Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés 2017

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Főmenü: Gyermekvédelem

Pedagógiai szakszolgálat

Szakértői bizottság, szakértői vélemény

A szülői panaszok egy része a „pedagógiai szakszolgálatok” szolgáltatásainak színvonala, konkrétan a szakértői bizottságok „gyermek és családellenes” működésével kapcsolatban érkezik be hozzánk.

A szülői panaszok és bejelentések alapján indított felméréseinkből megállapítható, hogy a pedagógiai szakszolgálatok, együttműködve a gyermekjóléti szolgálatokkal, első sorban a családok nevelési hiányosságait, az elhanyagolást, a családon belüli erőszakot vizsgálják, és szankcionálják.

Az óvodák és az iskolák a szülők és a gyermekeik fegyelmezésére, mintegy „nevelőeszközként” használják fel a pedagógiai szakszolgálatok kétes értékű jogosítványait, amikor arra kötelezik a szülőket, hogy nevelési tanácsadásra, iskolapszichológusi vizsgálatra vigyék gyermekeiket, mert beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küzdenek.

A szülői panaszok alapján meggyőződtünk arról, hogy a zűrzavaros jogszabályi rendelkezések lehetőséget biztosítanak arra, hogy „segítés” címén meghurcolják a kiskorú gyermekeket, „védelembe vétellel” fenyegessék a megfélemlített szülőket, ha nem engedelmeskednek a hivatalos szerveknek.

Ugyanakkor a jogalkotók semmit sem tesznek a köznevelési intézmények által elkövetett gyermekveszélyeztetés ellen, nem vizsgálják az előzményeket, a gyermekek nevelésével és felügyeletével megbízott pedagógusok szakmai felkészültségét, pszichológiai egészségügyi alkalmasságát.

Figyelem!

Az alábbiakban szülői nézőpontból elemezzük a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. évi EMMI rendelet előírásait, amelyeknek betartása szülőkre nézve kötelező.

Ezt a miniszteri rendeletet pedagógusok írták pedagógusoknak a szülők megkérdezése nélkül.

A pedagógiai szakszolgálatok feladata

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) szerint: A szülő és a pedagógus nevelőmunkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását „pedagógiai szakszolgálat” segíti.

A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét, ha egyáltalán fogadják kérését. [Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 72. § (4)]

Ugyanakkor a szülő kötelessége, hogy igénybe a pedagógiai szolgátasokat, ha a nevelési, oktatási intézmény úgy dönt, hogy a gyermek, tanuló számára szükséges valamelyik szakellátás.

A Pedagógiai szakszolgálat feladata

a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás,

b) a fejlesztő nevelés,

c) szakértői bizottsági tevékenység,

d) a nevelési tanácsadás,

e) a logopédiai ellátás,

f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás,

g) a konduktív pedagógiai ellátás,

h) a gyógytestnevelés,

i) az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás,

j) a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása. [Nkt. 18. § (1)]

Figyelem!

Nagy segítség lenne a szülőknek, ha pedagógiai szakszolgálatok megkülönböztetés nélkül biztosítanák a felsorolt ingyenes köznevelési szolgáltatásokat minden óvodás gyermek és iskolai tanuló számára.

A tankerületi szakszolgálat szakértői bizottsági tevékenysége

A szakértői bizottsági tevékenység keretében a „tankerületi pedagógiai szakszolgálati intézmény” szakértői bizottsága a gyermek, a tanuló komplex pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint orvosi, sajátos nevelési igény gyanúja esetén komplex pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, orvosi vizsgálat alapján szakértői véleményt készít

a) az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása céljából

b) a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása,

c) a sajátos nevelési igény megállapítása vagy kizárása,

d) sajátos nevelési igényű tanuló esetében a közösségi szolgálat teljesítésére vonatkozó kötelezettség alóli mentesítés és a tankötelezettség meghosszabbításának céljából.

[15/2013. EMMI rendelet 7. § (1)]

Szakértői vizsgálat indítása

A szakértői vizsgálat indítható:

a) hivatalból,

b) hatósági megkeresésre,

c) szülői kérelemre,

d) illetve a szülő egyetértésével

da) a nevelési-oktatási intézmény (óvoda, iskola),

db) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) hatálya alá tartozó „gyámhatóság”, „gyermekjóléti szolgálat”, bölcsőde, gyermekotthon, , „területi gyermekvédelmi szakszolgálat”,

dc) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény hatálya alá tartozó fogyatékosok ápoló, gondozó otthona, fogyatékosok rehabilitációs intézménye, fogyatékosok nappali intézménye

kezdeményezésére.

Figyelem!

A folyamatosan változó rendelkezések miatt nehéz értelmezni, hogy egyáltalán mi az a gyámhatóság”, mi a „gyermekjóléti szolgálat” mi a „területi gyermekvédelmi szakszolgálat”, mi a feladatuk és milyen hatás- és hatókörrel rendelkeznek ezek az úgynevezett gyermekvédelmi szervezetek.

A gyermekvédelmi intézmények kiismerhetetlen hierarchiájáról itt találhatnak ismertetőt.

Szakértői vizsgálat a szülő kérelemre

Ha a szülő úgy érzi, hogy szüksége van tanácsokra gyermeke neveléséhez, vagy szakértői véleményre gyermeke fejlettségének megállapításához, akkor keresse fel a helyileg illetékes tankerületi pedagógiai szakszolgálati intézményt, hátha segítenek valamiben.

Ha a szülő úgy érzi, hogy gyermekének szüksége lenne fentebb felsorolt szolgáltatásokra, ellátásokra, akkor keresse fel szakszolgálati intézményt szakértői vélemény beszerzése céljából és vegye igénybe ez ellátásokat.

Ha a szülő úgy érzi, hogy gyermekével nem bánik megfelelően az óvoda vagy az iskola, ezért gyermeke viselkedése megváltozott, nem fejlődött, akkor előzze meg a köznevelési intézmény intézkedését és önként vigye el gyermekét a szakértői vizsgálatra.

Szülői kérelem indoka lehet még:

  1. Ha az óvoda szerint a 6 éves tanköteles gyermek iskolaérett és be kell íratni az iskolába, de az szülő az akarja, hogy még egy évig óvodában maradjon.

  2. Ha a szülő kifogásolja, hogy az óvoda szakvélemény szerint 6 éves gyermekének még egy évig óvodába kell járni.

  3. Ha az óvodapedagógusok szerint gyermeke nem tud beilleszkedni az óvodai közösségbe, fegyelmezetlen, sokat sír, magába húzódó vagy nem akar óvodába járni, akkor a szülő kérhet a szakértői vizsgálatot, nevelési tanácsot, pszichológiai vizsgálatot, stb. a szakszolgálattól.

  4. Ha az iskola szerint gyermeke nem tud beilleszkedni a tanulói közösségbe, fegyelmezetlen, agresszív, nem akar tanulni, szomorú, nem akar bemenni az iskolába, akkor a szülő kérhet a szakértői vizsgálatot, nevelési tanácsot, pszichológiai vizsgálatot, stb. a szakszolgálattól.

  5. Ha a szülő úgy érzi, hogy gyermekével nem a tehetségének megfelelően bánik az iskola, óvoda, nincs tehetséggondozói program, akkor a tankerületi pedagógiai szakszolgálathoz kell fordulnia tehetség-felismerés, tehetségazonosítás ügyében.

6.      Ha a szülő úgy gondolja, hogy gyermeke viselkedési problémáit vagy egészségromlását az óvoda vagy az iskola pedagógusai okozták, akkor jobb, ha befogja a száját!

És így tovább, a szülő még több tucat ügyben kérhet szakértői vizsgálatot.

Figyelem!

Szülői panaszok szerint a pedagógiai szakszolgálatok nem fogadják szívesen a szülőket, többhetes határidőket írnak elő (10 nap helyett).

A nevelési tanácsadás hivatalos feddésekből áll, egyoldalúan a szülőket teszik felelőssé a gyermek állapotáért.

Nevelési tanácsot kérő szülők egészséges gyermekét sokszor beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdőnek nyilvánítják (megbélyegzik).

A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdő, valóban sérült gyermekeket egészségesnek nyilvánítják, elutasítják a vizsgálatról.

A dolgozó szülőket munkaidejükben rendelik be a vizsgálatra, vagy az ellátásra, amit a munkáltatók nem néznek jó szemmel. Ha a szülő nem megy el a kijelölt időpontban, akkor megbüntetik.

Szülők panaszolják, hogy a szakszolgálat a pedagógiai és egészségügyi szakmai tanácsok helyett a gyermekjóléti szolgálathoz fordulnak jelzéssel szülői veszélyeztetés címén. Lásd lentebb.

Szakértői vizsgálat a szülő egyetértésével

A pedagógiai szakszolgálat igénybevétele a szülő döntése alapján történik – kivéve, amikor nem! [15/2013. EMMI rendelet 34. § (1)]

Ha a nevelési-oktatási intézmény, vagy a gyermekjóléti, a gyermekvédelmi, a szociális intézmény, valamint a gyámhatóság megítélése szerint a gyermek, tanuló szakértői vizsgálata szükséges, akkor az indok közlésével „javasolja” a szülőnek a szakértői vizsgálaton való megjelenést és részvételt.

Óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban részesülő gyermek esetén – ha a szülő egyetért a szakértői vizsgálattal - a nevelési-oktatási intézmény a gyermekjóléti, a gyermekvédelmi, a szociális intézmény, valamint a gyámhatóság közreműködésével gondoskodik arról, hogy a vizsgálati kérelem tíz napon belül kiállításra kerüljön.

Figyelem!

A szülő megteheti, hogy elutasítja a szakértői vizsgálaton való s részvételt (nem írja alá vizsgálati kérelmet), azzal még nem követ el jogszabálysértést, de számíthat arra, hogy eljárást kezdeményeznek ellene.

Szakértői vizsgálat kikényszerítése „szülői egyetértés” hiányában I.

Ha szülő élve az „egyet nem értés” jogával nem írja alá a vizsgálati kérelmet, akkor jogi lehetőség van arra, hogy a köznevelési intézmény (óvoda, iskola) kikényszerítse a szakértői vizsgálaton való részvételt.

A pedagógiai szakszolgálat igénybevétele a szülő döntése alapján történik, kivéve a 15/2013. EMMI rendelet 40. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, amely szerint:

„Az eljárás megindítását köteles kérni a nevelési-oktatási, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális intézmény, vagy a gyámhatóság, ha a szülő a szakértői vizsgálat szükségességével nem ért egyet, illetve a kérelmet nem írja alá.”

Jogszabály értelmében a szülő megteheti, hogy nem írja alá szakértői vizsgálaton való részvételről szóló javaslatot, de - az óvodás gyermek és a tanuló érdekében a területileg illetékes „járási hivatal” kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be.

Figyelem!

A járási hivatal döntése elleni fellebbezést a kormányhivatal bírálja el. Ha a szülő a járási hivatal felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a járási hivatal a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti. [Nkt. 47. § (6)]

Szakértői vizsgálat kikényszerítése „szülői egyetértés” hiányában II.

Ha szülő élve az „egyet nem értés” jogával nem írja alá a szakértői vizsgálattal kapcsolatos javaslatot, akkor jogi lehetőség van arra, hogy kényszerítsék a szakértői vizsgálaton való részvételre.

A pedagógiai szakszolgálat igénybevétele a szülő döntése alapján történik, kivéve a 15/2013. EMMI rendelet 40. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, amely szerint:

 „A nevelési-oktatási intézmény (óvoda, iskola, kollégium), továbbá a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális intézmény, vagy a gyámhatóság, ha a szülő a szakértői vizsgálat szükségességével nem ért egyet, illetve a kérelmet nem írja alá, akkor az illetékes járási hivatal közigazgatási hatósági eljárás keretében hoz döntést a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség, vagy a sajátos nevelési igény megállapításával, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal összefüggésben.”

Figyelem!

A jogalkotó (EMMI) emberi méltóságot sértő kényszerítő eszközt alkalmaz, akkor, amikor a szülő nem ért egyet, pl. az iskolaérettségi vizsgálattal, ezért „beilleszkedési és magatartási nehézség” megállapítása miatt indul ellene eljárás. Mi ez, ha nem retorzió!

Szakértői vizsgálat (szűrés) kikényszerítése „szülői egyetértés” hiányában III.

A pedagógiai szakszolgálat igénybevétele a szülő döntése alapján történik, kivéve a 15/2013. EMMI rendelet 25. § (3) bekezdésben meghatározott esetben, amely szerint:

„A logopédiai ellátás keretében el kell végezni az óvodai nevelésben részt vevő, ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének alapvizsgálatát, szűrését, és ennek eredménye alapján szükség szerint a gyermek további pedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálatának kezdeményezését.”

Figyelem!

Ha a szülő nem viszi el gyermekét a logopédiai szűrővizsgálatra, akkor a területileg illetékes járási hivatal szabálysértési eljárást kezdeményez vele szemben.

Szakértői vizsgálat kikényszerítése „szülői egyetértés” hiányában IV.

A pedagógiai szakszolgálat igénybevétele a szülő döntése alapján történik, kivéve a 15/2013. EMMI rendelet 28. §-ában meghatározott esetben, amely szerint:

„Az Nkt.18. § (2) bekezdés h) pontja szerinti gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi vizsgálat gyógytestnevelésre utalja.”

Figyelem!

A szülő nem dönthet szabadon, hogy gyermeke részt vesz-e a speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkozásokon, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi vizsgálat gyógytestnevelésre utalja.”

Iskolába járótanulók kényszerítése a pedagógiai szakszolgáltatások igénybevételére V.

A pedagógiai szakszolgálat igénybevétele a szülő döntése alapján történik, kivéve a Nemzeti köznevelésről szól 2011. évi CXC. törvény 72. § (4) bekezdésében meghatározott esetben, amely szerint:

 „A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi, óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha az e bekezdésében foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a kormányhivatal kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására.”

Figyelem!

Ez a törvényi rendelkezés több sebtől vérzik. Mit csináljon a szülő, ha iskolás gyermeke nem akar elmenni a nevelési tanácsadásra, erővel kényszerítse, hívjon rendőrt, vagy jelentse fel valahol engedetlenségért?

(Miért kell egy tanulót „óvodapszichológushoz” küldeni? Ez kodifikációs hiba a törvényben!)

Kényszerítés a gyermekvédelmi jelzőrendszer igénybevételével VI.

Ha a szülő nem ért egyet a szakértői vizsgálattal (nem írja alá), akkor a nevelési, oktatási intézmény hivatkozhat arra, hogy ezzel a szülő gyermeke testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.

Ha a szülő nem ért egyet a szakértői vizsgálattal (nem írja alá a javaslatot), akkor az óvoda vagy az iskola hatósági eljárást kezdeményezhet a szülő ellen gyermeke elhanyagolása miatt.

Gyermekvédelmi jelzőrendszer

A köznevelési intézmények (óvoda, iskola) a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el – a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében – a törvényben meghatározott alaptevékenységük keretében kötelesek

a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a „gyermekjóléti szolgáltatást” nyújtó szolgáltatónál,

b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. (Gyvt. 17. §)

(Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet a gyermekjóléti központnál vagy a.)

Figyelem!

Szülői panaszok jelzik, hogy a nevelési oktatási intézmények úgy torolják meg a szülők engedetlenségét - ha nem értenek egyet a szakértői vizsgálattal -, hogy „gyermekük veszélyeztetése” címén feljelentik őket (eljárást kezdeményeznek) az illetékes gyermekvédelmi hatóságoknál.  

Szakértői vizsgálat visszásságainak összefoglalása

A 15/2013. EMMI rendelet szerint a pedagógiai szakszolgálat igénybevétele a szülő döntése alapján történik!

Ha a szülő elfogadja a szakértői vizsgálat szükségességét (egyetért vele), akkor nincs nagy baj, elcipeli gyermekét a pedagógiai szakszolgálathoz, elfogadja vagy megfellebbezi a szakértői véleményt.

Ha a szülő nem ért egyet szakértői vizsgálaton való részvétellel, akkor nem követ el konkrét jogszabálysértést, de a fenti jogszabályi „kivételek” miatt vállalnia kell az „egyetértés” megtagadásának jogi következményeit:

  1. A köznevelési intézmény feljelenti a szülőt „engedetlensége” miatt, ezért az illetékes járási/kerületi hivatal közigazgatási hatósági eljárás keretében kötelezi a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői vizsgálaton.

  2. Ha a szakértői vizsgálat valamilyen okból okafogyottá vált vagy a szakértői vélemény nem tetszik a köznevelési intézménynek, akkor az intézményvezető megteheti, hogy tovább viszi az ügyet és komplex pszichológiai, gyógypedagógiai-pedagógiai vizsgálatra küldi a gyermeket.

  3. Ezek után az illetékes járási/kerületi hivatal közigazgatási hatósági eljárás keretében hoz döntést most a szakértői véleményben foglaltaknak megfelelően.

  4. A köznevelési intézmény, mint a jelzőrendszer tagja feljelenti a szülőt a gyermekjóléti szolgálatnál a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében, ha nem ért egyet a szakértői vizsgálatra küldéssel.

Nyilvánvaló jogi ellentmondás

A15/2013. EMMI rendelet kimondja, hogy a pedagógiai szakszolgálat igénybevétele a „szülő döntése alapján történik”.

Ugyanakkor, ha a szülő nem ért egyet azzal, hogy gyermeke szakértői vizsgálaton jelenjen meg (nem írja alá a vizsgálati kérelmet), akkor hatósági eljárás indul ellene.

Kinek az érdeke ez a jogi ellentmondás?

Figyelem!

A fenti jogszabályi helyeket vizsgálva fel sem merül az illetékesek tudatában a nevelési, oktatási intézmények, illetve az óvodai, iskolai alkalmazottak által elkövetett gyermekbántalmazások szankcionálása, az intézményvezetők és a pedagógusok felelősségre vonása a felügyeletükre bízott gyermekek, tanulók veszélyeztetése miatt.

Összejátszás lehetősége a köznevelési intézmények, a járási hivatal, a gyermekjóléti és a gyermekvédelmi szolgáltatók között

Több tucat szakértői vélemény és „esetkonferencia*” emlékeztető ismeretében kimutatható és bizonyítható a vizsgálatot kezdeményező nevelési, oktatási intézmény, a pedagógiaiai8 szakszolgálat által működtetett szakértői bizottság, az intézményfenntartók, a gyámhivatal, a gyermekjóléti központ, a gyámhatóság és a gyermekvédelmi szolgáltatók között a „szakmai összejátszás” ténye.

*Esetkonferencia= A gyermek veszélyeztetettségét, illetve a család, a személy krízishelyzetét észlelő rendszer (a továbbiakban: jelzőrendszer) működtetése körében a család- és gyermekjóléti szolgálat

 j) egy gyermek, egyén vagy család ügyében, a kijelölt járási jelzőrendszeri tanácsadó részvételével, lehetőség szerint az érintetteteket – beleértve az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket – és a velük foglalkozó szakembereket is bevonva esetkonferenciát szervez, [15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 9. § (1)]

Például:

Ha az óvoda vezetője a 6 éves óvodás gyermeket iskolaérettségi vizsgálatra küldi a pedagógiai szakszolgálathoz, akkor tízből tíz esetben megállapítják, hogy a gyermek nem érte el az iskolába járáshoz szükséges fejletséget és a javasolják, hogy még egy évig maradjon az óvodában.

A szülő hiába szeretné beíratni az iskolába tanköteles gyermekét, a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága minden esetben az óvodai szakvéleménynek megfelelően megerősíti, hogy a gyermek nem iskolaérett.

Szülői fellebbezés esetén a területileg illetékes „járási hivatal” ahhoz szakszolgálathoz küldi vissza, a gyermeket újabb vizsgálatra, amelyik az eredeti határozatott hozta. Természetesen a szakértői bizottság nem fogja megváltoztatni véleményét, ezért tovább kell vinni az ügyet.

A másodfokú szakértői határozatot is meg lehet fellebbezni.

Az újabb fellebbezés esetén valamelyik országos szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény vizsgálja a gyermeket, amelyek, eddigi tapasztalataink szerint, már legtöbbször függetlenek a helyi intézményi érdekektől.

Az összejátszás „fordítva” is igaz. Ha a szülő azt akarja, hogy még egy évig (hétéves koráig) maradjon óvodába gyermeke, akkor a szakértői bizottság megállapítja, hogy a gyermek iskolaérett, és kezdje meg tankötelezettsége teljesítését.

Figyelem!

A tankerületi szakértői bizottság döntése attól függ, hogy kevés gyermek marad az óvodában, vagy a magas létszám miatt több óvodapedagógust kell felvenni, vagy kevés a férőhely. Vagyis az történik, amit óvodafenntartó települési önkormányzat akar.

Az alábbiakban közlünk egy szülői kérdést, amelyben több száz szülői vélemény és akarat nyilvánul meg.

„Tisztelt Keszei Úr!

Fiam 5 éves. Az óvodában, szeptemberben szakértői felmérést szeretnének végeztetni vele, iskolába menés céljából. Nem írtam alá a beleegyezést, mert idegenkedem ezektől a felmérésektől, szakértői vizsgálatoktól (pszichológus, orvos, logopédus, stb.). Egyszerűen nem szeretem, hogy mindenki bele akar szólni az életünkbe, kivenni a döntést a kezünkből, bábáskodni, basáskodni. Elegem van, hogy mindenki statisztikákat, pofátlanul részletes adatokat (csak meg kell nézni pl. az anamnézis lapokat az óvodai beiratkozáskor), információkat gyűjt állandóan a gyerekekről. Listákat vezet, kategóriákba sorol. 

Ön szerint megoldható, hogy a gyerek ne vegyen részt a felmérésen?

Elolvastam a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről című rendeletet, és a 40. §-ból úgy tűnik nekem, hogy nem lehet kihagyni a teszteket, pszichológusokat. Sajnos ezzel durván sértik a személyiségi jogainkat. Remélem csak rosszul értelmezek valamit.

 Értem én, hogy a pedagógiai szakszolgálatban dolgozóknak is kell valami feladat, hogy fenn lehessen tartani a hivatalt, de úgyis van elég szülő, aki önként szereti ezekre a vizsgálatokra, fejlesztésekre hordani a gyerekét, mert szerintük gond van a gyerekkel. Ők vigyék nyugodtan. Meg nyilván van olyan is, amikor tényleg szükséges a felmérés, mert vannak akiknek tényleg jót tesz a szakemberi kezelés. De ne legyen már kötelező, hadd döntsem el én. Elég, ha javasolnak, hagyják meg a döntést. 

Várom válaszát a fenti kérdésre.” 

MSZOE javaslata szülőknek

Javasoljuk, hogy ne szálljanak szembe a „túlerővel”.

Ha az óvoda, iskola az indok közlésével „javasolja” a szülőnek a szakértői vizsgálaton való megjelenést és részvételt, írják alá vizsgálati kérelmet, akkor is, ha nem értenek egyet azzal, hogy gyermeküket szakértői vizsgálatra, nevelési tanácsadásra, iskolapszichológus vizsgálatra küldi az óvoda vagy az iskola.

Így elkerülhetik a különböző hatósági eljárásokat és a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgáltatók szülő- és gyermekellenes intézkedéseit

Ezek után fogadják el a gyermekük számára előnyös döntéseket, és fellebbeznek meg minden olyan határozatott, amellyel nem értenek egyet.

Éljenek a jogszabályokban biztosított valamennyi jogorvoslati eljárás lehetőségével.

Ha nem adják fel mentközben az ügyet végül a szülőknek lesz igazuk.

(Kihúzhatják a „gyermekvédelem” szülőellenes méregfogát!)

Gyermekvédelmi közigazgatási bírság a jogszabálysértő gyermekvédelmi intézményekkel szemben itt!

 
Szakértői bizottság, szakértői vélemény

Gyermekek napközbeni ellátása

Iskolapszichológus, óvodapszichológus

Iskolaegészséügyi ellátás

Gyermekjogi egyezmény

Hátrányos helyzet megállapítása

Drogstratégia szövege

Gyermekvédelmi intézmények listája

Igazgatási bírság kiszabása a gyermekvédelmi intézményekkel szemben


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum