Korai iskolaelhagyás okai

Szükséges a PISA vizsgálat?

Országos kompetenciamérés

Iskolai szelekció

 
 
 
Partnereink:

Főmenü: PISA jelentésről szülőknek

Országos kompetenciamérésről szülőknek 2017.

A 12/2016. EMMI rendelet szerint 2017. május 24-én országos mérés, értékelés keretében meg kell vizsgálni a szövegértési és a matematikai eszköztudás fejlődését a hatodik, a nyolcadik és a tízedik évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedően.

Az országos mérések lebonyolítása tanítási napokon, kötelező tanórai foglalkozások keretében - tanítás helyett- történik, ami nem más, mint a köznevelési szolgáltatások indirekt elvonása.

A mérésben részt vevő pedagógus a mérés napjára eső kötelező óráját a méréssel az adott napon összefüggő feladatok végrehajtásával teljesíti.

A mérésen való részvétel vagy távolmaradás elbírálására a tanórai foglalkozáson való részvételre és a tanórai foglalkozásokról való távolmaradásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A tanulói mulasztást igazolni kell.

A kompetenciamérések célja

A teljes körű mérések célja a tanulók adott képességeinek, készségeinek minél pontosabb feltérképezése függetlenül attól, hogy a tanuló ezeken a területeken gyengébb vagy erősebb képességű.

A feladatlapoknak nem célja az, hogy minden tanuló könnyen megoldja a bennük szereplő összes feladatot, hiszen az ország legjobb és leggyengébb tanulói is ugyanazt a tesztfüzetet oldják meg, és a mérésnek mindegyikükről megfelelően megalapozott eredményeket kell szolgáltatnia.

Így nem lehet meglepő, hogy míg egyes tanulócsoportok szokatlanul nehéznek találják a felmérést, mások szerint a felmérés "túlságosan könnyű.”

Figyelem!

Az senkit sem érdekel, hogy mit éreznek azok a tanulók, akik értetlenül ülnek a feladatlapok mögött, mert fogalmuk sincs, hogy mit akarnak tőlük az oktatáskutatók, hiszen addig nem is hallottak a feltett „kompetencia alapú” kérdésekről.

A mérések célja ezek szerint, annak vizsgálata, hogy mit nem tudnak, mit nem értenek a tanulók!

Szülői panaszok az országos mérés lebonyolításával kapcsolatban

A szülők nem értik, hogy egyáltalán mi a kompetenciamérés célja és mi a haszna gyermekük számára képességei „feltérképezésnek”.

Figyelem!

A „kompetenciamérés” célja nem az adott év tananyagának számonkérése, hanem azt vizsgálja, hogy a diákok az adott évfolyamig elsajátított ismereteiket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldása során.

Súlyos ellentmondásnak tartják a szülők, hogy gyermeküknek éveken keresztül a kerettantervben meghatározott tudástartalmakat (ismeretanyagot) kellet elsajátítania (bemagolnia), ugyanakkor a kompetenciamérésnél olyan speciális feladatokat kell megoldani a tanulóknak, amelyekre nem készítette fel őket az iskola.

Illegális értékelés

A tanulók teljesítményét (lexikális tudását) évközben érdemjeggyel értékelik a pedagógusok, év végén osztályzattal minősíti az iskola. Ugyanakkor a kompetenciamérésnél a tanulók készségeit különleges paraméterek alapján hét képességszintbe kell sorolni.

Szülői panasz, hogy sok iskola érdemjeggyel értékeli a tesztlapokat, ami beleszámít az év végi osztályzatba. Ez szigorúan tilos!

Figyelem!

A kompetenciamérés nem vizsga. A tanulókat nem érheti semmilyen hátrány, ha rosszul válaszolnak, vagy egyáltalán nem válaszolnak a feltett kérdésekre.

Iskola által igazolt hiányzás 

Vannak olyan elit-iskolák, ahol heteken keresztül készítik fel a tanulókat a kompetenciamérésre, és a rosszabbul tanuló gyermekeknek otthon kell maradniuk a mérés napján, hogy ne rontsák az „átlagot”. Az iskola igazolja a mulasztást!

Figyelem! 

Vannak olyan tanulók, akik szándékosan nem töltik ki a feladatlapokat vagy illetlen szavakat írnak rá, abban a tudatban, hogy az azonosító számmal ellátott, "névtelenül" beadott lapokról nem lehet megtudni, hogy ki írta. Hát nagyot tévednek! 

A pedagógusok pontosan tudják, hogy melyik tanuló töltötte ki az adott tesztlapot. Lásd lentebb!

A Tanulói kérdőívek

Szülők panaszolták, hogy az iskola egy olyan kérdőívet akar kitöltetni a tanulókkal, amelyik a családok magánéletének titkait „firtatja”!

Felhívjuk a szülők figyelmét, hogy a tanulói kérdőív kitöltése nem kötelező!

Az adatvédelmi előírásokat megsértő „Tanulói kérdőív” célja, hogy országosan és iskolai szinten egyaránt elemezni lehessen a tanulók szociokulturális hátterének és mért teljesítményének összefüggését.

Magyarországon a tanulók eredményét szociális, kulturális és gazdasági hátterük erősebben befolyásolja, mint a legtöbb országban!

A Tanulói kérdőívek adataiból képzett, a tanulóközösség szociokulturális hátterét megjelenítő családiháttér-index segítségével összehasonlíthatóvá válik az azonos vagy hasonló körülmények között élő diákokat oktató iskolák teljesítménye. De minek az összehasonlítás, ha 15 éve nem történik semmi?

A Tanulói kérdőív kérdései, amelyek a családi háttér jellemzésére alkalmasak:

  • az otthon található könyvek száma,
  • a szülők iskolai végzettsége,
  • a család anyagi helyzete (kap-e a diák az iskolában különböző juttatásokat – ingyenes étkezés és tankönyv, kap-e a család nevelési segélyt a diák után);
  • a család birtokában lévő anyagi javak (az egy szobára jutó lakók száma, mobiltelefonok, autók, fürdőszobák száma, van-e az otthonukban internet, hányszor üdültek az elmúlt évben)
  • a szülők munkaerő-piaci státusa,
  • tanulást segítő eszközök (saját könyvek, saját íróasztal, saját számítógép),
  • különórák családi programok (együtt tanulás, beszélgetés az iskoláról,
  • házimunka, kerti munka, számítógépezés, zenélés),
  • kulturális tevékenységek (kiállítás, mozi, színház, koncert).

A tanulók abban a hitben töltik ki a kérdőívet (kiskorú tanuló esetén a szülők beleegyezésével), hogy az ténylegesen névtelen marad, sem az Oktatási Hivatal munkatársainak, sem a pedagógusoknak sem más személyeknek nincs betekintési joguk a tanulói válaszokba. Hát nagyot tévednek a tanulók és a szülők, ha ezt elhiszik. Lásd lentebb!

A Mérési azonosító

A Mérési azonosító célja, hogy a mérés kiértékelését végzők előtt a mérésben részt vevő diákok személyes adatai rejtve maradjanak, ugyanakkor az iskolai évek alatt elvégzett országos mérések eredményeiből az egyes diákok fejlődése is nyomon követhető, elemezhető legyen.

A Mérési azonosító egy 8 karakterből álló betű-szám kombináció. Minden mérésben érintett tanuló a saját oktatási intézményétől a mérés napján kapja meg a Mérési azonosítóját tartalmazó dokumentumot (Névkártyát).

A Mérési azonosítóval kapcsolatos rendelkezéseket a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 80. § tartalmazza. E szerint az iskola vezetője, a tanuló és a pedagógus - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vesz az országos mérés, értékelés feladatainak végrehajtásában.

Az országos méréshez, értékeléshez központilag elkészített, mérési azonosítóval ellátott dokumentum alkalmazható, amelyen nem szerepelhet olyan adat, amelyből a kitöltő tanuló azonosítható.

A tanulói teljesítmény mérése, értékelése céljából az országos mérés, értékelés során keletkezett, a tanulók teljesítményének értékelésével kapcsolatos adatok feldolgozhatók, s e célból a mérési azonosítóval ellátott dokumentumok átadhatók az Oktatási Hivatal részére.

Figyelem!

A személyi azonosítószám csak az iskolán kívül biztosít névtelenséget a tanuló számára! Az iskola ismeri a tesztlapokat és a tanulói kérdőívet leadó tanulók nevét.

A tanuló nevének és azonosítószámának összekapcsolása

A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok csak az iskolán belül használhatók fel, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése, a fejlődéshez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából. [Nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény (Nkt.) 80. § (7)]

A Névkártyán szereplő adatok összekapcsolására tehát csak a tanuló szülője (gondviselője) és az az oktatási intézmény jogosult, amellyel a tanuló érvényes, tankötelezettséget teljesítő tanulói jogviszonyban áll. (Ezért az esetleg elveszett vagy megsérült Névkártya pótlását csak az adott oktatási intézménytől lehet kérni.)

Figyelem!

Egyértelmű, hogy a mérést szervező iskola és a mérésben résztvevő pedagógusok pontosan tudják, hogy a mérési azonosítóval ellátott tesztlapokat és tanulói kérdőíveket név szerint melyik tanuló töltötte ki.

Ezért nem mindegy, hogy a tanuló mit ír rá a feladatlapra és egyáltalán kitölti-e a tanulói kérdőívet.

A tanuló és a szülő betekintése a mérési eredménybe

Az Oktatási Hivatal az országos mérésnek, értékelésnek a tanulóra vonatkozó feldolgozott adatait a honlapján az érintett tanuló és szülője részére hozzáférhetővé teszi.

Az országos mérés eredményeinek kiértékelése után az erre a célra készült internetes felületen a Mérési azonosító segítségével lehet megtekinteni a tanuló adott évi mérésben elért egyéni eredményét, képességszintjét.

A személyazonosításra alkalmas módon tárolt, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérésére vonatkozó adatok a szülő egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgálat részére a tanuló fejlődésének megállapításával kapcsolatos eljárásban történő felhasználás céljára.

Jogorvoslati lehetőségek!

A méréssel vagy az illegális osztályzással kapcsolatos szülői panaszt az iskola fenntartójának, állami iskolafenntartó esetén az illetékes tankerületi központ  Igazgatójának címezzék. Ugyanazt a levelet küldjék el az Oktatási Hivatal elnökének és a Kormányhivatal vezetőjének is.

A kompetencia vizsgálat eredménye

A felmérés igazi célja az iskolák és az iskolafenntartók szakmai ellenőrzése az általuk nevelt, oktatott tanulók képességszintjének vizsgálata alapján.

A vizsgálat alapján az Oktatási Hivatal 2018. február 28-ig országos, intézményi és fenntartói szintű elemzéseket készít, majd megküldi az intézményi szintű elemzéseket az intézmények vezetőinek, az intézményi és a fenntartói szintű elemzéseket a fenntartóknak, továbbá azokat saját honlapján nyilvánosságra hozza. Az Oktatási Hivatal az országos elemzést megküldi az oktatásért felelős miniszternek, amely azt 2018. április 27-ig a kormányzati portálon nyilvánosságra hozza. 

De minek hozzák nyilvánosságra a kompetenciamérés eredményét, ha az Oktatási Hivatal szakértőin kívül nem érdekel senkit a mérések eredménye?

Nem tudunk olyan intézkedésről, amely felelősségre vonná az iskolát vagy a pedagógusokat, ha az általuk nevelt, oktatott tanulók többsége 1. szint alatt teljesített.

A kompetenciamérések fő célja, jelzés az oktatásirányítás felé, hogy mennyire értik a gyerekek, amit olvasnak, mennyire ismernek föl és tudnak megoldani matematikai problémákat.

A 2001-től évenként ismétlődő országos kompetenciamérések tényszerűen rávilágítottak arra, hogy a tanulók olvasási szövegértése és matematikai eszköztudása folyamatosan romlott az elmúlt években. A három évenként ismétlődő PISA vizsgálatok szerint valamennyi mérési területen az OECD országok átlaga alatt van a magyar tanulók teljesítménye. (Lásd PISA jelentés itt!)

Fő probléma az, hogy minek kell ez a vizsgálat, ha 15 éve folyamatosan romlik a tanulók szövegértése és matematikai tudása, és 15 éve nem történt olyan intézkedés, amely megállítja a folyamatot!

A kompetencia vizsgálatok eredménye súlyos, oktatási kormányzatokon átívelő rendszerhibára utal, ami végképp egyértelművé tette, hogy az elhibázott intézkedések az oktatás színvonal romlásával jártak.

Az oktatási rendszer degradálódásának okai szülői nézőpontból

Az évi 250 000 buktatás 50 000 fő évfolyamismétlő és az évi 12 000 fő iskolaelhagyó (lemorzsolódó) tanuló, továbbá a funkcionális analfabéták számának növekedésének fő oka a megtaníthatatlan és megtanulhatatlan mennyiségű tananyag előírása a Nemzeti alaptantervben.

1995-ben bevezetett Nemzeti alaptanterv többszöri felülvizsgálata során - a beígért tananyagcsökkentések helyett - minden alkalommal, 15-20 százalékkal nőt az előírt ismeretanyag mennyisége, többek között az egyetemekről leszivárgott tananyag beépítése, a tantárgyi lobbik presztízs követelései, az aktuális ideológiai, világnézeti elképzelések és a mindenkori oktatáspolitika nyomásgyakorlása miatt. (Na, még tegyük be „frizbi” oktatást, Vass Albertet egy kis erkölcstanoktatást, stb.)

A tanulók adott képességeinek, készségeinek minél hatékonyabb fejlesztése helyett az iskolák elsősorban a Nemzeti alaptantervben előírt ismeretanyagot követelik meg a tanulóktól, amely magasan a gyerekek aktuális fejlettségi szintje fölött van.  Hiányzik a belső koherencia, az érthetőség.

Ha a gyerekek teljesíteni akarnak, nem tudnak mást tenni, mint megértés nélkül magolni, amely ellentétes a kompetencia alapú oktatással.

Kezdeményezzük a Nemzeti alaptantervben előírt ismeretanyag 50%-os csökkentését, hogy több idő maradjon a gyermekek nevelésére és a mindennapi problémák megoldásához szükséges képességek, készségek megszerzésére és alkalmazására.

A tananyagcsökkentés mellett hatékonyabb oktatásszervezési, irányítási és pedagógiai módszerek bevezetésére van szükség.

Csúnya oktatáspolitikai manőver, hogy az ismeretalapú köznevelési rendszerben kompetencia alapú oktatást követelnek meg a pedagógusoktól, hiszen azt sem tudják, hogy az mi fán terem, nem tanulták az egyetemen. (lásd PISA vizsgálat kudarca).

A felvételi szelekcióról és a magyar tanulók számára hátrányos nemzetközi PISA vizsgálatról itt találhatnak bővebb információt!

Az országos kompetenciamérés lebonyolításának szabályairól és a kapcsolódó jogszabályok listájáról az Oktatási Hivatal honlapján itt találhatnak részletes tájékoztatást: https://www.oktatas.hu/kozneveles/meresek/kompetenciameres/jogszabalyok

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Táborozás 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (IGAZOLATLAN ÓRA)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum