Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés 2017

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

A tanuló értékelése és minősítése 2017.

A helyi szintű szabályozás egyik kiemelkedően fontos területe az iskolai tanulói értékelés rendjének, normáinak, eszközeinek, formáinak meghatározása. A pedagógiai program meghatározhatja azokat a tantárgyakat, tananyagrészeket, amelyekből a tanuló teljesítményét nem kell értékelni, illetve minősíteni, eltekinthet a magatartás és szorgalom értékelésétől és minősítésétől. Nem mellőzhető azonban a tanuló teljesítményének, előmenetelének értékelése és minősítése azokból a tantárgyakból, amelyekből állami vizsgát kell, illetve lehet tenni.

Fontos értelmezési kérdés:

A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Nem mindegy! Lásd lentebb részletesen.

(A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi.)

Értékelés, minősítés szabályait a pedagógiai programban kell rögzíteni

Az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját.

Írásbeli beszámoltatás

Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátjait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát.

Szöveges értékelés

Az iskola pedagógiai programja, az évközi érdemjegyek, a félévi és az év végi osztályzatok helyett a tanuló teljesítményének, szorgalmának, magatartásának értékelésére, minősítésére a lentebb meghatározottaktól eltérő jelölés, illetőleg szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja.

Szöveges értékelés átváltása osztályzatra

Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni.

Mentesítés az értékelés és minősítés alól

Az iskola pedagógiai programja meghatározhatja azokat a tananyagokat, tantárgyakat, amelyekből a tanuló teljesítményét, előmenetelét nem kell értékelni, illetve minősíteni, továbbá eltekinthet a magatartás és szorgalom értékelésétől és minősítésétől. Nem mellőzhető azonban a tanuló teljesítményének, előmenetelének értékelése és minősítése azokból a tantárgyakból, amelyek követelményeiből állami vizsgát kell, illetve lehet tenni.

Az értékelés és a minősítés szabályainak egyeztetése, tájékoztatás

Az értékelés és a minősítés helyi tantervben rögzített szabályainak meghatározása előtt az iskolaszék, iskolaszék hiányában a szülői szervezet, véleményét ki kell kérni. Tehát a szülőknek beleszólásuk van abba, hogy a különböző évfolyamokon, milyen formában történjen a tanulók teljesítményének értékelése és minősítése.

Beiratkozáskor a szülőt tájékoztatni kell, hogy a tanuló teljesítményének, szorgalmának, magatartásának értékelésére, minősítésére milyen formát ír elő az iskola helyi tanterve, és azok milyen számszerű érdemjegyeknek, osztályzatoknak felelnek meg.(Értékelési szabályzat)

Gyermekeik érdekében a szülőknek is tudni kell mi a különbség az értékelés és a minősítés, továbbá az érdemjegy és az osztályzat között az alábbiak értelmében:

Évközben értékelés

Értékelés = tanítási év közben a tanuló munkáját érdemjeggyel kell értékelni

Érdemjegy = a tanuló teljesítményének (tudásának), előmenetelének, magatartásának szorgalmának értékelése tanítási év közben, pl. 1-5-ig számmal történik

Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell (ellenőrző könyv).

Félévben és év végén minősítés

Minősítés = félévben és tanítás év végén a tanuló teljesítményét osztályzattal kell minősíteni

Osztályzat = a tanuló teljesítményének (tudásának), előmenetelének, magatartásának szorgalmának minősítése félévben és év végén szöveggel és 1-5-ig számmal történik.

A félévi és az év végi osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján kell meghatározni.

Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell (félévi értesítő, év végi bizonyítvány).

Törvény szerint az érdemjegyek és osztályzatok a következők lehetnek

A tanuló tudásának értékelésénél és MINŐSÍTÉSÉNÉL jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1);

A tanuló magatartásának értékelésénél és MINŐSÍTÉSÉNÉL példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2);

A tanuló szorgalmának értékelésénél és MINŐSÍTÉSÉNÉL példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).

Amennyiben az iskolai szülői közösség nincs megelégedve az értékelés és minősítés formájával, tartalmával, akkor kezdeményezheti a pedagógiai program (helyi tantervek), módosítását, amelyet a fenntartóval jóvá kell hagyatni. Az iskola csak szülők, tanulók beleegyezésével változtathatja meg a tanulói jogviszony létesítésekor érvényes (a beiratkozással elfogadott) értékelés minősítés módszereit, illetve formáit.

A magasabb évfolyamra lépés

Figyelem új rendelkezések

Az iskola nem tilthatja meg a javítóvizsgán való részvételt, ha a tanuló 1 vagy 2  vagy 3 tantárgyból bukik.

Ha 4 vagy annál több tantárgyból buktatják meg a tanulót, akkor évfolyamot kell ismételnie. Vagyis nem tehet javítóvizsgát, független vizsgát sem.

Az iskola nem tilthatja meg a bukott tanulónak az évfolyam megismétlését sikertelen javítóvizsga esetén.

Az évfolyam ismétlésére való utasítás (buktatás) nem kötelező

Nem szükségszerű, hogy minden tanuló azonos időpontban azonos teljesítményt érjen el. A nevelőtestületnek jogában áll a magasabb évfolyamra lépés lehetőségét biztosítani a tanulónak akkor is, ha adott ismeretkörben kevesebbet teljesít az átlagnál. Lényegében az iskolai pedagógiai program határozza meg, hogy adott iskolában milyen feltételek mellett lehet a tanulót évfolyamismétlésre utasítani, illetve lehetséges-e az évfolyamismétlésre utasítás.

Eljárás kezdeményezése a minősítéssel szemben

Fontos kiemelni, hogy a tanuló értékelése, az évközi érdemjegyeinek megállapítása, a tanuló minősítése, félévi és év végi osztályzatai ellen csak a helyi tantervben rögzített értékelési eljárások megsértése esetén lehet jogorvoslattal élni. Az eljárás megindítására akkor van lehetőség, ha a pedagógus intézkedése ellentétes a pedagógiai programban foglaltakkal, ha a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. A félévi vagy az év végi osztályzat megtámadható, ha annak megállapítását a helyi tantervbe ütköző módon megíratott dolgozatra kapott érdemjegy befolyásolta.

Az évközi érdemjegy ezen kívül, akkor is megtámadható, ha bizonyított, hogy az osztálynaplót manipulálták, „felelés” vagy „dolgozatírás” nélkül, fegyelmezési céllal, elégtelen érdemjegyek vagy más céllal a tanuló átlagát javító jobb érdemjegyek kerültek a naplóba. (Közokirat hamisítás.)

Javasoljuk az osztálynapló naponta történő lezárását, hogy a gyanúja se merüljön fel érdemjegyek utólagos beírásának (manipulálásának).

Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

Jogorvoslati lehetőségek a jogszabálysértő értékelési és minősítési gyakorlattal szemben

A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy irányítsa és értékelje a gyermekek, tanulók munkáját, minősítse a tanulók teljesítményét. (Pedagógus autonómia)

A tanuló, a szülő, az óvoda, az iskola, a kollégium döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelését és minősítését.

Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. [20/2012. EMMI rendelet 37. § (2)]

Független vizsga

A tanuló - kiskorú tanuló szülője aláírásával - a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig, jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. (független osztályozó vizsga)

Amennyiben a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott (akár több tantárgyból), lehetősége van javítóvizsgát tenni a területi kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottság előtt.

Újabban fizetni kell a független vizsgáért!

További információ független vizsgabizottságról itt található!

Az iskola feladata a bukott tanulók felkészítése

Javítási lehetőségek korlátozása az iskolában

Félévi buktatások következményei

 

 
Független vizsgabizottság

Javítóvizsga jogszabályi háttér

Javítóvizsga szervezésének szabályai

Értékelési szabályzat

Jogorvoslati eljárás a javítóvizsgán

Javítási lehetőségek korlátozása

Intézményesített buktatás


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum