Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés 2017

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Gazdasági kamara feladatai az iskolai rendszerű szakképzésben

A szakképzési törvény hatálya alá tartozó szereplői (különösen a tanuló, a szülő, a szakképzést folytató intézmény (szakképző iskola), a gazdálkodó szervezet* és a gazdasági kamara a szakképzési feladatok megvalósítása során kötelesek egymással együttműködni. [Szakképzésről szóló2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.) 1. § (1) bekezdés)]  

*(Gazdálkodó szervezet: gyakorlati képzést folytató, szakképzési hozzájárulásra kötelezett jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég, egyéni vállalkozó;)

Az iskolai rendszerű szakképzésben több területén kiemelkedő szerep jut a gazdasági kamarának, amelyet a szülőknek és a tanulóknak saját érdekükben is ismerni kell, ezért összeállításunkban bemutatjuk a gazdasági kamara törvényekben előírt tevékenységének szülőket és tanulókat érintő néhány fontosabb területét.

A gazdasági kamara feladatai és lehetőségei a szakképzési törvény értelmében

1. Szakmai és vizsgakövetelmények kidolgozása, gondozása

2. Tanulószerződések nyilvántartása

3. Együttműködési megállapodás ellenjegyzése

4. Mestervizsga szervezése

5. Szintvizsga szervezése

6. Szalmai versenyek szervezése

7. Felnőttképzési feladatok

8. Ellenőrzési feladatok

9. Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (MFKB) működtetése

A gazdasági kamara elsősorban a gazdálkodó szervezetek érdekvédelmi és érdekérvényesítő szervezete

 A gazdasági kamarákról szóló 11999. évi CXXI. törvény szerint: „A gazdasági kamarák köztestületek (Ptk. 65. §), amelyeket e törvény alapján, választással a gazdálkodó szervezetek hoznak létre.

A gazdasági kamarák feladata, hogy e törvénynek, más jogszabályoknak és alapszabályuknak megfelelően, önkormányzaton alapuló működésükkel előmozdítsák a gazdaság fejlődését és szerveződését, a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését.”

Figyelem!

A gazdasági kamara a gazdálkodó szervezetek érdekvédelmi és érdekérvényesítő szervezete.

Összeférhetetlennek tartjuk, hogy a területileg illetékes gazdasági kamarák végzik a tanulószerződés és az együttműködési megállapodás alapján a gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzés ellenőrzését. (Kecskére bízták a káposztát?)

.

2012. január 1-től életbelépő új rendelkezések alapján a gazdálkodó szervezetek kötelesek

kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni,

a kamarai közfeladatok ellátásához évente 5.000,- Ft kamarai hozzájárulást fizetni (a hozzájárulás összege önkéntes kamarai tagok esetén levonható a tagdíjból),

a kamara pedig köteles részükre a törvényben meghatározott szolgáltatásokat (tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; üzleti partnerkeresés és pályázatfigyelés) térítésmentesen nyújtani.

Tehát lényeges, hogy a kamarai nyilvántartás kötelező, de tagság továbbra is önkéntes marad, így a regisztrált vállalkozások nyilvántartásba vételükkel nem válnak kamarai taggá.

A gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével összefüggésben az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve ellátják a szakképzésről szóló2011. évi CLXXXVII. törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott feladataikat.

A gazdasági kamara a szakképzésben való közreműködésről, a területi szervezetei közötti együttműködésről írásbeli megállapodást köt az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel. Azokkal a szakképesítésekkel kapcsolatban, amelyek nem tartoznak egyetlen gazdasági kamara vagy országos gazdasági érdekképviseleti szervezet hatáskörébe sem, a gazdasági kamara az e törvényben meghatározott szakképzési feladatok ellátásának módjáról megállapodást köt a szakmai szervezettel vagy szakmai kamarával.

A szakképzésről szóló törvény (Szt.) és a kapcsolódó jogszabályok különböző jogosítványokat biztosítanak a gazdasági kamara részére, és kötelezően ellátandó- és nem kötelező feladatokat írnak elő a köztestület számára.

A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének központi keretéből támogatás nyújtható a gazdasági kamaráknak – a gazdasági kamaráknak nyújtott támogatási kereten belül, a gazdasági kamarák szakképzési feladatellátásában megállapodás alapján együttműködő országos gazdasági érdek-képviseleti szervezeteknek – a gazdasági kamarákról szóló törvényekben, valamint a szakképzésről szóló törvényben meghatározott feladataik, továbbá a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodásban foglalt szakképzési feladatok ellátására.

Összeállításunkban megpróbáljuk áttekinteni azokat a kamarai feladatokat, amelyeknek elvégzésre törvény kötelezi a gazdasági kamarákat, vagy önként vállalhatnak az iskolai rendszerű szakképzésben.

A gazdasági kamara feladatai és lehetőségei a szakképzési törvény értelmében

1. Szakmai és vizsgakövetelmények kidolgozása, gondozása

Az OKJ-ban meghatározott szakképesítéshez – az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer kialakulását és működését biztosító – szakmai és vizsgakövetelményt kell előírni.

Törvény értelmében a szakmai és vizsgakövetelmény: a szakképesítésért felelős miniszter által rendeletben kiadott központi képzési dokumentum, amely meghatározza az adott szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészülés szakmai követelményeit, feltételeit és azokat a követelményeket, amelyeket a komplex szakmai vizsga során szükséges teljesíteni;

Szakmai és vizsgakövetelmények kidolgozása

 A gazdasági kamara a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján – az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve – kidolgozza és gondozza a megállapodásban szereplő szakképesítések, szakmai és vizsgakövetelményét.

A kamara gondoskodik a vizsgatevékenységek dokumentumairól

Közvetlenül vagy a vizsgabizottságok útján gondoskodik a komplex szakmai vizsga vizsgafeladatainak teljesítésére alkalmas vizsgatevékenységek (írásbeli, szóbeli, gyakorlati, interaktív) vizsgatételeiről, értékelési útmutatóiról és egyéb dokumentumairól.

Javaslat vizsgabizottsági névjegyzékre

A vizsgabizottsági névjegyzékre javaslatot tehet a szakképesítés szerint illetékes területi gazdasági kamara, vagy ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, akkor a szakmai szervezet vagy szakmai kamara is.

A szakképesítésért felelős miniszter és a gazdasági kamara között létrejött megállapodás tartalmazza a gazdasági kamara és az országos érdekképviseleti szervek megállapodását a vizsgabizottsági névjegyzékre kerülés javaslattételének módjára vonatkozóan. A megállapodást a szakképesítésért felelős miniszter és a gazdasági kamara mindenki számára hozzáférhető módon a honlapján közzéteszi.

Figyelem!

A komplex szakmai vizsga hatósági ellenőrzését a területileg illetékes megyei, fővárosi kormányhivatal végzi.

2.      Tanulószerződések nyilvántartása

Tanulószerződést az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet vagy a törvényben meghatározott – egyéb olyan szerv, szervezet köthet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásában szerepel. A tanulószerződéses gyakorlati képzésről itt található bővebb információ!

A nyilvántartást a tanuló gyakorlati képzését vállaló kérelmező telephelye szerinti területileg illetékes gazdasági kamara vezeti.

A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a nyilvántartást vezető szervnek kell benyújtani. A nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a szakmai szervezet vagy szakmai kamara véleményének kikérésével bírálja el, amennyiben a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem.

A nyilvántartásba kérelmére az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet, egyéb olyan szerv, szervezet vehető fel, amely rendelkezik a szakképzési törvényben, továbbá a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló kormányrendeletben a gyakorlati képzés folytatására meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel és vállalja, hogy kötelezően alkalmazza az adott szakképesítésre kiadott szakképzési kerettantervet.

Figyelmeztetés!

Ha a területileg illetékes gazdasági kamara nyilvántartásba vétel hiányában nyújtott gyakorlati képzés folytatásáról szerez tudomást, a gazdasági kamara a gyakorlati képzést nyilvántartásba vétel hiányában nyújtót figyelmezteti, és gondoskodik arról, hogy a tanuló gyakorlati képzése a jogszabályoknak megfelelően folyjon, és erről egyidejűleg értesíti a szakképző iskolát.

Felfüggesztés, eltiltás

Ha a figyelmeztetésben részesített a figyelmeztetés ellenére a gyakorlati képzést továbbra is nyilvántartásba vétel hiányában nyújtja, a területileg illetékes gazdasági kamara a gyakorlati képzést azonnal felfüggeszti, és ezzel egyidejűleg a gyakorlati képzést jogellenesen nyújtóval szemben bírságot szab ki, továbbá haladéktalanul gondoskodik a tanulót tanulószerződés keretében foglalkoztató gyakorlati képzést szervező szervezet kiválasztásáról. Ebben az esetben a gazdasági kamara a gyakorlati képzést nyilvántartásba vétel hiányában vagy eltiltó határozat ellenére nyújtót a döntés közlésétől számított három évre eltiltja gyakorlati képzés folytatásától.

A gyakorlati képzést szervező szervezet 2012. augusztus 31-ig a tanulószerződést, a módosított tanulószerződés egy példányát a tanulószerződés megkötését, módosítását követő öt munkanapon belül megküldi a gazdasági kamarának, és a tanulószerződés megszűnését öt munkanapon belül bejelenti a gazdasági kamarának és a tanuló jogviszonya szerinti szakképző iskolának.

A hatályos tanulószerződéseket legkésőbb 2012. december utolsó munkanapjáig veszi nyilvántartásba a gazdasági kamara.

A nyilvántartást vezető gazdasági kamara nem csak a tanulószerződést, hanem a tanulószerződés módosítását is ellen jegyzi, azaz a módosítás is csak az ellenjegyzéssel válik érvényessé. A tanulószerződés módosítása az abban megjelölt naptól hatályos. A tanulószerződésről itt találhatnak részletes információt!

Figyelem!

A tanulószerződések nyilvántartásának szigorítása, tartalmának pontos meghatározása első sorban a tanulók érdekeit védi. Remélhető, hogy a módosítások ellenjegyzése megakadályozza, hogy a tanulószerződést a tanulóra hátrányos módon módosítsák.

A tanulószerződéssel kapcsolatos jogviták elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik. A jogvitát megelőzően a gazdasági kamara közvetít a felek között a vita feloldása érdekében.

3.      Együttműködési megállapodás ellenjegyzése

Az együttműködési megállapodást is írásba kell foglalni, de nyilvántartásukról nem rendelkezik a törvény. Az együttműködési megállapodásra a Polgári Törvénykönyvnek a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az együttműködési megállapodás – a legújabb rendelkezés szerint - a területileg illetékes gazdasági kamara ellenjegyzésével válik érvényessé.

Figyelem!

Együttműködési megállapodást az iskola köti meg a gazdálkodó szervezettel a szülők és a tanulók beleegyezése nélkül. Az szülők „háta mögött” megkötött szerződést

4.      Mestervizsga szervezése

A gazdasági kamara az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve meghatározza azoknak a szakképesítéseknek a körét, amelyekre a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához mesterképzés folytatható és mestervizsgáztatás szervezhető, kidolgozza a mestervizsga követelményeit, amelyet a szakképesítésért felelős miniszter rendeletben ad ki, továbbá szervezi a mesterképzést és - vizsgáztatást.

5.      Szintvizsga szervezése

A területileg illetékes gazdasági kamara a szakképző iskolával együttműködve ellátja a szintvizsga szervezését, továbbá a honlapján közzéteszi a szintvizsga-feladatbankot.

6.      Szalmai versenyek szervezése

A gazdasági kamara a megállapodásban szereplő szakképesítések tekintetében szervezi és koordinálja a megállapodásban meghatározott szakmai versenyeket, amelyekhez kidolgozza a versenyszabályzatot és versenyfelhívást.

A gazdasági kamara ellátja a WorldSkills és az EuroSkills versenyekre történő előkészítéssel, felkészítéssel és a versenyeken való részvétellel kapcsolatos feladatokat, továbbá megszervezi és koordinálja a WorldSkills és az EuroSkills előválogató versenyét. A WorldSkills és az EuroSkills versenyekkel kapcsolatos további feladatokról a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter és a gazdasági kamara megállapodást köt.

7.      Felnőttképzési feladatok

A területileg illetékes gazdasági kamara az iskolarendszeren kívüli szakképzés tekintetében a felnőttképzésről szóló törvényben foglaltak szerint közreműködik a gyakorlati képzés ellenőrzésében.

8.      Ellenőrzési feladatok

A gazdasági kamara ellenőrző tevékenységéről és hatósági jogköréről Itt található bővebb információ!

A kamara feladatai és lehetőségei a köznevelési jogszabályok értelmében

(hat-het intézkedések)

Fenntartói intézkedések véleményezése

 A fenntartó

a) a köznevelési intézmény megszüntetésével,

b) átszervezésével,

c) feladatának megváltoztatásával,

d) nevének megállapításával,

e) vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával

összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt szakközépiskola és szakiskola esetén a fővárosi, megyei gazdasági kamara véleményét ki kell kérni.

Figyelem!

A fenntartó köteles kikérni a gazdasági kamara véleményét, de a kamara nem köteles véleményt nyilvánítani.

Fegyelmi eljárás a tanulói vétség esetén

A szakképző iskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonni a területileg illetékes kamarát.

Fegyelmi eljárás a gyakorlati képzés esetén

A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén – ha a fegyelmi vétséggel érintett gyakorlati képzés folytatója nem az iskola – a gyakorlati képzés folytatóját, tanulószerződés esetén a területileg illetékes gazdasági kamarát értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a vagy a területileg illetékes gazdasági kamara képviselője szabályszerű értesítés ellenére, valamint a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg.

MSZOE állásfoglalás

Ha a fegyelmi tárgyalást, akkor is meg lehet tartani, ha a bejelentő gazdálkodó szervezet és az esetlegesen tanuló védelmében eljáró gazdasági kamara képviselője nem jelenik meg, a tárgyaláson, akkor ez egy ésszerűtlen intézkedés, ami sérti a tanulók emberi méltóságát.

Kamarai részvétel az iskolai Intézményi Tanácsban

Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, a történelmi egyházak, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és a fenntartó delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre. Azonos számú képviselőt küldhet az intézményi tanácsba szakiskolában és szakközépiskolában az érintett helyi gazdasági kamara.

Az intézményi tanács létrehozását kezdeményezheti szakiskolában és szakközépiskolában az többek között az érintett helyi gazdasági kamarák képviselő.

Figyelem!

Kb. 1000 szakképző iskola működik Magyarországon. Kétséges, hogy a gazdasági kamara 1000 főt tud delegálni az iskolai Intézményi Tanácsokba!

Kamarai részvétel az Iskolaszékben

Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására a szülők, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőjéből álló iskolaszék alakulhat.

Szakiskola és szakközépiskola esetében egy főt delegálhat az iskolaszékbe a területi gazdasági kamara.

Figyelem!

A köznevelési törvény és a kapcsolódó jogszabályok véleményezési és egyetértési jogosítványokat biztosítanak az iskolaszéknek az iskola működését érintő számos fontos kérdésekben. Ha a gazdasági kamara képviselője nem vesz részt az iskolaszék működtetésében, akkor az iskolaszék nem tudja beépíteni iskolasegítő tevékenységébe a kamarai véleményeket, és nem jut kellő szakmai információhoz a gyakorlati képzőhelyeken folyó nevelő oktató munka eredményességéről.

Márpedig nincsenek kamarai képviselők az iskolaszékek többségében!

A gazdasági kamara részt vesz a szakképzési törvényben meghatározott az országosan és megyei szinten működő testületek (tanácsok, bizottságok) munkájában.

Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (MFKB)

A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter létrehozza a megyei önkormányzatokkal, a főváros érintettsége esetén Budapest Főváros Önkormányzatával együttműködő, a fővárosi, megyei szakképzési feladatellátást koordináló, a szakképzés minőségi fejlesztését segítő fővárosi, megyei fejlesztési és képzési bizottságokat, és a gazdasági kamarával együtt gondoskodik működési feltételeiknek biztosításáról,

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács ((NSZFT)

A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter felnőttképzéssel és szakképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (a továbbiakban: Tanács) segíti. A Tanács szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületként működik. Az OKJ-ban meghatározott szakképesítéshez – az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer kialakulását és működését biztosító – szakmai és vizsgakövetelményt kell előírni.). Az országos gazdasági kamarák egy-egy (összesen kettő) képviselőt delegálnak a Tanácsba.

Nemzeti Képesítési Bizottság

A Nemzeti Képesítési Bizottság a szakképzés tartalmi szerkezetének folyamatos fejlesztését és korszerűsítését szolgáló szakmai javaslattevő, véleményező testület.

A Nemzeti Képesítési Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a szakképzési szerkezet fejlesztését, a gazdasági, munkaerő-piaci, technikai-technológiai folyamatokat, és ennek alapján javaslatot tehet – az OKJ módosításának rendjéről szóló kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően – az OKJ módosítására.

A Nemzeti Képesítési Bizottság létszáma harminc fő, tagjai a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, az oktatásért felelős miniszter, a gazdasági kamara, az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek, valamint az ágazat egészében érdekelt szakmai kamarák által delegált képviselők.

Gazdasági kamarák ellenőrzési tevékenysége a gyakorlati képzésben

Munkaügyi felügyelőségek feladatai és elérhetőségük itt!

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Táborozás 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (igazolatlan óra)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum