Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés 2017

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Főmenü: Tanulók felügyelete az iskolában

Tanulók felügyelete a gyakorlati képzésben

A szakképző iskolán kívül folyó gyakorlati képzésben a tanulók pedagógiai felügyelete, a kiskorú tanulók testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás jogszabályi háttere nem megoldott.

A szakképzésben tanuló kiskorú gyermeknek idegen környezetben, sokszor az iskolától távol, szülői és pedagógiai felügyelet nélkül, munkahelyi körülmények között kell szakmai gyakorlati képzésben részt venni.

A szülők számára nem mindegy, hogy a gyermekeiket szakképesítésre oktató szakemberek milyen szintű pedagógiai és szakmai felkészültséggel és végzettséggel rendelkeznek.

MSZOE javaslat

A tanuló felügyelete a gyakorlati képzőhelyen

A tanuló felügyelete a gyakorlati képzőhelyen: a tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, a gyakorlati képzőhelyre történő belépéstől a képzőhely jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a képzési program részeként kötelező, a gyakorlati képzőhelyeken kívül tartott gyakorlati oktatás ideje alatt.

Szakmai követelmények a szakképző iskolában

A szakképző iskolában közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy óraadóként elsősorban pedagógus végzettséggel vagy szakoktatói végzettséggel rendelkező gyakorlati oktatót kell alkalmazni.

A szakképző iskolában szakmai elméleti tárgy oktatására közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy óraadóként határozott időre foglalkoztatható az a pedagógus végzettséggel nem rendelkező szakember is, aki az előírt felsőfokú végzettséggel rendelkezik, amennyiben a munkakör pedagógus végzettséggel rendelkezővel nem tölthető be. Ha a szakember nem vállalja a pedagógus végzettség megszerzését, határozott időre szóló foglalkoztatása legfeljebb öt évig tart.

Törvény értelmében a szakképző iskolában szakmai elméleti, gyakorlati tárgyat oktató szakember munkáját két éven keresztül a szakképző iskola által kijelölt szakmai mentor pedagógus módszertani kérdésekben segíti és értékeli, amennyiben a szakember pedagógus végzettséggel, szakoktatói végzettséggel vagy legalább két év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal nem rendelkezik. A mentorok feladatait a szakképző iskola pedagógiai programjában szabályozza.

Itt valami már sántít! A jogalkotó úgy akarja bevonni, pl. műszaki szakembereket a szakmai elméleti, gyakorlati oktatásba, hogy felmenti őket a pedagógiai végzettség alól, de legalább pedagógiai mentort rendel ki melléjük. Így az iskolai tanműhelyekben folyó gyakorlati képzésben a tanulók felügyelete szakoktatói végzettség hiányában is megoldottnak tűnik.

Pedagógiai végzettség hiánya a gazdálkodó szervezeteknél folyó iskolán kívüli gyakorlati képzésben

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 31. § értelmében:

„(1) A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki

a) megfelelő szakirányú szakképesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik,

b) azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a szakképesítésért felelős miniszter kiadta a mestervizsga követelményeit, mestervizsgával rendelkezik,

c) büntetlen előéletű, és

d) nem áll a gyakorlati képzési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(2) Gyakorlati oktatóként elsősorban a szakoktatói képesítéssel rendelkező személyt kell alkalmazni.”

Figyelem!

Egyértelmű, hogy a kiskorú tanulók felügyelet nélkül tartózkodnak a munkahelyi körülmények között folyó gyakorlati képzőhelyeken, ha ötéves szakmai gyakorlattal és büntetlen előélettel bárki oktathatja tanulót egy adott szakképesítésre.

Ki vállalja a felelősséget a kiskorú tanulók pedagógiai felügyeletéért, a képzőhelyet biztosító vállalkozó, az üzletvezető vagy a művezető, akinek szintúgy nincs pedagógiai végzettsége, mint a szakmunkásnak?

Tanuló felügyelete az iskolán kívüli tanműhelyben

Az iskolán kívüli kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló, kifejezetten erre a célra létrehozott vagy átalakított, a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől teljesen elkülönített, a nyilvántartást vezető szerv által kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyé minősített, állandó működő, legalább nyolc tanuló képzésre alkalmas, iskolán kívüli gyakorlati képzőhely, ahol a tanulók tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján vesznek részt a gyakorlati képzésben.

Erre a rendelkezésre rá lehet fogni, hogy szakoktatói képesítéssel rendelkező tanműhelyvezető felelős a kiskorú tanulók pedagógiai felügyeletéért, testi épségének megóvásáért, de ezt szerződésben kell rögzíteni.

A szülőt és a tanulót tájékoztatni kell, hogy, ki látja el kiskorú gyermeke pedagógiai felügyeletét az adott képzőhelyen.

Az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzés

Az együttműködési megállapodás szövege tartalmazza: azt, hogy a gyakorlati képzési idő egyes szakaszaiban hol valósul meg a gyakorlati képzés, és – szakiskolai tanuló esetén – azt, hogy a gyakorlati képzés helye kizárólag gyakorlati képzési célt szolgál-e, továbbá ki gondoskodik a tanulók felügyeletéről.

Tehát az együttműködési megállapodásban rögzítve van a felügyeletet ellátó személy neve, de azt nem rögzítik, hogy ennek a személynek van-e jogosítványa pedagógiai felügyelet ellátásához.

Nyilván való, hogy ezek az egyedi munkahelyek nem alkalmaznak hivatásos szakoktatót, de valakinek felelősséget kell vállalni a tanulók felügyeletéért.

Figyelem!

A szülő és a tanuló nem ismeri az együttműködési megállapodás tartalmát.

Az együttműködési megállapodás az iskola köti meg a gyakorlati képzést folytató szervezettel a szülők és a tanulók háta mögött.

A tanulószerződéses gyakorlati képzőhelyeken, nincs biztosítva a kiskorú tanulók pedagógiai felügyelete

Semmilyen törvényi előírás nem vonatkozik a gazdálkodó szervezeteknél folyó tanulószerződéses gyakorlati képzésben a kiskorú tanulók felügyeletének ellátására.

Természetesen a gyakorlati képzést folytató szervezet feladata a tanuló felügyelete, vagyis a gyermek testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, akkor is, ha a tanulószerződésben nincs rögzítve a tanuló felügyeletét ellátó személy neve

A gyakorlati képzést folytató szervezet a felelős a tanuló felügyeletének ellátásával oktatásával, nevelésével megbízott személy (legtöbbször egy oktatói képesítés nélküli alkalmazott, pl. egy szakmunkás) tevékenységért és mulasztásainak következményeiért.

A felügyelet elmulasztásból bekövetkezett veszélyeztetés büntetendő cselekmény. Lásd lentebb.

MSZOE javaslat törvényi szabályozásra

Törvényben kell előírni, hogy a tanulószerződés kötelezően tartalmazza a kiskorú tanuló pedagógiai felügyeletét ellátó személy nevét. (Az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzés kötelező tartalma előírja a tanulók felügyeletét ellátó személy megnevezését.)

Álláspontunk szerint a tanulószerződés és együttműködés megállapodás alapján gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezetek (többek között a kis, közép és nagy vállalkozások) kötelesek pedagógiai felkészültséggel rendelkező szakembert foglalkoztatni a kiskorú tanulók munkahelyi körülmények között szervezett gyakorlati képzése esetén.

Amennyiben a képzőhelyen nincs pedagógiai ismeretekkel (mestervizsgával) rendelkező szakember, akkor az iskola pedagógiai felügyeleti kötelezettségét ki kell terjeszteni az iskolán kívüli gyakorlati képzésben tanulókra is.

Kiskorú tanuló veszélyeztetésének büntetése a Btk. szerint

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 208. § (1) bekezdése szerint:

A kiskorú nevelésére, felügyeletére köteles személy, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Figyelem!

Ebbe a felügyeletet ellátó körbe beletartozik a szülő, a tanulók felügyeletével megbízott pedagógus és a gyakorlati képzést folytató által megbízott személy (oktató) is!

Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés

Btk. 165. § (1) Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés

a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,

b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget

okoz.

(3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntett miatt az (1) bekezdésben meghatározott esetben három évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben – az ott tett megkülönböztetés szerint – egy évtől öt évig, két évtől nyolc évig, illetve öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 
Tanulók veszélyeztetése az iskolában

Felügyelet a gyakorlati képzésben

Az iskola és a pedagógusok büntetőjogi felelőssége

A szülők büntetőjogi felelőssége

A tanulók büntetőjogi felelőssége


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum