Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés 2017

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Főmenü: Tanulók értékelése és minősítése

.

A javítóvizsga szervezésének szabályai

Mit csináljon a szülő, ha nem ért egyet a javítóvizsga eredményével, és gyermekét évfolyamismétlésre akarják utasítani?

Ha tisztában van azzal, hogy gyermeke lusta, nem készült a javítóvizsgára és valóban átlagon aluli a teljesítménye, akkor elfogadja a vizsgabizottság elmarasztaló minősítését, illetve az iskola évfolyamismétlésre vonatkozó döntését.

Ha tisztában van azzal, hogy gyermeke felkészült a javítóvizsgára, és a vizsga előtt vagy alatt olyan szabálytalanságokat tapasztalt, ami befolyásolta a tanuló vizsgateljesítményét, akkor mindent tegyen meg azért, hogy gyermek ne legyen év vesztes, ne veszítsen el egy évet az életéből az iskola vagy a vizsgabizottság jogszabálysértő tevékenységei miatt.

Törvény értelmében a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a javítóvizsga eredményének megismerése után tizenöt napon belül jogszabálysértésre való hivatkozással jogorvoslati kérelmet nyújthat be az iskola igazgatójához. Lásd lentebb.

A javítóvizsga értelmezése

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye, az osztálynaplóban rögzített érdemjegyei és a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani.

A javítóvizsga úgy nevezett tanulmányok alatti vizsga, amelynek szabályait a 20/2012.EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI Rendelet) határozza meg, amelynek szövege itt található:  http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=182&v=marad&fid=85&hol=jobb

Az EMMI Rendelet 65. § (5) bekezdése szerint: „A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szervezik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg.”

A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. A javítóvizsgára jelentkezni kell!

A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.

A javítóvizsga eredményéről a kiskorú tanuló szüleit, hitelt érdemlő módon, értesíteni kell.

Magyarázat:

A "tanulmányok alatti vizsga" (javítóvizsga) követelményeit és az értékelés szabályait iskola sajátosságainak megfelelően az iskola dolgozza ki és a szakterületi szakmai munkaközösség véleményének kikérése után rögzíti a pedagógiai programjában.

A pedagógiai programban előírt szabályok nem lehetnek ellentétesek az EMMI rendelet szabályaival. De szülői bejelentések alapján tartalmazhatnak nagyon fura, de legális szabályokat is. (Megnéztünk egy párat, pl. 45 százalékos teljesítmény alatt a javítóvizsga elégtelen vagy csak írásbeli vizsgarész van, vagy testnevelés javítóvizsgán egy fizikai mérésnél használatos tesztet próbáltak ki a tanulónkon szabálytalanul, stb.) 

Évfolyamismétlés

Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától.

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. Ebben az esetben javítóvizsga un. független vizsgabizottság előt is tehető, de csak a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül kérelmezhető. Újabban a minimálbér x százalékáért!

Független vizsga kérelmezése a határidőn túl már nem aktuális.

Ha a tanulót háromnál több tantárgyból buktatták meg (pl. 4-5 tantárgyból) a sorsa elrendeltetett, évfolyamot kell ismételnie, kivéve, ha be tudja bizonyítani, hogy évközi érdemjegyei és az év végi osztályzatai szabályellenesen lettek megállapítva.

Jogorvoslati lehetőségek

A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a javítóvizsga eredményének megismerése után tizenöt napon belül jogszabálysértésre való hivatkozással jogorvoslati kérelmet nyújthat be az iskola igazgatójához.

Figyelem! A javítóvizsgákat augusztus 15. után szervezhetik az iskolák, egyértelmű hogy a jogorvoslati eljárást nem lehet befejezni tanévkezdésig.

Javaslatok a jogorvoslati kérelemhez 

A szülő által indított jogorvoslati eljárást írásos kérelem formájában, három lépésben javasolt lebonyolítani.

Első levél (közérdekű adatigénylés)

A jogszabálysértés megállapításához ismerni kell a tanulmány alatti vizsgákra (közöttük a javítóvizsgákra) vonatkozó jogszabályokat és az iskola belső szabályzatait.

A jogszabálysértést bizonyítani kell. 

A bizonyításhoz az alábbi iskolai dokumentumokat és adatokat kell kikérni az iskolában  közérdekű adatigénylés címén:

1. Az iskola értékelési és vizsgaszabályzata

2. A javítóvizsga tanulóra vonatkozó jegyzőkönyvét, adatlapját, a vizsgabizottság javasolt értékelése

3. Az osztálynapló tanulóra vonatkozó oldalának másolatát, amiből megállapítható, hogy szabályosan történt-e a tanuló értékelése és minősítése, javítóvizsgára utasítása (ez általában nem felel meg az értékelési szabályzat előírásának)

Javasoljuk, hogy a „közérdekű adatigénylésről szóló levelet” (és minden más iskolának szóló írásos anyagot) elektronikusan (e-mail), postán (ajánlva) küldjék el és személyesen vetessék át az iskola erre illetékes alkalmazottjával (háromszoros garancia). 

Figyelem!

A dokumentumokat azonnal ki kell adni, minden más megoldás a rendelkezésre álló határidőt csökkenti!

Ha az iskola arra hivatkozik, hogy valamelyik dokumentum fent van az iskola honlapján, akkor is kérjék az eredeti (hatályos) példány hiteles másolatát.

Ha az iskola azt mondja, hogy nem tudja kiadni valamelyik dokumentumot, írassák rá az átvételt igazoló levélmásolatukra.

Második levél (jogorvoslati kérelem)

Ha javítóvizsga nem a fenti három kikért dokumentumban szereplő előírások és adatok alapján lett lebonyolítva, illetve a dokumentumok ellentétesek az EMMI rendelet vonatkozó előírásaival, akkor a jogszabálysértés bizonyított.

A bizonyító erejű dokumentumok ismeretében összeállítható a jogorvoslati kérelem, amelyben a szülő az alábbiakat kérheti:

"Kérem, hogy az adott tantárgyból történt javítóvizsgára utasítást jogszabálysértésre való hivatkozásomra felülvizsgálni, és a javítóvizsgára történő utasítást érvényteleníteni szíveskedjék." (ezt akkor kell kérni, ha az osztálynapló nem felel meg az iskola értékelési szabályzatában foglaltaknak, vagy/és más beírásokat tartalmaz, mint az ellenőrző könyv, okirat hamisítás)

Vagy/és

Kérem, hogy a javítóvizsga alaptalanul megállapított eredményét (végleges elégtelen osztályzatát) módosítani, és gyermekem magasabb évfolyamra lépését engedélyezni szíveskedjék.

Álláspontunk szerint, amennyiben a vizsgadokumentumok alapján megállapítható, hogy jogszabálysértés ténye bebizonyosodik a javító vizsgát meg kell ismételni. Ha az ügyintézés nem bonyolítható le augusztus 31-ig, akkor a megismételt javítóvizsgát el kell halasztani, és a tanuló tanulmányait a felsőbb évfolyamon folytathatja.

Harmadik levél (felülbírálati kérelem az iskola fenntartójához)

Ha az iskola nem adja ki a kért adatokat vagy nem ismeri el a jogszabálysértés tényét, akkor másodfokon az iskola fenntartójoz kell fordulni  jogorvoslai kérelemmmel.

A jogorvoslati eljárásokról itt találhatnak részletes információt: http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=143&v=igen&hol=jobb

Javítóvizsga ismétlése

Ha bebizonyosodik a javítóvizsgán az iskola vagy a vizsgabizottság hibájából szabálytalanság történt, akkor a javítóvizsga megismételhető.

A szabályosan megtartott javítóvizsga nem ismételhető.

Magyarázat:

Javítóvizsga megismétlése csak jogszabálysértésre való hivatkozással kezdeményezhető. Jogszabálysértő a javítóvizsga lebonyolítása, ha vizsga nem az iskola által alkalmazott értékelési és vizsga szabályzat alapján történt, illetve a vizsgaeljárása jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik.

Ugyanakkor a pedagógiai érzék és az empátia teljes hiányára utal, ha szülői panaszok alapján feltárt szabálytalanságok miatt az iskola vezetője a javítóvizsga után két nappal írja ki a javító vizsga ismétlésének dátumát a lelkileg összetört tanuló számára (szülői panasz).

Javítóvizsga halasztása

 

A 20/2012. EMMI Rendelet 77.§ (2) bekezdése szerint: Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja.

Ha a jogorvoslati eljárás nem fejeződik be a tanévkezdésig, akkor a nevelőtestületnek engedélyezni kell, hogy a tanuló  a javítóvizsga megismétléséig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytassa.

Magyarázat:

Egyértelmű, hogy a javítóvizsga megismétlése kérelemre elhalasztható a jogorvoslati eljárás befejezéséig! A halasztás lehetőségét az iskola értékelési és vizsgaszabályzatában és a házirendben kell, kellene rögzíteni.

A javítóvizsgán előforduló szabálytalanságok bizonyításának dokumentumai

1. Jegyzőkönyv

Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli.

2. Feladatlap

Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat.

3. A vizsgabizottság javasolt értékelése

Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre.

Magyarázat:

Ha tanuló, illetve a szülő a javítóvizsgán hiányosságokat vagy szabálytalanságot észlel, akkor a vizsgadokumentumokat is felhasználhatja kifogásainak igazolásához.

Tételek nyilvánossága vagy titkosítása

A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik.

Magyarázat:

Jogszabálysértés, ha az iskola nem biztosítja az adott tantárgy tanmenetéhez igazodó tételeket.

Szülői panasz, hogy a javítóvizsgára szoruló tanulók, a tanév végén nem kapják meg a tételsort, sok helyen tantárgyi pedagógusok az mondják, hogy az egész évi anyagból fogják kérdezni a vizsgázót.

Lehetséges szülői kifogások a jogszabályban előírt vizsgaszabályok megszegése miatt

1. A tanulót nem engedik szóbeli vizsgára, ha az írásbeli vizsgája nem sikerült. Ezáltal nincs lehetősége, hogy szóban számoljon be tudásáról, és bizonyítsa felkészülését.

Magyarázat:

Ezt csak akkor teheti meg az iskola, ha előírja az értékelési szabályzatában!

2. Összeadják az írásbeli és a szóbeli vizsga pontszámait és az átlageredményt veszik figyelembe. Az egyik vizsga alacsony pontszáma lerontja az a tanuló teljesítményét, ezáltal előfordulhat, hogy a javítóvizsgán elért szintje nem éri el az elégségest.

Magyarázat:

Tanulóbarát intézkedés lenne, ha az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményét külön-külön súlyozottan vennék figyelembe az iskola. Javaslatunk szerint, ha az egyik vizsgarészből a tanuló eléri az elégségeshez előírt pontszámot, akkor a javítóvizsga sikeres. Sok iskolában ez a gyakorlat.

Szabálytalanságok a szóbeli javítóvizsgán

Segítség elmulasztása

A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat.

Pedagógiai szempontból is illene segíteni!

Segítség kiegészítő kérdésekkel. Félbeszakítás tilalma

A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt.

Magyarázat:

Ez egy gumiszabály, mert a vizsgabizottság segítőszándék nélkül is tehet fel akár provokáló kérdést is. Szülői panasz, hogy a tanulót indokolatlanul félbeszakítják, ami nem bizonyítható!

Póttétel húzása

Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani.

Magyarázat:

A póttétel húzásának engedélyezése emberséges cselekedet, de a pontszámok felezése, már túlzott szankció!

Súlyos szabálytalanság, ha a vizsgabizottság nem ajánlja fel a póttétel húzásának lehetőségét (kérés nélkül).

Évfolyami ismétlés megtagadása sikertelen javítóvizsga esetén

Az évfolyam megismétlése nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló kérésére az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolában vagy a Köznevelési Hídprogram keretében folytathassa.

Magyarázat:

Szüli panasz, hogy az évfolyamismétlésre utasított 16 éven felüli (már nem tanköteles) tanulót az iskolaigazgató eltanácsolja az iskolából, pl. azzal az indokkal, hogy nem tud helyet biztosítani számára az évfolyamismétléshez.

Persze az is előfordul, hogy annyi középiskolai tanulót buktatnak le a 9. évfolyamra, ahány tanuló hiányzik az új 9. évfolyam indításához.

Bizonyítvány kiadásának megtagadása

Jogszabály értelmében a tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg.

Magyarázat:

Szülői panasz, hogy sok iskola a javítóvizsgára utasított tanulónak nem adta ki a bizonyítványát, arra való hivatkozással, hogy úgy is javítóvizsgát tesz. Ezáltal nem volt hiteles adat a tanuló kezében a javítóvizsgára utasító nevelőtestületi határozatról (záradékról). Ez is súlyos jogszabálysértés!

Jogszabály módosító javaslat

A javítóvizsgák tisztasága érdekében (hogy gyanúja se merüljön fel semmilyen manipulációnak) javasoljuk:

1. A szóbeli javítóvizsgán a szülő, vagy a tanuló más képviselője a vizsgázó beleegyezésével jelen lehet.

2. "Térfigyelő videokamera" rendszeresítése az írásbeli és szóbeli javítóvizsgákon.

Figyelem!

Általános iskolában és középfokú iskolában az első javítóvizsga térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat, kivéve a független javítóvizsgát.

.

A bukott tanulók felkészítése a javítóvizsgára

Jogszabályi háttér 20/2012. EMMI rendelet itt!

Független vizsgabizottság

 
Független vizsgabizottság

Javítóvizsga jogszabályi háttér

Javítóvizsga szervezésének szabályai

Értékelési szabályzat

Jogorvoslati eljárás a javítóvizsgán

Javítási lehetőségek korlátozása

Intézményesített buktatás


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum