Pedagógus kompetencia

Miskolci pedagógusok 12 ponja

Tanmenet minta

Pedagógus létszám hiány a köznevelésben

Pedagógus szakszervezetk megállapodása a kormánnyal 2013.

Pedagógus joga és kötelessége

A pedagógusok diszkrecionális joga

A pedagógusok munkaidejének beosztása

Eltérő jogszabályok az egyházi és magán intézményekben

Pedagógusok Sztrájkbizottsága követelései 2016.

Pedagógus sztrájk 2013.

Miért szeretik a tanárok a munkájukat

Pedagógus az állam megbizottja

 
 
 
Partnereink:

A szakszervezetek és a kormány közötti megállapodás értelmezése

2013.01.29., 23:33

Miről is szól a Pedagógus Sztrájkbizottság és a Kormány megállapodása? A PSZ szakértői a megállapodás pontos megértéséhez az egyes pontokhoz fűzött részletes magyarázatokkal járulnak hozzá.

A megállapodás teljes szövege, magyarázatokkal

MEGÁLLAPODÁS A KÖZNEVELÉS RENDSZERE ÁLLAMI FENNTARTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ SZERVEZÉSI ÉS MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEKBEN

A Pedagógusok Sztrájkbizottsága (a továbbiakban: szakszervezetek) és a Kormány képviseletében eljáró oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) megállapodásának szándéka, hogy a köznevelés rendszerének állami fenntartásba vétele jól szolgálja a nevelő és oktató munka folyamatos és zavartalan működését. Ezért a felek vállalják, hogy a rendszer átalakítása, a működés megszervezése, a foglalkoztatás átalakítása során kölcsönösen együttműködnek jelen megállapodásban foglaltak teljesülése érdekében, a következők szerint:

A köznevelési rendszer szervezésével összefüggő általános kérdések

1. A fővárosi, megyei fejlesztési terv elkészítésének szempontjait jogszabály rögzíti. Ennek a jogszabálynak az elkészítésében részt vesznek a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban: Kjt.) meghatározott rend szerint.

MAGYARÁZATOK

A fővárosi, megyei köznevelés-fejlesztési tervek határozzák meg, hogy az országban hol, milyen iskola, kollégium és más köznevelési intézmény működhet, milyen feladattal és kapacitással. Annak a köznevelési intézménynek van garanciája a továbbm?ködésre, amelyik szerepel a fővárosi, megyei köznevelés-fejlesztési tervben. A nem állami szerv által alapított intézmény akkor vehető nyilvántartásba, ha a mőködése összhangban van a köznevelés-fejlesztési tervvel. A köznevelés-fejlesztési tervet az oktatásért felelős miniszter készíti el, a köznevelés-fejlesztési tervet, amelynek része a megyei szakképzési terv. Ahhoz, hogy a miniszter döntése objektív ismérvekre épüljön, jogszabályban kell meghatározni azokat a szempontokat, amelyek figyelembe vételével el kell készíteni a köznevelés-fejlesztési tervet.

Lényeges, hogy az egyeztetések eredménye alapján azoknak az intézményeknek, amelyek a korábbi szabályok alapján m?ködési engedélyük van, az eredeti rendelkezésektől eltérően, nem kell 2013. április 30-ig új működési engedélyt kérniük. Az önkormányzati feladatok állam által történő átvételéről szóló törvény módosította - a szakszervezeti kéréssel összhangban - a köznevelésről szóló törvényt, ezért a megállapodásból kimaradt ez a követelés. [Kormányrendelet kell.]

2. A Köznevelési Hídprogramok kedvezményezett iskolatípusa a szakiskola.

MAGYARÁZATOK

A Köznevelési Hídprogramban teljesíti a tankötelezettségét az, aki az általános iskolai tanulmányai után nem nyert felvételt középfokú iskolába. Itt folytathatja a tanulmányait az is, aki tizenötödik életévét betöltötte, és legalább hat általános iskolai évfolyamot befejezett. A Hídprogramnak a szakiskolába történő „telepítése” lényeges kérdés, arra való tekintettel, hogy ezekben az iskolákban 2013. szeptember 1-jén már nem indítható kilencedik évfolyam, s egy év múlva nem lesz már tizedik évfolyam sem. A Köznevelési Hídprogram - a jogszabályok szerint - az általános iskolában és a gimnáziumban is megszervezhető. Miután a szakiskolákban lesz kapacitás a feladatok megszervezéséhez, indokolt, hogy ez az iskola legyen e feladat elsődleges gazdája. Azért is indokolt ez a megoldás, mivel az itt szerzett ismeretekkel a szakképzésbe lehet bekapcsolódni. [alapító okirat, miniszter]

3. Kisiskolák esetében az átlaglétszámtól való eltérést a fenntartó engedélyezi.

MAGYARÁZATOK

A kisiskolák jellemzője, hogy nem lehet alkalmazni azokat a paramétereket, amelyek alapján - általában - a pedagógusok létszáma megállapításra kerül. Nincs annyi tanuló, amellyel össze lehet állítani akár egy átlaglétszámnak megfelelő osztályt. Ez még akkor sem biztos, ha összevont osztályt szerveznek. Ebből adódóan fontos, hogy a fenntartó továbbműködtesse ezeket az iskolákat, és biztosítsa a szükséges létszámot. [KLIK hatáskör]

A foglalkoztatás szervezésével összefügg? általános kérdések

1. A Kormány átképzési programokat dolgoz ki azoknak a pedagógusoknak, akiknek a továbbfoglalkoztatására az átvétel következtében nem nyílik lehet?ség. A Kormány javaslatait 2013. augusztus 31-éig a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek elé terjeszti.

MAGYARÁZATOK

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény 14. §-a szerint támogatható az állami foglakoztatási szerv által felajánlott vagy elfogadott képzése annak, aki álláskereső, akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, továbbá, aki munkaviszonyban áll, és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható. Képzési támogatásként keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése állapítható meg. E pont alapján olyan átképzések indulhatnak, amelyek biztosítják a köznevelés rendszerében való továbbfoglalkoztatást, továbbá amelyek megelőzik a tényleges leépítést, illetőleg, amelyek megélhetést és költségtérítést biztosítanak. [NGM]

2. A finanszírozott pedagógus álláshelyek számítása az engedélyezett id?keretek, az átlag csoport- és osztálylétszám, valamint a neveléssel-oktatással lekötött munkaid? alsó határával történik.

MAGYARÁZATOK

A pedagóguslétszám kiszámítása az induló osztályok, az engedélyezett id?keret és a tanítási id? alapján történik.

1. A csoportok osztályok számításánál a köznevelésről szóló törvény 4. mellékletében meghatározott létszámot kell kiindulópontnak kezelni. A tényleges tanulói létszám elosztva a törvényben meghatározott létszámmal, egyenlő a csoportok, osztályok számával. Járási szinten vegyünk a példa számításhoz 1200 tanulót. Országos szinten kb. 1 200 000 tanulóval lehet számolni.

Átlag létszámmal számolva: 1 200 : 23 = 52 osztály

Maximális létszámmal számolva 1 200 : 27 = 44 osztály

2. Ezt a számot kell szétosztani évfolyamok között. Az általános iskola nyolc évfolyama között elosztva az els?-negyedik évfolyamra jut évfolyamonként hét, az ötödik-nyolcadik évfolyamra évfolyamonként hat osztály.

3. Az osztályokhoz hozzá kell rendelni az engedélyezett id?keretet:

a) 1-3. évfolyamon van összesen 21 osztály = 52 x 21 = 1 092

b) 4. évfolyamon van összesen 7 osztály = 55 x 7 = 385

c) 5-6. évfolyamon van összesen 12 osztály = 51 x 12 = 612

d) 7-8. évfolyamon van összesen 12 osztály = 56 x 12 = 672

Összes engedélyezett idő = 2761 óra

Ezt a számot kell elosztani a pedagógus tanítással eltöltött idejével:

a) 2761 : 22 = 125 létszám

b) 2761 : 26 = 106 létszám

c) 2761 : 32 = 86 létszám [KLIK hatáskör]

3. A Kormány célja az, hogy az új foglalkoztatási rend és az új juttatási rend egyszerre kerüljön bevezetésre. Amennyiben az új foglalkoztatási rend 2013. szeptember 1-jétől bevezetésre kerül, és a díjazás új rendje későbbi időpontban lépne életbe, átmeneti díjazási szabályokkal biztosítani kell, hogy a pedagógusok illetménye a Kjt. és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet szerint számított mértéket elérje. Ebbe bele kell érteni a pótlékokat, és azt is, hogy a tanítással lekötött időalsó határának túllépése esetén a pedagógusok többletfeladatot végeznek, amelynek minden órája után külön díjazás jár.

MAGYARÁZATOK

A megállapodás azt garantálja, hogy amennyiben az új foglalkoztatási rend és az új finanszírozási rend nem egy időben kerül hatályba, abban az esetben az alsó határnál többet tanító pedagógus a jelenlegi szabályok szerint óradíjat kap. Megmaradnak továbbá mindazok az órakedvezmények, amelyek a kormányrendelettel biztosítanak a pedagógusok részére. [Kormányrendelet kell.]

4. A pedagógus-életpálya alá be kell vonni valamennyi pedagógus munkakörben foglalkoztatottat, függetlenül attól, hogy a köznevelés melyik intézményében végez munkát, illet?leg a feladatát a gyermek- és ifjúságvédelemben látja el. Ki kell terjeszteni a rendelkezéseket a pedagógiai szakmai és szakszolgáltatás körében foglalkoztatott szakértői körre is. A pedagógus-életpálya azokra a nevelő-oktató munkát segít?kre is vonatkozik, akik feladataikat pedagógus végzettséggel és szakképzettséggel látják el (pl.: szabadidő szervező). A bekezdésben foglaltak végrehajtásáról, a végrehajtás módjáról a felek 2013. június 30-ig megállapodnak.

MAGYARÁZATOK

A jelenlegi szabályozás nem biztosítja, hogy a pedagógus-életpályához kötődőjuttatásokat megkapják a szakszolgálatban foglalkoztatott pedagógusok, valamint a pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó szakért?k, ügyintéző szakértők. Ugyancsak nem tartoznak a rendelkezések hatálya alá a gyermek- és ifjúságvédelemben foglalkoztatott pedagógusok. [Törvénymódosítás kell]

5. A kötött munkaidő, azaz a teljes munkaidő nyolcvan százalékáig elrendelhető munkavégzés feladathoz kötött, nem munkahelyhez. A törvény rendelkezéseiből nem következik, hogy a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottaknak harminckét órát feltétlenül bent az intézményben kell eltöltenie.

MAGYARÁZATOK

A megállapodás egyértelművé teszi, hogy a pedagógusnak akkor kell benntartózkodnia az intézményben, ha erre valamely feladat ellátása miatt szükség van. Harminckét óráig a munkáltató elrendelhet feladatot, azonban nem szükségszerű, hogy ennek végrehajtása, teljesítése az intézményben valósuljon meg. [intézmény vezetői hatáskör]

6. Jogszabályban meg kell határozni azokat a körülményeket, amikor huszonhat óránál magasabb óraszámot rendelhet el az intézményvezető, mint a munkáltatói jogok gyakorlója, például ha arra valamely rendkívüli ok miatt szükség van. Ilyen lehet például betegség, baleset, halál, illetve akkor is, ha valamely pedagógus-munkakör betöltetlen maradt, és a pályázat nem vezetett eredményre, feltéve, hogy az állami helyettesítési rendszer nem tud biztosítani megfelelő szakembert. A neveléssel – oktatással lekötött munkaidő keretében elrendelt tanórai és egyéb foglalkozások időtartama a teljes munkaidő ötvenöt százalékát akkor haladhatja meg, ha a tantárgyfelosztásban szereplő tanulócsoportok óraszáma ezt indokolttá teszi, tehát kevesebb tanulócsoport esetében nem érné el az ötvenöt százalékot.

MAGYARÁZATOK

A ma hatályos rendelkezések alapján napi kettő és heti hat többletóra elrendelésére joga van a munkáltatónak. Hasonló garanciális szabályok megállapítására van szükség abban az esetben, ha 26 óra felett további tanórai foglalkozást kíván elrendelni a munkáltató. A megállapodásban rögzítettek megegyeznek a ma hatályos kormányrendeletben található rendelkezésekkel. [Kormányrendelet szükséges]

7. A foglalkoztatás kérdéseit meghatározó rendeletben kell egységesen értelmezni az egyéb foglalkozások fogalmát.

MAGYARÁZATOK

Az egyéb foglalkozások fogalmának egyértelmű meghatározása kulcsfontosságú a pedagógus foglalkoztatásnál, a munkaszervezésnél és a tanulói hiányzásoknál, távolléteknél.

- A pedagógusnak a teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. Lényeges ezért egyértelmeen tisztázni, hogy mi az, ami a huszonkettő-huszonhat óra között a pedagógus részére elrendelhető.

- Az értelmez? rendelkezések szerint egyéb foglalkozás a tanórán kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejl?dését szolgálja.

- Az iskola a tanuló heti kötelező tanóráinak száma, és az osztályok engedélyezett heti id?kerete különbözetét tanórai foglalkozás és egyéb foglalkozás megtartásához és osztálybontáshoz veheti igénybe. Az engedélyezett órák száma ötvenkettő. Huszonhét további óra áll rendelkezésére az iskolának.

- A tanuló kötelezettsége közé tartozik, hogy részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon. Az igazgató azonban a tanulót a szülő kérelmére felmentheti a tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól. Így például az első-harmadik évfolyamon a napi testneveléssel együtt huszonöt órája van a tanulónak. [Kormányrendeletre van szükség]

8. A napközis és tanulószobai foglalkozások egyéb foglalkozásnak minősülnek és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő terhére teljesíthetőek. A törvény rendelkezései nem zárják ki, hogy kizárólag egyéb foglalkozások tartására létesíthető legyen munkakör.

MAGYARÁZATOK

A köznevelésről szóló törvény nem utal a napközis és a tanulószobai foglalkozásokra. Miután ezek egyéb foglalkozásnak minősülnek, és van rá időkeret, hogy megszervezzék, nincs akadálya annak, hogy az érintett pedagógusok továbbra is az iskolában maradjanak.[intézmény vezetői hatáskör]

9. Jogszabály határozza meg a pedagógus minősítés szempontjait. Ennek kidolgozásába be kell vonni a pedagógusképző felsőoktatási intézményeket, a szakmai szervezeteket és a munkavállalói érdekképviseleti szervezeteket.

MAGYARÁZATOK

A pedagógus minősítő vizsga és minősítési eljárás keretében elnyert min?sítés alapján sorolható gyakornok, pedagógus I., pedagógus II. ... fokozatba. A minősítő vizsgát és a minősítési eljárást a kormányhivatal szervezi. A minősítési eljárás során egységes nyilvános szabályokat kell alkalmazni. A minősítő bizottság a pedagógus teljes tevékenységét vizsgálja, különösen a jogszabályban és a pedagógus munkaköri leírásában megfogalmazott kötelezettségeket vizsgálja.

Ha a gyakornok a megismételt minősítő vizsgán vagy a pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógust a megismételt minősítési eljárás eredményeként „nem felel meg” min?sítést kapott, közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva megsz?nt.

A pedagógus a minősítő vizsga és a minősítési eljárás hibás vagy valótlan ténymegállapításának személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését kérheti a bíróságtól a közléstől számított harminc napon belül. Ezért lényeges, hogy a minősítési szempontok jogszabályban jelenjenek meg, mivel ennek alapján lehet értékelni az egész minősítés jogszerőségét. [Kormányrendeletre van szükség]

10. A minősítési eljárást a kormányhivatal szervezi, a minősítő bizottság tagja a kormányhivatalban foglalkoztatott kormánytisztviselő nem lehet. A minősítő bizottság tagja az intézményvezető. A bizottság tagjainak többsége – három tagból kettő – külsős szakértő. A minősítési eljárás objektív szempontok szerint, objektív eljárásban, független bizottság előtt zajlik.

MAGYARÁZATOK

A megállapodás alapján egyértelmű, hogy nem hivatalnokok azok, akik a minősítési eljárást érdemben lefolytatják. Különválik a szervezés, mivel azt a kormányhivatal végzi el, azonban a pedagógus teljesítményét szakértők értékelik. [Kapcsolódik az előző ponthoz]

11. A szakvizsgával és megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezők besorolása – esetleg bizonyos, a szakszervezetek bevonásával kidolgozott, objektív szakmai feltételek figyelembevételével – a Pedagógus II. fokozatba történik.

MAGYARÁZATOK

A nevelési-oktatási intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottat, ha 2013. szeptember 1-jén már legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, az első minősítéséig a Pedagógus I. fokozatba és a szakmai gyakorlata szerinti kategóriába kell sorolni. A pedagógiai szakszolgálat keretében pedagógus-munkakörben foglalkoztatottat, ha 2013. szeptember 1-jén már legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, 2015. szeptember 1-jétől első minősítéséit a Pedagógus I. fokozatba és a szakmai gyakorlata szerinti kategóriába kell besorolni. Ehhez kapcsolódik a megállapodás, hogy azt, aki szakvizsgával és megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezik, a Pedagógus II. fokozatba sorolják be. Ez a megállapodás nem általában, örök időkre szól, hanem az első lépésre, vagyis 2013. szeptember 1-jére. Akkor kell alkalmazni ezt a rendelkezést azokra, akik rendelkeznek pedagógus szakvizsgával. [Törvénymódosítást igényel]

12. A pedagógusok besorolásakor a szolgálati id? számításánál a Kjt. szabályait kell alkalmazni.

MAGYARÁZATOK

A pedagógus a pedagógus-munkakörben töltött idő alapján három évenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép. E rendelkezésből az következik, hogy nem lehet figyelembe venni azokat az időket, amelyeket nem pedagógus-munkakörben töltöttek el, például, ha valaki az önkormányzatnál tanügy-irányítási feladatokat látott el, vagy a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményben ügyintéző-szakértői feladatot.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény meghatározza, hogy mely időt kell közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek tekinteni. Például a törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alá tartozó szervnél munkaviszonyba, közszolgálati jogviszonyban töltött id?t, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt... A fizetési fokozat megállapításánál figyelembe kell venni egyébként a felsoroltakon túl a munkaviszonynak azt az id?tartamát, amely alatt a közalkalmazott a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett, az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát. [Törvénymódosítást igényel]

A munkáltatói jogokkal összefüggő konkrét kérdések

1. Az egyes köznevelési intézmény feladatainak ellátásához, működéséhez szükséges források megtervezésében részt vesz az adott intézmény vezetője. A fenntartó biztosítja, hogy az intézményvezető hozzájusson a költségvetéssel összefüggő információkhoz. A fenntartó az egyes intézmények részére a hatékony napi működés feltételeihez igazodó ellátmányt biztosít, amely fölött az intézményvezető rendelkezik.

MAGYARÁZATOK

Az állami intézményfenntartó központ keretei között működő szervezeti egységeknek nincs költségvetése. A megállapodás biztosítja, hogy a feladatellátáshoz, működéshez szükséges források megtervezésébe bevonják az intézmény vezetőjét. [Törvénymódosítást igényel]

2. A pedagógusok kinevezése és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kivételével az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása az intézményvezető hatáskörébe tartozik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban KLIK) fenntartásában működ? köznevelési intézmények esetében. A KLIK az intézményvezetőt bevonja az intézményt érintő döntésekbe.

MAGYARÁZATOK

A köznevelésről szóló törvény rendelkezései alapján a munkáltatói jogokat az állami intézményfenntartó központ vezetője gyakorolja. Az intézmény vezetője az adott köznevelési intézményben alkalmazottak felett a helyi munkaszervezéssel összefüggő egyes átruházott munkáltatói jogokat gyakorolja. A megállapodás alapján a KLIK elnöke „leadja” a munkáltatói jogokat az intézményvezető részére. [Törvénymódosítást és kormányrendeletet igényel]

3. A pedagógus munkahelye az adott intézmény. Másik munkahelyen történő munkavégzésre a kirendelés szabályait kell alkalmazni. Változó munkahelyre történő alkalmazásra akkor kerül sor, ha a pedagógus egy munkahelyen nem tudja teljesíteni a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határát.

MAGYARÁZATOK

A munka törvénykönyve rendelkezései alapján a munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkáját szokás szerint végzi. A közalkalmazotti okmánynak kötelező eleme a munkavégzés helyének a meghatározása. Lényeges, hogy a pedagógus általában egy intézményben végezzen munkát. A megállapodás ehhez teremti meg a garanciát. A munkáltató azonban jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerz?dést?l eltér? munkahelyen foglalkoztatni. Ez a foglalkoztatás azonban naptári évenként összesen negyvennégy munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Az eltérő foglalkoztatás várható időtartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. [KLIK hatáskör]

4. Állami alkalmazottak esetén a munkavállaló érdekképviseleti szervezeti tagdíját a munkáltató közvetítésével a Magyar Államkincstár vonja le és utalja át. A korábbi munkavállalói nyilatkozatokat el kell fogadni.

MAGYARÁZATOK

Nincs szükség arra, hogy újabb nyilatkozatot tegyenek azok, akik átkerültek az állami intézményfenntartó központhoz. Az átkerülés nem érinti a korábban tett nyilatkozatokat, vagyis nem kell megújítani sem a szakszervezeti tagságot, sem a korábban adott hozzájárulást a tagdíj levonásához. [KLIK hatáskör, monitoring bizottság]

Intézményszervezési, m?ködtetéssel összefügg? kérdések

1. A KLIK döntései során az intézmények zavartalan működésének biztosítása érdekében jár el, és együttműködik a települési önkormányzatokkal minden, az intézményt érintő kérdésben.

MAGYARÁZATOK

Az új rendelkezések alapján a települési önkormányzatok legfeljebb mint m?ködtet?k vehetnek részt a köznevelés állami feladatainak megszervezésében. Az intézmények átvétele el?tt azokat a többcélú intézményeket, amelyekben önkormányzatoknál maradó feladatok is vannak, például óvoda, könyvtár, művelődési ház, szét kellett szedni, ki kellett szedni a köznevelési intézmények alapító okiratait. Indokolt, hogy az együttműködés további lehetséges formáit az intézményfenntartó központ fenntartsa az érdekelt települési önkormányzatokkal, illetve az általa fenntartott intézményekkel. [KLIK hatáskör, monitoring bizottság]

2. A KLIK a települési önkormányzattal kötött megállapodásban rögzíti az együttműködés lehetőségét, amely kiterjed a szakmai foglalkoztatási, finanszírozási kérdésekre. A többcélú intézmények feladatkör szerinti szétbontása során cél a jól m?köd? struktúra, a közös pedagógiai elvek megtartása, a változó munkahelyen történő foglalkoztatás biztosítása.

MAGYARÁZATOK

Az állami intézményfenntartó központnak törekednie kell arra, hogy a korábban „összetartozó” intézmények továbbra is fenntarthassák a szakmai, foglalkoztatási, finanszírozási együttműködés lehetűségét. Ez annál is inkább indokolt, mivel nem egy esetben egy feladatellátási helyen több, különböző fenntartásban lévő intézmény lát el feladatokat. Munkaszervezéssel, megállapodással továbbra is biztosítható, hogy például a könyvtáros közreműködjön az iskolai feladatok megoldásában. [KLIK hatáskör, monitoring bizottság]

3. A működtetést ellátó települési önkormányzatok a KLIK-kel kötött megállapodásban vállalhatják többlet szakmai szolgáltatások, többlet juttatások finanszírozását, nyújtását, többlet eszközöknek biztosítását, mind az intézmény, mind a foglalkoztatottak részére.

MAGYARÁZATOK

A megállapodásnak ez a pontja garanciát teremt ahhoz, hogy a munkáltató befogadja az önkormányzati támogatásokat és eljuttatja az érintett intézményhez. [KLIK hatáskör, monitoring bizottság]

4. A KLIK és a működtető települési önkormányzat megállapodhat egymással az azonos településen lévő köznevelési intézmények közös működtetésében. E megállapodás alapján az érintett intézmények vezetői egyeztethetik pedagógiai programjaikat, illetve pedagógiai programjaikba beépíthetnek kulturális-, művészeti-, sporttevékenységeket. A megállapodás kiterjedhet a közös foglalkoztatásra.

MAGYARÁZATOK

Ez a pont kapcsolódik az előző pontokhoz, ahhoz nyújt segítséget, hogy az eddig közös szervezetben működő intézmények most már egy megállapodás keretei között továbbra is összehangolják feladataikat. Ezzel a megoldással az eddig működő általános művelődési központok további szakmai fenntartását meg lehet valósítani. [KLIK hatáskör, monitoring bizottság]

5. A KLIK tiszteletben tartja az intézmények jogszabályban biztosított szakmai önállóságát. Tevékenysége során a fenntartóra vonatkozó rendelkezések keretei között jár el.

MAGYARÁZATOK

Lényeges, hogy az állami intézményfenntartó központ a köznevelésről szóló törvénynek a fenntartói irányításra vonatkozó szabályai szerint járjon el. A hivatali rendszerbe beolvasztott köznevelési intézmények tekintetében nem szabad, hogy érvényesüljön az a normatív utasítási rendszer, amelyre egyébként az állami intézményfenntartó központ jogosult. Az állami intézményfenntartó központ nem gyakorolhat több jogot intézményei tekintetében, mint amelyre a köznevelésről szóló törvény rendelkezései lehetőséget biztosítanak. [KLIK hatáskör, monitoring bizottság]

Intézmények szakmai önállósága

 6. A volt többcélú intézmények különböző OM-azonosítóval továbbműködő részeiben lehetséges a változó munkahelyre történő alkalmazás és foglalkoztatás, amennyiben a fenntartók közötti megállapodás, másrészt intézményvezetők közötti megállapodás alapján szakmai társulás jön létre, amely biztosítja a közös pedagógiai elvek továbbvitelét és az ehhez szükséges foglalkoztatást.

MAGYARÁZATOK

A megállapodásnak ez a része ugyancsak az előző pontokkal együtt töltheti be rendelkezését, nevezetesen azt, hogy a továbbfoglalkoztatás a jövőben is zavartalan legyen. A többcélú intézményekben nem ritka, hogy ugyanaz a pedagógus több különböz? iskolatípusban látott el feladatokat. Miután nincs kizárva, hogy a többcélú intézmények több különböző, egymástól elkülönült szervezetben végzi a munkáját, e megállapodás alapján nyílhat lehetősége az érintettek továbbfoglalkoztatására. Ilyen lehet például a logopédus, aki az óvodában és az általános iskolában is ellátott feladatokat ugyanazon a településen, esetleg ugyanazon a feladatellátási helyen.[KLIK hatáskör, monitoring bizottság]

A megállapodás garanciái

Szerződő felek jelen megállapodás végrehajtása érdekében a következőkben állapodnak meg.

1. A szakszervezeti érdekegyeztetés rendszerének a közigazgatás és oktatásirányítás reformjának megfelelő, jogszabályban történő átalakítására a kormányzati oldal garanciát vállal.

MAGYARÁZATOK

A hatályos törvényi rendelkezések, így a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezései sem veszik figyelembe a foglalkoztatás megváltoztatott rendjét. A munkaügyi kapcsolatok területi, megyei, települési szinten szervez?dnek. Ehhez képest az állami intézményfenntartó központ egy munkáltató, amelyben nincsenek külön-külön munkáltatók, és a feladatszervezés járási tankerületi szinten történik. Ebbőll adódóan át kell alakítani a szakszervezeti érdekegyeztetés rendszerét. [Törvénymódosítást igényel]

2. A foglalkoztatással összefüggő kérdések áttekintése érdekében szakértői bizottságot alakítanak, amely elsősorban azt vizsgálja, hogy miként alakul az érdekegyeztetés, a munkáltató és a munkavállaló kapcsolata annak következtében, hogy az állami intézményfenntartó központ lesz a munkáltató. A KLIK Szervezeti és Működési Szabályzatának előkészítésébe be kell vonni a szakszervezeteket. Az 1. pontban megjelölt jogszabály hatályba lépésig a KLIK SZMSZ-ben kell meghatározni – 2013. március 31-éig – az érdekegyeztetés fórumait és m?ködésüknek rendjét.

MAGYARÁZATOK

Az e pontban foglaltak ahhoz adnak lehet?séget, hogy a szakszervezet szakért?i kezdeményezők legyenek a szükséges jogszabályok elkészítésében és kialakításában. Ez a pont lehetőséget nyújt a köznevelésről szóló törvénynek az életpályával kapcsolatos rendelkezései áttekintéséhez, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és a munka törvénykönyve szükséges átalakításához. Lehetőség nyílik azonban arra is, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényhez, illetve a köznevelésről szóló törvényhez kapcsolódó, a foglalkoztatás kérdéseit meghatározó kormányrendelet előkészítésében a szakszervezet szakértői kezdeményezők legyenek. [Törvénymódosítást és kormányrendeletet igényel]

3. A miniszter vállalja jelen megállapodás alapul vételével, hogy az oktatásban múködőszakszervezetek bevonásával 2013. július 31-ig elkészül és aláírásra kerül az ágazati kollektív szerződés, melyben a foglalkoztatás szabályait is rögzítik. Az ágazati kollektív szerződés aláírásával garantálja a foglalkoztatás szabályainak kialakítását. Az ágazati kollektív szerződéshez más intézményfenntartó is csatlakozhat.

MAGYARÁZATOK

Arra való tekintettel, hogy az állami intézményfenntartó központ a miniszter irányítása alatt működik, megnyílik annak lehetősége, hogy a miniszter kollektív szerződést írjon alá az érintett szakszervezetekkel. E kollektív szerződéshez kapcsolódhatnak más munkáltatók is, például az egyházak vagy alapítványok, de annak sincs akadálya, hogy a települési önkormányzatok, illetve azok érdek-képviseleti szervezeti aláíró felek legyenek. [Kollektív szerződés elkészítését igényli]

4. A nyugdíjas pedagógusok továbbfoglalkoztatásával kapcsolatos kérdéseket a szakszervezetekkel együtt kidolgozott jogszabályban – a köznevelési foglalkoztatásról szóló kormányrendeletben – kell rögzíteni 2013. június 30-ig. Addig kényszernyugdíjazásra pedagógus-munkakörben nem kerülhet sor.

MAGYARÁZATOK

A nyugdíjas pedagógusok foglalkoztatására jogszabályt kell készíteni, arra való tekintettel, hogy ezt a kérdést kormányhatározatban nem lehet rendezni. A megállapodás lehet?séget nyújt ahhoz, hogy a szakszervezetek szakért? közrem?ködjenek a kormányrendelet elkészítésében. [Kormányrendeletet igényel]

5. A felek – a megállapodás aláírását követ? naptól – monitoring bizottságot m?ködtetnek, amely az állami átadás-átvétel folyamatát követi nyomon és szükség esetén jelzi a problémákat a KLIK és az oktatásirányítás számára.

MAGYARÁZATOK

A monitoring bizottság nyújt lehetőséget ahhoz, hogy lényegében minden szakszervezeti tag vagy tisztségviselő közreműködjön annak figyelemmel kísérésében, hogy az intézményátadás-átvétel, illetőleg az állami fenntartásban működő intézményrendszer a jogszabályoknak és a megállapodásban foglaltaknak megfelelően működik. A megállapodásnak ez a pontja módot és lehetőséget nyújt ahhoz, hogy helyi szinten, és ha ez nem vezet eredményre, a következő szinten végső fokon a miniszterrel folytatott tárgyalások útján tisztázódjanak a vitás kérdések.

6. A még elégséges szolgáltatás kérdésében a megállapodást aláíró felek elfogadják a jogerős bírósági ítéletben foglaltakat.

MAGYARÁZATOK

A sztrájktörvény alapján nem egyértelmő, hogy mely munkáltatóknál kell biztosítani a még elégséges szolgáltatást, és ennek mi a tartalma. E kérdés eldöntése előtt nem lehetséges jogszerű sztrájkot szervezni. Az egyeztetések során megindult bírósági eljárás alatt születhet meg az a döntés, amelyet a szerződést aláíró felek tudomásul vesznek.

7. A miniszter és az aláíró szakszervezetek szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal áttekintik a megállapodásban foglaltak végrehajtását.

A megállapodásban foglaltak rendszeres áttekintése nyújt lehetőséget ahhoz, hogy kellő időben közbe lehessen lépni, ha arra szükség van.

8. A megállapodásban foglaltakat a felek közösen módosíthatják.

MAGYARÁZATOK

Értelemszer?en a rendszeres felülvizsgálatok, illet?leg a monitoring bizottság jelentése alapján kerülhet sor a megállapodásban foglaltak módosítására.

9. A felek megállapodnak abban, hogy a Sztrájkbizottság 20%-os bértábla emelésére vonatkozó javaslatáról a szakszervezetek az Országos Közszolgálati Érdekegyeztet? Tanácsban tárgyalnak.

MAGYARÁZATOK

A 20%-os bértábla emelés nemcsak a pedagógusokra, hanem minden, a közszférában dolgozóra kiterjed. Ezért ebben a kérdésben a tárgyaló felek érdemben megállapodásra nem juthatnak.

Záradék

1. Jelen megállapodás határozatlan időre szól. A megállapodást a felek közös nyilatkozattal bármikor felbonthatják. Ha bármelyik fél megítélése szerint a megállapodásban foglaltakat a másik fél nem tartotta meg, egyeztető tárgyalást kezdeményezhet annak tisztázására. Ha az egyeztető tárgyalás megtartására – a kezdeményezés közlésétől számított öt munkanapon belül – a másik fél hibájából nem került sor, illetőleg az egyeztető tárgyalás nem vezetett eredményre, a megállapodás megsértésére hivatkozó fél a megállapodást felmondhatja.

MAGYARÁZATOK

A megállapodásnak ez a rendelkezése szolgál biztosítékul arra vonatkozóan, hogy önkényesen, egyoldalúan egyik fél sem áll el a megállapodásban foglaltaktól. Lényeges, hogy a megállapodás mind a két felet köti, de ugyanakkor módot és lehet?séget nyújt ahhoz, hogy egyeztetést követően bármelyik fél felmondja azt.

2. A megállapodás érvényességi ideje alatt a Pedagógus Sztrájkbizottságban részt vevő szakszervezetek – a benne foglalt kérdéskörökben – nem élnek a munkabeszüntetés szervezésének jogával.

MAGYARÁZATOK

A megállapodást aláíró szakszervezetek nem mondtak le teljes egészében a munkabeszüntetés szervezéséről. Csak azokban a kérdésekben nem gyakorolja ezt a jogát, amelyek érintik a megállapodásban foglaltakat. Értelemszerően feléled ez a szakszervezeti jog, abban az esetben, ha az előző pont alapján bármelyik fél felmondja a megállapodást.

Budapest, 2013. január 22.

A megállapodás eredeti szövegének hiteles másolata aláírásokkal 2013

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Táborozás 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (IGAZOLATLAN ÓRA)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum