Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés 2017

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Iskolai sportkör (ISK)

A rendszeres iskolai sporttevékenység az új rendelkezések szerint

A köznevelési törvény (Nkt.) szerint: Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azokon a napokon, amikor közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra iskolai sportkörben való sportolással váltható ki.

A legalább négy évfolyammal működő iskola biztosítja az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez – sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként – hetente legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható.

Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívül is szervezhet ISK foglalkozásokat. Ha az iskolai sportkör foglalkozásait a nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete terhére szervezi tanórán kívüli foglalkozás formájában, a törvény értelmében akkor is ingyenes köznevelési szolgáltatás.

Az ISK szakmai vezetése

A sportköri foglalkozásokat testnevelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező tanár vezeti, amennyiben több testnevelő tanár van, akkor közülük az, akit a többiek megválasztanak.

Az új rendelkezések szerint a sportköri foglalkozásokat olyan szakedző vagy a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező szakember is vezetheti, aki a felsőoktatási intézmény által szervezett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzésben vett részt. A pedagógiai képzés most folyik a testnevelési egyetemen, ezért ez az előírás csak 2013. szeptember 1-től lesz hatályos.

Az iskolai sportkör ingyenes köznevelési szolgáltatás

Jogszabály értelmében az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja.

Ez egy ésszerűtlen intézkedés. Álláspontunk szerin a DSE egyáltalán nem válthatja ki az ISK működtetést, mert akkor megszűnik az ISK törvényessége. Ezt a jogszabályi előírást törölni kell (lásd lentebb).

Ellentétben az iskolában működő Diáksport Egyesülettel (DSE) az iskolai sportkör nem önálló jogi személy, hanem az iskola szerves része. Az iskolai sportkörnek alanyi jogon minden tanuló tagja lehet, aki igényli az iskolai sportfoglalkozásokat. Tagdíj nincs.

Az új jogszabályi előírás szerint: „Amennyiben heti legfeljebb két testnevelésórát az iskolai sportkörben vagy az iskolában működő diáksport-egyesületben történő sportolással biztosít az iskola, akkor az iskolai sportkör és az iskolában működő diáksport-egyesület e feladatának ellátása kapcsán tagdíjat, egyesületi tagdíjat nem szedhet.”

.

Figyelem!

A jogszabályban meghatározott ingyenes szolgáltatások esetében az iskolai létesítményeknek, eszközeinek használata is térítésmentes. A tanuló joga különösen, hogy igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidő-létesítmények stb.).

Az iskolai- és diáksport szervezésének költségvetési támogatása

(erről nem sokan tudnak, vagy nem akarnak tudni róla)

Az elmúlt években az iskolai- és diáksport normatív támogatása külön tételként szerepelt a mindenkori költségvetési törvényben. Ez megszűnt.

Ugyanakkor a  2012. évi költségvetési törvény 15-16. pontok alatti normatív hozzájárulások tartalmazzák a Közokt. tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott közoktatási, kötelezően ellátandó szakmai feladatokhoz, a pedagógus juttatásokhoz – beleértve az iskolai- és diáksporthoz, a szabadidős programok szervezéséhez, kulturális neveléshez – kapcsolódó hozzájárulást. Vagyis benne van a nagykalapban!

Remélhető, hogy a 2013. évi költségvetésben is biztosítva lesz az iskolai- és diáksport szervezésében részt vevő pedagógusok juttatása (és meg is kapják).

Remélhető, hogy az iskolák költségvetésében önálló tételként fog szerepelni az iskolai sport támogatására felhasználható összeg.

Az ISK működésének intézményszintű szabályozása

Az iskola helyi tantervébe be kell építeni az iskolai sportkör foglalkozásait.

A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (SZMSZ) kell meghatározni az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét,

Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához ki kell kérni.

Az iskola munkatervébe kell rögzíteni minden évben az iskolai sportkör szakmai programját.

Figyelem!

Az iskola sportlétesítményeit akkor engedheti át más használatába, ha az nem veszélyezteti az iskolai sportkör működését.

Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy a miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg az iskolai sportkörök tevékenységének szervezésével, a sportiskolák létrehozásával és működésével kapcsolatos részletes szabályokat, és a tornateremmel nem rendelkező iskolák fenntartója által kötelezően biztosítandó sportolási lehetőségeket.295

A sportiskolákkal kapcsolatos előírások már megtalálhatók a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben.

Az ISK szakmai programja (működési rendje)

Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. A szakmai programjának – az egészségfejlesztés szempontjait is figyelembe véve - tartalmaznia kell, hogy az iskolai sportkör keretei között mely sportágban, milyen tevékenységi formában és feltételekkel lehet részt venni a sportkör tevékenységében. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskola munkatervének részeként kell elfogadni.

Felméri, hogy a tanulók a következő tanítási évben milyen iskolai sportköri foglalkozás megszervezését igénylik. A felmérésnél figyelembe kell venni, hogy hány tanuló kívánja kiváltani a mindennapos testnevelést az ISK keretében végzett sportolással. A testnevelő tanári munkaközösség a tanulók, illetve a diákönkormányzat véleménye alapján – minden év március 31-éig - javaslatot tesz az iskolai sportkör szakmai programjára.

A munkaközösség, az iskolai sportkör szakmai programjára vonatkozó javaslatot az annak megvalósításához szükséges, felhasználható időkeretet, valamint a rendelkezésre álló vagy megteremthető személyi és tárgyi feltételeket figyelembe véve készíti el.

Az iskolai sportkör szakmai programjára vonatkozó javaslat elkészítésekor megvizsgálja, hogy a településen működő sportszervezet (helyi sportegyesület) a szakmai program megvalósításába milyen feltételekkel vonható be.

A helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatai

A helyi önkormányzat feladata - a törvényben meghatározottak szerint - megteremteni a helyi iskolai testnevelés és az iskolai sporttevékenység gyakorlásának feltételeit.

A sportról szóló 12004. évi I. törvény hatályos rendelkezése szerint: „A települési önkormányzat a köznevelésről szóló törvényben meghatározottak szerint – biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez, vagy az ezek feladatait ellátó diáksport-egyesületek feladatainak zavartalan ellátásához szükséges feltételeket.”

A megyei és a fővárosi önkormányzat a fentieken túl sportszervezési feladatai körében:

-          közreműködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében,

-          segíti a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását,

-          ellátja a nemzeti sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő területi feladatokat,

-          közreműködik a sport népszerűsítésében, a mozgásgazdag életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében,

-          közreműködik a sportorvosi tevékenység feltételeinek biztosításában.

Ezeknek a feladatoknak az ellátásához a települési önkormányzatok megfelelő költségvetési támogatásban részesülnek.

A megyei jogú városi önkormányzat illetékességi területén – adottságainak megfelelően – szintén ellátja ezeket a feladatokat.

Az iskolai sportkör célja közösségi szempontból

Az iskolai sportkör elsődleges feladata a diákok mindennapos, szervezett keretek között történő testmozgásának a biztosítása. Ezért nagyon fontos az, hogy az iskolai sportköri foglalkozások ne elsősorban az iskola „sikersportágainak” edzési lehetőségét biztosítsa, mivel ez esetben csak korlátozott számú, valamilyen sportágban a többinél ügyesebb, tehetségesebb gyerekek edzését biztosítja, holott az jogi szabályozás szerint inkább a tömegsport céljait kellene, hogy szolgálja. Ezért az iskolai sportköri foglalkozásokon kívánatos lenne – az előzetes, diákok körében történt felmérések alapján – az eddiginél többféle mozgási, sportolási lehetőséget biztosítani.

A fő cél az, hogy minél több gyerek vegyen részt a délutáni sportköri foglalkozásokon. Ehhez több feltételnek teljesülnie kell. A testnevelő számára legyen biztosítva, hogy a versenyekre felkészítés jegyében edzéseket is tudjon tartani. E mellett az ISK felé ne csak az legyen az elvárás, hogy az ott mozgó, sportoló gyerekek minél több versenyt nyerjenek – ezzel ugyanis leszűkítjük a sportoló gyerekek számát – hanem hogy minél többen mozogjanak, szeressék meg a rendszeres testedzést, az váljon igényükké, s az iskola befejezése után is keressék a mozgási lehetőségeket. Nem elhanyagolható az sem, hogy minél több gyerek mozog, sportol, annál nagyobb lesz az élsport „merítési bázisa”, mert előfordulhat, hogy egy-egy visszahúzódóbb, későn érő gyerekről kiderül, hogy valamilyen sportban tehetséges és eredményes is lehet

A DSE az egyesülésről szóló 1989. évi II. törvény törvényben meghatározottak szerint alakuló és működő államilag támogatott civil szervezet, amelynek székhelye legtöbbször az iskola. Bíróság által elfogadott alapszabály szerint működik, a belépés önkéntes, tagdíj szedése lehetséges.

A jogszabály értelmében az iskolai sportkör feladatait is ellátó diáksport egyesület iskolai sportkörnek minősül, de nem lehet keverni az iskolai sportkör (ISK és a diáksport egyesület (DSE) fogalmát. Az iskolai sportkör nem önálló jogi személy, a DSE igen. Amennyiben a DSE átveszi az iskolai sportkör feladatait, ezzel mintegy feleslegessé teszi az ISK működését, tehát ebben az esetben nem beszélhetünk annak létezéséről. Ez esetben viszont az összes átvett feladatot a DSE hajtja végre, s ezért nem kérhet semmilyen térítést. Itt jelentkezik az első probléma, mivel az ISK - nak minden diák tagja, a DSE - nek csak azok, akik tagként oda jelentkeztek, s fizetik a tagsági díjat. Ennek ellenére az ISK feladatainak ellátása során a DSE nem kérhet tagsági díjat, de köteles biztosítani minden olyan szolgáltatást, amit az ISK nyújtana, természetesen azok részére is, akik ISK tagok, de a DSE -nek nem tagjai. A következő probléma: meddig ISK tag a diák, s mikor kezdődik az a foglalkozás, amit már a DSE keretében végeznek? Mit tesznek ilyenkor az iskola nem DSE tag diákjaival? Kitessékelik őket a teremből azzal, hogy – fiam, te nem vagy DSE tag, nem fizetsz tagsági díjat, ezért innentől távozz a teremből – (ez a legkevésbé kívánatos módszer, mert nemhogy megszerettetné a mozgást, de elidegenítheti tőle a diákot). Amennyiben ezek a kérdések nincsenek nagyon pontosan leszabályozva, addig kétséges, hogy bármit átvállalhat a DSE, „aki” jogilag nem része az iskolának, tehát csak akkor veheti igénybe az iskolai sportlétesítményeket, ha tevékenységével már nem akadályozza az iskolai sportfoglalkozások lebonyolítását, még abban az esetben is, ha az iskola diákjait készíti fel valamilyen sporteseményre. Ennek indoka, hogy a versenyekre az iskola diákjainak csak elhanyagolható számú diákja készül, ezért a többi „rovására” nem foglalhatják le a sportlétesítményeket.

A felmerülő problémákat a jogszabályok pontosításával (módosításával) kell rendezni.

 
Labdarugás kerettanterv 2015.

Testnevelés célja az 1-4 évfolyamokon

Tanulók fizikai állapotának mérése

GYÓGYTESTNEVELÉS

Mindennapos testnevelés szervezése

Könnyített testnevelés

Iskolai sportkör

Testnevelés kerettanterv 1-4. évf.

Sportiskola

Felmentés problémája

Mindennapos testnevelés feltételei

Úszásoktatás


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum