Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés 2017

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Különórák

Több milliárd forint kiadás a szülőknek

Az iskolarendszerben való továbbhaladás sikerességét nagyban befolyásolja, hogy a tanulónak a kötelező tanórákon kívül van-e lehetősége (ideje, pénze, kedve), hogy különböző különórákon fejleszthesse képességeit. A tanulás mellett különórára jár a tanulók 54 százaléka.

A tanórákon kívüli tanulás bizonyos rétegeknél már olyan intenzív, hogy joggal beszélhetünk egy árnyékiskola-rendszer kialakulásáról.  Ugyanakkor a különórára járás terén még inkább szembeötlőek azok az egyenlőtlenségek, amelyek a családok különböző jövedelmi helyzetéből és lakóhelyéből erednek.

A tanórákon kívüli tanulás lehet ingyenes vagy fizetős, mind a két forma történhet az oktatási intézményben, amelyikkel a diák tanulói jogviszonyban van és történhet az iskolán kívül.

A különórára járás célja

Az iskolarendszer hiányosságainak pótlása

· A tanuló továbbtanulási „versenypozíciójának” javítása

· Az iskola által nem megfelelően fejlesztett készségek javítása

A fentiek miatt különórára járó – sokszor oda kényszerült - tanulók igényeinek kiszolgálására kialakult egy olyan több milliárdos nagyságrendű oktatási piac, ami egyénileg vagy szervezett formában biztos jövedelemhez juttatja a pedagógusok egy részét és más szakembereket.

Különórákra (tanfolyamokra) járás okai

A tanulók felzárkóztatása egyes tantárgyakból, mert az iskolában nincs idő az előírt - sokszor felelesleges - tananyag megtanítására, gyakorlásra.

A tömegesen megbuktatott tanulók felkészítése a javítóvizsgára.

Az iskola nem készíti fel a tanulót az érettségi vizsgára minden igényelt tárgyból, ezért külön órán kell felkészülnie a felsőoktatási intézmény által előírt felvételi érettségi tárgyra

Középiskolai előkészítő tanfolyamok a nyolcadik évfolyamra járó tanulók részére, mert nem mindig elég az általános iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány, illetve előnybe részesítik az "előkészítős" tanulót a rangsorolásnál.

Egyetemi, főiskolai előkészítő tanfolyamok, mert a tanulók nem bíznak a középiskolai oktatás minőségében

Intenzív nyelvtanfolyamok a lemaradás kiküszöbölése vagy a nyelvi érettségi vizsga sikere érdekében

Logopédus, (dyslexia megelőzés), gyógytorna, informatikaoktatás, stb.

Személyiségfejlesztő foglalkozások

A tanulók iskolán kívüli terhelése

Ha az iskola sok felesleges ismeretet követel meg a tanulótól, ráadásul rosszul vagy kevés óraszámban tanítja, akkor a tanuló szabad idejében kényszerül nem formális úton tanulni, hogy teljesíteni tudja az iskolai (tantárgyi) követelményeket.

A szülők elképzelései gyermekük jövőjéről is befolyásolja a gyermek tanulási igényét. A szülői ambíció oka lehet a gyermekek túlterhelésének, amikor - jelentős anyagi áldozatok árán is - biztosítani akarják számukra a sokszor indokolatlan különórákat, ezzel elveszik tőlük a szabadidejüket, az informális tanulás lehetőségét, a játszás örömét. A kis iskolás gyermekek egy része nyolc-tíz órán keresztül vesz részt valamilyen oktatásban, ami egy felnőttnek is sok lenne.

A tanulási lehetőséghez való hozzáférés legfontosabb akadályai

Az óvodáztatás (óvodai nevelés) a későbbi tanulási siker szempontjából leginkább rászoruló gyermekcsoportok esetében a legalacsonyabb arányú. Jelenleg csak 5 éves kortól kötelező.

A későbbi sikeres tanulást lehetővé tevő alapkompetenciák fejletlensége a tanulók igen nagy hányada esetében. Szövegértési, számolási, helyesírási hiányosságok (Az általános iskolai oktatás hiányosságai.)

A város és a falu közötti hozzáférési egyenlőtlenség (Nagyok az iskolák közötti különbségek. A kisebb településeken a gyengébb eszköz- és a szakos pedagógusellátottság miatt éri a legsúlyosabb hátrány a tanulót).

A családok gazdasági státusa és a szülők iskolai végzettsége is összefüggésben áll a lakóhellyel, hogy a kisebb település iskolája helyett távolabbi településre utaztatják-e a gyereket a minőségi oktatás érdekében.

A különórák és az otthoni számítógép-használat nagy szerepe a nyelvi és az IKT-kompetenciák megszerzésében rontja a hátrányos helyzetű tanulók későbbi tanulási esélyeit (nincs otthon számítógépük, nincs anyagi lehetőségük a különórára járásra) .

Szűkül az általános iskolai készségfejlesztési célú szakköri tevékenység kínálata.

Az iskolarendszerű oktatásban a szülői-tanulói igények (fogyasztói igények) kevéssé érvényesülnek a kínálattervezés során.

A korszerű szakmákat oktató, a lakóhelytől való távolság miatt a hozzáférést korlátozó hatásokat kollégiumi férőhelyekkel és egyéb támogatásokkal ellensúlyozni képes szakképzési kínálat elégtelensége.

Ki lehet mondani, hogy a közoktatásban tanuló gyermekek nagy része tanulásban akadályozott, különösen kistelepüléseken az anyagilag rászoruló családokban élő, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyermekei? Ki lehet mondani, hogy minden szociálisan hátrányos helyzetű gyermek „tanulásban hátráltatott” is?

A tanulók tanórán kívüli rendszeres terhei” itt található!

 

 
Schmidt Andrea tanulmánya

Árnyékoktatás


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum