Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés 2017

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

 

Főmenü: Étkeztetés az iskolában, óvodában

Szülői igények a gyermekétkeztetésben

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 46. § (3) szerint:

„A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy

b) a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki,”

Napi háromszori étkeztetés az óvodában, iskolában az 1997 évi XXXI. törvény (Gyvt.) 151. § (2) bekezdés szerint:

„Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, valamint az iskolai tanítási napokon

a) a nem állami fenntartó az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben,

b) a települési önkormányzat az általa fenntartott óvodában, illetve a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ, valamint az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által fenntartott nevelési-oktatási intézményben,

c) a fenntartó az egyéb állami fenntartású intézményben

biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést.”

Nem egy-, nem kettő-, hanem három étkeztetést kell biztosítani az iskolába járó gyermekek számára. Akkor miért nem?

Étkeztetés az óvodában

Az óvodák többségében biztosított a napi háromszori kulturált étkeztetés. Az óvodai nevelés céljai között szerepel a kisgyermekek étkezési szokásainak kialakítása, kézmosás, ez evőeszközök használata, a rágás fontosságát stb. Biztosítani kell számukra a diétás étkeztetés lehetőségét, és az allergén összetevőket tartalmazó ételek elkerülésének lehetőségét.

Napi háromszori étkeztetés az iskolában

Törvény értelmében napi háromszori – egy fő és két kisétkeztetés - kell biztosítása a 16 óráig nyitva tartó általános iskolában (reggeli vagy tízórai, ebéd, „uzsonna”), de a szülők nem tudnak róla.

Szülői igény esetén az ebéden kívül a tanítás előtt reggelit is biztosítani kell minden általános iskolában. Ez a kérdés – sajnos - fel sem merül a szülők körében, pedig a tanulók többsége reggeli nélkül megy be az iskolába. Az iskola azt mondja, hogy nincs idő a reggeliztetésre, mert 8 órakor kezdődik a tanítás.

Ha a gyermekek nem érnek be az iskolába a reggeli kiosztásakor, akkor óraközi szünetekben kell biztosítani számukra a reggelizés a tízórai „kisétkeztetés” lehetőségét.

Az ebéd után 16 óráig iskolába tartózkodó gyermekeket meg kell uzsonnáztatni, mert eléheznek. Ha a tanulót uzsonnáztatás előtt viszik haza az iskolából, akkor hideg élelmet kell számukra biztosítani.

Hová lesz a reggeliztetésre és az uzsonnára biztosított étkezési normatíva, ha az ingyenességre vagy kedvezményes étkeztetésre jogosult tanulók nem kapják meg a szükséges táplálékot és a déli ebédig éhezésre kényszerülnek.

Az étkeztetés feltételeinek biztosítása az általános iskolában

Kulturált étkeztetés feltételei és más szolgáltatások

Kézmosási lehetőség, kézszárító

Terített asztal, ivóvíz, tiszta pohár, evőeszköz „szalvéta”

Gyümölcsfélék mosva kerülnek az asztalra

Szakszerű, udvarias kiszolgálás

Étlap (a menün kívüli választék biztosítása, Al’a cart étkezés)

Repeta biztosítása az „éhes” tanulóknak

Állandó pedagógiai felügyelet („nyugodt” étkezés biztosítása)

Fegyelmezett, tisztelettudó tanulói viselkedés (hangoskodás elkerülése, stb.)

Stb.

Megfelelő idő biztosítása az étkezéshez (étkezési szünetek)

Reggeli harminc perccel a tanítás megkezdése előtt.

Étkezési szünet (tízórai elfogyasztása) a második tanórai foglalkozás után min. 20 perc

(természetesen a negyedik óra után 20 perc pihenőszünetet is biztosítani kell)

Ebédidő 13-14 óra között

Uzsonna idő 15 óra után vagy hideg élelem biztosítása elvitelre

Az étkezés helyszíne az ingyenes vagy térítéses étkeztetésben részesülő tanulók számára

Reggeli az iskolai ebédlőben

Tízórai kisétkeztetés az ebédlőben (jelenleg az osztályban a padokon vagy a folyosón folyik)

Ebéd az iskolai ebédlőben

Uzsonna a szokásos módon vagy előre csomagolt hidegélelem

 

Étkeztetési lehetőség biztosítása azoknak a tanulóknak, akik otthonról viszik az ételt az iskolába (fentieken kívül)

Elkülönített étkezési hely az ebédlőben

Hűtőgép kapacitás biztosítása

Melegítési lehetőség biztosítása

Mosogatási lehetőség

 

Figyelem!

Az óvodai, iskolai szülői közösségek feladata, hogy gyermekeik egészséges táplálkozásának érdekében kiharcolják kulturált iskolai étkeztetés feltételeit.

 

Mitől függ az ételek „ízletessége”?

Ízek harmóniája

Az ízek érzékelésének sokrétűsége a négy alapíz kombinációjára vezethető vissza. Ezek érzékelésének a helye a nyelven:

Keserű: leginkább a nyelv tövénél érezzük; 

Sós: főként a nyelv szélén érezzük;

Savanyú: a nyelv első kétharmadán érezzük;

Édes: a nyelv csúcsán érezzük

Létezik egy „ötödik íz” is, amelyet a keleti népek glutamátnak neveznek. Ez az íz a különböző ízek fokozását szolgálja.

Egyes vallások, pl. a Budhizmus és a magyar néphit is „ötödik ízként” különböztetik meg a csípőset (bors, chili, gyömbér, mustár), amelynek érzékeléséért a garat mögött elhelyezkedő ideg a felelős.

Új tudományos álláspont szerint: „hatodik íz” a zsiradék!

Figyelem!

Az ízek harmonizációja a gyakorlatban azt jelenti, hogy a „hat íz” PL. (só, cukor, ecet, bors, olaj) különböző arányú keverékéből, egy csokor kertben szedett zöldnövényből, pl. tyúkhúr (keserű) és egy liter vízből finom ízű leves főzhető. Próbálják ki!

Az íztelen húsokból főzött leves is akkor lesz finom, ha a beleteszik az édes sárgarépát (zöldségfélét), savanyú ízként paradicsomot, egy kis borsot és sót. De csak akkor lesz jóízű az étel, ha megfelelő arányban keverednek az ízek.

Tehát a szakácsművészet legnagyobb titka a „hat íz” harmóniája.

Egyes ízek túl-használata növelheti az étel élvezeti értékét, pl. savanyú káposzta, lecsó, sütemények, stb.

Rosszízű lesz az étel, ha valamelyik összetevőből a szokásosnál nagyobb vagy kisebb mennyiséget használnak (elsózzák, sótlan vagy túl erős, odaégették, főtlen, sületlen.

Ugyanakkor az élelmiszeripar, a közétkeztetés és a vendéglátás nagy trükkje túl édes, agyonsózott, fűszeres és zsíros élelmiszerek és ételek készítése és a fogyasztók rászoktatása az erős ízekre érezzék finomnak. Függőség.

A minőségi ételek készítésének feltétele a minőségi alapanyag

A minőségi alapanyagok megvásárlásához elegendő pénzre van szükség. Az élelmiszer alapanyagokon nem lehet spórolni. Napi háromszori étkeztetés nem lehet megoldani 500 forintból.

20/2012. EMMI rendelet 130. § (1) bekezdés szerint:

„A nevelési-oktatási intézményben biztosított közétkeztetés élelmiszer-alapanyagainak beszerzését az étkeztetés megszervezője lehetőség szerint összehangolja a helyi élelmiszeralapanyag-termeléssel és -előállítással.”

Az alapanyagok megvásárlásánál vizsgálni kell a termék vegyi szennyezettségét (permetező szerek, műtrágyák  és más kemikáliák).

A helyi szinten, pl. helyi kistermelőktől felvásárolt élelmiszerek minőségére (tisztaságára, vegyszermentességére) nincs garancia.

Hivatalos közlemények szerint a különböző zöldségfélék és gyümölcsök „héja” alatt „összegyűlnek” a termesztésnél használt vegyszerek mérgező molekulái.

Kifogásolható ha anyag és munkaidő spórolás miatt egyes zöldségféléket (pl. uborka, padlizsán, cukkini. retek) hámozatlanul (héjastól) főznek meg a szakácsok.

Kifogásolható, hogy hámozatlanul adják a gyermekeknek pl. a túlpermetezett almafajtákat.

Kifogásolható, hogy az modern konyhatechnikai eljárások hiánya miatt túlfőzött, zsíros vagy főtlen ételeket adnak a gyermekeknek.

Kifogásolható, hogy a gyermekek számára is jóízű ételeket biztosító receptúrák helyett  

Szakmai felkészültség hiánya miatt vagy nemtörődömség, vagy szándékosság miatt rossz a gyermekétkeztetés színvonala

A gyermekétkeztetésben szakképzett szakácsok sokszor mesterszakácsok készítik az ételeket a gyermekek és a tanulók számára az óvodákban, és az iskolai menzákon. Elképzelhetetlen, hogy a szakmailag magas szinten képzett konyhai alkalmazottak szándékosan főznek rosszul.

A selejtes ételek előállításáért a készítőket felelősségre kell vonni!

Figyelem!

Az óvodai, iskolai szülői közösségek feladata, hogy érzékszervi vizsgálattal (kóstolás, szaglás, látóérzék) állapítsák meg a gyermekeik elé tett ételek minőségét (ízletességét) és fellépjenek a gyermekeik egészségét veszélyetető, ízetlen, gusztustalan és káros ételeket előállító élelmezési gyakorlattal szemben.

Az ízlelés összefügg a szaglással („finom illatú” étel biztosíték lehet az éttel ízletességére).

A látásérzék is részt vesz az étel minősítésében, ezért javasolt a csukott szemmel történő kóstolás is.

Az óvodai, iskolai szülői közösségek feladata, hogy ellenőrizzék az egészségügyi és az étkeztetéssel kapcsolatos jogszabályok betartását, az adagolást, a változatosságot, a tápanyagtartalmat, stb.

Az óvodai, iskolai szülői közösségek feladata, hogy ellenőriztessék felhasznált alapanyagok minőségét, a receptúrákat, a konyhatechnikai eljárásokat, az udvarias kiszolgálást és a fel nem használt alapanyagok sorsát. (Ki visz haza a gépsonkát bölcsődékből, óvodákból?)

 
Diétás étkeztetés

Az óvodai, iskolai étkeztetés hatósági vizsgálata

Tanulók nyári étkeztetése (vagy éheztetése?)

Gyermekétkeztetés költségvetési támogatása 2015.

Az étkeztetési rendelet magyarázata

Sótlan gyermekétkeztetés

Tiltott élelmiszerek a gyermekétkeztetésben

Szülői igények a gyermekétkeztetésben

Szülői kérdőív a gyermekétkeztetésről

Szakmai felelősség a "rosszízű" gyermekétkeztetésért


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum