Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés 2017

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Főmenü: Iskolai, óvodai Szülői Szervezet

Iskolai Szülői Szervezet működési szabályzat 2015.

(minta az új jogszabályok alapján pontosítva)

Az ajánlás keretet ad a működési szabályzat elkészí­téséhez, amely elengedetlen feltétele a Szülői Szervezet legitim működtetésének. A mintaszabályzat csak ajánlás, amely az igényeknek megfelelően átalakítható, kiegé­szíthető az iskola sajátosságai és a szülői igények figyelembevételével. (Az óvodai szülői szervezet működéséről az "Óvoda 2015." címszó alatt találhatnak tájékoztatást.)

Az iskolai Szülői Szervezet az iskola része, attól nem különül el, létrehozására és működtetésére a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. és a 20/2012. évi EMMI rendelet előírásai érvényesek.

Az iskolai Szülői Szervezet alapítása a szülők feladata. Az iskolavezetés és a pedagógusok nem vesznek részt az alapítási folyamatokban, nem jelölhetnek vezetőket, nem befolyásolhatják az iskolai szülői közösséget az általuk alkalmasnak tartott szülők megválasztására.

Jogszabály értelmében Szülői Szervezet dönt saját működési rendjének és munkaprogramjának elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról.

Törvény értelmében az iskolai Szülői Szervezet „működési szabályzatát” a szülők készítik és fogadják el megalakuláskor.  A működési szabályzat bármikor módosítható, ha a szülők többsége egyetért vele.

Az eddigi gyakorlat azt bizonyítja, hogy az iskolában csak akkor tud eredményesen működni a Szülői Szervezet, ha hierarchikusan épül fel, ha a „osztályszintű”, un. mini Szülői Szervezetek együtt hozzák létre az „intézményszintű” iskolai Szülői Szervezetet.

Javasoljuk, hogy a osztályszintű és az intézményszintű Szülői Szervezet vezetőségét minden év szeptemberében újra kell választani. A legitimitás érdekében jelenléti ívet kell vezetni, emlékeztetőt kell készíteni. (Ha kevés szülő megy el az első szülői értekezletre, akkor a választást írásban is megtehetik a távolmaradó szülők, mert szükséges az 50 % +1fő szavazat.)

A javaslat értelmében a szülői közösség szavazati joggal rendelkező tagjainak száma tanulónként egy fő szülő (törvényes képviselő) lehet.

Az osztályszintű Szülői Szervezet létszáma azonos az osztályba járó tanulók szüleinek számával. A tagság automatikus, nem szükséges belépési nyilatkozatot tenni, ha a szülők többsége egyetért az alapítással.  

Az osztályszintű Szülői Szervezetek 1-2 főt delegálnak az intézményszintű Szülői Szervezet választmányába. A választmány az iskolai szintű Szülői Szervezet vezetősége. A választmány tagjai maguk közül elnököt, elnökhelyettest és más tisztségviselőt választanak (pl. gazdasági vezetőt).

Az intézményszintű iskolai Szülői Szervezet létszáma tehát azonos az adott iskolába járó tanulók szüleinek létszámával (tanulónként egy szülő), de csak akkor, ha nem alakult különböző érdekek mentén szerveződő több önálló Szülői Szervezet (pl. évfolyamszintű Szülői Szervezet, vagy sportoló tanulók szüleinek Szülői Szervezete).

Jogszabály értelmében: „Az iskolában több Szülői Szervezet működhet, az a Szülői Szervezet járhat el az iskola valamennyi szülőjének a képviseletében, amelyiket az iskolába felvett tanulók szüleinek több mint ötven százaléka választott meg. Ilyen Szülői Szervezet, közösség hiányában a Szülői Szervezetek a nevelési intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik Szülői Szervezetet a képviselet ellátására” (20/2012. EMMI rendelet)

Ha az iskolában több Szülői Szervezet működik, akkor célszerű belépési nyilatkozatot rendszeresíteni, amellyel hitelesen bizonyítható a szülői szervezetek taglétszáma. Erről bővebb információ itt található: http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=405&v=marad&fid=23&hol=jobb

Gyakorlat bizonyítja, hogy biztosítani kell a visszahívás lehetőségét, ha a tisztségviselő, vagy a delegált szülő nem a szülői közösség érdekében jár el.

Sok szülő lelkesen megválasztatja magát különböző tisztségekbe, de nem megy el a Szülői Szervezet üléseire, ezért fontos lehet az önkizárás szabályainak rögzítése is.

A Szülői Szervezet ülését a szülők hívják össze. Az ülésen pedagógus csak meghívásra lehet jelen. A szülői szervezeti ülés nem tévesztendő össze a pedagógusok által szervezett „szülői értekezletekkel”.

Fontosnak tartjuk, hogy a Szülői Szervezet működési szabályzatát nyilvánosságra kell hozni (faliújság, honlap, vagy/és el kell juttatni minden szülőhöz, hogy megismerjék az iskolai demokrácia egyik legfontosabb intézményét a Szülői Szervezetet, és támogassák munkáját. 

Szülői Szervezet nélkül az iskola nem működik törvénysen.

Működési Szabályzat

I. rész

Általános rendelkezések

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 73. § (1) bekezdés értelmében az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező iskolai Szülői Szervezetet hoznak létre.

Az iskolai Szülői Szervezet neve (lehet fantázianév is):

………………………………………………….………………

 Székhelye (az iskola címe: .......................................................................................................

Az iskolai Szülői Szervezetének tagjai az iskolába járó tanulók szülei jogán, vagy más nevelésre jogosult személy (törvényes képviselő), tanulónként egy fő.

A nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vesznek a pedagógusok, a tanulók és a szülők, valamint képviselőik. ]Nkt. 24. § (2)]

 .

Az iskolai Szülői Szervezet fő célja: segíteni a gyermekeik érdekében eljáró szülőket, hogy szülői jogaikat és gyermekeik jogait megismerhessék, megfogalmazhassák  és élni tudjanak vele.

A szülői szervezet

II. rész

Az iskolai Szülői Szervezet alapvető célja

1)  Az iskolába járó tanulók szüleinek képviselete a szülői kötelességek és jogok gyakorlásának érdekében.

2) A nevelő munkát együttműködésükkel segítő szülők összefogása.

3) Az iskola és az otthon közötti aktív együttműködés elősegítése.

4) Az iskolai életre felkészítő iskola megvalósításában való közreműködés.

5) Annak a konkrét szülői érdeknek a megfogalmazása, amelyet az iskolaszékbe és az iskolatanácsba delegált szülőknek képviselniük kell.

6) Az iskolai ellátás minőségének javítása az óvodába járó gyerekek érdekében.

7) Egyéb

III. rész.

Az iskola Szülői Szervezetének feladata

1) Az iskolai Szülői Szervezet, figyelemmel kíséri a szülői és tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét.

2) A szülők hiteles tájékoztatása az aktuális nevelési kérdésekről és a szülői igények továbbítása az iskolavezetés felé.

3) Az iskolai Szülői Szervezete által megválasztott és delegált iskolaszéki szülők segítése véleményük kialakításában, és beszámoltatásuk az iskolaszék döntéseiről.

4) A szülők közötti kapcsolattartás megszervezése

· szülők-szülői szervezet,

· szülők-iskolaszéki szülői tagok,

· szülők-szülők

között.

5) A kapcsolattartás kialakításában való részvétel formái

· a Szülői Szervezet üléseinek nyilvánossága,

· a Szülői Szervezet vezetőinek fogadó órája,

· levelezés a szülők és a Szülői Szervezet között,

· Szülői Szervezet hirdetőtáblája,

· Szülői Szervezet postaládája,

· Szülői újság (hírlevél), tájékoztató brosúrák szerkesztése és terjesztése,

· Stb.

6) A köznevelési jogszabályok és az iskolai dokumentumok elemzése és magyarázata a szülőknek. A szülőket a szülőknek kell felkészíteni jogaik gyakorlására.

7) Figyelemmel kísérni szülőket és a gyermekeket érintő jogszabályokat és azok végrehajtásának feltételeit, többek között az köznevelés ingyenességére, az értékelésre és minősítésre. a szabad iskolaválasztásra, a szabad tantárgyválasztásra, a továbbtanulásra  vonatkozó rendelkezéseket.  

8) Szülői részvétel biztosítása az iskolán kívüli, helyi és országos szülői egyesületek érdek-érvényesítő munkájában.

Stb.

 IV. rész

Az iskola Szülői Szervezetének belső felépítése

A) Osztályszintű Szülői Szervezet (mini Szülői Szervezet)

1) Az osztályszintű Szülői Szervezet az iskolaszintű Szülői Szervezet alapegysége.

2) Az osztályszintű Szülői Szervezet tagjai tanulónként egy szülő vagy egy nevelésre jogosult (törvényes képviselő).

3) Az osztály szülői közössége tisztségviselőket, elnököt és helyettest (esetleg két helyet­test) választ határozott időre. (Célszerű nevelési évenként újraválasztani a tisztségviselőket.)

4) Egy jelölt esetén az lehet tisztségviselő, akit a osztályba beosztott gyermekek szüleinek több mint fele (50 %-a + 1 fő) támogat, több jelölt esetén pedig a leg­több szavazatot kapott személy.

5) A tisztségviselő visszahívható, ha azt az osztályba járó gyermekek szüleinek
10 %-a (vagy 20 %-a) kezdeményezi.

6) A visszahívást meg kell szavaztatni, s az akkor lép életbe, ha a szülők leg­alább 50 %-a + 1 fő egyetért vele.

7) Az osztály szülői közössége dönt, hogy az adott osztályt hányan és kik kép­vi­seljék az iskolaszintű Szülői Szervezet választmányában. Az osztályszintű Szülői Szervezet a megvá­lasztott szülőket határozott időre megbízza a választmányi munka elvégzésével, de a megfelelő szabályok betartásával jogosult vissza is hívni. (pl. a visszahívás sza­vazati aránya meg kell, hogy feleljen a választás szavazati arányának).

B) Az iskolaszintű Szülői Szervezet választmánya

1) Az osztályszintű Szülői Szervezetek által delegált szülők alkotják az iskolaszintű Szülői Szervezet választmányát (vezetőségét).

2) Az iskolaszintű Szülői Szervezetet a választmány irányítja.

3) A választmány tagjai maguk közül elnököt és egy vagy több elnökhelyettest (általános elnökhelyettest, gazdasági elnökhelyettest) és más tisztségviselőt választanak. A jelölés nyílt, a választás titkos. A tisztségviselők feladatait megállapodásban kell rögzíteni.

4) Az elnök képviseli a Szülői Szervezetet. Képviseleti jogát az elnök választmány tagjaira átruházhatja.

5) Egy jelölt esetén az lehet tisztségviselő, akit a választmány több mint fele tá­mogat, több jelölt esetén pedig az, aki a legtöbb szavazatot kapja. A tisztségviselő visszahívható, ha a választmány egy tagja (vagy 10%-a) ezt kezdeményezi.

6) A visszahívásról szavazással, legalább 50 % + 1 fő egyetértésével dönt a vá­lasztmány. A visszahívott tisztségviselő a választmány tagja marad.

7) A választmány meghatározhatja a tisztségviselők megbízási idejét (célszerű nevelési évenként megejteni az újraválasztást).

8) A választmány határozatképes, ha  a delegált tagok fele jelen van.

9) Ha a választmányi tag vagy a tisztségviselő kétszer (háromszor) egymás után nem jelenik meg a választmányi ülésen, akkor kizárja magát a vezetőségből, és az osztályszintű Szülői Szervezetnek új tagot kell delegálnia helyette. (Önkizárás)

10) Állandó és ideiglenes meghí­vottak tanácskozási joggal vehetnek részt az üléseken (pl. az iskolaszéki szülők, az iskolavezető, az iskolai alapítvány vezetője  stb.).

11) Az iskolaszintű Szülői Szervezet ülése kizárólag az óvodába járó gyermekek szülei számára nyilvános.  Zárt ülés bármikor elrendelhető.

.

C) Munkacsoportok

Az iskolai Szülői Szervezet. munkacsoportot alakíthat, illetve választhat. (pl. szabadidős, pénzügyi, gyerekvédelmi, egészségügyi munkacsoport)

D) Tagozati Szülői Szervezet

Az iskolában több Szülői Szervezet működhet, az a Szülői Szervezet járhat el az iskola valamennyi szülőjének a képviseletében, amelyiket az óvodába felvett gyermekek szüleinek több mint ötven százaléka választott meg. Ilyen Szülői Szervezet, közösség hiányában a Szülői Szervezetek a nevelési intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik Szülői Szervezetet, közösséget a képviselet ellátására. [20/2012. EMMI rendelet 119. § (1)]

(Igény esetén lehetséges évfolyam szintű Szülői Szervezet megalakítása vagy több osztály összevonásával is alakítható Szülői Szervezet.)

V. rész

Az iskolai Szülői Szervezet működési szabályai

A) Osztályszintű Szülői Szervezet működése

1) A osztályszintű Szülői Szervezet rendes üléseit nevelési évenként négy (lehet több vagy kevesebb) alkalommal tartja.

2) Összehívásról –meghívó kiküldésével - az osztályszintű Szülői Szervezet elnöke vagy helyettese gondoskodik, aki levezeti az ülést (levezetőelnök).

3) Az osztályszintű Szülői Szervezet elnöke vagy helyettese az ülés előtt két héttel köteles írásban értesíteni a szülőket a napirendi pontokról.

4) Rendkívüli Szülői Szervezeti ülés hívható össze (vagy kell összehívni), ha kezdeményezi:

· egy szülő (vagy a szülők 10 %-a),

· a osztályszintű Szülői Szervezet vezetője,

· az iskolapedagógus,

· az iskola vezetője.

5) A rendkívüli Szülői Szervezet ülését a kezdeményezéstől számítva 15 napon (72 órán, két héten, egy hónapon stb.) belül kell összehívni, vagy/és a kérdés sürgőssége szerint.

6) A osztályszintű Szülői Szervezet ülése határozatképes, ha a osztályba beosztott gyermekek 50 % + 1 fő részének szülei vannak jelen. Tisztségviselők választásához az osztály szülői közösségének 2/3 ának (vagy 50%+ 1 fő) jelenléte szükséges. A határozatképességet jelenléti ívvel kell igazolni.

7) A szülői közösség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.

8) A osztályszintű Szülői Szervezet üléséről jegyzőkönyv (emlékeztető) készül, amit a levezető elnök és egy hitelesítő ír alá.

9) A osztályszintű Szülői Szervezet elnöke köteles tájékoztatni az ülésen történtekről és a határozatokról a meg nem jelent szülőket is (írásban).

10) Egyéb

B) Az iskolaszintű Szülői Szervezet választmányának működési szabályai

1) A választmány rendes üléseit nevelési évenként  ….. alkalommal tartja.

2) Összehívásáról – meghívó kiküldésével - a Szülői Szervezet elnöke (akadályoztatása esetén a helyettese) gondoskodik.

3) Rendkívüli választmányi ülés hívható össze (vagy kell összehívni), ha kez­deményezi

· választmány egy tagja (10 %-a,  fele, stb.),

· az iskola szülői közösségének10 %-a (20-30 %-a),

· a Szülői Szervezet elnöke,

· az iskolaszéki szülői tagok,

· az iskolavezető,

· a nevelőtestület,

· az iskolaszék,

· egyéb

4) A rendkívüli ülést a kezdeményezéstől számítva ..... napon (72 órán, két héten, egy hónapon) belül kell összehívni, vagy a kérdés sürgőssége szerint.

5) A választmány ülését az elnök távollétében az elnök helyettese vezeti (levezető elnök)

6) A választmány ülésére az egyes napirendi pontokról írásos előterjesztést kell készíteni, amelyet a tagoknak az elnök az ülés előtt legalább két héttel köte­les megküldeni.

7) A választmányi ülés határozatképes, ha a választmány tagjainak legalább a fele (vagy 2/3-a) jelen van. A határozatképességet jelenléti ívvel kell igazolni.

8) A választmány döntéseit a kérdések súlyosságának függvényében, külön­böző szavazati arányok előírásával hozhatja.

9) A választmányi ülések nyitottak az összes érdeklődő szülő számára. Egyes esetekben az elnök kivételesen elrendelhet zárt ülést is.

10) Az ülésekről jegyzőkönyv készül, amit az elnök és egy hitelesítő ír alá. Az ülésen keletkezett dokumentumokat és a szervezet más írásos anyagait (pl. levelezés)  az elnökhelyettes iktatja és archiválja.

11) A választmány a határozatait köteles nyilvánosságra hozni. A határozatok tárát az elnök vezeti.

12)   Szülői Szervezet elnöksége köteles rendszeresen tájékoztatni a szülőket (az összes szülőt) a munkájáról.

VI. rész

Az iskolai Szülői Szervezet jogosítványai

(Ha az itt felsorolt - különböző jogszabályokban biztosított - egyéni és kollektív szülői jogosítványok legalább 50 százalékával alkalmaznák a szülők, akkor nem itt tartana a magyar közoktatás, köznevelés!)

A gyermekeik érdekében eljáró szülők érdekeinek érvényesítésére alakult iskolai Szülői Szervezet az alábbiakban felsorolt jogosítványai alkalmazásával vesz részt az iskola működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében és a saját szervezeti és működési szabályzatában foglaltak megvalósításában. ]Nkt. 24. § (2)]

1) Az iskolai Szülői Szervezet, közösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. [20/2012. EMMI rendelet 119. § (4)]

2) A Szülői Szervezet dönt

· saját működési rendjének és munkaprogramjának elfogadásáról;

· tisztségviselőinek megválasztásáról;

· az iskolaszékben a szülők képviseletét ellátó személyekről;

· a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának módjáról;

· a szülők körében megszervezendő, iskolát segítő munkáról;

·  az iskolai Szülői Szervezet eljárhat, intézkedhet a köznevelési jogszabályokban meghatározott szülői jogok érvényesítése és szülői kötelességek teljesítése érdekében. [20/2012. EMMI rendelet 119 § (2)]

3) A fenntartónak ki kell kérnie a Szülői Szervezet véleményét az iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, ne­vének megállapításával, kapcsolatban, valamint vezetőjének megbízása és e meg­bízás visszavonása előtt. (Nkt. 75. §)

4) Az iskolai munkaterv határozza meg az iskolai nevelési év, helyi rendjét. Ennek elkészítéséhez az intézményvezető kikéri az iskolaszék, az iskolai Szülői Szervezet véleményét.  [20/2012. EMMI rendelet 3. § (1)]

5) A Szülői Szervezet részére vagy tagjai részére érkező postai küldeményeket, az iskola köteles iktatni, és felbontatlanul a legrövidebb időn belül eljuttatni a címzettekhez. [20/2012. EMMI rendelet 84. § (6)]

6) A köznevelési intézmény iratkezelési szabályzatában, ha ilyen készítése nem kötelező, a köznevelési intézmény SZMSZ-ének mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és továbbítás intézményi rendjét. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál az iskolai Szülői Szervezetet véleményezési jog illeti meg. [Nkt 43. § (1)]

7) A települési önkormányzat a köznevelés-fejlesztési tervhez adott véleményéhez beszerzi a településen működő köznevelési intézmények Szülői Szervezeteinek véleményét.

[Nkt. 75.§ (1)]

8) Az intézményi tanács létrehozását kezdeményezheti a nevelőtestület tagjainak legalább húsz százaléka, az iskolai szülői szervezet  képviselője. Az intézményi tanácsot létre kell hozni, ha az érdekeltek közül legalább kettőnek a képviselői kezdeményezik a megalakítását, és részt vesznek munkájában. [20/2012. EMMI rendelet 121. § (1) (2)]

                    Iskolai SZMSZ-ben rögzített jogosítványok

9) A Szülői Szervezet és az iskolavezetés közti kapcsolattartás formáját az iskola szervezeti és működési szabályzata rögzíti. [20/2012. EMMI rendelet 4. § (1)]

10) Az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni azokat az ügyeket, amelyekben az iskolai Szülői Szervezetet az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel.

[20/2012. EMMI rendelet 4. § (5) p)]

11) A Szülői Szervezet működési feltételeiről az iskola vezetője gondoskodik, az iskola szervezeti és működési szabályzatában rögzített módon. [Lásd VII. rész (1)]

Iskolaszékkel összefüggő jogosítványok

12) Az iskolai, kollégiumi Szülői Szervezet kezdeményezheti az iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, továbbá dönt arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az iskolaszékben, kollégiumi székben. [20/2012. EMMI rendelet 119 § (3)]

(A nevelő­testület képviselőinek ebben az esetben közre kell működniük az iskolaszék megalakításában és munkájában.)

A Szülői Szervezet jogosítványai iskolaszék hiányában

13) Ha iskolaszék nem működik, az SZMSZ elfogadásakor az iskolai, Szülői Szervezet, közösség véleményét kell beszerezni. [20/2012. EMMI rendelet 4. § (5)]

14) Az iskola a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék.

Az iskola vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról.

Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot az iskola honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt tájékoztatni kell.

A fentiekben meghatározott kérdések SZMSZ-ben történő szabályozásánál az iskolaszéket, vagy ha az nem működik az iskolai Szülői Szervezetet véleményezési jog illeti meg. (20/2012. EMMI rendelet 82. §)

15) Az iskolában folyó – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 4. § (4) bekezdésében szabályozott – fakultatív hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni iskolaszék vagy ennek hiányában, az iskolai Szülői Szervezet véleményét.

16) Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, középiskolában tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék, ennek hiányában a Szülői Szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. [20/2012. EMMI rendelet 15. § (1)]

17) Az első tanítási órát reggel nyolc óra előtt – az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai Szülői Szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével – legfeljebb negyvenöt perccel korábban meg lehet kezdeni. [20/2012. EMMI rendelet 16. § (1)]

18) Az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék – annak hiányában a Szülői Szervezet (közösség) az intézményi tanács és iskolában az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével – meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni. [229/2012. Korm. rendelet 34. § (3)]

Szülők fizetési kötelezettsége az ingyenes iskolai oktatásban

19) Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, illetve az első szakképzettség megszerzését biztosító első szakmai vizsga befejezéséig a magyar állam közszolgálati feladata. [Nkt. 2. § (1)]

20) A tanuló, a kiskorú tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan, iskolai, kollégiumi döntéshez, amelyből a tanulóra, kiskorú tanuló esetén a szülőre fizetési kötelezettség hárul, [20/2012. EMMI rendelet 83. § (2)]

21) Az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék – annak hiányában a Szülői Szervezet az intézményi tanács és iskolában az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével – meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni. [229/2012. Korm. rendelet 34. § (3)]

Igazgatói pályázat véleményezése

22) Az iskolaszék, kollégiumi szék, óvodaszék, a Szülői Szervezet, valamint más véleményezési joggal rendelkezők maguk határozzák meg, hogy miképpen alakítják ki álláspontjukat a vezetői programról. A véleményezésre jogosultak álláspontjukat közösen is kialakíthatják, továbbá véleményüket közös okiratba foglalhatják.

Az alkalmazotti közösség értekezletén a nevelőtestület, az iskolaszék, kollégiumi szék, óvodaszék, Szülői Szervezet és más véleményezésre jogosult véleményét az alkalmazotti értekezlet döntése előtt ismertetni kell. [20/2012. EMMI rendelet 191. § (2)(3)]

Iskolai tankönyvellátás

Figyelem!Változott a miniszteri rendelet száma (17/2014) és a dátumok, de a tartalom maradt. Rövidesen javítjuk!

23) Az iskola igazgatója minden év január 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni.

A felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20-áig tájékoztatja az iskolai Szülői Szervezetet (közösséget) és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. [16/2013. EMMI rendelet 23. § (1) (7)]

 

24) A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet – különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. [16 17/2013. EMMI rendelet 27. § (3)]

25) Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az 1–4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg. A szülői szervezet az 1–4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjének összeállításánál – különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – egyetértési joggal rendelkezik. [16/2013. EMMI rendelet 27. § (4)]

Jogorvoslati lehetőségek közösségi jogsértés esetén

26) A Szülői Szervezet jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntar­tóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. Ha a döntést a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete hozta, a kormányhivatalnál törvényességi felügyeleti eljárást lehet kezdeményezni. [Nkt. 39. § (3)]

27) Ha jogszabály a fenntartói irányítás körébe tartozó valamely döntés meghozatalát előzetes vélemény, egyetértés, szakvélemény beszerzéséhez köti, az ennek elmulasztásával hozott döntés megtámadható. [Nkt.40. § (1)]

28) A köznevelés rendszerében intézkedésre jogosult személy vagy szervezet – a Szülői Szervezet javaslatára – tizenöt napon belül, a települési önkormányzat képviselő-testülete legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ köteles adni.

[Nkt. 39. § (1)]

További fontos jogosítványok

29) A Szülői Szervezet választmánya köteles a szülők írásba foglalt véleményét és kérdéseit az iskola vezetése felé továbbítani, ha az intézmény egészét vagy a szülők csoportját érinti.

30) A Szülői Szervezet választmánya köteles az iskolába járó összes gyermek szülejét képviselni, ezért a kisebbségi véleményt is meg kell jelenítenie.

31) Az iskolai Szülői Szervezet jogosult iskolaszékbe szülői képviselőket delegálni és meg­bízni iskolaszéki munkával, de a megfelelő szabályok betartásával kezde­ményezheti azok visszahívását is.

32) A Szülői Szervezet a választmányi üléseken megtárgyalja a szülőket érintő kérdéseket, fontos ügyekben kialakítja a közös álláspontot, amit azután az iskolaszékbe választott szülők rugalmasan, konszenzusra készen vagy éppen határozottan képviselnek.

33) A Szülői Szervezet köteles beszámoltatni munkájukról az iskolaszéki szülő­ket.

34) A Szülői Szervezet választmánya kezdeményezheti rendkívüli iskolaszéki ülés összehívását.

35) A Szülői Szervezet választmánya felveszi a kapcsolatot az iskolán kívüli helyi és országos szülői egyesületekkel, és lehetőségeihez mérten részt vesz azok munkájában.

36) Egyéb jogosítvány saját döntés alapján…

Ha jogszabály a Szülői Szervezet részére további jogosítványokat állapít meg, az akkor is kötelező érvényű, ha a fenti felsorolásban nem szerepel.

VII. rész

A Szülői Szervezet működésének finanszírozása és gazdálkodása

1) A működtető, ennek hiányában a fenntartó – önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében – gondoskodik az iskolai a Szülői Szervezet működési feltételeiről. [Nkt. 84. § (1)]

 (Ebből az összegből fedezhetőek a Szülői Szervezet alapvető működési költsé­gei pl. a szülők tájékoztatása, a szülői újság előfizetése, az önkéntes munkát végző szülők költségtérítése, szakértői díjak kifizetése, szülői vezetők továbbképzése, stb.)

3) Szülői alapítvány létesítése, amelyet a szülők alapítanak, a kuratórium tagjai csak szülők lehetnek, a szülők döntenek a felhasználásáról.  (Idekerülhet minden önkéntes szülői támogatás, az adó 1%-ának átutalása, szponzorok befizetése, szülőknek szóló pályázatok elnyeréséből származó összegek, stb.)

4) Bankszámláról való rendelkezéshez három képviseletre jogosult szülő együttes aláírása szükséges. (Az iskolai szülői szervezet az iskola szerves része, de nem jogi személy, ezért az Elnök vagy más vezető nevére lehet bankszámlát nyitni. Vannak olyan pénzintézetek, ahol számlát lehet nyitni a osztálypénz elhelyezésére.)

VIII. rész

                                          Záró rendelkezések

(Ebben a részben a Szülői Szervezet működésével kapcsolatos speciális előírások – pl. hatályba lépések, értelmező rendelkezések stb. – fogalmazhatók meg.)

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásai alapján az iskolában a nevelési intézmény egészét érintő ügyek intézésére Szülői Szervezet alakult.

Dátum……………………….

           ………………………………                                             

                                                                                 elnök

 

                                                                               ……………………………..

                                                                                   elnökhelyettes

Célszerű az iskolavezető írásos egyetértésének beszerzése, annak érdekében, hogy a szabályzat nem ellentétes az iskolai SZMSZ előírásaival.

                                                                               ………………………………                                                                                                                         iskolavezető                                            

                                                                                             ph.

 

Figyelem!

Elfogadás után az iskolai Szülői Szervezet szervezeti és működési szabályzata hivatalos iskolai dokumentum, amelynek betartása minden érdekelt számára kötelező, az előírások vétkes megszegése jogszabálysértés.

Indoklás

A szervezetei és működési szabályzat megalkotásának szükségessége

A szülők, az iskolapedagógusok, a szülői szervezet és az iskolavezetés közötti jó kapcsolat és a viták elkerülése érdekében célszerű rögzíteni Szülői Szervezet működésének rendjét és szervezeti felépítését.

Az iskolai Szülői Szervezet céljait az iskolai szülői közösség tűzi ki a jogszabályok és az iskola speciális céljainak figyelembe vételével. 

Az iskolaszintű Szülői Szervezet feladatainak egy részét (jogosítványait) jogszabályok határozzák meg, másik részéről az iskolai szülői közösség dönt.

Nagyon fontos a részvételi szabályok és a szavazati arányok rögzítése.

Az osztályszintű (mini) Szülői szervezetek is készíthetnek néhányoldalas működési rendet, az iskolaszintű Szülői Szervezet szervezeti és működési szabályzatának figyelembe vételével, hogy elkerüljék a osztályon belüli nézetkülönbségek kiéleződését.

Figyelem!

Az iskolaszék megalakítása nem kötelező. Jogszabályok számos jogosítványt biztosítanak az iskolaszékek számára, de ha az iskolában nem működik iskolaszék, akkor az iskolaszék jogosítványai az iskolai Szülői Szervezetet illetik meg.

A fenti szervezeti és működési szabályzat minta változtatható (javítható, rövidíthető, kiegészíthető). Lényeges, hogy megfelelően szabályozza ennek a fontos testületnek a tevékenységét.

Az elfogadott iskolai szervezeti és működés szabályzat előírásainak betartása minden szülő számára kötelező!

 

 
Jogértelmezési javaslatok

Segédlet az ülések levezetéséhez

Szülői Szervezet alapítása

Szülői szervezet levelezése

Iskolai Szülői Szervezet működési szabályzata

Szülői szervezet alapításának szükségessége

Osztály szintű szülői szervezet

Szülői szervezet költségvetése

Iskolai munkaterv véleményezése

Intézményi Tanács

Több szülői szervezet egy intézményben

Véleményezési jog (kötelező kikérni)


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum