Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés 2017

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Körzeti iskola, de minek?

Nem veszik fel a körzetükben lakó gyerekeket a kötelező felvételre kijelölt általános iskolák!



Országosan több iskolai férőhely van, mint ahány korosztályos gyermek, akkor miért nincs hely a körzetes tanulók számára?

Az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő április 1-je és április 30-a között köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes körzeti vagy egy választott általános iskola első évfolyamára.

 „Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, aki életvitelszerűen az általános iskola körzetében lakik.” [Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 50.§ (6) bekezdés]

Országos szülői panasz, hogy nem tudták beíratni gyermeküket a körzeti iskolába, mert a területileg illetékes Kormányhivatalok rosszul jelölték ki a felvételi körzethatárokat, vagy az állami iskolafenntartó, csökkentette az induló első osztályok számát. 

Több iskolában is előfordult, az előző tanévben 90 fővel három első osztályt indítottak, most csak kettőt engedélyezett a fenntartó 64 fővel. Milyen módon válogattak ki 26 tanulót, akiknek jogos felvételi kérelmét elutasították?

Súlyos törvénysértés, amikor körzeten kívüli gyermekeket vettek fel az iskolák a jogosultak helyett, kiválogatva a számukra, pl. anyagi előnyt biztosító szülőket. ( A II. és a XII. kerületből több panasz érkezett a körzetes tanulók felvételének elutasítása miatt. Vajon miért?)

Az állami iskolafenntartó (KLIK) arra hivatkozik, hogy a körzetesítés nem jelenti azt, hogy a kijelölt iskola köteles felvenni minden körzetében lakó gyermeket. Ez nem igaz!

A  kötelező felvételt biztosító általános iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg a körzetében lakó gyermek vagy tanuló felvételét, ezért körzeti iskola!

Figyelem!

Ha a körzeti iskola véglegesen elutasította körzetében lakó tanuló jelentkezését, és az illetékesek nem vonták felelősségre az adott iskolát, és fenntartóját, akkor a szülő szeptember 1-ig kereshet másik iskolát gyermekének, amelyik felveszi.

Kik a felelősek a „férőhelyhiányért”?

1. A járási hivatal feladata a tankötelesek naprakész nyilvántartása

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 45. § (8) bekezdés szerint: „A járási hivatal gondoskodik a tankötelesek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl az állami intézményfenntartó központ, és tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője számára, továbbá hivatalból elrendeli és felügyeli a tankötelezettség teljesítését, a szakértői vizsgálatokon való megjelenést.”

 2. A települési önkormányzatok feladata (jegyző) többek között:

A településen lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkező tanköteles tanulók adatainak átadása a járási hivatalnak. A jegyző feladata a felvételi körzetek véleményezése. Részt vesz az iskolai körzethatároknak a jogszabályban előírtak szerinti kialakításában. Ellenőrzi a tankötelezettség teljesítését.

 3. Az állami iskolafenntartó központ (KLIK) feladata (többek között):

Adatokat szolgáltat a kormányhivatalnak az iskolai férőhelyekről. A felvételi adatok ismeretében ellenőrzi, hogy a kötelező felvételt biztosító kijelölt iskolában elhelyezhetők-e a körzetben lakó gyermekek.

 4. A területileg illetékes Kormányhivatal feladata:

Az egyeztetett adatok alapján Kormányhivatal meghatározza és közzéteszi az iskolák felvételi körzetét.

A felvételi körzetek megállapításához a Kormányhivatalnak be kell szereznie az érdekelt települési önkormányzatok véleményét. [Nkt. 49. § (8)]

Figyelem!

A felsorolt intézmények, testületek, hivatalok vezetőit személyi felelősség terheli az általános iskolai beiskolázással kapcsolatos jogszabályokban előírt feladataik megszegéséért, több ezer kisgyermek meghurcoltatásáért.

Az oktatásért felelős miniszter feladata a beiskolázással kapcsolatos jogsértések vizsgálata a mulasztások megállapítása, felelősségre vonás és a szankcionálás kezdeményezése. Vizsgálni kell a hivatali összejátszás kérdését is.

Az évek óta ismétlődő beiskolázási problémák megszüntetése érdekében még nem történt semmilyen felelősségre vonás. Ezek szerint a szülők felelősek azért, hogy nem keresnek gyermeküknek olyan iskolát, amelyik felveszi őket.

Az általános iskolai körzethatárok kijelölése egyszerű logisztikai feladati

Egy településen van 3 iskola, és  243 első évfolyamos tanköteles gyermek. Az első évfolyamon 27 fő az előírt maximális osztálylétszám, akkor minimum 9, azaz kilenc osztályt kell indítani. Igaz ez?

Ezután venni kell egy térképet, be kell jelölni a tanulók lakóhelyét és 3 görbe vonallal ki kell jelölni, melyik iskolához van közelebb a felvehető számú tanulók lakóhelye. Ez lesz az adott iskola felvételi körzete. Igaz ez?

Törvény értelmében a maximális osztálylétszám 20 százalékkal túlléphető. Ha több vagy kevesebb gyermeket engednek ki az óvodából, vagy újabb lakosok költöznek a településre vagy többen jelentkeznek be egy adott körzetbe legálisan, akkor még 9x5=45 gyermeket lehet elhelyezni a három iskolában.

Nem a maximális osztálylétszám túllépésére kell tervezni az körzethatárokat!

Figyelem!

Ezt a számítást lehet alkalmazni a szülőnek érvelésként, ha nem veszik fel gyermekét a kötelező felvételt biztosító általános iskolába.

A körzethatárok manipulálása

Sok tankerületi igazgató úgy próbálta megoldani a kormányhivatal által elkövetett logisztikai hibát, hogy egy felvételi körzetben több iskolát is kijelölt körzeti iskolának. Oldják meg az iskolák, hogy kit vesznek fel, és kinek a felvételét utasítják el. Egyezzenek meg a szülőkkel.

Van ahol a maximális 27 fős osztálylétszámot emelték 32-36 főre, hogy elférjenek a körzetes gyermekek.

Máshol kihelyezték a körzeti iskola egyik osztályát egy másik iskolába. Ez ellen nem tehetnek semmit a szülők.

Sok tankerületben megfélemlítették szülőket, amennyiben nem tekintenek el a fellebbezéstől, vagy nem vonják vissza jogorvoslati kérelműket, akkor kiadják az állami fenntartású iskoláknak, hogy ne vegyék fel a renitens szülők gyermekeit! 

Mások azt mondták a szülőnek, ha jót akar magának, akkor oda vigye gyermekét ahová a KLIK mondja.

Az a baj, hogy ezek a szülők megijednek a fenyegetésektől (jogosan) és elfogadják a KLIK feltételeit, így soha sem fog kiderülni a törvénysértések sorozata.

A korrupció és a protekció gyanújának elkerülése érdekében az  Oktatási hivatalnak és a Kormányhivatalnak vizsgálni kell a körzeti iskolákból törvénysértő módon elutasított gyermekek helyzetét, szelektálásuk okait.

Fellebbezés a jogtalan elutasításokkal szemben

MSZOE javaslat

Akinek nem vették fel a gyermekét a kötelező felvételt biztosító általános iskolába, azoknak egyszerre három helyre kell fellebbezést benyújtani, azonnal:

1. Kormányhivatalhoz (az illetékes kormányhivatal vezetőjének címezve)

2. Állami iskolafenntartó központhoz (KLIK elnökének)

3. Települési önkormányzathoz (jegyzőnek címezve).

Ezek az intézmények a felelősek a tanköteles tanulók nyilvántartásáért, a körzethatárok kijelöléséért, a tankötelezettség teljesítésért és a jelenleg kialakult zűrzavaros helyzetért. (Sok bába között elvész a gyermek!)

Figyelem!

Akinek - férőhely hiányában - nem vették fel a gyermekét a kötelező felvételt biztosító általános iskolába, azok elvileg hiába fellebbeznek, akkor sem lesz több férőhely.

Ezért a fellebbezés igazi célja ebben az esetben a törvénytelen helyzet feltárása és a felelősség megállapítása.

Jogorvoslat a körzeti iskola elutasító döntése ellen

Javaslat a fellebbezés (jogorvoslati kérelem) tartalmára:

A levélben kérni kell, hogy az illetékesek vizsgálják felül, hogy miért nem vették fel a gyermeket a kötelező felvételt biztosító iskolába, az alábbi kérdések felvetésével:

  • Meg kell kérdezni a levélben, hogy milyen alapon válogatták ki azokat a gyermekeket, akiket felvettek (protekció) és miért utasították el többit (szelekció);

  • Vizsgálják meg hány „illegális” bejelentkezőt vettek felel, akik elfoglalták a körzetesek helyét (sok szülő akár 200 ezer forintot is felajánlott azért, hogy bejelentsék az áhított iskola körzetébe);

  • Meg kell kérdezni miért indítottak kevesebb osztályt a kelleténél?

  • Kérni kell, hogy indítsanak több osztályt alacsonyabb létszámmal (32 gyermeket egy pedagógus nem tud megtanítani, írni, olvasni, számolni egy tanév alatt).

Figyelem!

Ha a gyermeket nem veszik fel a körzeti iskolába, akkor a szülőknek - aránytalan terhet* vállalva - egy távolabbi, sokszor több kilométerre levő intézménybe, akár másik településre kell utaztatni kisgyermekét, ha teljesíteni akarja tankötelezettségét.

*Aránytalan teher = ha a nevelés, a nevelés-oktatás körülményei az átlagos körülményekhez képest – a gyermek, a tanuló életkorát és sajátos nevelési igényeit figyelembe véve – lényegesen nehezebbek vagy jelentős költségnövekedést okoznak a gyermeknek, tanulónak vagy a szülőnek.

Úgy néz ki, hogy az iskolafenntartó és a többi felelős szerv megegyeztek abba, hogy áthárítják az iskolaválasztás felelősséget a szülőkre, keressenek iskolát gyermeküknek, ahogy tudnak. (Hiszen birtokukban van szabad iskolaválasztás joga.)

Akkor minek a kötelező felvételre kijelölt körzeti iskola?

 Mi lehet a fellebbezés eredménye?

  • Az első évfolyamra beiratkozó gyermekek számának ismeretében új körzethatárokat állapítanak meg.

  • Megegyeznek a szülőkkel, hogy másik távolabbi iskolába írassák be gyermekeiket (vagy megfenyegetik őket).

  • Rákényszerítik a szülőket, hogy az illetékesek mulasztásai miatt ők és gyermekeik vállaljanak „aránytalan terheket”, a koránkelést és az utaztatással kapcsolatos többletköltségeket (bérlet, menetjegy ára, gépkocsi használat, kísérő költsége, stb.)

.

Felvételi szelekció tiltása

Fő vizsgálati cél: Ha rosszul mérték fel egy adott iskola felvételi körzetében lakó tanulók létszámát, és pl. 10 -15 fő körzetes gyermeket férőhely hiányában nem tudtak felvenni, akkor vizsgálni kell, hogy milyen indokkal utasították el ezt a tanulói csoportot, illetve milyen paraméterek alapján választották ki azokat a tanulókat, akiket felvettek. (Megkülönböztetés tilalma)

Az általános iskolában tilos felvételi vizsgát szervezni, tilos rákérdezni a családok vagyoni és jövedelmi helyzetére, a szülők iskolai végzettségére, a munkahelyi beosztására, arra sem, hogy menyit tud befizetni az iskola alapítványába.

A körzetes tanulók között tilos sorsolást szervezni, mert az iskola körzetében lakó összes tanulót fel kell venni a kijelölt általános iskolába.

Akkor milyen alapon rangsorolták a körzetes tanulókat, milyen alapon válogatták ki azokat a tanulókat, akiket felvettek az adott iskolába? A szemük színe szerint vagy hasra ütésre?

Magyarország változatlanul Európa egyik legszelektívebb oktatási rendszerét működteti. (Lásd PISA vizsgálat itt.)

Közérdekű bejelentés

A közérdekű bejelentéssel a bejelentő (pl. szülő. tanuló) valamely szerv pl. iskola, óvoda, fenntartó, pedagógiai szakszolgálat, önkormányzat, kormányhivatal, gyermekvédelmi intézmények, stb.) működése során tapasztalt visszaélésekre, hiányosságokra világíthat rá, illetve olyan körülményre hívhatja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. Bővebben itt!

Mivel a körzeti iskolába való felvétel megtagadása és a felvett tanulók kiválogatása országos ügy, ezért a fellebbezés elutasítása után közérdekű bejelentéssel kell élni a fentebb meghatározott szervek felé.

A közérdekű bejelentést az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által működtetett elektronikus rendszerben „anonim módon” (névtelenül) is meg lehet tenni. Lásd itt!

Ha még magasabb szinten akarnak jogorvoslattal élni, akkor az emberi méltóság megsértése miatt (diszkrimináció tilalma) az Egyenlőbánásmód Hivatalhoz kell fordulni „közérdekű igényérvényesítés” címén. Lásd itt!

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754)

Az általános iskolai beiskolázásról itt találhatnak részletes elemzést!

Bővebb információ körzeti iskoláról és a körzetesítés szabályairól

 

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Táborozás 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (igazolatlan óra)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum