Fakultatív hitoktatás

Különleges szabályok az egyházi iskolákban

Hit- és erkölcstan (vallásoktatás)

Erkölcstan a Nemzeti alaaptantervben

Erkölcstan kerettanterv 1-4. évf.

Etikaoktatás a kerettantervekben

Erkölcstan tanmenet 6. évfolyam

Erkölcstan kerettanterv 5-8. évf.

Milyen legyen az erkölcstan tanár?

 
 
 
Partnereink:

Főmenü: Erkölcstan vagy etika?

Fakultatív hitoktatás óvodában, iskolában, kollégiumban

A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy egyházi köznevelési intézményben vagy magán köznevelési intézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá hogy az állami vagy települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményben fakultatív hitoktatásban, hit- és erkölcstanoktatásban vegyen részt, [Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 46. § (3) e]

Az állam, a helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményben a szülő, tanuló kérésére szervezett és nem a kötelező tanórai foglalkozások részét képező hitoktatást (a továbbiakban: fakultatív hitoktatás) egyházi jogi személy szervezhet törvényben meghatározott keretek között.[Nkt. 35. § (1]

Fakultatív hitoktatás az államilag fenntartott általános iskolában

A köznevelési törvényben meghatározott erkölcstan órát vagy az e helyett választható az egyházi jogi személy által szervezett hit és erkölcstan órát 2013. szeptember 1-jétől kezdődően az általános iskolai nevelés-oktatás 1. és 5. évfolyamain továbbá a hat évfolyammal működő gimnáziumban a hetedik évfolyamon felmenő rendszerben kellett megszervezni, heti egy órában.

A 2015-2016. tanévben már a 1-2-3-5-6 és 7. évfolyamokon is folyik Hit és erkölcstanoktatás, ezért a fakultatív hit és vallásoktatás szervezése okafogyottá vált.

Az általános iskola 4. és 8. évfolyamán a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) szerinti fakultatív hit és vallásoktatásra vonatkozó rendelkezéseket kell kifutó rendszerben alkalmazni.

Vagyis ezeken az évfolyamokon minden marad a régiben, a fakultatív hit és vallásoktatást a tanuló szabadidejében kell szervezni.

Szülői, tanulói igény esetén óvodákban és a kollégiumokban is folyat fakultatív hit és vallásoktatás.

Fakultatív hitoktatás az óvodában

A fakultatív hitoktatás az óvodában az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve – a nyitvatartási időn belül, de nevelési időnek nem minősülő időkeretben szervezhető.

Fakultatív hitoktatás a középfokú iskolában és a kollégiumokban

A középfokú iskolában a kötelező tanórai foglalkozások rendjéhez, a kollégiumban pedig a kollégiumi foglalkozások rendjéhez illeszkedően szervezhető.

Az egyházi jogi személy szervezési feladatai

A fakultatív hitoktatásnál az egyházi jogi személynek a feladata a hit-oktatás megszervezése, ennek keretében különösen

a) a fakultatív hitoktatás tartalmának meghatározása,

b) a fakultatív hitoktatásra és – jogszabályban meghatározottak szerint az állami fenntartású iskolával közösen – a jelentkezés lebonyolítása,

c) a fakultatív hitoktatásban közreműködő személy alkalmazása és ellenőrzése és

d) a foglalkozások ellenőrzése.

Figyelem!

A fakultatív hitoktatás tartalmának meghatározásához az iskolának semmi köze, ezért a szülők felelőssége, hogy milyen hitéleti tartalmak oktatásárát látják helyesnek gyermekük életében.

Alkalmazás feltételei

A hitoktatónak, hittantanárnak egyházi felsőoktatási intézményben vagy a vallási tevékenységet végző szervezet által fenntartott felsőoktatási intézményben szerzett hitoktatói, hittantanári vagy a hitélettel kapcsolatos felsőfokú képesítéssel vagy pedagógus szakképzettséggel és az egyházi jogi személy által kibocsátott hitoktatói képesítéssel, továbbá a bevett egyház belső szabálya alapján illetékes egyházi jogi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet általi megbízással kell rendelkeznie,

Figyelem!

Az egyházi jogi személyre van bízva, hogy milyen képzettséggel, felkészültséggel és erkölcsi érzékkel rendelkező személyt bíz meg a hitoktatáshoz.  A szülők felelőssége, hogy kire bízzák gyermekük erkölcsi, lelki nevelését.

Tárgyi és más feltételek biztosítása

A fakultatív hitoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket – így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket – az intézményben rendelkezésre álló eszközökkel az óvoda, az iskola és a kollégium biztosítja.

A gyermek, tanuló felügyelete a fakultatív hitoktatáson

A nevelési-oktatási intézmény és az egyházi jogi személy a fakultatív hitoktatással kapcsolatos feladatok ellátása során egymással kölcsönösen együttműködik.

Kérdés az, hogy ki vállalja a felelősséget óvodában gyermekek, iskolában, kollégiumban a tanulók pedagógiai felügyeletéért.

Az együttműködés és a kölcsönösség – véleményünk szerint - nem jelent felelősség megosztást a kiskorú gyermekek felügyeletének ellátásában.

A Nemzeti köznevelési törvény (Nkt.) 4. § 10. pontja szerint:

„gyermek, tanuló felügyelete a nevelési-oktatási intézményben: a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a pedagógiai program részeként kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt,”

A fakultatív hitoktatás az óvodában a nyitvatartási időben, az iskolában a kötelező tanórai foglalkozások rendjéhez, a kollégiumban pedig a kollégiumi foglalkozások rendjéhez illeszkedően lehet megszervezni.

Kérdés az, hogy ki fellel az óvoda, iskola, kollégiumi területén folyó fakultatív hitoktatáson részt vevő kiskorú gyermekek pedagógiai felügyeletéért a köznevelési intézmény, vagy a hitoktatást szervező egyházi jogi személy?

A szülők felelőssége, hogy tisztázzák ezt a kérdést, és írásos megállapodásban rögzítsék, kinek a feladata a gyermekek pedagógiai felügyelete a fakultatív hitoktatás idején, kinek kell gondoskodni a gyermekek testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről.

Az Nkt. 62. § értelmében:

„A pedagógus feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, továbbá, hogy előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést.”

Amikor a szülők rábízza gyermekét egyházi jogi személy által alkalmazott „hitoktatóra”, akkor a szülő vállalja a felelősséget gyermek erkölcsi és hitéleti nevelésért.

 

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Táborozás 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (IGAZOLATLAN ÓRA)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum