Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Érettségi vizsga 2015-2016.

2009. óta folyamatosan csökkennek az összesített érettségi átlag osztályzatok (3,65-ról 3,57-re).

Ezek az adatok tényszerűen rávilágítanak arra, hogy a felzárkóztatás terén a korábbi és a jelenlegi oktatásirányítás lépései nem hoztak érdemi változást.

Szelekció az érettségi vizsgáig

Az érettségi vizsgára csak azok a középiskolai tanulók mehetnek, akik a 12. évfolyamon nem buktattak meg az adott vizsgatárgyból a tanév végén. A sikeres javítóvizsga után érettségiző tanulók esetlegesen gyenge osztályzatai tehát nincsenek benne a romló statisztikai átlagban.

Nem számítanak bele a statisztikai átlagba azok a tanulók sem, akik a középiskola sikeres befejezése után nem jelentkeznek érettségi vizsgára, mert úgy érzi, hogy nem tudja teljesíteni a vizsgakövetelményeket.

Azoknak a tanulóknak a ezrei sem rontják az érettségi osztályzatok átlagát, akik a négy középiskolai évfolyam befejezése előtt már lemorzsolódtak.

Mivel a szelektív középiskolai felvételi rendszer lehetővé teszi, a középiskolák kiválogassák a számukra megfelelő tanulmányi eredménnyel és a jobb szociális, kulturális, gazdasági háttérrel rendelkező családok gyermekeit, ezért kimondható, hogy a középiskolákban elitképzés folyik, mégis rosszak az érettségi átlagok.

A felvételi szelekció után azt is ki lehet mondani, hogy nem a tanulókkal van a baj, hanem a felkészítés színvonalával és az érettségi vizsgakövetelmények tartalmával.

Az érettségi vizsgakövetelményekből hiányzik a belső koherencia, az érthetőség. „Ha a gyerekek teljesíteni akarnak, nem tudnak mást tenni, mint megértés nélkül magolni.”

A középiskolai expanzió befagyasztása után a korosztályos tanulók kb. 60 százaléka jut el az érettségi vizsgáig.

A tanulók 40 százaléka tehát eleve nem rontja az összesített érettségi átlagosztályzatot.

A legújabb köznevelési koncepció szerint: „A köznevelésről szóló törvény célja egy olyan köznevelési rendszer megteremtése a szabályozás eszközével, amely egységes, jó minőségű, magas színvonalú oktatást biztosít minden gyermek részére.”

Ezen koncepcióval ellentétesen a középiskola működését szabályozó rendelkezések fokozattan szelektálják a tanulókat.

A szelekció (válogatás, selejtezés, rostálás, szűrés) fő eszköze a megtaníthatatlan és megtanulhatatlan mennyiségű tananyag előírása, amelynek elsajátításához a szülőknek magántanárt kell fogadni gyermekük mellé. (Árnyékoktatás)

További eszköz az iskolák "kezébe" azok a jogszabályok, amelyek lehetővé teszik az iskolavezetés számára, hogy indokolatlanul vagy mondvacsinált indokkal eltávolítsák a nehezebben teljesítő vagy nagyobb igazságérzettel rendelkező (problémás) 16 éven felüli tanulókat a középiskolákból.

Sokszor azoknak a szülőknek a már „nem tanköteles” gyermekét is eltanácsolják az iskolából, akik túl sokszor lépnek fel gyermekük érdekében.  A szülők többsége fél, hogy az iskola gyermekeiken bosszulja meg, ha véleményt nyilvánítanak az iskola szabálytalan működéséről, ezért inkább hallgatnak.

Tényfeltárás és szülői nézőpontból készült javaslatok az egységes, magas színvonalú középiskola oktatás megvalósítása érdekében

Buktatják az érettségi előtt álló tanulókat! De miért?

Szülői és tanulói panaszok jelzik, hogy sorozatban buktatják az érettségi előtt álló tanulókat az április végi osztályozó értekezleteken. Pl. pénteken van az osztályozó értekezlet, amikor a tanuló megtudja, hogy megbuktatták valamelyik vizsgatárgyból hétfőn kezdődik az érettségi. Ez nem éppen tanulásra ösztönző pedagógiai módszer.

Bővebben itt!

Jogorvoslati lehetőségek az érettségi vizsgabizottság döntése ellen

Az érettségi vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a szülő, a tanuló a kormányhivatalhoz, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró, kormányrendeletben kijelölt központi hivatalához (a továbbiakban: hivatal) – a döntést követő öt napon belül – jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be.  [Nkt. 38. § (7)]

A felsőoktatási felvételnél nagy értéke van egy jeles osztályzatnak, ezért a protekció és korrupció gyanújának elkerülése érdekében vizsgálni kell az érettségi vizsgák eredményét.

Ha a tanuló az érettségi vizsgán az év végi osztályzatainál kettővel alacsonyabb vagy magasabb osztályzatot kapott, akkor vizsgálni kell a vizsgabizottság  munkájának jogszerűségét.

Megnyugtató lenne a szülők számára, ha az érettségi vizsgán térfigyeló kamera lenne rendszeresítve.

Bővebben itt!

A beiratkozás után két évvel később tudják meg a tanulók, hogy melyik érettségi vizsgatárgyat írják elő felvételi követelményként

Mivel a jelentkezés feltételéül meghatározott érettségi vizsgatárgyakat az adott évi felvételi időpontja előtt csak két évvel korábban kell nyilvánosságra hozni, ezért az általános iskolát befejező és a középiskola 9. évfolyamra beiskolázó tanulók nem tudnak olyan iskolát választani, amelyik biztosan felkészíti őket az adott érettségi tárgyból a vizsgára, mivel a felvételi követelményeket csak két év múlva fogják nyilvánosságra hozni.

Bővebben itt!

Az iskolai szülői szervezet feladata az érettségi vizsgák ellenőrzésében

Az igazgató felkéri az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, hogy képviselője útján kísérje figyelemmel az érettségi vizsga előkészítését, megszervezését, lebonyolítását [1997/100. Kormányrendelet (Évsz) 17. § (1)]Az érettségi vizsga tisztaságáért a szülő szervezet és a diákönkormányzat is felelős .

Bővebben itt!

Az érettségi vizsgára történő felkészítés a középiskola feladata

A középiskolának a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon a kötelező vizsgatárgyból biztosítania kell, hogy a tanuló – választása szerint – mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni.

Az érettségi vizsgára történő felkészítésre biztosított 138 óra, azaz vizsgatárgyanként 27,6 óra (heti 30 perc a heti 35 órából) nem elengedő az érettségi vizsgára történő felkészítéshez.

A középiskola nem tudja felkészíteni tanulóit az érettségi vizsgára a megtaníthatatlan mennyiségi tananyagból, ezért a szülőknek magántanárt kell fogadni gyermekük mellé, ha nem akarják, hogy megbuktassák őket.

A középfokú nyelvi érettségi vizsga felesleges terhelést jelent, mivel a szintje nem éri el a középfokú nyelvvizsga követelményeit, ezért a tanulóknak nyelviskolába kell járni, ha használható nyelvvizsga bizonyítványt akarnak szerezni. A középfokú nyelvvizsga kimeneti  követelmény a felsőoktatásban, akkori ha ott nem készítik fel rá

Bővebben itt!

Kevés a pedagógus az érettségire felkészítő középiskolákban

Az állami iskolafenntartó központ (KLIK) elspórolja a tanulók felkészítésére előírt csoportbontásokra és az egyéni oktatásra biztosított finanszírozott időkeretet.

A tanítás hatékonysága érdekében előírt csoportbontások és a felzárkóztatás hatékonysága érdekében előírt egyéni foglalkozások megtartásához jelentősen emelni kell a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak létszámát.

A szabadságolások, betegségek és más pedagógushiányzások miatt sok a lyukas óra, mert nem működik a pedagógusok szakhelyettesítési rendszere.

Bővebben itt!

A tanítás és a tanulás hatékonysága érdekében javasoljuk az érettségi vizsgakövetelmények 50 százalékos csökkentését

A tanulóknak a felsőoktatásból éveken keresztül leszivárgott ismeretanyagot kell elsajátítani feleslegesen, pedig azok megtanítása a főiskolák, egyetemek feladata.Vissza kell tolni” a tudományos, vagy áltudományos ismeretanyagot a felsőoktatásba!

Korszerű, képességet fejlesztő, a tanulókat is érdeklő tananyag tudását kell megkövetelni a középiskolában. Olyan vizsgakövetelményeket kell előírni, amelyek elsajátítására a pedagógusok fel tudják készíteni a tanulókat a tanórai foglalkozások keretében.

Bővebben itt!

Az érettségi vizsgák költséghatékonyabb szervezése és a vizsgateljesítmények ösztönzése érdekében a javasoljuk a kötelező érettségi vizsgatárgyak számának csökkentését.

Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy „a vizsgázó felkészült-e a felsőoktatási intézményekben folyó tanulmányok megkezdésére”, Jelenleg a felsőoktatási intézmény döntése, hogy melyik két - vizsgatárgyat írja elő felvételi követelményként.  Nincs szükség öt kötelező érettségi vizsgatárgy előírására!

A tanuló joga, hogy megválassza azt a kettő vagy több érettségi vizsgatárgyat, amelyet tanulni akar, ha a középiskola egyáltalán fel tudja készíteni a választott vizsgatárgyakból.

Bővebben itt!

Javasoljuk PISA mérésekben való részvétel azonnali felfüggesztését

A Nemzeti alaptanterv felülvizsgálatáig és kompetencia alapú oktatás bevezetéséig nincs értelme az alkalmazásképes tudást mérő nemzetközi vizsgálatokban részt venni, mert lejáratjuk a magyar tanulókat.

Bővebben itt!

 

 

Jogorvoslat érettségi vizsgabizottság döntése ellen

Az érettségi vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a szülő, a tanuló a kormányhivatalhoz, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén az Oktatási hivatalhoz – a döntést követő öt napon belül – jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be.

A fellebbezést a kormányhivatal, a hivatal három munkanapon belül bírálja el.

A fellebbezés benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs. [Nkt. 38. § (7) bekezdés]

Figyelem!

A jogerős döntés végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték.

 

 

 

 
Érettségi vizsga tisztasága (szülői ellenőrzés)

Buktatják az érettségi előtt álló tanulókat


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum