Korai iskolaelhagyás okai

Szükséges a PISA vizsgálat?

Országos kompetenciamérés

Iskolai szelekció

 
 
 
Partnereink:

A PISA-vizsgálatban* „alulmaradt” magyar tanulók helyzete

2013. december 3-i sajtótájékoztató keretében nyilvánosságra kerültek került a 2012-es PISA-vizsgálat Magyarországra vonatkozó elemzései.

A vizsgálatban 2012 tavaszán - reprezentatív kiválasztási eljárás alapján - az ország közel 200 iskolájának mintegy 4600 tizenöt éves tanulója vett részt a 7-10. évfolyamokról. (Egy-egy iskolán belül véletlenszerűen kerülnek kiválasztásra a tanulók.)

A teszten elért eredmény alapján a tanulók képességpontokat kapnak, ebből számítják az országok eredményeit. Az OECD tagországok átlageredményét 500 pontban, a szórást 100 pontban határozták meg.

A frissen publikált PISA jelentés szerint a magyar diákok teljesítménye az összes vizsgált területen romlott az elmúlt években. Valamennyi mérési területen az OECD országok átlaga alatt van a magyar tanulók teljesítménye. Az eredmény súlyos, oktatási kormányzatokon átívelő rendszerhibára utal.

*A PISA-vizsgálat (Program for Internacionál Student Assessment) a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, az OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja, melyet 2000-ben indítottak el és három évenként kerül lebonyolításra. Jelenleg a legnagyobb és legtekintélyesebb az ilyenfajta mérések között.

A PSA vizsgálat célja

A PISA vizsgálatot azzal a céllal hozta létre az OECD, hogy az oktatási rendszerek teljesítményét és egyéb jellemzőit mérje oly módon, hogy a modern, tudás alapú munkaerőpiac szempontjából fontos képességek – a szövegértés, az alkalmazott matematikai műveltség, valamint az alkalmazott természettudományi műveltség – területén vizsgálja a tanköteles kor végéhez közeledő, 15 éves tanulók tudását.

A tantervi tudásanyag a különböző országokban eltérő, de ez nem okoz gondot, hiszen nem tantervi tartalmakat mérnek, hanem az alkalmazásképes tudást, vagyis a tanulók hogyan képesek tudásukat életszerű helyzeteket leíró feladatok megoldására használni és ezt a képességet hogyan befolyásolja a tanulók családi és iskolai háttere.

Figyelem!

Itt kezdődik a baj!

Magyarországon memorizálásra (magolásra) épülő életidegen, ismeretalapú oktatás folyik, ami messze áll az alkalmazásképes tudást adó kompetencia alapú oktatástól.

A PISA vizsgálat eredménye nem támasztja alá az új oktatáspolitikai célkitűzések megvalósításához fűződő reményeket.

Az oktatásirányítás hivatalos helyzetértékelése

A megújított köznevelési rendszerben a nagyobb állami szerepvállalással (állami iskolafenntartás), a tananyag egységes tartalmi szabályozásával (NAT), a tehetséggondozást, a felzárkóztatást segítő programokkal (Híd program), a délutáni foglalkozások biztosításával, a pedagógusok nagyobb anyagi elismerésével, a rövidesen elinduló külső szakmai ellenőrzések (tanfelügyelet), a pedagógusok és az intézmények minősítésével a kormány megteremtette a magas színvonalú nevelés, oktatás feltételeit.

Az MSZOE vélemény a köznevelés helyzetérről

A betarthatatlan köznevelési jogszabályok és a teljesíthetetlen követelményeket előíró tartami szabályozók (NAT, kerettantervek, érettségi vizsgakövetelmény) újabb és újabb módosításai, a lepuhított tanfelügyelet, a zavaros pedagógus minősítési rendszer bevezetésének elhúzódása és a közalkalmazottak passzív ellenállása miatt a felsorolt központi intézkedések végrehajtása bizonytalanná vált.

Ahhoz, hogy a központi intézkedések eredményei néhány éven belül a magyar diákok teljesítményében is megjelenjenek azonnali kiegészítő intézkedésekre is szükség van a folyamatosan degradálódó magyar iskolarendszerben. Lásd itt!

Az új oktatási intézkedések kudarca

Már a 2003-as és 2009-es PISA és az országos kompetenciamérések is tényszerűen rávilágítottak arra, hogy a felzárkóztatás terén a korábbi oktatásirányítás lépései nem hoztak érdemi változást.

A legutóbbi mérések eredménye pedig végképp egyértelművé tette, hogy az elhibázott intézkedések az oktatás színvonal romlásával jártak.

A magyar oktatási rendszer degradálódását bizonyítja, hogy 2009. óta folyamatosan csökkennek az összesített érettségi átlag osztályzatok (3,65-ről 3,57-re).

Az oktatás szereplői miért tűrik el a magyar gyermekek nemzetközi megalázását?

Miért tűrik a köznevelési (közoktatási) rendszert finanszírozó adófizetők, hogy a magyar tanulók 20 százaléka nem érti olvasott szöveget, vagyis nem érdemli meg tanévenként kiadott a bizonyítványát?

Miért tűrik a gyermekeik taníttatásáért alkotmányosan felelős szülők, hogy a magyar oktatási rendszer nem készíti fel a tanulókat az OECD országok többségéhez hasonló színvonalon a felnőtt életre?

Miért tűrik a gyermekeik neveléséért alkotmányosan felelős szülők, hogy évi 60-70 milliárd forinttal kell hozzájárulniuk az ingyenes iskolai oktatás működtetésének költségeihez, ha nem akarják, hogy gyermekik kiessenek az iskolarendszerből (árnyékoktatás, indokolatlan pénzkövetelések))?

Miért bíznak a szülők az iskolában, hogy ott a munkaerőpiacon eladható tudást szerezhetnek gyermekeik, ha a nemzetközi mérések eredménye ennek az ellenkezőjét mutatják.

Szükséges-e, hogy Magyarország részt vegyen a PISA mérésekben?

A PISA vizsgálat felépítése, jellemzői, szervezésének, adatfelvételének, elemzési módszereinek és az eredmények bemutatásának módszerei nem felelnek meg a magyar tanulók ismeret alapú teljesítményének méréséhez.

A Nemzeti alaptantervben (Nat) előírt tantervi tudásanyag elsősorban nagy mennyiségű ismeretek elsajátítását teszi kötelezővé, figyelmen kívül hagyva, hogy a tanulók hogyan képesek tudásukat életszerű helyzetekben alkalmazni.

A Nemzeti alaptanterv felülvizsgálatáig és kompetencia alapú oktatás bevezetéséig nincs értelme az alkalmazásképes tudást mérő nemzetközi vizsgálatokban részt venni.

Ezért az MSZOE javasolja a PISA mérésekben való részvétel azonnali felfüggesztését!

Figyelem!

Nemzetközi szinten több OECD ország is megkérdőjelezi a PISA vizsgálatok szükségességét saját oktatási rendszerükben.

Szelektív a magyar iskolarendszer

Szükséges-e a PISA vizsgálatokban való magyar részvétel?

Országos kompetencia mérés

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Táborozás 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (igazolatlan óra)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum