Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés 2017

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Főmenü:Tanulók értékelése, minősítése

Intézményesített buktatás

A nemzeti köznevelési törvény 64. § (7) bekezdés értelmében: Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,

A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. A javító vizsga szabályairól bővebben itt!

Törvény értelmében a tanuló joga különösen, hogy kérelmére – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. [Nkt. 46. § (6) m)]

A független vizsga lehet osztályozó vizsga vagy javítóvizsga. A független vizsgáról itt találhatnak bővebb információt!

Figyelem!

Jogszabály értelmében, ha a tanuló nevelőtestülettől halasztást kapott a javítóvizsga letételére az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja. A halasztást kérni kell. [20/2012. EMMI rendelet 77. § (2)]

.

Az észak-európai országokban nincs buktatás

Oktatáspolitikai célkitűzés a magyar oktatási rendszer színvonalának emelése. A jogalkotó úgy gondolja, hogy ha a gyengébben teljesítő tanulókat nevelési céllal félévben vagy tanév végén megbuktatják, akkor az arra ösztönzi a őket, hogy jobban tanuljanak, illetve a nyári szünetben pótolják hiányosságaikat vagy megismételt évfolyamon bizonyítsák, hogy a megállják helyüket az iskolában.

Úgy gondolják, hogy ez a legjobb módszer az oktatás színvonalának emelésére.  

A skandináv pedagógusok mindent meg tesznek tanítványaik előrehaladásáért. A tanulásban lemaradókat egyéni és kiscsoportos foglalkozások keretében segítik a felzárkózásban. Ha a tanuló mégis rosszul teljesít, akkor a nyári időszakban foglalkoznak a „rosszabbul” teljesítő tanulóval, hogy behozza lemaradását. A tanév végén nem buktatják meg a tanulókat, lehetőséget kapnak, hogy megkezdjék tanulmányaikat a magasabb évfolyamon és behozzák lemaradásukat.  Évközben nem azt mérik, hogy mit nem tud a tanuló, hanem igyekezetét, önmagához mért fejlődését értékelik.

Ha a tanuló teljesítménye végleg lemarad osztálytársaitól, akkor keresnek számára egy olyan iskolatípust, amelynek követelményei megfelelnek felkészültségének, képességeinek. (Arrafelé vannak ilyen iskola típusok.)

.

Az iskola feladata a bukott tanulók felkészítése jó üzlet

Magyarországon tanévenként 200- 250 000 tanulót buktatnak meg az iskolák (félévben kb. 350 000 tanulót). Van olyan iskolai osztály, amelyikben a tanuló 60-80 százaléka bukik meg a tanév végén. A pedagógusok szeretnek oktatni és buktatni.

Ha háromnál több (négy vagy több) tantárgyból buktatták meg a tanulót, akkor nem mehet javítóvizsgára, független javítóvizsgára sem, évfolyamot kell ismételnie! Ha egyáltalán lesz olyan évfolyam, ahová lebukhat! Lásd lentebb!

Az új „tanulóellenes” rendelkezések szerint javítóvizsgát csak akkor tehet a vizsgázó, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – kapott elégtelen osztályzatot. Ez lehetőséget biztosít az iskolának, hogy megakadályozza a négy tantárgyból buktatott tanulót, hogy független javítóvizsgán adjon számot tudásáról. Könnyű rábeszélni valamelyik tanárt, hogy ő is buktassa meg a kiszemelt tanulót, hogy meglegyen a négy bukás.

A félévben és év végén megbuktatott tanulók felkészítése a javítóvizsgára jelentős bevételt jelent a vállalkozó pedagógusoknak. Az egyik iskolában megbuktatják a tanulót a másik iskolában tanító pedagógus magántanárként, 1500-3000 forint óradíjért, felkészíti a javítóvizsgára. Ezt nevezik „árnyékoktatásnak”. Vagy feketegazdaságnak?

Tanévenként 45-50 000 ezer tanulót utasítanak évfolyamismétlésre az iskolák, ami több tíz milliárd forint kiadást jelent a gyermekeiket eltartó szülőnek és az oktatási szolgáltatást finanszírozó államnak, illetve az adófizetőknek.

Figyelem!

A buktatás nem kötelező!

 Az iskola feladata a bukott tanulók felkészítése a nyári szünetben

Ha az iskola nem tudja megtanítani tanulóit a megtaníthatatlan mennyiségű tananyagra szorgalmi időben, akkor kötelessége, hogy a megbuktatott tanulóit a nyári szünetben felkészítse a javítóvizsgára.

Jogszabály értelmében a szülők kérhetik, hogy a tanítási év lezárását követően az iskola a javítóvizsgára utasított tanulói részére pedagógiai célú foglalkozásokat szervezzen. [2013/2014. Tanév rendje 2. § (5) bekezdés]

Csak az a baj, hogy a szülők nem tudnak róla, és az iskola nem nagyon akarja a tanítási és tanulási hiányosságokat kiküszöbölni, könnyebb évfolyamismétlésre utasítani a tanulókat.

MSZOE javaslat

Javasoljuk, hogy az állami fenntartású iskolákban központilag oldják meg a bukott tanulók javítóvizsgára történő ingyenes felkészítését a nyári szünetben. 

A tanuló megbukik vagy megbuktatják?

Szükségszerű „bukás”

Az év végi elégtelen osztályzat (bukás) szükségszerű, ha a tanuló teljesítménye valóban nem éri el az elégséges szintet az adott tantárgyból. Ezek a tanulók és szüleik elfogadják az elégtelen minősítést, a javítóvizsgára vagy évfolyamismétlésre utasítást.

A szándékos „buktatás” technikája

A szándékos buktatásnak állítólag az a pedagógiai (nevelési) célja, hogy a tanuló nyári szünetben behozza lemaradását és felkészüljön a javítóvizsgára az adott tantárgyból.

A szándékos buktatás lehet fegyelmező jellegű (lehet bosszú), amikor a pedagógus más pedagógiai eszköz hiányában úgy torolja meg az tanuló esetlegesen fegyelmezetlen viselkedését, hogy olyan helyzetbe hozza, amelyben hiába erőlködik, nem tud eredményt elérni.

Gyakori szülői panasz, hogy egy tantárgyból egy tanítási órán 3-4 elégtelen érdemjegyet  kap a gyerek fegyelmezési célból, amit már soha sem tud kijavítani.

Gyakori szülői és tanulói panasz, hogy olyat kérdeznek a kiszemelt tanulótól, amit biztosan nem tud, vagy nem is tanították neki.

Ha a tanár „pikkel” a tanulóra nem engedi javítani. Hiába felel jól a tanuló többször is jelesre az adott tantárgyból, egy-két elégtelen érdemjegy után már nem lehet jeles.

Szülők panaszolják, hogy a tanév vége előtt olyan érdemjegyek is bekerülnek az osztályozó naplóba, amelyekről a tanuló és a szülő nem tudott.

Különösen sok a panasz az elektronikus napló ellenőrizhetetlen vezetésére.

Vizsgáltunk olyan esetet, amikor beiratkozók számának ismeretében a szakképző iskola 9. évfolyamának három osztályából összesen 18 tanulót buktattak le, hogy a következő tanévben az új 9. évfolyam indításához meglegyen a szükséges minimum tanulói létszám!

MSZOE álláspont

Álláspontunk szerint az iskola feladata a tanuló önmagához mért fejlődésének értékelése és minősítése. Nem azt kell kikutatni, hogy mit nem tud a tanuló, hanem azt, hogy mit tanult meg az előírt tananyagból.

 

Osztályozó értekezlet

„Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, az osztályfőnök, gyakorlati képzés szervezője által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről.”  [Nkt 54. § (5)]

„Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. [Nkt 54. § (6)]

A fenti kötelező érvényű szabályok ellenére az osztályozó értekezlet olyan pedagógusalkuk színtere, amikor jelentősen változhatnak a tanulók félévi és év végi osztályzatai. (Ha nem adsz ötöst az én tanítványomnak, akkor én sem a tiednek, ha te megbuktatod az enyémet, akkor én is megbuktatom a tiédet!)

A nevelőtestületi értekezlet dönt arról, hogy hány tanulót kell évfolyamismétlésre, javítóvizsgára utasítani vagy „átengedni” akár érdemtelenül is.

Az osztályozó értekezleteken dől el, hogy lefelé kerekítik a tanuló évközi érdemjegyeinek átlagát vagy felfelé.  Pedig a törvény értelmében a nevelőtestület csak akkor változtathatja meg a pedagógus által adott év végi osztályzatot, ha az jelentősen eltér az osztálynaplóba beírt érdemjegyek átlagától.

Manipulálásnak nevezhető, ha nevelőtestület az egyik tanulónál az 1,6 vagy 1,8 átlagot vagy a 4,6 átlagot lefelé kerekítik, a másiknál felfelé. A kerekítési szabályokat az iskola helyi tantervében kell rögzíteni.

Figyelem

Mivel az osztályozó értekezlet időpontját az iskola határozza meg, - amit legtöbbször a félév, illetve a szorgalmi idő befejezés előtt néhány nappal tart a nevelőtestület -, ezért a tanulóknak nincs lehetősége, hogy félévi vagy év végi osztályzata megállapításának érdekében független osztályozó vizsgát tegyen, mivel azt a félév, illetve az év vége előtt harminc nappal korábban kell bejelenteni. Lásd lentebb!

Az érettségi előtt álló tanulók buktatása

A középiskolákban a tanítás (szorgalmi idő) április 30-áig tart az osztályozó értekezletet április 28-29-30-án tartották a középiskolák. Néhány nap múlva május 5-én kezdődtek az érettségi vizsgák. Nincs lehetőség javításra, független osztályozóvizsgára, sem jogorvoslatra, ha jogszabálysértően állapították meg a tanuló év végi osztályzat az „utolsó percben”.

Milyen lelki állapotba kerül a tanuló, ha az utolsó percben tudja meg, hogy megbuktatták, ezért érettségi vizsgája előrehozott érettséginek minősül és csak novemberben tehet rendes érettségi vizsgát, és csak egy évvel később kezdheti meg tanulmányait felsőoktatási intézményben akkor is, ha az érettségi vizsgatárgyakból kiváló a minősítése. (Testnevelésből vagy informatikából buktatták meg.)

Figyelem!

Az érettségi vizsga nélkül is jelentkezhet a tanuló a szakközépiskola szakképzési évfolyamára, ha az első félév végére megszerzi és bemutatja érettségi bizonyítványát.

MSZOE javaslat

A középiskola befejező évfolyamán érettségi előtt álló tanulók év végi osztályzatának hiteles megállapítása érdekében javasoljuk az év végi osztályozó értekezlet előírását.

MSZOE javaslat

A középiskola utolsó évfolyamán az első osztályozó értekezletet érettségi vizsga előtt, hatvan nappal korábban kell megtartani, annak érdekében, hogy a tanulónak legyen lehetősége a nevelőtestület által megállapított év végi osztályzatok javítására, törvénysértő minősítés esetén jogorvoslatra, illetve legyen felkészülési idő a független osztályozó vizsgára.

A szakiskolák és a szakközépiskolák 11 évfolyamán évismétlésre utasított tanulóknak nincs hová bukni!

A szakközépiskolák 10. évfolyamára járó tanulók már az új szakképzési kerettantervek alapján készült szakképzési program alapján kezdték meg tanulmányaikat.

Ugyanakkor a jelenlegi 11. és 12. évfolyamokon még a „régi szabályok” szerint folyik az oktatás, ezért a 11. évfolyamon évismétlésre utasított tanulóknak nem tudják a 10. évfolyamot megismételni, mert a szakképzési kerettantervek szerint indított új feljövő 10. évfolyam követelményeinek nem felelnek meg.

A jelenlegi 11. évfolyamon évismétlésre utasított tanulóknak újra kell kezdeni a 9. évfolyamot.  Ez a helyzet a következő tanévekben a 12. évfolyamon bukott tanulók esetén is fent fog állni, ők is a 9. évfolyamra buknak le majd.

MSZOE javaslat

Központi szabályozás hiányában - véleményünk szerint - az iskola akkor jár emberségesen, ha a javítóvizsgán átengedi a 11. évfolyamon pedagógiai céllal megbuktatott tanulókat, és biztosítja számukra, hogy a következő tanévben évben a 12. évfolyamon tovább folytassák tanulmányaikat és ott pótolják tanulmányi hiányosságaikat.

Figyelem!

Még rosszabb a tanulók helyzete azokban a szakközépiskolákban, ahol az iskola a következő tanévben nem indítja azt a szakképesítést melyikre a tanuló az első szakképzési évfolyamra (13. évfolyam) beiskolázott.

Ebben az esetben az évfolyamismétlésre utasított tanulónak nincs lehetőségük az első szakkézési évfolyam megismétlésére (nekik sincs hová bukniuk), másik szakképesítést kell választaniuk.

Véleményünk szerint az iskola akkor jár emberségesen, ha a javítóvizsgán átengedi a pedagógiai céllal megbuktatott tanulókat, és biztosítja számukra, hogy a következő évben a második szakképzési évfolyamon pótolják tanulmányi hiányosságaikat.

Tanuló és társadalomellenesek a köznevelési jogszabályok Magyarországon 

A fenti elemzésből kitűnik, hogy Magyarországon az évközi értékelés és az év végi minősítés rendszere tanuló, szülő és társadalomellenes:

A javítóvizsgák megszervezése több százmillió forintba kerül a Kormányhivatalnak (adófizetőknek).

50 000 évfolyamismétlő tanuló (egy teljes korosztály fele) iskolába nevelése, oktatása egy évben több tízmilliárd forinttal terheli a költségvetést, vagyis az adófizetőket.

A tanulók nyári felkészülése a javítóvizsgára a szülők számára jelentős kiadást jelent (magántanár).

Az évfolyamismétlő tanulók eltartása egy-két évvel tovább terheli a szüleiket.

Az évfolyamismétlő tanuló egy évvel később állhat munkába

Az évfolyamismétlő tanulónak egy évvel kevesebb lesz a szolgálai ideje a nyugdíjjogosultságáig.

A tizenhat éven felüli (nem tanköteles) tanulók jelentős része a buktatás után kimarad az iskolából. Az iskolarendszerből iskolai végzettség és szakképzettség nélkül kikerülők tízezreinek eltartása (munkanélküliek) vagy képzése több százmilliárd forintjába kerül az államnak, illetve az adófizetőknek.

Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat az iskolák sokszor fegyelmező eszközként használják a tanulóval szemben. Mivel az érdemjegyek nyilvántartása ellenőrizhetetlen, ezért felmerül a korrupció gyanúja (továbbtanulásnál sokat érhet egy ötös osztályzat).

A buktatások, az évfolyamismétlők és az iskolaelhagyók magas száma is bizonyítja, hogy a szelektív magyar köznevelési rendszer alacsony szinten teljesít, amit a PISA vizsgálatok is megerősítenek.

Magyarországon tendencia, hogy a már nem tanköteles, 16 éven felüli, tanulókat „rossz” tanulmányi eredményük miatt a születésnapjukon kiteszik az iskolából. Sokba kerül az adófizetőknek az iskolákból végzettség nélkül kikerülő fiatalok későbbi eltartása.

A tanulók évközi értékelésének és az év végi minősítésének szabályait újra kell gondolni!

MSZOE javaslatok a tanulói teljesítmény méréséhez (többek között)

Jogszabályban kell rögzíteni:

- A tanulók teljesítményének mérésére vonatkozó részletes szabályokat központilag kell előírni (jogszabályban), pl. átlagszámítás, javítási lehetőségek, osztályozó értekezlet időpontja, stb. 

- Az iskola értékelési és minősítési tevékenységének szabályszerűségét rendszeresen ellenőrizni kell.

- Az értékelés és minősítés dokumentumainak (osztályozó napló, ellenőrző könyv) vezetési (könyvelési) szabályait - az okirat hamisítás gyanújának elkerülése miatt is - meg kell szigorítani, különös tekintettel az elektronikus naplóra (pl. naponta le kell zárni, hogy elkerülhető legyen az érdemjegyek utólagos beírása).

- Ha az államilag fenntartott iskolában a tanulók 20 százaléka bukik meg év végén, akkor hatósági vizsgálat keretében kell vizsgálni a rossz tanulói teljesítmények okait.

- Ha egy osztályba háromnál több tanuló bukik meg év végén egy adott tantárgyból, akkor vizsgálni kell a tantárgyat oktató pedagógus szakmai felkészültségét és osztályfőnök felelősségét.

- Egyes tantárgyaknál az „az év végi elégtelen minősítést” meg kell szüntetni, pl. testnevelés, rajz, ének, erkölcstan.

A buktatás nem kötelező!

- Az iskola dönthet úgy is, hogy az év végén elégtelen minősítést kapott tanulót nem utasítja javítóvizsgára, hanem lehetőséget biztosít számára, hogy felsőbb évfolyamra lépjen, és tanév közben pótolja hiányosságait.

- A félévben elégtelen osztályzatot kapott tanulót a második félévben tanórán kívüli foglalkozás keretében kell felkészíteni a javításra.

- Az iskola kötelessége felkészíteni a tanulót a javítóvizsgára a nyári szünetben, ingyenesen!

- A folyamatosan alul tejesítő tanulók számára életkortól független továbbhaladási utakat kell biztosítani az alapfokú iskolai végzettség és szakképzettség megszerzése érdekében.

- A két évfolyamos Híd programot kizárólag a kiskorú tanulók alapfokú iskolai végzettségének megszerzése érdekében kell működtetni, tanulmányi eredménytől függő ösztöndíj biztosításával (nem felnőttoktatás, nem szakképzés). 15 éves kortól kötelező.

- Be kell vezetni az iskolai végzettséghez nem kötött, egyéves képzési idejű, iskolai rendszerű szakmunkásképzést a kevésbé elméletigényes szakképesítések elsajátítása érdekében, tanulmányi eredménytől függő ösztöndíj biztosításával.

- A jelenlegi, megbélyegző, Híd I. programot középfokú iskolai tanulmányokat „előkészítő évfolyamnak” kell nevezni.

AZ ÉVFOLYAMISMÉTLÉS INTÉZMÉNYÉT KI KELL VEZETNI A KÖZNEVELÉS RENDSZERÉBŐL!

Évszázados beidegződést kell törölni a köztudatból.

 Javítási lehetőségek korlátozása az iskolában

 

 
Független vizsgabizottság

Javítóvizsga jogszabályi háttér

Javítóvizsga szervezésének szabályai

Értékelési szabályzat

Jogorvoslati eljárás a javítóvizsgán

Javítási lehetőségek korlátozása

Intézményesített buktatás


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum