Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés 2017

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Nyitólap: Tanulók felügyelete az iskolában

Kiskorú tanuló veszélyeztetése

A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését biztosító iskolai neveléshez oktatáshoz, az első ingyenes szakképesítés megszerzéséhez.

A gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 5. §-a szerint:

„veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza”

A gyermekek védelméről szóló törvény rendelkezései elsősorban a családi környezetben kialakult veszélyhelyzetek miatt (elhanyagolás, családi erőszak)) ír elő megelőző vagy szankcionáló intézkedéseket.

Ugyanakkor, ha az iskolában vagy a gyakorlati képzőhelyen a tanuló felügyelet nélkül marad, akkor a testi, lelki épségét, erkölcsét, érzelmi biztonságát a környezete vagy önmaga súlyosan veszélyeztetetheti (lásd bántalmazás, megalázás, baleset, stb.)

A nevelési, oktatási intézményekben a felügyeleti kötelezettség elmulasztása (megszegése) miatt előforduló testi, lelki sérelem okozás miatt a tanulók felügyeletére vagy gondozására kijelölt személy felelősségre vonására nem vonatkoznak gyermekvédelmi, köznevelési, szakképzési rendszabályok.  Nincs szankció csak eltusolás.

Ugyanakkor a tanulói vétségek büntetése és a szülők felelősségre vonása magától érthető a jogalkotók számára.

Ha kiskorú tanulót az iskolában vagy a gyakorlati képzőhelyen testi, lelki (verbális) bántalmazás vagy baleset éri, akkor a nevelésére, felügyeletére köteles személyt a Btk. értelmében büntetőjogilag is felelősségre kell vonni

Kiskorú veszélyeztetésének büntetése a Btk. értelmében

A 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) 208. §

„(1) A kiskorú nevelésére, köteles személyideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él –, aki* e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

* Természetesen ide kell érteni a gyermekek nevelésésével, oktatásával megbízott pedagógust, a szakoktatót és a tanulók felügyeletével megbízott más iskolai alkalmazottat is.

Ha az iskolai felügyelet elmulasztásából adódó veszélyeztetés estén, a Btk. rendelkezéseinek egy-egy precedens értékű alkalmazása nyilvánosságra kerülne, akkor a per visszatartó ereje kihatna az iskolai életre. Javulna a szülők, a gyermekek, tanulók és a pedagógusok biztonságérzete, megszűnne a szülők és a pedagógusok között a kölcsönös egymásra mutogatás, kialakulna a gyermekek neveléséért felelős felnőttek között az igazi nevelőpartneri viszony.

A nevelési, oktatási intézményekben előforduló gyermekveszélyeztetések megelőzése

A pedagógusok értesítési kötelezettsége

A nemzeti köznevelésiről szóló 2011. évi CXC törvény (Nkt.) szerint:

42. § (3) A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.

A pedagógus a közterületen is pedagógus. Ha nem találja életszerűnek, hogy közvetlenül beavatkozzon az iskola tanulóinak, pl. utcai egy verekedésébe, akkor hívjon rendőrt, és jelentse az iskola igazgatójának a „látott” eseményt.

A tanuló jelentési kötelessége

Nkt. 46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy

e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt,

továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét.

A bejelentési kötelezettség elmulasztása fegyelmi vétség. A tanulók nem díjazzák az árulkodó társaikat, ezért ezt a jelentési kötelezettséget másképpen kell megfogalmazni.

Minden magyar állampolgár kötelessége a gyermekek veszélyeztetésének feltárása

Gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény 17. § (1) bekezdés értelmében

„Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el – a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében – a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében

a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos,

b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ,

c7 a köznevelési intézmények,

d) a rendőrség,

e) az ügyészség,

f) a bíróság,

g) a pártfogó felügyelői szolgálat,

h) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,

i)a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,

j) az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek,

k) a munkaügyi hatóság.

(2)Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények és személyek kötelesek

a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál,

b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.

Figyelem!

Mi van akkor, ha maguk a feladatellátó hatóságok, szervezetek, személyek veszélyeztetik a gyermeket, illetve nem kezelik megfelelően veszélyeztetésének ügyét, vagy éppen eltitkolják azokat? (Lásd óvoda, iskola, kollégium, pedagógiai szakszolgálat, gyermekjóléti szolgálat)

MSZOE javaslat

Törvényben kell előírni, hogy a szülők kötelessége és joga, hogy a nevelési, oktatási intézményekben és azokon kívül is figyelemmel kísérjék a tanulókat veszélyeztető helyzeteket és tegyenek meg mindent a veszélyeztetés okainak feltárására, a veszélyhelyeztek megelőzése, megszüntetése érdekében.  

Közvetlen és közvetett veszélyhelyzetek az iskolában

A felügyelet nélkül hagyott tanulók veszélyeztetése (többek között)

Testi és verbális bántalmazás a tanulók között az iskolában és iskolán kívül.

Lelki és erkölcsi erőszak (kiközösítés, internetes zaklatás).

Óvodai, iskolai balesetek.

Tanulói károkozások.

Stb.

Veszélyezteti a tanulót az iskola, ha a tanuló nem kapja meg a köznevelési szolgáltatásokat

Megtaníthatatlan és megtanulhatatlan tananyagmennyiség előírása.

Lyukasórák szakhelyettesítés nélkül.

A tanuló nem kapja az évfolyamra előírt ismeretanyag megfelelő minőségű magyarázatát, leadását (tanuld meg a tankönyvből).

A tanuló nem kapja meg az életkorának és értelmi képességének megfelelő fejlesztési nevelési szolgáltatásokat.

Stb.

Iskolai igazságtalanságok (a tanuló egész életére kiható fő veszélyforrás)

Az iskola értékelési és szabályzatával ellentétes értékelési és minősítési gyakorlat.

Az osztálynapló hanyag kezelése (nincs összhangban az ellenőrző könyv beírásaival)

Az osztályzás felhasználása fegyelmező eszközként (egy órán három egyes, röpdolgozat írás fegyelmező céllal).

Nevelő célzatú buktatás, évfolyamismétlésre utasítás (érzelmi veszélyeztetés).

Indokolatlan pénzkövetelések az ingyenes köznevelésben (a befizetett pénzek miatt sokszor a családok életnívója csökkent a gyermekeik étkeztetésére, ruháztatására jut kevesebb pénz. Testi veszélyeztetés)

Jogszabályellenes intézkedések sorozata.

Az előírt iskolai dokumentumok rossz minősége (összetákolt belső szabályzatok) vagy hiánya.

Stb.

A tájékoztatás hiánya, információ visszatartás

Az iskolai dokumentumok nyilvánosságra hozatalának megtagadása.

A közzétételi lista nyilvánosságra hozatalának elmulasztása.

Nincs megfelelő tájékoztatás s jogorvoslati lehetőségekről, a független vizsgáról.

Nincs megfelelő tájékoztatás az iskolai rendszabályokról, amelyeket az iskola sem tart be.

Stb.

A legfőbb veszélyforrás a szakmailag megalapozatlan, folyamatosan módosított köznevelési jogszabályok halmaza és a megtaníthatatlan tartalmi követelmények valóságtól elidegenedett előírása.

A felsorolt veszélyforrások csak jelzik azt, hogy a nevelési oktatási intézmények milyen veszélyeket generálnak és mennyire felelősek a tanulók iskolai kudarcaiért, a tanulói bántalmazásokért és a szülők rossz közérzetéért. 

Magyarországon senki sem vizsgálta eddig, hogy hány kiskorú tanuló kísérel meg öngyilkosságot évente iskolai kudarcai miatt, hányan szöknek meg otthonukból félelmükben, de azt tudjuk a statisztikai adatokból, hogy hány tanulót buktatnak meg félévben (350 000) hányat évvégén (250 000) és hány tanulót utasítanak évfolyamismétlésre (kb. 50 000) tanévenként. Sokba kerül ez a szülőknek!

Azt is tudjuk, hogy tanévenként 5-7 000 tanuló kerül ki befejezett iskolai végzettség nélkül a magyar iskolarendszerből. A 2013-2014. tanévben több mint 12 000 tanulót nem vettek fel iskolába, illetve nem is jelentkezett középfokú iskolában vagy a 16 születésnapján eltávolították az iskolából, ha nem "erőszakkal", akkor önként lemorzsolódott. Sokba kerül az eltartásuk a szülőknek, és az államnak (az adófizetőknek)!

Sok európai  országban gyakorlatilag nincs évfolyamismétlés (nincs buktatás). A finn iskolarendszer, pl. minden tanulót átsegít a tanulási nehézségein, segíti a felzárkózásukat és iskolai továbbhaladásukat. A finn iskolarendszerben nincs buktatás, nincs lemorzsolódás.

A finn iskolarendszer nem veszélyezteti a finn tanulók érzelmi életét, nem ítéli őket iskolai végzettség nélküli felnőtt életre!

 

Az iskolai évfolyamismétlések és a lemorzsolódások száma pontosan jelzi a magyar iskolarendszer kudarcát, a jelenlegi jogi háttér és a pedagógiai módszerek tarthatatlanságát.

Az iskolai erőszakról itt találhatnak MSZOE véleményt

 
Tanulók veszélyeztetése az iskolában

Felügyelet a gyakorlati képzésben

Az iskola és a pedagógusok büntetőjogi felelőssége

A szülők büntetőjogi felelőssége

A tanulók büntetőjogi felelőssége


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum