Óraközi szünet

Elméleti oktatás keretében a tanítási óra ideje negyvenöt perc. Az iskola ennél rövidebb vagy hosszabb tanítási órát is szervezhet azzal a megkötéssel, hogy a tanítási óra ideje kilencven percnél nem lehet hosszabb. [20/2012. EMMI rendelet 16. § (1)]

A tanítási órák és az egyéb foglalkozások között a tanulók részére szünetet kell tartani. A szünetek, ideértve a főétkezésre biztosított hosszabb szünet rendjét az iskola házirendje határozza meg. [20/2012 EMMI rendelet 5. § (2)]

Jogszabály értelmében az első tanítási órát reggel nyolc óra előtt – az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével – legfeljebb negyvenöt perccel korábban meg lehet kezdeni.

A szünetek időtartama

Az óraközi szünetek időtartamát (hosszát) nem írja elő jogszabály. Általános szokás az iskolákban a 10 perces óraközi szünetek és egy 20 perces nagyszünet biztosítása, ami sokszor lerövidül tanítási órák indokolatlan meghosszabbításával.

Szülői és tanulói panaszok jelzik, hogy az óraközi szüneteket lerövidítés általános jelenség az iskolában. Van, ahol eleve 5 perces a szüneteket írnak elő, sok helyen fegyelmezési céllal megvonják a szünetet a tanulóktól. Gyakori, hogy a pedagógus a csengetés után is folytatja az órát, a tananyag átadását. Vannak olyan iskolák, ahol két tanítási órát tartanak meg szünet nélkül (ezt megengedi a jogszabály), van ahol egyáltalán nincs óraközi szünet, arra hivatkozva, hogy sok a tananyag, kevés az idő! Rövid az idő a szükségletek elvégzésére, ezért a gyermek visszatartja szükségleteit, vagy nem iszik folyadékot (kiszáradás). Az óráról nem lehet kimenni.

Testnevelési óra előtt-után nincs kellő idő az átöltözésre.

A szünet elvonásának legfőbb indoka egyes iskolákban, hogy az óraközi szünetekben a tanulók fegyelmezhetetlenek, ilyenkor történnek az erőszakos cselekedetek, és a szándékos károkozások.

MSZOE álláspont

Törvény értelmében az iskola a felelős a tanulók testi, lelki épségéért, erkölcsi védelméért az iskolába való belépésüktől, annak jogszerű elhagyásáig, így a tanórán vagy az óraközi szünetekben esetlegesen bekövetkezett erőszakos tanulói megnyilvánulásokért, és balesetékért. Ha sok a gyermek, akkor a szünetben több pedagógust kell bevonni a felügyelet ellátásába.

Az óraközi szünetek előírásának és betartásának szükségessége

A tanítási órák közötti szűntek idejének lerövidítésének vagy „kihagyásának” súlyos egészségügyi és pszichikai következményi lehetnek a tanulókra nézve.

Az óraközi szünetek célja lehet

A tanórai feszültségek oldása

A szükségletek elvégzése (WC)

Szomjúság oltása, kézmosás, fésülködés (nagyobb lányoknál sminkelés)

Étkezés (tízórai, ebéd)

Levegőzés (szellőztetés)

Testmozgás

Társalgás (kikapcsolódás)

Felkészülés (ráhangolódás) a következő órára

Stb.

Javasolt szünetrend

Első óra után 15 perc szünet

Második óra után 20 perc étkezési szünet (kulturált étkezési hely biztosítása az otthonról hozott reggel elfogyasztására. Nem az iskolapad az étkezőasztal)

Harmadik óra után 25 perc szünet (mozgás, levegőzés)

Negyedik óra után 15 perc szünet

Ötödik óra után 30 perc ebédszünet (vagy a hatódik vagy a hetedik óra után)

Hatodik óra után 15 perc szünet

Hetedik óra után 20 perc szünet (ha nincs nyolcadik óra)

Testnevelési óra után legalább 20 perc szünetet kell biztosítani mosakodásra, öltözködésre.

Figyelem!

Az óraközi szüneteket rendjét, időtartamát egészségvédelmi szempontokat is figyelembe véve a tanulók igénye  (véleménye) alapján kell meghatározni).

A Házirend elfogadásának szabálya

A szünetek, ideértve a főétkezésre biztosított hosszabb szünet rendjét az iskola házirendje határozza meg. [20/2012 EMMI rendelet 5. § (2)]

Javasoljuk, hogy nézzék meg az iskola házirendjét. Amennyiben az iskola a házirend előírásai ellenében tart óraközi szünetet az jogszabálysértés, ezért fel kell lépni ellene. Ha pedig a házirendben nem szerepel az óraközi szünetek meghatározása, akkor az iskola jogszabályellenesen működik.

A házirendet az iskola vezetője készíti el, a nevelőtestület, iskolaszék, továbbá az iskolai diákönkormányzat és az iskola tanács véleményének kikérésével fogadja el és a záradékban rögzíti a támogató- és az ellenvélemények dátumát és a véleményezők körét.

A vélemények beszerzésének elmulasztása esetén a házirend érvénytelen!

A szülők csak az iskolaszékbe és az iskolatanácsba delegált szülői tagokon keresztül befolyásolhatják a házirend tartalmát, az óraközi szünetek „hosszát”. (Ha az iskolában nem működik iskolaszék, akkor a szülői szervezet véleményét is ki kell kikérni!)

Figyelem!

Ha a szülői közösség nem ért egyet a házirendben előírtakkal, akkor a diákönkormányzattal közösen kezdeményezni kell az igényeknek megfelelő módosítását.

Követelni kell a 15 perces óraközi szünetek betartatását és egy vagy két 20-25 perces szünetet a pihenésre, levegőzésre, étkezésre, mozgásra.