Pedagógus kompetencia

Miskolci pedagógusok 12 ponja

Tanmenet minta

Pedagógus létszám hiány a köznevelésben

Pedagógus szakszervezetk megállapodása a kormánnyal 2013.

Pedagógus joga és kötelessége

A pedagógusok diszkrecionális joga

A pedagógusok munkaidejének beosztása

Eltérő jogszabályok az egyházi és magán intézményekben

Pedagógusok Sztrájkbizottsága követelései 2016.

Pedagógus sztrájk 2013.

Miért szeretik a tanárok a munkájukat

Pedagógus az állam megbizottja

 
 
 
Partnereink:

Nyitólap: Pedagógus szakma vagy hivatás

Pedagógusok mérlegelési joga a köznevelési intézményekben

Diszkrecionális jog

Pedagógus hatáskör vagy önkény?

A köznevelési törvény és a kapcsolódó jogszabályok konkrét egyértelmű meghatározásai mellett általános kodifikációs gyakorlat az előírások feltételes módba helyezése.

Ezeket a jogszabályokat mi „HAT-HET” jogszabályoknak nevezzük.

Általános gyakorlat, hogy a köznevelési intézmények fenntartói, az iskolák, óvodák, kollégiumok vezetői és az egyes pedagógusok a szülők, tanulók kérését (beadványait) azzal az érvvel utasítják el, hogy a köznevelési és más jogszabályok mérlegelési jogkört biztosítanak számukra a kérelmek teljesítésére vonatkozóan.

A jogalkotó úgy jár fent felsorolt jogalkalmazók kedvébe, hogy a diszkrecionális jellegű döntés helyzetébe juttatja őket (a szülőket is).

Diszkrecionális jog az idegen szavak szótára szerint:

  1. Saját magának fenntartott, kizárólagos jog

  2. Saját belátása szerint, saját hatáskörébe vágó

Ez azt jelenti, hogy a jogalkotó átruházza a felelősséget a köznevelés szereplőire, hogy bizonyos kérdésekben célszerű mérlegelés alapján szabad belátásuk szerint szubjektív döntéseket hozzanak.

Azok az előírásokat, amelyeket a jogalkotó feltételes módban vagy más többértelmű kodifikációs technikával ír elő, úgy kell értelmezni, hogy az érintetek saját belátásuk szerint dönthetnek, eleget tesznek-e egy adott jogszabályi előírásnak vagy sem.

Vagyis jogalkotó (EMMI) lehetőséget biztosít az iskolahasználók (szülők, tanulók, pedagógusok), az intézményfenntartók, a köznevelés hatóságok számára, hogy saját hatáskörükben, saját belátásuk szerint döntsenek arról, hogy alkalmazzák-e az adott jogszabályi előírást vagy eltekintenek tőle.

Az intézményvezetők, a tankerületi igazgatók és a köznevelési hatóságok képviselői élnek diszkrecionális jogukkal, amikor pl. elutasítják szülők jogorvoslati kérelmeit, azokban az esetekben, amikor a jogalkotó „biztosítja számukra”, hogy saját hatáskörükben dönthetnek a felmerülő kérdésekről.

Ráadásul fellebbezésnek sincs értelme, mert akkor is a diszkrecionális jog érvényesül!

Néhány példa a sok közül:

 1. Magántanulói státus engedélyezése

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 45. § (6): „Az iskola igazgatója a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének magántanulóként tehet eleget. Gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekvédelmi gyám véleményét.”

A gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat beleegyező vagy ellenző véleményének ismeretében az igazgató diszkrecionális joga a magántanulói státus engedélyezése. A vélemény kikérése kötelező, de annak figyelembe vétele a döntésnél már nem.

Szülői panasz, hogy az igazgatók nem engedélyezik a magántanulói státuszt. (Elveszítik a normatívát, és az alapítványi befizetést és az osztálypénzt?)

Egyértelmű, hogy az iskolaigazgató elutasító döntését nem akadályozhatja meg a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleménye.

 2. Vendégtanulói jogviszony

20/2012 EMMI rendelet 49. §

 (1) „A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére az intézmény vezetője engedélyezheti, hogy a tanuló az iskolában oktatottaktól eltérő irányú ismeretek megszerzése céljából másik iskolában elméleti tanítási órán, gyakorlati foglalkozáson vegyen részt.”

Vagyis, ha az intézményvezető akarja, engedélyezi a vendégtanulói jogviszonyt, ha úgy hozza kedve, akkor nem. Ha a szülő „hálapénzt” fizet érte, akkor biztosan megadja az engedélyt. (Szülői panasz)

 3. Óvodai felmentési kérelem

20/2012 EMMI rendelet 20. §             

 (2b) A kötelező óvodai nevelésbe beíratott gyermek szülője az óvodai beiratkozást követően a (2a) bekezdésben meghatározott eljárás szerint a nevelési év során kérheti a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alóli felmentést, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.”

(2c)44 „A kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól felmentett gyermek szülője a nevelési év közben kérheti a gyermek óvodai felvételét.”

A szülő joga kérni, felmentést, vagy a felvételt, de az óvoda vezetője vagy a fenntartója saját hatáskörében dönthet arról, hogy teljesíti-e a szülő kérését vagy elutasítja.  Másképpen dönt, ha sok a gyerek az adott óvodában és másképpen, ha kevés!

Ha a szülő „hálapénzt” tud fizetni, akkor biztos teljesítik felmentési kérését. (Szülői panasz)

 4. Szülői jog érvényesítésének megtagadása

Nkt.72. § (5) „A szülő joga különösen, hogy

e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon,”

A szülő joga, hogy részt vegyen a foglalkozásokon, de az igazgató és a pedagógus diszkrecionális joga, hogy engedélyezi-e az óralátogatást. Itt kettős zsilipen kell keresztülmenni.

Lehet, hogy pedagógus hozzájárul, hogy a szülő részt vegyen a foglalkozáson, de az intézményvezető nem. De az is előfordul, hogy mind a két szereplő megtagadja a szülői jog teljesítését. Fellebbezési lehetőség nincs, mert kizárólagos joguk a hozzájárulás megtagadása!

És így tovább érdemes odafigyelni ezekre a „kétértelmű” előírásokra.

Figyelem!

A pedagógusok és az intézményvezetők számára biztosított mérlegelési jog a jogalkalmazás legmagasabb rendű szellemi művelete, amely szilárd erkölcsi alapállást, emberismeretet, innovatív képességeket, empátiát, a szakma és ágazat belső világának ismeretét követeli meg az érdekeltektől.

A mérlegelés valódi dilemmái ott kezdődnek, ahol a jogalkalmazó valóban úgy érezheti: a törvényhozó elengedte a kezét, innentől kezdve valóban a "szabad belátás", a diszkrecionális jellegű döntés helyzetébe jut.

Az a nagy baj, hogy az intézményvezetők és a pedagógusok (a fenntartók is) újabban úgy értelmezik a köznevelési előírásokat többségét, hogy végrehajtásuk saját belátásukra van bízva. Úgy érzik, hogy figyelmen kívül hagyhatják a törvényi meghatározásokat, saját hatáskörükben dönthetnek minden kérdésben, mert már „vérükben van”, hogy saját belátásuk szerint dönthetnek, hiszen senki sem vonja őket ezért felelősségre. Túllépik hatáskörüket, legjobb esetben kegyelmi típusú döntéseket hoznak.

Gondolkodásukban, érzelmi világukban és tevékenységükben összekeveredet a jogkövető és a jogszabálysértő magatartás, ezért úgy érzik, hogy diszkrecionális joguk mindent jogszabályi meghatározást felülír. Szokások alapján hoznak önkénygyanús döntéseket (lásd, értékelés, minősítés, illegitim pénzkövetelések, fegyelmi büntetés, stb.).

Tévedhetetlen tekintélynek érzik magukat, a szülőket kiskorúként kezelik, elvárják, hogy alárendeljék magukat nekik.

Figyelem!

A köznevelési jogszabályokban csökkenteni kell a diszkrecionális döntések lehetőségének számat

Mindaddig azonban, amíg a jogszabály módosítás nem történik meg, a jogélet nem állhat meg, a jogalkalmazásnak működnie kell, a döntéseket végre kell hajtani, stb. Ebben a helyzetben tehát a jogalkalmazókra vár, hogy meghatározott logikai eljárások és értelmezési műveletek révén következtessenek a feltehető jogalkotói akaratra, illetve átvegye annak szerepkörét.

A szülők egyéni és kollektív diszkrecionális joga

A szülőknek (tanulóknak) is van lehetőségük, hogy saját belátásuk szerint éljenek kizárólagos jogaikkal. Sokkal több, mint a pedagógusoknak, csak nem mindig tudnak róla, vagy nem akarnak tudni róla, vagy nem mernek élni vele. 

A szülő kérhet, javasolhat, véleményezhet, részt vehet, jogorvoslattal élhet, fellebbezhet és így tovább tucatjával, de ugyanakkor az intézményfenntartó, köznevelési intézmény és az egyes pedagógus nem köteles figyelembe venni a szülői kérést, véleményt, javaslatot, stb.

Ha a szülő élni akar jogszabályban meghatározott jogosítványaival, akkor pontos hivatkozásokkal és bizonyítékokkal kel alátámasztani beadványait, és ki kell kerülni azokat kérdéseket, amelyeknél az óvodának, iskolának fenntartónak és az egyes pedagógusoknak mérlegelési jogköre van. Ez nehéz kérdés.

Az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői közösségek mérlegelési (diszkrecionális) joga

Iskolaszék, óvodaszék működtetése nem kötelező

Nkt. 73. § (2) Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására a szülők, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőjéből álló iskolaszék alakulhat.

 

Iskolaszék alakulhat, tehát iskolaszéket nem kötelező létrehozni! A szülő diszkrecionális joga, hogy kezdeményezze az iskolaszék megalakítását. A szülők nem kötelesek részt venni az iskolaszék munkájában, de az is egyértelmű, hogy szülők nélkül az iskolaszék nem alakulhat meg.

Figyelem!

Ha a nevelési oktatási intézményben nem működik iskolaszék, akkor a jogszabályban előírt jogosítványai szülői szervezett és/vagy a diákönkormányzatot illetik meg.

Például (többek között):

  • Ha iskolaszék nem működik, az SZMSZ elfogadásakor az iskolai, Szülői Szervezet, közösség véleményét kell beszerezni. [20/2012. EMMI rendelet 4. § (5)]

  • Az első tanítási órát reggel nyolc óra előtt – az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével – legfeljebb negyvenöt perccel korábban meg lehet kezdeni. [20/2012. EMMI rendelet 16. § (1)]

Tehát az iskolaszék létrehozása nem kötelező, mert hiánya esetén a jogszabályokban előírt feladatait a szülői szervezet és a diákönkormányzat is elláthatja!

Ugyanakkor a szülői szervezet létrehozása és működtetése kötelező, mert nincs olyan másik szervezet, amelyik ellátná az intézményi szülői szervezet jogszabályokban előírt kötelező feladatait! Szülői szervezet hiányban az iskola törvénysértő módon működik.

A szülő joga, hogy részt vegyen az intézményi szülői szervezet létrehozásában és munkájában.

Nkt. 72. § (5) értelmében:

A szülő joga különösen, hogy

c) kezdeményezze szülői szervezet, óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, és annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában mint választó és mint megválasztható személy részt vegyen,…

A szülői szervezet létrehozása a szülők, vagyis az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői közösségek diszkrecionális joga.

Nkt 73. § (1) bekezdés szerint:

 Az óvodában, az iskolában és a kollégiumban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre.”

Figyelem!

Ha az óvodában, iskolában, kollégiumban nincs formálisan megalakult szülői szervezet, akkor kik látják el a törvényben előírt feladatait? Senki? Ebből következik, hogy szülői szervezet nélkül az iskola nem működhet.

Tehát a szülői szervezet létrehozása kötelező, mert nincs olyan másik szervezet, amelyik ellátná az intézményi szülői szervezet jogszabályokban előírt kötelező feladatait!

A nevelőtestület létrehozása kötelező

A nevelőtestület létrehozását egyáltalán nem írja előjogszabály, de a számára előírt feladatok meghatározzák létét. Nevelőtestület nélkül az iskola nem tud működni.

Tehát a nevelőtestület létrehozása kötelező!

Ezt az érvet akkor is lehet alkalmazni, amikor a köznevelési intézményvezetés megakadályozza, hogy formálisan is megalakuljon a szülői szervezet.

A szülői szervezet létrehozását törvény írja elő, működésének szükségességét feladatainak konkrét jogszabályi előírásai határozzák meg.

Kötelező egyéni és közösségi szülői feladat például:

A nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vesznek a pedagógusok, a tanulók és a szülők, valamint képviselőik*. [Nkt. 24. § (2)]

(*A „szülők képviselői” a szülő szervezet tisztségviselői és az iskolaszék valamint intézményi tanács szülői delegáltjai.)

A szülők, szülői közösségek feladata a társadalmi kontroll. Szülői befolyás nélkül az iskola merev didaktikai központ.

Tájékoztatás az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet megalakulásáról és működtetéséről itt:  http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=23&v=igen&hol=jobb

A véleménynyilvánításról bővebb információ itt található!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A végére kell tenni ezeket a kimaradt bekezdéseket

 

 

 

 

 

Figyelem!

Persze mindegy, hogy mit mond a szülői szervezet, a véleményét ki kell kérni, de az iskolavezetés nem köteles figyelembe venni, hogy mit akarnak a szülők.

 

Véleményezés feltételei

(5) A (3)–(4) bekezdésben meghatározott vélemény kialakításához minden olyan információt hozzáférhetővé kell tenni a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére áll. A vélemény kialakításához – az információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva – legalább tizenöt napot kell biztosítani az érdekeltek részére.

 

Fő-fő tétel

 

20/2012. EMMI rendelet 82. § (4) A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell.

 

 

A véleményezésről itt találhatnak bővebb információt!

 

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Táborozás 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (IGAZOLATLAN ÓRA)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum