meg a tanév végén egy adott tantárgyból, akkor az iskolavezetésnek meg kell vizsgálni az év végi osztályzatok jogszerűségét és a buktató pedagógus szakmai felkészültségét és az osztályfőnök felelősségét.

Ha az államilag fenntartott iskolában a tanulók 20 százaléka bukik meg év végén, akkor az illetékes szerveknek hatósági vizsgálat keretében kell vizsgálni a rossz tanulói teljesítmények okait.

Ha az iskola nem tudja felkészíteni tanulóit a megtaníthatatlan mennyiségű tananyagból, év közben, akkor kötelessége, hogy a megbuktatott tanulóit a nyári szünetben felkészítse a javítóvizsgára.

A 2015-2016. tanév rendjéről szóló EMMI rendelet 2. § (5) bekezdés szerint:

A tanítási év lezárását követően az iskola – ha az iskola fenntartója, működtetője azzal egyetért és az ahhoz szükséges feltételeket biztosítja – a tanulói részére pedagógiai program végrehajtásához nem kapcsolódó foglalkozásokat szervezhet, amelyeken a részvételt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az iskola igazgatójához benyújtott kérelemben kezdeményezheti.

(Csak az a baj, hogy a szülők nem tudnak róla, és az iskola nem nagyon akarja a tanítási és tanulási hiányosságokat kiküszöbölni. Könnyebb évfolyamismétlésre utasítani a tanulókat!)

A testnevelés, az erkölcstan, a hit és erkölcstan tantárgyak esetében nem lehet elégtelen érdemjegyet adni. Az erkölcstanból elégtelennek minősített (megbuktatott) tanuló erkölcstelen?

A 8-17 óráig nyitva tartó általános iskolában meg kell szűntetni a buktatást. Ha a délelőtt-délután nyitva tartó iskolában a pedagógusok nem tudják megtanítani a gyerekeket írni, olvasni, számolni, akkor az alapfokú iskola funkciója rosszul van meghatározva. Lásd az általános iskolai buktatások és az évfolyamismétlések magas száma, továbbá a szövegértési hiányosságokat és a matematikai készségek hiányát feltáró országos mérések eredményei. (Funkcionális analfabéták)

Ki a felelős a buktatások magas számáért, a rosszul tanító iskola, az alul teljesítő tanulók vagy a megtaníthatatlan és megtanulhatatlan mennyiség tananyagot előíró oktatáspolitika?

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754

Javítóvizsga szervezése
Jogorvoslati lehetőségek a javítóvizsgán (vizsgahalasztás, fellebbezés, vizsgaismétlés)
Intézményesített buktatás a magyar köznevelésben

Javítóvizsga jogszabályi háttér (ezt kell tanulmányozni)

Javítási lehetőségek korlátozása itt!

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Táborozás 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (IGAZOLATLAN ÓRA)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum