Korai iskolaelhagyás okai

Szükséges a PISA vizsgálat?

Országos kompetenciamérés

Iskolai szelekció

 
 
 
Partnereink:

A PISA-vizsgálatban* „alulmaradt” magyar tanulók helyzete

2013. december 3-i sajtótájékoztató keretében nyilvánosságra kerültek került a 2012-es PISA-vizsgálat Magyarországra vonatkozó elemzései.

A vizsgálatban 2012 tavaszán - reprezentatív kiválasztási eljárás alapján - az ország közel 200 iskolájának mintegy 4600 tizenöt éves tanulója vett részt a 7-10. évfolyamokról. (Egy-egy iskolán belül véletlenszerűen kerülnek kiválasztásra a tanulók.)

A teszten elért eredmény alapján a tanulók képességpontokat kapnak, ebből számítják az országok eredményeit. Az OECD tagországok átlageredményét 500 pontban, a szórást 100 pontban határozták meg.

A frissen publikált PISA jelentés szerint a magyar diákok teljesítménye az összes vizsgált területen romlott az elmúlt években. Valamennyi mérési területen az OECD országok átlaga alatt van a magyar tanulók teljesítménye. Az eredmény súlyos, oktatási kormányzatokon átívelő rendszerhibára utal.

*A PISA-vizsgálat (Program for Internacionál Student Assessment) a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, az OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja, melyet 2000-ben indítottak el és három évenként kerül lebonyolításra. Jelenleg a legnagyobb és legtekintélyesebb az ilyenfajta mérések között.

A PSA vizsgálat célja

A PISA vizsgálatot azzal a céllal hozta létre az OECD, hogy az oktatási rendszerek teljesítményét és egyéb jellemzőit mérje oly módon, hogy a modern, tudás alapú munkaerőpiac szempontjából fontos képességek – a szövegértés, az alkalmazott matematikai műveltség, valamint az alkalmazott természettudományi műveltség – területén vizsgálja a tanköteles kor végéhez közeledő, 15 éves tanulók tudását.

A tantervi tudásanyag a különböző országokban eltérő, de ez nem okoz gondot, hiszen nem tantervi tartalmakat mérnek, hanem az alkalmazásképes tudást, vagyis a tanulók hogyan képesek tudásukat életszerű helyzeteket leíró feladatok megoldására használni és ezt a képességet hogyan befolyásolja a tanulók családi és iskolai háttere.

Figyelem!

Itt kezdődik a baj!

Magyarországon memorizálásra (magolásra) épülő életidegen, ismeretalapú oktatás folyik, ami messze áll az alkalmazásképes tudást adó kompetencia alapú oktatástól.

A PISA vizsgálat eredménye nem támasztja alá az új oktatáspolitikai célkitűzések megvalósításához fűződő reményeket.

Az oktatásirányítás hivatalos helyzetértékelése

A megújított köznevelési rendszerben a nagyobb állami szerepvállalással (állami iskolafenntartás), a tananyag egységes tartalmi szabályozásával (NAT), a tehetséggondozást, a felzárkóztatást segítő programokkal (Híd program), a délutáni foglalkozások biztosításával, a pedagógusok nagyobb anyagi elismerésével, a rövidesen elinduló külső szakmai ellenőrzések (tanfelügyelet), a pedagógusok és az intézmények minősítésével a kormány megteremtette a magas színvonalú nevelés, oktatás feltételeit.

Az MSZOE vélemény a köznevelés helyzetérről

A betarthatatlan köznevelési jogszabályok és a teljesíthetetlen követelményeket előíró tartami szabályozók (NAT, kerettantervek, érettségi vizsgakövetelmény) újabb és újabb módosításai, a lepuhított tanfelügyelet, a zavaros pedagógus minősítési rendszer bevezetésének elhúzódása és a közalkalmazottak passzív ellenállása miatt a felsorolt központi intézkedések végrehajtása bizonytalanná vált.

Ahhoz, hogy a központi intézkedések eredményei néhány éven belül a magyar diákok teljesítményében is megjelenjenek azonnali kiegészítő intézkedésekre is szükség van a folyamatosan degradálódó magyar iskolarendszerben. Lásd itt!

Az új oktatási intézkedések kudarca

Már a 2003-as és 2009-es PISA és az országos kompetenciamérések is tényszerűen rávilágítottak arra, hogy a felzárkóztatás terén a korábbi oktatásirányítás lépései nem hoztak érdemi változást.

A legutóbbi mérések eredménye pedig végképp egyértelművé tette, hogy az elhibázott intézkedések az oktatás színvonal romlásával jártak.

A magyar oktatási rendszer degradálódását bizonyítja, hogy 2009. óta folyamatosan csökkennek az összesített érettségi átlag osztályzatok (3,65-ről 3,57-re).

Az oktatás szereplői miért tűrik el a magyar gyermekek nemzetközi megalázását?

Miért tűrik a köznevelési (közoktatási) rendszert finanszírozó adófizetők, hogy a magyar tanulók 20 százaléka nem érti olvasott szöveget, vagyis nem érdemli meg tanévenként kiadott a bizonyítványát?

Miért tűrik a gyermekeik taníttatásáért alkotmányosan felelős szülők, hogy a magyar oktatási rendszer nem készíti fel a tanulókat az OECD országok többségéhez hasonló színvonalon a felnőtt életre?

Miért tűrik a gyermekeik neveléséért alkotmányosan felelős szülők, hogy évi 60-70 milliárd forinttal kell hozzájárulniuk az ingyenes iskolai oktatás működtetésének költségeihez, ha nem akarják, hogy gyermekik kiessenek az iskolarendszerből (árnyékoktatás, indokolatlan pénzkövetelések))?

Miért bíznak a szülők az iskolában, hogy ott a munkaerőpiacon eladható tudást szerezhetnek gyermekeik, ha a nemzetközi mérések eredménye ennek az ellenkezőjét mutatják.

Szükséges-e, hogy Magyarország részt vegyen a PISA mérésekben?

A PISA vizsgálat felépítése, jellemzői, szervezésének, adatfelvételének, elemzési módszereinek és az eredmények bemutatásának módszerei nem felelnek meg a magyar tanulók ismeret alapú teljesítményének méréséhez.

A Nemzeti alaptantervben (Nat) előírt tantervi tudásanyag elsősorban nagy mennyiségű ismeretek elsajátítását teszi kötelezővé, figyelmen kívül hagyva, hogy a tanulók hogyan képesek tudásukat életszerű helyzetekben alkalmazni.

A Nemzeti alaptanterv felülvizsgálatáig és kompetencia alapú oktatás bevezetéséig nincs értelme az alkalmazásképes tudást mérő nemzetközi vizsgálatokban részt venni.

Ezért az MSZOE javasolja a PISA mérésekben való részvétel azonnali felfüggesztését!

Figyelem!

Nemzetközi szinten több OECD ország is megkérdőjelezi a PISA vizsgálatok szükségességét saját oktatási rendszerükben.

Szelektív a magyar iskolarendszer

Szükséges-e a PISA vizsgálatokban való magyar részvétel?

Országos kompetencia mérés

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Tanulói szakszervezet

Tanulók védelme a szakképzésben

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (igazolatlan óra)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum