Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés 2017

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Főmenü: Testnevelés mindennap 2016.

A testnevelés célja az alsó tagozaton

Testnevelés az 1–4. évfolyamokon a Nemzeti alaptanterv (Nat) szerint

Az alsó tagozat a legfontosabb iskolai időszak a motoros képességek* (lásd lent) és készségek fejlesztésében, az egészségtudatos testnevelési és később sportolási szokások kialakítása, a sportmozgás megszerettetésének érdekében.

Figyelem!

Kérdés, hogy milyen végzettséggel, milyen szaktudással végzik a testnevelési foglalkozásokat az alsó tagozaton. A tanító néni, tanító bácsi tartja a kisiskolásoknak a testnevelési- és sportfoglalkozásokat, vagy testnevelési egyetemet végzett testnevelő tanár?

A szülők igényeljék a szakszerűen megtartott testnevelési és sportfoglalkozásokat. Jellemezze a tanulókat motorikus* cselekvési biztonság, életvitelüket a rendszeres fizikai aktivitás.

Ha a szülő alapos indok nélkül felmenteti gyermekét a mindennapos testnevelés alól, akkor saját gyermekével szemben követ el súlyos nevelési hibát!

Ha a szülők hagyják, hogy az iskola más tantárgyak tanítására használja a testnevelési órákat, akkor saját gyermekükkel szemben követnek el súlyos nevelési hibát!

A Nemzeti alaptanterv szerint az alábbi KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAKAT kellene az iskolának közvetíteni az 1-4. évfolyamokon

(Nem könnyű olvasmány, de jó lenne, ha megvalósulna belőle valamennyi. Időt kell biztosítani hozzá!)

1. Mozgásműveltség, mozgáskultúra

Motoros* képességfejlesztés: edzettség, fittség

— Képességfejlesztő, fittségnövelő gyakorlatok eszköz nélkül vagy különböző eszközök segítségével.

— Egyszerű alapformájú, erősítő és nyújtó hatású gimnasztikai gyakorlatok.

— A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását célzó speciális mozgásanyag.

— Motoros tesztek, állapotfelmérés

Motoros* készségfejlesztés – mozgástanulás

— Hely- és helyzetváltoztató és manipulatív természetes mozgásformák.

— A természetes mozgásformák alkalmazása, gyakorlása és továbbfejlesztése:

torna jellegű feladatmegoldásokban;

atlétikai jellegű feladatmegoldásokban;

sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladataiban;

önvédelmi és küzdő jellegű feladatokban;

vízbiztonságot kialakító és úszó gyakorlatokban;

gyermektáncokban.

Játék

— Egyénileg, párban és csoportban, szerrel és szer nélkül végezhet􀄘 játékok.

— Szerepjátékok, szabályjátékok, feladatjátékok.

— Alkotó, kreatív és kooperatív játékok.

— Sportjáték-előkészítő (kis) játékok.

— Népi gyermekjátékok.

Versenyzés

— Egyszerűsített szabályokkal zajló sportági versenyek versenyhelyzetekben.

— Sor- és váltóversenyek.

— Egyszerűsített sportági versenyek.

Prevenció**, életvezetés, egészségfejlesztés

— Egyedül, párban és csoportban egészségfejlesztő preventív, szokásjellegű motoros tevékenységformák.

— Relaxációs alapgyakorlatok.

Higiéniai ismeretek tudatos alkalmazása.

— Baleset-megelőzés, motoros tevékenységek során bekövetkező egyszerű sérülések kezelése.

2. Ismeretek, személyiségfejlesztés

Motoros* képességfejlesztés: edzettség, fittség

— Motoros képességek rendszeres mérése tesztekkel, ezek hatása az önértékelésre és önkontrollra.

— A helyes testtartás szerepe az énkép és testkép kialakításában.

— A rendszeres testedzés hatása a szervezetre, felelősségvállalás.

— Az edzettség és a teljesítmény a mindennapokban és a sportban.

— A képességfejlesztés lehetőségei eszközzel és eszköz nélkül.

Motoros* készségfejlesztés – mozgástanulás

— Térbeli tudatosság (elhelyezkedés a térben, mozgásirány, horizontális síkok, útvonal, kiterjedés).

— Energiabefektetés tudatossága (idő, gyorsaság, erő, állóképesség).

— Eszközre és társra vonatkozó térbeli, időbeli és dinamikai viszonyok szerepe.

— Kommunikációs szabályok, formák és jelek.

Kognitív***, emocionális és szociális funkciók szerepe a mozgástanulásban, mozgásérzékelésben és alkotótevékenységben.

Játék

— Játékfeladatok az érzelmek és motiváció szabályozásáért.

Játékszabályok hatása a döntéshozatalra, szabálykövetésre és szabálytudatosságra.

— Játéktípusok, játékstratégiák, élményszerűség, öröm a társas tevékenységekben.

— Személyes és társas folyamatok szerepe a játékban és a konfliktuskezelésben.

Versenyzés

— Sportági alapismeretek és alkalmazásuk.

— Egyszerű sportági szabályok és versenyszabályok a sportversenyeken.

— Sportszerűség, példakép a sportban.

Prevenció**, életvezetés, egészségfejlesztés

— Higiéniai alapismeretek mint felelősségtudatos szokásrendszer.

— Helyes testtartás, gerincvédelem és egészségtudatosság.

— Egészség, sport, életviteli és életmód alapismeretek, környezettudatosság. Biztonság, baleset-megelőzés és elsősegély-nyújtási alapismeretek.

— Relaxációs alapismeretek, stresszkezelés, a feszültségek feloldása.

MSZOE álláspont

Ha a fent idézett köznevelési tartalmakat komolyan vesszük, akkor az alapismeretek és gyakorlatok elsajátításához az alsó tagozaton legalább napi két testnevelési órát kell tartani!

Az első évfolyamon például felesleges 4-5 órában különböző közismereti tantárgyakat tanítani. Elég lenne, ha az első évfolyamon a kisgyermekek megtanulnak írni és olvasni és számolni. Az egyéb, életkoruknak, fejlettségüknek megfelelő ismereteket játék közben, a testnevelés és sportfoglalkozásokon kellene velük elsajátítatni.

Figyelem!

Nagyon fontos intézkedés a kisiskolás tanulók fizikai állapotának (fittség) évi kétszeri mérése, amelynek eredményéről tájékoztatni kell a szülőket, hogy az esetlegesen „rossz” mérési eredmények ismeretében változtatni tudjanak gyermekük mozgásszegény életmódján, étkezésén és más egészségtelen szokásain. De sajnos erről nem tájékoztatják a szülőket!

A fizikai mérésről itt találhatnak bővebb információt!

*Motoros (kondicionális) képességek a testnevelésben

A kondicionális képességek a sportteljesítmények alapjait biztosító testi képességeknek azon csoportja, amelyekbe elsősorban az erő, a gyorsaság és az állóképesség tartoznak. A kondicionális képességek hátterében biológiai tényezők húzódnak meg, amelyek közül a legismertebb a megfelelő idegimpulzus hatására létrejött izomtevékenység. E képességekre a következő tényezők vannak döntő hatással: kontraktilitás (izomrosttípus, izomrostok száma, keresztmetszete); anyagcsere (izom-összehúzódás, energiaellátottságának módjai); idegimpulzus (az összehúzódást-ellazulást kiváltó folyamatok). A felsorolt biológiai folyamatok más-más hangsúlyt kapnak az egyes kondicionális képességekben. Így válik lehetővé jól elkülöníthető fejlesztésük. Az erő nagysága a kontraktilitási tényezőktől, az állóképesség az anyagcsere-folyamatoktól, a gyorsaság az idegimpulzusoktól függ. A motoros képességek fejlesztése lehet általános és speciális. A fejlesztésben használt leggyakoribb módszerek: ismétléses módszer (a terhelés megismétlését jelenti változatlan v. változó formában); intervallumos módszerek (szakaszos terhelést jelentenek, teljes, ill. nem teljes pihenés nyújtásával), tartós módszerek (tartós terhelés folyamatos és változó intenzitás mellett); verseny- és ellenőrző módszer (versenyek által kiváltott, ill. tesztek végrehajtásakor jelentkező terhelések).

Forrás:Lapoda Multimédia

**Prevenció = megelőzés

***Kognitív = megismerő, a megismerésre vonatkozó

A kötelező fizikai mérésről itt találhatnak információt!

A mindennapos testnevelés szervezésének szabályiról itt találhatnak részletes információt!

 
Labdarugás kerettanterv 2015.

Testnevelés célja az 1-4 évfolyamokon

Tanulók fizikai állapotának mérése

GYÓGYTESTNEVELÉS

Mindennapos testnevelés szervezése

Könnyített testnevelés

Iskolai sportkör

Testnevelés kerettanterv 1-4. évf.

Sportiskola

Felmentés problémája


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum