Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés 2017

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Főmenü: Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

Őszi, téli, tavaszi szünet az iskolákban

A tanulók és a pedagógusok örülnek az évközi szünetnek, de a munkavállaló szülőknek gondot okoz gyermekük elhelyezése és étkeztetése a tanítási szünetek ideje alatt.

A tanulónak – a tanév rendjében meghatározottak szerint – a tanítási évben legalább három alkalommal, legkevesebb hat összefüggő napból álló tanítási szünetet kell biztosítani. [Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 27. § (4)]

Évközi szünetek a 2017-2018. tanévben a 14/2017. EMMI rendelet 6. § bekezdése szerint

Ősz szünet

Az őszi szünet 2017. október 30-tól 2017. november 3-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2017. október 27. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2017. november 6. (hétfő).

Ez csak négy nap szünet, ami súlyos törvénysértés!

Téli szünet

A téli szünet 2017. december 27-től 2018. január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2017. december 22. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2018. január 3. (szerda).”

Tavaszi szünet

A tavaszi szünet 2018. március 29-től 2018. április 3-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2018. március 28. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2018. április 4. (szerda).”

Figyelem!

Az ősz, téli és tavaszi szünetek mellett – a tanítási év kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával az iskola más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, valamint a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha a heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti.

A tanítási szünetről és a tanulók felügyeletéről és az étkezési lehetőségekről a szülőket írásban kell tájékoztatni.

A felügyeletet és az étkeztetést igényelni kell (be kell jelenteni).

Az őszi, téli, tavaszi szünet időpontját és a kapcsolódó intézkedéseket az iskola munkatervében kell rögzíteni.

Tanulók pedagógiai felügyelete és étkeztetése az évközi szünetekben

Az őszi, téli és tavaszi szünetek napjain, ha azok munkanapra esnek, az iskolának – szükség esetén – gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről. A felügyelet megszervezéséről több iskola közösen is gondoskodhat. [2017-2018. tanév rendjéről szóló 14/2017. EMMI rendelet 6. § (6) bekezdés]

Tudnak erről a tanulók szülei?

A felügyelet azt jelenti, hogy a tanítási szünetek munkanapjain az iskolát nyitva kell tartani, és gondoskodni kell a tanulók foglalkoztatásáról, testi épségének megóvásáról és étkezésének megszervezéséről, különös tekintettel a térítésmentes és kedvezményes étkeztetésre jogosult tanulók számára.

Figyelem!

Az állami fenntartású általános iskolában és középfokú iskolában az iskola nyitva tartása és a jogszerű benntartózkodás ideje alatt, valamint az étkezés ideje alatt a tanulók felügyelete ingyenes köznevelési közszolgáltatás.

Magyarországon kb. 760 000 rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult rászoruló, tartósan beteg, fogyatékos vagy nagycsaládos tanuló jogosult ingyenes vagy kedvezményes étkeztetésre az évközi szünetben is!

Tanévenként kb. 850 000 tanuló veszi igénybe az iskolai gyermekétkeztetést, ebből kb. 760 000 tanuló jogosult ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetésre.

A gyermekek étkeztetése az őszi, téli, tavaszi és a nyári iskolai szünetekben a települési önkormányzatok feladata!

A szünetek előtti utolsó tanítási napon, még kapnak ebédet a rászoruló tanulók, a szünet első napjától kezdve már bezárják a legtöbb iskolát és a menzát az éhes gyermekek előtt.

Nem lehet egyik napról a másikra étkeztetés nélkül hagyni 760 000 tanulót!

Az állam azért gondoskodik a 760 000 tanuló ingyenes vagy kedvezményes iskolai étkeztetéséről, mert a szülőknek nincs elég jövedelme gyermekeik ellátásához.

Azoknak a családoknak gyermekei jogosultak térítésmentes

étkeztetésre, ahol egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 39

900 forintot. Ezeknek a tanulóknak a szülei a szünidőben sem

keresnek többet!

Mit esznek ezek a gyermekek az iskolai szünetekben, amikor az

iskolák zárva tartanak? Házhoz szállítják nekik az ebédet?

Ezek a családok nem fogják az iskolai szünetet valamelyik

„wellness” hotelben tölteni gyermekeikkel.

Figyelem!

Az óvodákban nincs semilyen szünet! Az óvoda egész évben folyamatosan nyitva tartó köznevelési intézmény.

A pedagógusok számára nincs őszi szünet

„A pedagógus számára az iskolában az őszi, a téli és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok, amelyek idejére a köznevelési intézményben ellátandó feladat is elrendelhető.” [326/2013. Kormányrendelet 30. § (3)]

A pedagógusok munkaideje is heti 40 óra ugyanúgy, mint a munkavállaló szülőknek.

Tehát nincs személyi akadálya az iskola nyitva tartásának és a tanulói felügyelet maradéktalan ellátásának az évközi szünetekben.

Figyelem!

Mit csinálnak a pedagógusok az őszi, téli, tavaszi szünetben, ha a tanulók előtt bezárják az iskolákat? Tanmenetet készítenek, dolgozatokat javítanak, pályázatot, portfóliót írnak, vagy továbbképzésre járnak? Vagy kiveszik éves szabadságukat?

A munkavállaló szülő nem rendelkezhet önállóan az éves szabadságáról

Az ősz, téli, tavaszi és nyár szünetek munkanapjainak száma 18+54=72 nap.

A munkavállaló szülőknek nincs elég szabadsága, hogy otthon maradjon kiskorú gyermekével az ősz, téli, tavaszi és a nyári szünetekben. (A munkavállaló szülőknek pótszabadságokkal együtt kb. 50-55 nap szabadság jár.)

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 122. § (Mtv.) szerint: A szabadságot eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.

A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.

A munkáltató

a) a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja,

b) a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja,

c) kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

Ha a dolgozó szülő ellenáll a munkáltatói akaratnak, akkor könnyen „feketelistára” kerülhet!

MSZOE javaslat

A dolgozó szülők nem rendelkeznek szabadon az éves szabadságuk felhasználásáról, ezért módosítani kell a munkajogi szabályokat az alábbiak szerint:

„Vis maior esetén a kisgyermekes szülők szabadon rendelkezzenek a szabadságukkal.”

(Ilyen rendkívüli eset a különböző időpontokban kiadott tanítási szünet vagy a rnendeletben előírt tanítás nélküli munkanap intézménye is.)

Szakiskolai tanulók megkülönböztetése az őszi szünetben

Az iskolai rendszerű szakképzésben őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt gyakorlati képzés nem szervezhető. [Szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény Szt.) 26. § (3)]

A gyakorlati képzést folytató szervezet a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon, valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a tanulót gyakorlati képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és a szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe vagy abban az esetben, ha a tanuló mulasztását pótolja. Az igénybe vett idő helyett – a mulasztás pótlásának esetét kivéve, „lehetőleg” a következő gyakorlati képzési napon – ugyanolyan mértékben kell szabadidőt biztosítani.  [Szt. 38. § (2)]

Figyelem!

Az egyik bekezdés kizárja az őszi, téli, tavaszi szünetben folyó gyakorlati képzést, a másik bekezdés előírja. Érthető ez az ellentmondás? Ráadásul szabadnap kiadása is csak lehetőség. Ez diszkrimináció a gimnáziumi tanulókhoz viszonyítva!

A kollégiumokban egyáltalán nincs szünet

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (3) bekezdése értelmében:

„A tanuló tanítási évben – beleértve az évközi szünetek idejét is – valamint a kötelező szakképzési gyakorlat idejében hazautazásra – a rendkívüli eseteket kivéve – nem kötelezhető.”

A kollégiumokban nincs évközi sem tanév végi szünet. Nem lehet hazaküldeni a tanulókat az ősz, téli, tavaszi sem a nyári szünet idejére! Biztosítani kell számukra a teljes kollégiumi ellátást, felügyeletet, egész napos étkeztetést. De mégis haza küldik őket!

Az óvodákban sincs szünet.

Szülők panaszolják, hogy az óvodákat is bezárják az iskolai szünetek idejére. Ez súlyos törvénysértés. (Normatíva lenyúlás, a gyermekétkeztetés költségeinek elspórolása, a köznevelési szolgáltatások megtagadása, a gyermekek veszélyeztetése, stb.)

Figyelem! Az óvoda egész évben folyamatosan nyitva tartó köznevelési intézmény, ezért az óvodákban nincs sem őszi, sem téli, sem tavaszi, sem nyári szünet.

Az óvodák mégis az iskolai szünetekhez igazítják nyitva tartási

idejüket. Ráveszik az iskolás gyermekek szüleit, hogy vigyázzanak

vodás gyermekeikre is, ha úgyis otthon kell maradniuk a munkából az

iskolai szünetekben.

Ilyenkor a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő (GYSE) levő

anyukák gyermekeit sem fogadják az óvodában, hiszen úgyis

vigyázniuk kell a kistestvérre.

Sok óvoda úgy oldja meg a „törvénysértő helyzetet”, hogy a szülőkkel

igazoltatják gyermekük hiányzását azokon a napokon, amikor az

óvoda illegálisan zárva tart.

Kb. 350 000 óvodás jogosult ingyenes vagy kedvezményes

gyermekétkeztetésre, mit esznek ezek a kisgyermekek, ha az óvodák

az iskolai szünetekben is zárva tartják kapujukat a gyermekek előtt.

Figyelem!

Kb. 400 000 kisgyermek jár óvodába. Nem növeli a fiatal dolgozó anyák


további gyermekvállalási kedvét, az óvodák illegális zárva tartása

 

miatt kialakult konfliktusuk munkaadóikkal.

Az évközi szünetek örömei tanulói nézőpontból

A 6-8 órás tanórai foglalkozások és a 2-4 órás otthoni tanulás a után tanulók természetesen örülnek, ha nem kell iskolába járni, hat napig, nem kell tanulni (figyelni, felelni) és nem kell eltűrni az iskolai igazságtalanságokat.

Lehet pihenni, kikapcsolódni, szórakozni, játszani, szabadon mozogni (kirándulni, sportolni).

Még az sem baj, ha megpróbálják behozni lemaradásukat.

Figyelem!

Az őszi szünetben nem illik házi feladatot feladni!

Az évközi szünetek problémái szülői nézőpontból

Ha a munkavállaló szülőknek van elég szabadságuk, akkor felhasználhatják a szünetet családi együttlétre, kirándulásra, közös programokra, stb.

munkavállaló (vagy beteg) szülők többségének sok gondot (aggodalmat) okozhat gyermekükről való gondoskodás, ha az iskola nem tart nyitva az őszi, téli, tavaszi szünetek napjain és nem látja el gyermekük felügyeletét.

A munkavállaló szülők hozzászoktak, hogy az általános iskola 16-17 óráig vigyázz gyermekükre és biztosítja számukra a megfelelő étkeztetést. Most hirtelen rájuk szakadt ez a gond.

A térítésmentes vagy kedvezményes étkeztetésre jogosult szülők számára megoldhatatlan gyermekük étkeztetése az iskolai szünetekben, hiszen azért jogosultak az ingyenes étkeztetésre, mert a család egy főre eső jövedelme nem elég a „mindennapi” kenyérre. Ezt meg kellene érteni.

Tanulók veszélyeztetése

Ha az iskolák nem teljesítik nyitva tartási kötelezettségüket az évközi szünetekben (tanítás és tanulás nélküli munkanapokon), akkor megnövekszik a lakásban egyedül hagyott vagy a lakásból kizárt, napközben az utcán tartózkodó (csavargó) és sokszor éhező un. kulcsos gyermekek száma. A gyermekbalesetek száma is növekszik.

A dolgozó szülőknek gondot okoz az őszi szünet.

Felesleges megszakítani a tanítást októberben és ráterhelni a munkavállaló szülőkre gyermekük felügyeletének biztosítását, hiszen nem tudják magukkal vinni gyermeküket a munkahelyükre. Bár vannak olyan cégek, ahol ezt megengedik.

Szülői egyesületek javaslata

Ha a tananyagmennyisége és a rossz iskolai légkör miatt a tanulók másfél hónap alatt úgy elfáradnak, hogy pihentetni kell őket, akkor csökkenteni kell a megtaníthatatlan és megtanulhatatlan (felleges) ismeretanyagot. Csökkenteni kell és a napi 10-12 órás tanulói terhelést. Nem kell elvenni a gyermekkorukat!

Az őszi szünet hat tanítás nélküli napját ketté kell osztani három napot a téli (karácsonyi) szünet napjaihoz kell hozzáadni, három napot pedig a tavasz szünethez. 

két hosszabb évközi szünet jobb a tanulóknak, jobb az iskolának és a szülők jobban tudják tervezni szabadságukat, szabadidejüket.

Természetesen az iskolákat nyitva kell tartani a hosszabb iskolai szünetek ideje alatt is!

Az országos szülői egyesületek oktatáspolitikai céljai az őszi szünet ürügyén

  • A tanév rendje szerint szülői, tanulói igény esetén az iskoláknak el kell látni a tanulók felügyeletét és étkezetését az évközi és a nyári szünetekben is.

  • Fő cél: Az őszi, tavaszi, téli és nyári szünetben is biztosítani kell 760 000 fő ingyenes vagy kedvezményes étkezetésre jogosult rászoruló tanuló napi háromszori étkeztetését.

  • A szülőknek, a tanulóknak és sok pedagógusnak is meg kell tudni, hogy az iskolai szünetek a pedagógusok számára tanítás nélküli munkanapok. A pedagógusokra nem vonatkozik az iskolai szünet.

  • Szünetek idején nem lehet „haza” küldeni a tanulót a kollégiumból, ha ő nem akarja otthon tölteni az iskolai szüneteket (rosszak az otthoni körülményei).

  • Minden szakiskolai tanulók számára biztosítani kell az őszi, téli tavaszi szüneteket.

  • Ha a tanulók évközben elfáradnak a tanulásban, akkor csökkenteni kell a napi terhelésüket (időben és tananyagban).

  • A dolgozó szülők nem rendelkeznek szabadon az éves szabadságuk felhasználásáról, ezért módosítani kell a munkajogi szabályokat az alábbiak szerint:

„Vis maior esetén (ilyen a tanítási szünet) a szülők szabadon rendelkezzenek a szabadságukkal.”

  • Szülői panasz, hogy az óvodákat is bezárják az őszi, téli és tavaszi iskolai szünetek idején, ami tilos. Ezt ellenőrizni kell.

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754 vagy 1-787-7852)

 
Őszi, téli, tavaszi szünet problémái

Nyári tábor

Nyári szünet lerövidítése

Óraközi szünet

Szülői levél az őszi szünetről

Nyári szünet 2017.


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum