Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Főmenü: Gyakorlati képzés

Szakképzésben tanulók munkajogi védelme a gyakorlati képzésben

A szakképzésben tanuló kiskorú és nagykorú tanulók munkajogi védelméről több jogszabály rendelkezik néha ellentmondásosan, vagy a laikus iskolahasználók (tanulók, szülők, pedagógusok, képzést szervező vállalkozók) számára nehezen értelmezhető módon.

A tanulók gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezések találhatók a Munka törvény könyvében (2012. évi I. törvény), a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényben, a 2011. évi CXC. évi köznevelési törvényben, a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvényben, a családok támogatását szabályozó 1998. évi LXXXIV. törvényben és más kapcsolódó jogszabályokban.

A tanulók munkajogi védelme érdekében cikkünkben a szakképzési törvény alábbi rendelkezéseit próbáljuk értelmezni:

a tanulók napi gyakorlati  képzésének ideje,

a tanuló pihenő ideje,

a tanuló hiányzása a gyakorlati képzésről.

A szakképzésben a tanulók pénzbeli (bérjellegű) és természetbeni juttatásairól itt található bővebb információ.

A tanulók megkülönböztetése életkoruk szerint

Általános probléma, hogy a különböző törvények, életkoruk szerint különböző módon nevezik (definiálják) a köznevelésben tanuló diákokat:

A gyermekjogi egyezmény vonatkozásában „gyermek” az a személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be, kivéve ha a reá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban eléri.

A polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint „kiskorú” az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött.

Cselekvőképtelen” az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be.Korlátozottan cselekvőképes” az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen.

A köznevelési törvény (Nkt.) értelmében a tanuló tizenhat éves koráig „tanköteles tanuló”, 18 éves kora után „nagykorú tanuló”. (Az óvodába járó gyermeket „kisgyermeknek” nevezi a törvény.)  

A gyermekvédelmi törvény (Gyvt.) értelmezése szerint „fiatalkorú” az a személy, aki a szabálysértés vagy a bűncselekmény elkövetésekor 14. évét betöltötte, de 18. évét még nem, „fiatal felnőtt” az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be.

A családok támogatásáról szóló törvény „tanköteles gyermekről” valamint a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben „tanulmányokat folytató gyermekről” (személyről) intézkedik.

A munka törvénykönyve (Mt.) alkalmazásábanfiatal munkavállaló” a tizennyolcadik életévét be nem töltött munkavállaló.

A szakképzési törvény (Szt.) nem vezeti le következetesen az iskolai rendszerű szakképzésben tanulók életkorától függő jogi helyzetét, pl. a „fiatalkorú tanuló” kifejezést használja „kiskorú helyett”!

Figyelem!

A büntető törvénykönyv (Btk.) 105. § (1) bekezdése szerint: „Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem.”

Javasoljuk a szakképzési törvény azonnali módosítását. Fiatalkorú helyett kiskorú!

MSZOE jogharmonizációs javaslata

A gyermek fogalmának, és életkori tulajdonságának megfelelő pontos levezetése hiányzik a magyar törvényekből, ezért javasoljuk a gyermek, illetve a tanuló fogalmának egységes értelmezését.

Fiatal munkavállaló védelme a Munka törvénykönyvében (Mt.)

Az Mt. szerint: A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nem munkaviszony keretében történő foglalkoztatására a munkatörvény könyvének törvénynek a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, például:

Mt. 114. § (1) „A fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el.

(2) A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet és a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani.

(3) A fiatal munkavállaló számára

a) legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni,

b) négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet,

c) legalább tizenkét óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani.”

174. § ( (2) „A fiatal munkavállaló részére megállapított kártérítés összegét a tizennyolcadik életévének betöltésekor vagy a szakképzettség elnyerése érdekében végzett tanulmányai befejezését követő egy év elteltekor felül kell vizsgálni és az azt követő időre a részére járó kártérítést a munkaképességében vagy a képzettségében bekövetkezett változásnak megfelelően kell megállapítani.”

MSZOE vélemény

A szakképzési törvény – bizonyos tekintetben - jóval erősebben védi a gyakorlati képzésben tanulószerződéses jogviszonyban vagy együttműködési megállapodás alapján részt vevő tanulók munkajogi érdekeit.

A gyakorlati képzésben résztvevő „tanulószerződéses” tanulók munkajogi védelme a Szakképzési törvény (Szt.) 26. §-a szerint

A szakképzésről 2011. évi CLXXXVII. törvény szerint a szakközépiskola és a szakiskola tanulóját a szakképzési évfolyamokon tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a munka törvénykönyvéről szóló törvény biztosít a munkavállalók részére.

A tanuló foglalkoztatására – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – alkalmazni kell továbbá a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat.

A tanuló a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében – a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint – jogvitát kezdeményezhet.

E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a tanulószerződéses jogviszonyt, szakszervezeten a tanulói szakszervezetet kell érteni.

Figyelem!

Törvény értelmében:A tanulószerződéssel kapcsolatos jogviták elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik. A jogvitát megelőzően a gazdasági kamara közvetít a felek között a vita feloldása érdekében.” [Szt. 70 § (4)]

Ez egy nagyon erős jogosítvány a tanulók (szülők) kezében!

Kérdés az, hogy kinek az érdekeit képviseli a kamara? A saját tagjainak az érdekeit, vagy a tanulókét?

Gyakorlati képzés napi ideje az Szt. 37. §-a szerint

1. „Fiatalkorú” tanuló esetében a gyakorlati képzési idő a napi hét órát, nagykorú tanuló esetében pedig a napi nyolc órát nem haladhatja meg. A tanuló a napi képzési időt meghaladó gyakorlati képzésre nem vehető igénybe.

MSZOE észrevétel

Ez a tanulókat védő rendelkezés azt jelenti, hogy a 18 éves koráig kiskorú tanuló napi képzés ideje egy perccel sem lehet több mint 7 óra.

Természetesen a 18 éven felüli nagykorú tanuló képzési ideje sem lehet napi 8 óránál több, semmilyen körülmények között.

Szülői és tanulói panasz, hogy egyes gyakorlati képzőhelyeken az engedélyezett 7 órás képzési időn túl rendkívül munkavégzésre kényszerítik a „kiskorú” tanulókat., azzal az ígérettel, hogy a következő képzési napon „lecsúsztathatják” a többlet órát.

2. A tanuló részére a gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati képzés megkezdése között legalább tizenhat óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani.

MSZOE észrevétel

Ha a tanuló 22 óráig a képzőhelyen tartózkodik, és másnap iskolába kell mennie (egy-két órát utazva) az elméleti képzésre, akkor nincs biztosítva számára a tizenhat óra folyamatos pihenőidő. (De sok helyen mégis be kell mennie az iskolába tanítási órára másnap, különben igazolatlanul mulaszt.)

MSZOE törvénymódosító javaslata: A tanuló részére a gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati képzés vagy az iskolai oktatás megkezdése között legalább tizenhat óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani.

3. A törvény szerint „fiatalkorú” tanuló napi képzését hat óra és huszonkét óra között, folyamatosan kell megszervezni.

MSZOE észrevétel

Fiatalkorú Ezek szerint a „nagykorú” tanulót éjszakára is be lehet osztani gyakorlati képzésre.

MSZOE törvénymódosító javaslata a fiatalkorú szó törlése után: A tanuló napi képzését hat óra és huszonkét óra között, folyamatosan kell megszervezni.

4. A napi gyakorlati képzési időt arányosan csökkenteni kell, ha a gyakorlati képzés rendszeresen olyan területen (munkahelyen) történik, ahol a gyakorlati képzést folytató szervezettel munkaviszonyban álló munkavállalókat is rövidebb munkaidőben foglalkoztatják. (Veszélyes munkahelyen.)

5. A szakképzési törvény is megerősíti az Mt. előírását, amennyiben a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább harminc perc, megszakítás nélküli szünetet kell biztosítani a képzési időn belül.

A gyakorlati képzés időszaka (Szt. 38. §)

A gyakorlati képzést folytató szervezet a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon, valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a tanulót gyakorlati képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és a szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe. (Ez sűrűn előfordul a kereskedelmi és vendéglátó ipari képzőhelyek esetén, de nem tartják be.)

MSZOE álláspont

Súlyos diszkrimináció, ha az ősz, téli, tavaszi szünetekben és más tanítás nélküli napokon a szakképző iskolákba járó tanulók munkahelyi képzésben vesznek részt, míg gimnáziumba járó tanulótársaik pihennek vagy külföldön síelnek.

MSZOE javaslat a törvény módosítására,

38. § (2) A gyakorlati képzést folytató szervezet a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon, valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a tanulót gyakorlati képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és a szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe vagy abban az esetben, ha a tanuló mulasztását pótolja. Az igénybe vett idő helyett – a mulasztás pótlásának esetét kivéve, lehetőleg a következő gyakorlati képzési napon – ugyanolyan mértékben kell szabadidőt biztosítani. nem lehet beosztani.

A tanulók iskolai mulasztása

Ha a tanuló igazolatlan iskolai mulasztása eléri a 10, 30, 50 órát, akkor szakképző iskola a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2013. évi EMMI rendeletnek a mulasztás következményeire vonatkozó szabályai szerint jár el.

A gyakorlati képzést szervező szakképző iskola az EMMI rendelet szerint meghatározott iskolai mulasztásokról haladéktalanul értesíti a tanuló gyakorlati képzését folytató szervezetet.

Figyelem!

Ez azt jelenti, hogy 50 óra igazolatlan hiányzása esetén felfüggeszthető a tanköteles tanuló iskoláztatási támogatása, a tanuló védelembe vehető és szabálysértési eljárás indítható ellene.

Ha a tanuló nem tanköteles, akkor 30 óra igazolatlan mulasztás után megszűnik tanulói jogviszonya.

Tanulószerződéses tanulók mulasztása a gyakorlati képzésről (Szt. 39. §)

Törvény értelmében a gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező.

A tanuló köteles mulasztását igazolni a tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola házirendjében meghatározottak szerint.

A tanulószerződéses tanulók gyakorlati képzésről való mulasztásának speciális szabályait és következményeit (szankciókat) a szakképzési törvény határozza meg.

MSZOE észrevétel

Számunkra nem egyértelmű, hogy az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzésnél és az iskolai tanműhelyben tartott gyakorlati oktatásnál melyik törvény munkajogi rendelkezéseit kell figyelembe venni különös tekintettel a tanuló mulasztására.

.

1. A mulasztás nyilvántartása

A tanuló részvételét és mulasztását a gyakorlati képzést folytató szervezet nyilvántartja, és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi.

A tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola házirendjében a mulasztás nyilvántartására és a mulasztás igazolására vonatkozó szabályokat a gyakorlati képzést folytató szervezet is alkalmazza.

Amennyiben a gyakorlati képzést folytató szervezettel tanulószerződéses jogviszonyban álló tanulók egyidejűleg összesen legalább három szakképző iskolával állnak tanulói jogviszonyban, úgy a mulasztás nyilvántartására és a mulasztás igazolására vonatkozóan a gyakorlati képzést folytató saját szabályozást készíthet. A szabályozással kapcsolatban a tanuló tanulói jogviszonya szerint illetékes szakképző iskola igazgatója egyetértési jogot gyakorol.

A szabályozás tartalmáról a tanulót a tanulószerződés megkötésekor – írásban – tájékoztatni kell.

2. Mulasztás következménye szorgalmi időszakban

Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.

Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges.

Figyelem!

Ha a gyakorlati képzést szervező nem járul hozzá, akkor az iskola nem utasíthatja évfolyamismétlésre a tanulót akár mennyit hiányzott a gyakorlati foglalkozásokról. Ez vétójog, és még pótolni sem kell a kiesett időt.

 .

3. A mulasztás pótlása igazolt mulasztás esetén

Ha a tanuló mulasztása a húsz százalékos mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt, gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára.

MSZOE észrevétel

Szülői és tanulói nézőpontból ez egy gumi szabály. A nevelőtestület mentesítheti a tanulót az évfolyamismétlés alól, de dönthet úgy is, hogy megbuktatja, ha az igazolt hiányzása a gyakorlati képzésről meghaladja a húsz százalékot.

Kérdéses az is, hogy a „házirend” vagy a „szakmai program” előírásai érvényesek a gyakorlati képzésről való igazolt hiányzások pótlásának tekintetében.

4. Mulasztás az összefüggő (nyári) szakmai gyakorlatról

Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet).

Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát.  Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles.

Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de

a) igazolatlan mulasztása nincs, vagy

b) az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta, és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola nevelőtestülete dönt.

MSZOE észrevétel

Az igazolatlan hiányzás pótlása után nincs garancia arra, hogy a tanuló mentesül az évfolyamismétlés alól, mivel a nevelő testület dönthet úgy is, hogy nem engedélyezi a tanuló magasabb évfolyamra lépését.

Eljárási szabályok igazolatlan hiányzás esetén (Szt. 40. §)

Tanuló értesítése első igazolatlan mulasztásáról

A gyakorlati képzést folytató szervezet köteles értesíteni a tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskolát a tanuló gyakorlati képzésről való első alkalommal történt igazolatlan mulasztásakor.

MSZOE észrevétel

Az első alkalom lehet 1 óra igazolatlan mulasztás, de lehet 5 nap (30 óra) vagy 10 nap (60 óra) is.

Ha a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt nem értesítik az első igazolatlan mulasztásról. akkor az iskola elveszti a további intézkedési jogát.

Értesítés 10, 30, 50 óra igazolatlan mulasztás esetén

Ha a tanuló gyakorlati képzésen való igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, a harminc órát, az ötven órát, a gyakorlati képzést folytató szervezet a mulasztásról minden esetben újabb értesítést küld a szakképző iskolának.

Figyelem!

Értelmezésünk szerint a gyakorlati képzésről való igazolatlan hiányzás azonos szankciókat von maga után, mint az iskolai tanórai foglalkozásokról való igazolatlan hiányzás.

Kérdéses, hogy összeadják az iskolai hiányzásokat és a gyakorlati képzés hiányzásait, mert akkor hamar összejöhet az 50 óra igazolatlan mulasztás.

Ha a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt nem értesítik 10, 30, 50 óra igazolatlan mulasztásról. akkor az iskola, törvénysértés miatt, elveszti a további intézkedési jogát.

Foglalkozási napló (Szt. 41. §)

A gyakorlati képzést folytató szervezet a tanuló gyakorlati képzéséről köteles foglalkozási naplót vezetni. A foglalkozási naplónak tartalmaznia kell a szakmai tevékenységeket tantárgyanként, az ezekre fordított időt és a tanuló értékelését.

A tanuló részvételét és mulasztását a gyakorlati képzést folytató szervezet nyilvántartja, és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi.

Azzal a gyakorlati képzést folytató szervezettel szemben, aki a foglalkozási napló vezetését a területileg illetékes gazdasági kamara felszólítása ellenére ismételten elmulasztja, a területileg illetékes gazdasági kamara bírságot szab ki.

Jogorvoslati út munkajogi sérelem esetén

Törvény értelmében, ha a tanulót az iskolában a tanulói jogviszonyával vagy a gyakorlati képzésben a tanulószerződéses jogviszonyával kapcsolatban sérelem éri, problémájával ő maga vagy szülője szaktanárához, szakoktatójához, osztályfőnökéhez, az igazgatóhoz, a diákönkormányzathoz vagy a tanulói szakszervezethez fordulhat bejelentéssel, személyesen vagy írásban. A diákönkormányzat és a tanulói szakszervet joga és kötelessége, hogy a hozzá érkező panaszoknak utána nézzen és eljárjon az ügyben.

Bővebb információ a tanulószerződés és az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzésben előforduló szabálytalanságok ellenőrzése

Szabálysértési eljárás

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről1 2012. évi II. törvény 249. § szerint: „Aki a tanuló gyakorlati képzésére vonatkozó jogszabályban meghatározott kötelezettségét megsérti, illetőleg a tanuló számára előírt juttatásokat nem biztosítja, szabálysértést követ el.”

Figyelem!

A szakképzésben tanulók jogainak sérelmére elkövetett szabálytalanságok büntetésére hozott intézkedéseket hiába hozta a jogalkotó, ha a szülők és a tanulók nem élnek jogorvoslati lehetőségeikkel.

 
Tanulói munka díjazása

Tanulói szakszervezet


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum