Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés 2017

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Főmenü: Beiratkozás az általános iskola első évfolyamára

 

Beiratkozás az első évfolyamra 2017.

 

Az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő április 1-je és április 30-a között – a kormányhivatal által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban – köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára.

Amennyiben a választott iskola igazgatója a gyermek felvételét elutasító döntést hoz, a szülő a gyermekét a döntés jogerőre emelkedését követő öt napon belül köteles beíratni a kötelező felvételt biztosító iskola első évfolyamára. [20/2012. EMMI rendelet. 22. § (2)]

A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre (a tankötelezettség kezdete). A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja.

A tankötelezettség teljesítésének megkezdése (beiratkozási életkor)

A nemzeti köznevelési törvény (Nkt.) 45. § (2) bekezdés hatályos rendelkezése szerint:

„A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.”

Értelmezésünk szerint a gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában.

Egyértelmű, hogy az augusztus 31. előtt született gyermekeket nem lehet visszatartani az óvodába.

Figyelem!

Ha gyermek 6 évesen iskolaérett és nem „beteg”, akkor jobb, ha szülő elkerüli, hogy gyermeke „év vesztes” legyen, mert általános iskolába csak 16 éves koráig járhat a tanuló, és elég egy-két évfolyamismétlés (bukás, betegség vagy más ok miatt), és a túlkoros gyermek nem tudja befejezni az általános iskolát!

A tankötelezettség kezdetének (iskolakezdési életkor) nem hivatalos értelmezése

- Ha a gyermek 2017. augusztus 31.-ig betölti a 6. életévét, és az óvoda vezetője vagy bejelentésre a szakértői bizottság iskolaéretté nyilvánítja, tankötelessé válik, meg kell kezdenie tanulmányait 2017. szeptember 1-én.

- Ha a gyermek 2017. augusztus 31. után tölti be a 6. életévét és a szülő kérelmére az óvoda vezetője vagy a szakértői bizottság iskolaéretté nyilvánítja, tankötelessé válik, meg kell kezdenie tanulmányait 2017. szeptember 1-én.

- Ha a gyermek 2017. augusztus 31. után tölti be a 6. életévét, a szakértői bizottság javaslata alapján még egy nevelési évig járhat óvodába. Ebben az esetben 2018. szeptember 1-én kell megkezdenie tankötelezettségének teljesítését az általános iskola első évfolyamán.

Iskolaérett vagy „nem iskolaérett” a gyermek

Évtizedes probléma a szülők és az óvodák között folyó vita, hogy iskolába menjen a gyermek 6 éves korában vagy maradjon az óvodában? Megkapja-e a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai szakvéleményt vagy nem? Iskolaérettségről bővebben itt!

Az óvodai szakvélemény az óvodának a gyermek iskolaérettségére vonatkozó állásfoglalására szolgáló három példányból álló nyomtatvány.

A tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvélemény egy példánya az óvodában marad, egy példányát át kell adni a szülőnek. Amennyiben az óvodavezető a gyermek további óvodai nevelésére tesz javaslatot, akkor az egyik példányt meg kell küldeni a gyermek lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének.

Ha a szülő nem ért egyet az óvodavezető által kiadott szakvéleménnyel, akkor a pedagógiai szakszolgálathoz vagy szakértői bizottsághoz fordulhat jogorvoslatért. Az óvodai szakvéleményről  itt találhatnak bővebb információt!

Kötelező felvételt biztosító körzeti iskola

A kormányhivatal meghatározza és közzéteszi az iskolák felvételi körzetét, továbbá – a köznevelés-fejlesztési tervvel összhangban – a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét. A felvételi körzetek megállapításához a kormányhivatalnak be kell szereznie az érdekelt települési önkormányzatok véleményét.

A kötelező felvételt biztosító általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, aki életvitelszerűen* az általános iskola körzetében lakik. Ha a településen több általános iskola működik, az egyes általános iskolai körzetet úgy kell meghatározni, hogy kialakíthatóvá váljon a hátrányos helyzetű gyermekek egyenletes aránya a nevelési-oktatási intézményekben. [Nkt. 50. § (6)]

*A vonatkozó bírósági határozatok szerint az életvitelszerű ottlakás azt  jelenti, hogy ez a lakás a magánszemély otthona, máshol nincs olyan lakása, amelyet ténylegesen, rendeltetésszerűen használ. Nem tekinthető életvitelszerű ottlakásnak, ha a magánszemély csupán ritkán, alkalomszerűen, az ottlakás látszatának keltése  céljából használja az ingatlant."

A körzetesítés lényege, hogy minden szülő és minden tanuló tudja, van olyan iskola, amelyik nem tagadhatja meg a gyermek felvételét. Körzeti iskoláról bövebben itt!

Ha a körzeti iskola igazgatója elutasítja a jogos felvételt, akkor azonnal forduljanak a tankerületi igazgatóhoz jogorvoslati kérelemmel.

Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztása

Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével – az igazgató dönt.

A szülőknek nincs beleszólásuk abba, ha az iskola valamilyen rendszer alapján osztályonként kiválogatja (szelektálja) a tanulókat.

Szabad iskolaválasztás

Felvételi lehetőség a körzeti iskolákban fennmaradó szabad férőhelyekre.

A szülő szabadon választhat a felvételt kínáló általános iskolák között, nem köteles beíratni gyermekét a Kormányhivatal által kijelölt körzeti iskolába!

Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. A további felvételi kérelmekről az intézmény pedagógiai programjában foglaltak szerint kell dönteni.

A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon – legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt – nyilvánosságra kell hozni. [Nkt. 51. § (1)]

Sorsolás a jelentkezők között

Ha az általános iskola az összes „további felvételi kérelmet” helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között nyilvános sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. [20/2012. EMMI rendelet 24. § (6)]

A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirendben kell meghatározni. A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja.

Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló

a) szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy

b) testvére az adott intézmény tanulója, vagy

c) munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy

d) az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.

Figyelem!

Általános iskolában felvételi vizsga nem szervezhető! [Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 50. § (3)]

A felvételi eljárásban vizsgának számít – a szervezés formájától és elnevezésétől függetlenül – a jelentkező minden olyan beszámoltatása, megmérettetése, mérése, értékelése, amelynek célja a tárgyi tudás, a tudásszint, készség megismerése. [20/2012 EMMI rendelet 22. § (5)]

Szigorúan tilos a jelentkező tanulók családi, anyagi és jövedelmi helyzetének kikutatása.

Ideiglenes bejelentkezés

Szülői bejelentések sokasága jelzi, hogy nem tudják felvenni a kormányhivatal által kijelölt kötelező felvételt biztosító iskolákba azoknak a tanulóknak egy részét, akiknek lakóhelye vagy tartózkodási helye az iskola körzetében van. Csak a beiratkozáskor derül ki, hogy több a „körzetes gyermek”, mint az iskolai férőhelyek száma.

Sok szülő, annak érdekében, hogy gyermeke egy adott (szerinte jobb) iskola körzetébe kerüljön, bejelenti gyermekét valamelyik ismerőséhez, rokonához. Ez szabálytalan. A tartózkodási hely csak akkor alapozza meg a kötelező felvételi kötelezettségét, ha a tanulónak nincs az országban lakóhelye. Így például, ha a tanuló szülei X községben (kerületben) laknak és a tanuló átjelentkezik Y városba (kerületbe) a nagyszülőkhöz, a kötelező felvételt biztosító iskola nem kerül át a városba (másik kerületbe. Ezt az eljárást a jegyzőnek egyébként is vizsgálnia kell, mivel a kiskorú gyermek szülői felügyelet alatt áll, s azt nem gyakorolhatja a nagyszülő, kivéve, ha a szülő lemond felügyeleti jogáról a nagyszülők javára.

Az egyik budapesti kerületben olyan sokan jelentkeztek be az agglomerációból a rokonokhoz vagy ismerősökhöz, hogy a kerületben nem maradt üres férőhely az évek óta „életvitelszerűen” ott lakó gyermekek számára. Ilyen esetben érintett az iskola nem tehet mást, mint válogat a jelentkezők között. De hogyan válogatnak (szelektálnak), ha az általános iskolában felvételi vizsga nem szervezhető?

Szülők jelzik, hogy ez az áldatlan helyzet melegágya a protekciónak és a korrupciónak.

Megoldás, ha az iskolafenntartó több osztályt indít a keresett iskola első évfolyamán, vagy pontosabban jelölik ki az iskolák körzetét.

Jogorvoslati lehetőségek a felvételi döntés ellen

Az iskolai beiratkozás idejéről, az erről való döntés és a jogorvoslat benyújtásának határidejéről a kormányhivatal közleményt vagy hirdetményt köteles közzétenni a helyben szokásos módon, a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal,

Mikor lehet jogorvoslattal élni (lehetőleg azonnal)

Ha az iskola igazgatója elutasítja a körzetben lakó gyermek jogos felvételét, akkor azonnal forduljanak a tankerületi igazgatóhoz jogorvoslati kérelemmel.

Szabadon választott iskola esetén, ha a szülő nem ért egyet az elutasító döntéssel, pl.

ha az iskola felvételi vizsgát vagy más szelektáló eljárást alkalmaz,

ha a körzeten kívül lakó tanuló nem vett részt a sorsoláson és mégis felvették,

ha a nyilvános sorsolásra nem hívták meg a szülőt,

ha alapítványi befizetést vagy más anyagi hozzájárulást kértek a beiratkozásnál,

stb.

 

Az iskolaérettség fogama itt!

 
Kis-iskola minden településen

Iskolaérettség fogalma

Beiratkozás az első évfolyamra

Óvodai szakvélemény

Körzeti iskola

Legmagasabb osztálylétszám az első évfolyamon

Iskolakezdés várható költségei


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum