Korai iskolaelhagyás okai

Szükséges a PISA vizsgálat?

Országos kompetenciamérés

Iskolai szelekció

 
 
 
Partnereink:


Főmenü: PISA vizsgálatról szülőknek

A korai iskolaelhagyás okai

Magyarországon évente átlagosan 5-7 ezerre tehető az alapfokról a középfokra való átmenet időszakában az oktatásból, szakképzésből kimaradók, lemorzsolódók száma.

A felzárkóztató oktatás 2012. évi megszűntetése után a felzárkóztatásra kitalált Köznevelési Hídprogramot azért nem lehetett elindítani a 2012/2013. tanévben, mert nem készültek el a képzéshez szükséges kerettantervek határidőre, de semmilyen felelősségre vonás nem történt, azért hogy több ezer 17 éves kiskorú gyermek iskola helyett az „utcára” került felzárkóztatás helyett ! (2012-2014. között duplájára emelkedett a korai iskolaelhagyók száma.)

Iskola elhagyási ok, hogy a tanulót - okkal vagy ok nélkül – eltávolíthatják az iskolából a 16. születésnapján, tanév közben is. Nem védi jogszabály a tankötelezettségüket teljesítő tanulókat az iskola bosszújától, sem attól, hogy a szülő kivegye 16 éven felüli gyermekét az iskolából.

A tanuló iskolai kudarcainak fő oka a megtaníthatatlan és megtanulhatatlan tananyag mennyiség, a rossz, az emberi méltóságot sértő iskolai légkör, a tanulókat test, lelki bántalmazása, ami menekülésre vagy ellenállásra készteti a tanulókat (iskolakerülés, fegyelmezetlenség).

A korai iskolaelhagyás okai közé sorolható, a kiszolgáltatottság érzése, a jövőkép hiánya.

Ezekben az esetekben nagy a valószínűsége annak, hogy a kiskorú gyermekek elkallódnak, azaz a későbbiekben csak nehezen, vagy egyáltalán nem szereznek szakképesítést, alkalmi munkavállalóként vagy munkanélküliként tengetik életüket. A Köznevelési Hídprogramok fontossága és jelentősége abban áll, hogy ezeket a fiatalokat célozza meg, szándékai szerint őket segíti abban, hogy bennmaradjanak vagy visszataláljanak az oktatás-képzés világába.

Most már nincs akadálya, hogy – bár egy tanévnyi késéssel - beinduljanak a Közoktatási Hídprogramok, a Híd I. és a Híd II. programok kerettantervei alapján.

A korai iskolaelhagyás okai az EU szerint

Az Európai Unió 2020-ra kitűzött öt stratégiai céljának egyike – amelyet Magyarország is célul tűzött ki –, hogy az évtized végére 10%-nál kevesebb legyen azon 18-24 éves fiatalok aránya, akiknek nincs befejezett középszintű végzettsége, azaz akik szinte teljesen esélytelenül lépnek be a munkaerőpiacra. 

Az Európai Bizottság 2010-ben készült, a korai iskolaelhagyás mérséklését célzó dokumentuma alapján azok a fiatalok válnak jóval nagyobb eséllyel a rendszer elhagyóivá, akik

–  szegény, szociálisan hátrányos helyzetű, alacsony iskolázottságú családi háttérrel rendelkeznek;

–  hátrányos helyzetű kisebbségekhez tartoznak (roma származás);

–  a sérülékenyebb csoportokba tartozók, így az állami gondozottak, tinédzser korban szülővé válók, a sajátos nevelési igényű fiatalok;

–  családtagjaikról kell anyagi vagy más értelemben gondoskodniuk;

–  alig kötődnek az iskolához – pl. iskolakerülők, bomlasztó magatartásúk, magántanulóvá váltak;

–  nincsenek iskolai sikereik, évismétlők.

Az itt felsorolt veszélyeztető tényezők egy része olyan, amely már viszonylag korai életkorban felismerhető, ezért kezelésükre hatékony megoldást jelenthet a mielőbbi preventív és támogató beavatkozások sora. Így már az iskolába kerülés előtt, vagy légkésőbb az általános iskola megkezdésekor előre tervezhető, a fejlesztést és a többséghez való felzárkózást segítő intézkedések hozhatók, eredményes programok indíthatóak a szociálisan hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű (roma) családokból érkező, illetőleg a felismerten sajátos nevelési igényű gyermekek számára.

A korai iskolaelhagyás okainak felsorolása a Hídprogram kerettanterve szerint (hivatalos álláspont)

Felelősség áthárítása a szülőkre

„Egy másik problémakört jelent, amikor a változás az iskolai pályafutás során áll be, egy látszólag sima, sikeres iskolakezdést látványos teljesítményromlás, alulteljesítés, iskolakerülő, bomlasztó magatartás követ. A kimaradó gyerekek többsége az általános iskola felső tagozatára válik „gyenge” tanulóvá, azaz természetessé lesz számukra, hogy legjobb osztályzataik kettes, hármas körül mozognak, és az a tanév számít sikeresnek, amelyikben nem buknak meg. A gyenge eredményeket a szüleik is tudomásul veszik, lényegében otthon senki sem készteti őket arra, hogy erről a szintről feljebb kerüljenek. A tanulmányi eredmények romlásában sokuknál az otthoni körülmények alakulása játszik fontos szerepet, mert pl. az ép családok a gyerekek tizenéves korára felbomlanak, vagy a kisgyerekkorban még életerős szülők fokozatosan elesetté (munkanélkülivé, alkoholistává, mentálisan sérültté, rokkanttá stb.) válnak.”

A pedagógusok felelősségvállalása szerencse kérdése

„Mivel ezek a gyerekek nem számíthatnak otthoni segítségre, támogatásra, sokkal inkább függenek tanáraiktól. Közülük sokan agresszív viselkedéssel, normaszegéssel, az iskolai munka elhanyagolásával próbálják felhívni magukra a figyelmet, azaz nem jól kommunikálják személyes problémáikat, gondjaikat. Ha nincs olyan szerencséjük, hogy pedagógusaik között akad legalább egy, aki megérti ezt a fajta segélykérést is, aki szüleik, családjuk helyett melléjük tud állni, könnyen belekerülnek a korai iskolaelhagyás lefelé vezető spiráljába. Az iskolában kialakuló státusok, szerepek is hatással vannak a gyerekek, fiatalok további útjára.”

Felelősség áthárítása a tanulókra

„A kortársak könnyen kirekesztik a másfajta módon viselkedő, előnytelen külsejű, ügyetlen, társaitól eltérő szokású gyerekeket. Ez nagymértékben hat a fiatal önképének alakulására, önismeretére. Ugyanígy énkép-rombolóak az egyes pedagógusok által alkalmazott megszégyenítő módszerek, a felszínen megmutatkozó hibák, gyengeségek, problémák folyamatos és önmagukban való hangsúlyozása. Amennyiben a fiatal egységesen úgy érzi környezete reakcióiból, hogy kitaszított, elutasított és nem kívánatos, elveszti reményét abban, hogy teljes értékű tagja lehet az őt körülvevő közösségnek. Esélytelennek és értelmetlennek érez bármi erőfeszítést annak érdekében, hogy beilleszkedjen, vagy a vele szemben támasztott követelményeknek igyekezzen megfelelni, tehát ez is elindíthatja a társadalmi normákkal való szembehelyezkedést és kiilleszkedést. Főként ez utóbbi csoportba tartozó fiatalok körében lehet eredményre vezető az egy tanévnyi fejlesztő-kompenzáló év a középszintű képzés megkezdésekor.”

MSZOE vélemény

Álláspontunk szerint a szülők és a tanulók felelősségre vonása mellett, felelősségre kell vonni azokat is, akik okozói az iskolaelhagyók számának folyamatos növekedéséért.

A legnagyobb felelősség a gyermekeket tanító (nevelő, oktató, osztályozó, buktató) pedagógusokat terheli, hogy ne csak a szerencsén múljon, hogy legyen olyan pedagógus, aki meghallja a gyermekek, tanulók segélykiáltását.

Az oktatáspolitika (oktatásirányítás) felelőssége

Az oktatásirányítók felelőssége többek között, a gyakorlatban megvalósíthatatlan jogszabály környezet ráerőszakolása az oktatási rendszerre, a megtaníthatatlan és megtanulhatatlan mennyiségű ismeretanyag előírása és megkövetelése, továbbá az alacsony színvonalú, valóságtól elszakadt pedagógusképzés fenntartása.

Társadalmi felelősség

A jelenlegi politikai, jogi és gazdasági helyzetben a tanulók többségének nincs pozitív jövőképe.

16 éven felüli tanulók kiszolgáltatottsága

Tanuló ellenes törvényi előírás

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény (Nkt.) 45. § (3) bekezdése (3) bekezdése szerint:  „A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart.” 

A köznevelési törvény értelmében tehát a tanuló a 16. születés napjáig köteles iskolába járni, másnap már nem, aminek súlyos következményei vannak. (A „régi” közoktatási törvény rendelkezései szerint a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tartott, amelyben a tanuló betöltötte a 16. életévét.)

 

Beiskolázási problémák

Az általános iskolát 16 éves korában sikeresen befejező tanuló nem köteles jelentkezni középfokú iskolába.

-  Az iskolák egy része egyáltalán nem vette fel a 16 éven felüli tanulókat, hiába jelentkeztek (az iskola nem küldött felvételi ajánlatot, ránézésre utasította el a pótfelvételre jelentkező túlkorosokat).

-  Ha a tanuló jelentkezett és felvették volna, akkor egy részük nem ment el beiratkozni, vagy beiratkozott, de szeptemberben nem kezdte el a tanévet. 

-   Ha a választott iskolák elutasították a felvételt, a már nem tanköteles tanuló nem keresett magának másik iskolát, nem adott be jelentkezést, középfokú iskolába, amelyik pótfelvételt hirdetett. 

-   A jelentkezés elutasítása az érettségihez kötött szakképzési évfolyamokra történő jelentkezés esetén is előfordul az alacsony felvételi létszámhatárok miatt.

sszesen, kb. 6000 fő)

Kikényszerített iskolaelhagyás

Beiratkozás után a középfokú iskola dönthet úgy is, hogy megszabadul a tanulótól, amikor betölti a 16. életévét. A normatíva igénylés után az „elbocsájtottak” száma ugrásszerűen megugrott. A mai napig folyik a tanulók számának csökkenése, ill. csökkentése. (Évenként kb. 4-5000 fő)

 Önkéntes iskolaelhagyás

Az önkéntes iskolaelhagyás (lemorzsolódás tanév közben is folyik, mert a tanulónak nem kell befejezni az adott tanévet az általános és a tanuló dönthet úgy is, hogy megszűnteti tanulói jogviszonyát és eltartatja magát szüleivel vagy jobb esetben munkába áll.

Szülői döntés

A szülő megteheti, hogy kivesz a már nem tanköteles (tizenhat éven felüli gyermekét az iskolából, és elküldi dolgozni, mert nincs pénze gyermeke eltartására és az iskolai indokolatlan pénzkövetelésinek teljesítésére az ingyenes oktatásban.

A korai iskolaelhagyás oka a tanulók szociális és gazdasági háttere

Magyarországon a tanulók eredményét szociális, kulturális és gazdasági hátterük erősebben befolyásolja, mint a legtöbb országban

A PISA2012 adatai újra rámutattak arra a jelenségre, hogy iskolarendszerünk nem kezeli a tanulók szociokulturális hátteréből eredő különbségeket. Ezek a különbségek már-már meghatározzák a tanulók teljesítményei közötti különbségeket.

A családi háttér és teljesítmény közötti erőteljes összefüggés arra utal, hogy hazánkban az átlagosnál nagyobbak a különbségek a tanulók szociális, gazdasági és kulturális háttere szerint, és az átlagosnál jóval kisebb arányban fordulnak elő olyan tanulók, akik gyenge szociális, gazdasági és kulturális hátterük ellenére jó eredményt érnek el.

A szelektív magyar iskolarendszer

A másik méltányossággal összefüggő alapvető összefüggés a szelekció hatása. A Magyarország változatlanul Európa egyik legszelektívebb oktatási rendszerét működteti.

Szakértők szerint fontos lenne az iskolai szelekciós mechanizmusok megváltoztatása is. Már a 2000-es PISA vizsgálatokban is azok között az országok között voltunk, amelyekben a legnagyobb az iskolák közötti különbség.

A szelektív iskolarendszer kialakulásáért az oktatáspolitika a felelős.

A tankötelezettségüket teljesített (16 éven felüli) tanulók tanulói jogviszonyának megszüntetésének további lehetőségei itt!

A hátrányos helyzet fogalma

 

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Táborozás 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (IGAZOLATLAN ÓRA)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum