Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés 2017

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Óvodai, iskolai, kollégiumi közétkeztetés „Gyermekétkeztetés”

Az óvodába járó gyermeknek és a tanulónak joga, hogy óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét étkezési lehetőség biztosításával alakítsák ki. [Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 46. § (3)]

Napi háromszori étkeztetés biztosítása kötelező

Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, valamint az iskolai tanítási napokon a déli meleg főétkezést és két további étkezést kell biztosítani.  [Gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt). 151. § (2)]

Tanévenként 1,2 millió a tanuló 72 százaléka (kb. 860 000 fő) veszi igénybe  a napi egyszeri(!) étkeztetést. Ebből kb. 720 000 rászoruló tanuló részesült 100%-os vagy 50%-os kedvezményes étkeztetésben.

Figyelem!

Az őszi, téli és tavaszi és nyári iskolai szünetekben, szülői (tanulói) igény esetén, biztosítani kell a tanulók felügyeletét, foglalkoztatását és 720 000 tanuló számára az ingyenes vagy kedvezményes étkeztetést.

Ezt nem akarja megérteni senki sem! Miért nem érthető? Nem 100 000 tanuló nyári étkeztetésérőlról kell gondoskodi, hanem min. 700 fő rászorulót kell ellátni a szünet első napjától kezdeve!

Szünidei étkeztetésről bővebben itt: http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=495&v=marad&fid=166&hol=jobb

Jogszabályi háttér a gyermekétkeztetéshez

A nevelési oktatási intézményekben a gyermekek és a tanulók étkeztetését a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) gyermekétkeztetésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megszervezni.

A gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni

a) a bölcsődében, hetes bölcsődében,

b) az óvodában,

c) a nyári napközis otthonban,

d) az általános és középiskolai diákotthonban, kollégiumban, illetve az itt szervezett externátusi ellátásban,

e) az általános iskolai, továbbá – ha külön jogszabály másképpen nem rendelkezik – középfokú iskolai menzai ellátás keretében,

g) a szociális nyári gyermekétkeztetés keretében

nyújtott étkeztetésre. [Gyvt. 151. § (1)]

Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, valamint az iskolai tanítási napokon a déli meleg főétkezést és két további étkezést kell biztosítani.  [Gyvt. 151. § (2)]

(Kollégiumban igény esetén három fő étkezést és kettő kisétkeztetést kell biztosítani a tanulóknak.)

Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető!

Figyelem!

A Gyermekvédelmi törvény (Gyvt.) napi háromszori étkeztetés biztosítását írja elő, de a szülők panaszok alapján végzett felmérések azt mutatják, hogy általánossá vált a napi egyszeri étkeztetés az iskolákban. Az pedagógusok „lebeszélik” az ingyenességre jogosult szülőket a két kisétkezésről vagy nem is tudják, hogy jár nekik.

Az óvodafenntartó önkormányzatok pedig úgy spórolnak az étkeztetés költségeivek, hogy „rábeszélik” a szülőket, csak az otthoni reggeli után vigyek be a gyermeküket az óvodába és ebéd előtt vigyék haza őket.

Kinek a feladata a gyermekek és a tanulók étkeztetésének biztosítása?

A Gyvt. 151. § szerint:

  • A bölcsődei, óvodai gyermekétkeztetés biztosítása az általa fenntartott intézményekben az települési önkormányzat feladata.

  • A közigazgatási területén a települési önkormányzat biztosítja az étkeztetést az állami intézményfenntartó központ (KLIK) által fenntartott nevelési-oktatási intézményben.

  • A települési önkormányzat biztosítja a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ (KLIK) által fenntartott kollégiumban a déli meleg főétkezésen és a két további étkezésen kívüli további étkezést. (Szombaton, vasárnap és ünnepnapokon is.)

  • A fővárosi önkormányzat köteles biztosítani az étkeztetést azon nevelési-oktatási intézményben, amely saját tulajdonában álló ingatlanban működik.

  • A főváros közigazgatási területén lévő tankerületekben az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben – a fővárosi önkormányzat saját tulajdonában álló ingatlanban működő nevelési-oktatási intézmények kivételével –az étkeztetést a kerületi önkormányzat biztosítja.

Ha a gyermekétkeztetést a települési önkormányzat biztosítja, úgy az intézményi térítési díjat a települési önkormányzat állapítja meg.

Az egyéb állami fenntartású nevelés, oktatási intézményekben az adott fenntartó biztosítja a gyermekek, tanulók étkeztetését (pl. a felsőoktatási intézmény által fenntartott nevelési, oktatási intézményekben

Az étkeztetés biztosítására kötelezett önkormányzat e feladatának ellátásához a közigazgatási területén kívülről (agglomerációból) érkező gyermek, tanuló lakóhelye szerinti önkormányzattól hozzájárulást kérhet. (De NEM a szülőktől!)

Figyelem!

Az állami intézményfenntartó központ (KLIK) nem felelős az általa fenntartott iskolákban folyó étkeztetés minőségéért, mennyiségéért, kiosztásáért.

Ugyanakkor a KLIK tankerületi igazgatóságai felelősek azért, hogy a gyermekétkeztetésért felelős települési önkormányzatok milyen színvonalon teljesítik gyermekétkeztetéssel kapcsolatos kötelező feladataikat.

Nem állami, nem önkormányzati fenntartó étkeztetési feladata

Az egyházi, a magán vagy alapítványi fenntartású intézményekben az adott fenntartó feladata a gyermekek és tanulók étkeztetésének biztosítása.

A nem állami nem önkormányzati intézményfenntartó is jogosult a gyermekétkeztetéshez biztosított költségvetési hozzájárulásra.

Az gyermekétkeztetés színvonala

A gyermekétkeztetést biztosító nevelési, oktatási intézmények többségében tálalókonyha van, egyharmadukban pedig helyben működő főzőkonyha található. Középiskolákban előfordul, hogy egyáltalán nincs konyha: itt az étkezés szervezett biztosítása iskolán kívül történik.

A főzőkonyhákat önkormányzatok vagy gazdasági társaságok működtetik.

Étlaptervezés

A konyhák többségében az „élelmezésvezető” tervezi az étlapot. Az étlaptervezést végezheti, illetve segítheti a szakács, a dietetikus, óvoda, iskolavezető, vagy a pedagógusok, az orvos, a főzőkonyhát üzemeltető cég vezetője.

Az óvodákban, iskolákban ki kell függeszteni a korosztály számára ajánlott adagok nagyságát rögzítő adagolási útmutatót és az étlapot. Lehetőleg úgy, hogy a szülők is láthassák.

Élelmezési nyersanyag norma

A napi nettó nyersanyag norma mértékétől függ a napi háromszoros étkezés minősége és mennyisége, amely országosan jelentős eltéréseket mutat.

A napi étkezés mennyisége és energiatartalma (2013. évi adatok alapján)

A napi étrend (tízórai, ebéd, uzsonna) átlagos össztömege óvodákban országosan 986 gramm, iskolákban 1150 gramm volt. A napi étkezés mennyisége régiónként, jelentős ingadozást mutat, Akár kétszeres is lehet az eltérés.

Az energiatartalom a nyersanyag kiszabatok alapján számított kcal-val lehet mérni. Országos átlag óvodákban 879 kcal, iskolákban 1124 kcal. Ugyanakkor a nyersanyag kiszabatok alapján számított energiatartalom jóval magasabb volt, óvodában 1260 kcal, iskolában 1450 kcal.

Diétás étkeztetés az óvodákban, iskolákban, kollégiumokban

A köznevelési intézményekben egyre több olyan gyermek van, aki orvos által diagnosztizált betegség miatt diétás étrendre szorul. 

Nem a szülőknek kell biztosítani a diétás étkeztetést rászoruló beteg gyermekének, hanem a gyermekétkeztetésért felelős önkormányzatnak vagy más szervezetnek.

A gyermekétkeztetésért felelős szervezet nem hivatkozhat a személyi, és tárgy feltételek hiányára, az alapanyagok beszerzésének hiányára. Meg kell oldaniuk a diétára szoruló gyermekek közétkeztetését!

Ha az önkormányzatok közbeszerzési eljárás keretében gazdasági társaságokat bíznak meg a gyermekétkeztetési feladatokkal, akkor a szerződésben minőségi, mennyiségi és más speciális, paraméterek (pl. diétás ételek) betartását követelheti meg a pályázóktól.

A szülőkön és az iskolán is múlik, hogy megköveteljék a gyermekétkeztetést biztosító szervezettől a diétás étkeztetést igénylő tanulók számára. Bővebben lásd itt: http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=570&v=marad&fid=166&hol=job

 Figyelem!

A napi étkezés mennyiségét (adagolás) és energiatartalmát, a nyersanyag normát a diétás étkeztetés szabályait a 37/2014.  EMMI rendelet írja elő, amelynek magyarázata itt található.

A tanuló joga a térítésmentes vagy kedvezményes étkeztetéshez

Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyermekétkeztetésért térítési díjat kell fizetni.

A térítési díjat az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő az intézménynek fizeti meg.

A Köznevelési törvény (Nkt) értelmében: „A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, … [Nkt. 46. § (4)]

Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet a fenntartó vagy a települési önkormányzat kap a gyermekek kedvezményes étkeztetésének megszervezéséhez, figyelembe véve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott normatív kedvezményeket. [Nkt. 89. §(4)]

A térítésmentes (ingyenes) étkeztetés szabálya (Gyvt. 151. § alapján)   

Gyermekétkeztetés esetén minden olyan bölcsődés és óvodás gyermek, és a nappali rendszerű általános iskolai oktatásban 1–8. évfolyamon részt vevő minden tanuló számára, aki „rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben” részesül, az intézményi térítési díj 100%-át kedvezményként kell biztosítani.

Figyelem!

Középiskolában és szakiskolában nincs ingyenes étkeztetés, a rendszeres a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő rászorultakat csak 50 %-os kedvezmény illeti meg.

A kedvezményes étkeztetés szabálya   

A „három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át kell kedvezményként biztosítani."

Minden „rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben” részesülő gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai, kollégiumi tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át kell kedvezményként biztosítani.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő, minden „tartósan beteg” vagy „fogyatékos” bölcsődés, óvodás gyermek és iskolai tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át kell kedvezményként biztosítani.

Figyelem!

A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe, pl. az 50 %-os nagycsaládos és az 50-%-os középiskolai rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény nem vonható össze 100 %-os kedvezményként.

A kedvezményeket kérvényezni, a jogosultságot igazolni kell.

A normatív kedvezményt a tanuló után a nappali rendszerű oktatásban való részvétele befejezéséig kell biztosítani.

Nem jár a tanulónak kedvezmény azon étkeztetésére, amely kedvezményre – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött – tanulószerződése alapján már jogosult.

További kedvezmények önkormányzati rendelet, illetve fenntartói és intézményvezetői döntés alapján

    - A gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat, illetve – ha a gyermek nem állami fenntartású nevelési-oktatási intézményben részesül étkezésben – a nevelési-oktatási intézmény vezetője – a nem állami fenntartó által megállapított szabályok keretei között – a gyermek egyéni rászorultsága alapján további gyermekenkénti kedvezményt állapíthat meg. [Gyvt. 151. § (9)] 
    - Törvényi felhatalmazást kap a nevelési-oktatási intézményt fenntartó helyi önkormányzat, hogy rendeletben határozza meg azokat a szabályokat, amelyek keretei között a nevelési-oktatási intézmény vezetője egyéni rászorultság alapján kedvezményt állapít meg a gyermekétkeztetés térítési díjának megfizetésére. [Gyvt. 162. § (5)

Figyelem!

Álláspontunk szerint a napi háromszori étkeztetést, akkor is biztosítani kell az óvodába járó gyermekek, és az iskolába, kollégiumba járó tanulók számára, ha szüleik nem tudják kifizetni az étkeztetés térítési díját.

Ha a szülőnek nincs pénze, hogy kifizesse az „ebédpénzt”, akkor kérésére térítésmentes étkeztetést kell biztosítani gyermeke számára, akár jogosult a térítésmentes étkeztetésre, akár nem. Az óvoda, iskola, kollégium köteles jelezni a gyermekétkeztetést biztosító települési önkormányzat felé, ha tudomására jut, hogy fizetésképtelenség miatt „éhezéssel veszélyeztetett” gyermek jár az intézménybe. ( A veszélyeztetés bejelentése bejelentés állampolgári kötelesség!)

- Jogszabály értelmében a gyermek, tanuló joga, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre.” [Nkt. 46. § (4)]

Figyelem!

Ha a szülőnek éppen nincs elég pénze, hogy kifizesse az étkeztetés havi díját, akkor fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt kérhet, de sok óvoda, iskola megvonja az étkeztetési szolgáltatást a gyermekektől, tanulóktól, ha szülei nem fizetik ki határidőre az ebédpénzt. (Nem kap ebédet a gyerek!)

Ez nem bürokrácia, hanem embertelenség és a pedagógus hivatástudat teljes hiánya.

Az óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetés igénybe vétele nem kötelező!

A fentebb idézett jogszabály értelmében, ha a szülő eltérően nem rendelkezik az óvodai nevelési napokon, valamint az iskolai tanítási napokon biztosítani kell a déli meleg főétkezést és két további étkezést.

Tehát a szülő nem köteles igénybe venni a gyermekétkeztetést, ha nincs megelégedve az „ételek” minőségével, mennyiségével, esetleg ételallergiában szenved gyermeke, vagy másképpen kívánja megoldani étkeztetését.

Figyelem!

Szülők panaszolják, hogy az óvoda, iskola akkor is kifizetteti velük az étkeztetés díját, ha nem akarják, hogy gyermekük az intézményben étkezzen.

Egyértelmű, hogy a szülő joga, hogy rendelkezzen, arról, hogy mikor és milyen módon étkezzen gyermeke. A szülőt nem lehet kötelezni arra, hogy befizesse a heti, havi étkeztetési térítési díjat, ha gyermeke nem veszi igénybe az étkeztetési szolgáltatást.

Ha az ingyenes vagy kedvezményes étkeztetésre jogosult szülők nem veszik igénybe a intézményi étkeztetést (mert pl. rossz minőségű), akkor a kérdéses, hogy mi lesz a települési önkormányzat által erre a célra igényelt költségvetési támogatással. (Normatíva csalás vagy megtakarítás a rászorulók gyermekek kárára?)

További szülői panaszok

Az óvodába járó gyermeknek és a tanulónak joga, hogy óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét étkezési lehetőség biztosításával alakítsák ki. [Nkt. 46. § (3)]

Sok óvodában problémát okoz, ha a kisgyermek nem étkezhet együtt társaival, mert az önkormányzat nem tudja biztosítani, pl. a diétás étkeztetés számára, és az óvoda nem engedi meg, hogy a szülő elkészítse és bevigye számára a megfelelő ételt, de az étkeztetés térítési díját akkor is kifizettetik a szülővel.

Az un. ebédpénz befizetésétnek és visszafizetésének szabályait az óvoda, iskola házirendjében kell meghatározni.

Általános szülő panasz, hogy az óvoda, iskola nem fizeti vissza az előre befizetett „ebédpénzt”, akkor sem, ha a szülő „előre jelzi”, hogy gyermeke napokig nem tud bemenni az óvodába, iskolába.

A térítési díj meg nem fizetése esetén késedelmi pótlék nem állapítható meg.

Az általános iskolákban 16 óráig tartanak a foglalkozások, de az iskolák többségében nem biztosítják a napi háromszori étkeztetés!

Vannak olyan középfokú iskolák is, ahol egyáltalán nincs gyermekétkeztetés.

Figyelem!

Az egészséges táplálkozást és az ételkészítés jellemzőit (só, cukor és zsiradék felhasználás, stb.) a 137/2014. EMMI rendelet szabályozza, amelyről itt találhatnak bővebb információt: http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=497&v=marad&fid=166&hol=jobb

További szülői panaszok (többek között)

Kevés az ételek mennyisége kicsik az adagok, az éhes gyermekeknek nincs lehetőségük repetára.

A nevelési, oktatási intézmények nem biztosítanak kellő időt az ételek elfogyasztására, kihajtják a gyermekeket az étkezés helyéről.

Nem megfelelőek a higiéniai feltételek, nincs abrosz az asztalokon.

Nincs az asztalon ivóvíz a tanulók csak a WC-ben ihatnak vizet, vagy az iskolai büfében vehetnek üdítőt maguknak.

Új divat, hogy hámozatlanul főzik meg a zöldségeket (van ahol a burgonyát is héjastól adják) azon a címen, hogy abban van a vitamin. Az lehet, de a vegyszerek (permetező szerek) is a zöldségek „héjában” vannak.

Mosatlan gyümölcsöt adnak a gyermekeknek (vegyék el a ládából az almát, és egyék meg).

A 2-3 éves gyermekeket kényszerítik az evőeszközök szabályos használatára. (Pl. nem aptítják fel a darabos ételket, vagy ráöntik a mákot a tésztára, amikor a kisgyermek még nem tudja összekeverni az ételt. Csak nézi hogy mi van?)

Újabban kényszerítik a gyermekeket az ízetlen, rossz, sokszor romlott ételek elfogyasztására (fejbe verik, vagy beletömik az ételt).

Szülők tájékoztatása a jogorvoslati lehetőségekről

Szülői panaszok százai jelzik, hogy milyen hiányosságok és visszaélések fordulnak elő a gyermekétkeztetés területén, amelyek veszélyeztetik a kiskorú gyermekek testi épségét (egészségét), érzelmi biztonságát és a gyermekeiket védő szülők érdekeit.

A szülőknek meg kell ismerni a gyermekétkeztetés szabályait és azt, hogy kik a felelősek gyermekeik egészséges étkeztetéséért.

Jogorvoslati utak

    - A fenti jogszabályi elemzés alapján megállapítható, hogy az óvodai, iskolai, kollégiumi gyermekétkeztetésért a többségében települési önkormányzat a felelős.

Tehát a minőséggel, a személyi és tárgyi feltételekkel, a térítési díj mértékével, stb. kapcsolatos észrevételekkel, kifogásokkal a közétkeztetést biztosító települési önkormányzat jegyzőjéhez kell fordulni jogszabálysértésre vagy érdeksérelemre való hivatkozással. Az a tiszta ivóvíz biztosítása is a települési önkormányzat feladata.

    - Az étkeztetés igénybevételéért és a hozzáférés szervezéséért a nevelési, oktatási intézmény vezetője a felelős. Intézményi feladat a szülők és a tanulók tájékoztatása a gyermekétkeztetés szabályairól, továbbá a térítési díjak beszedése az ingyenesség és a kedvezmények biztosítása, stb.

Ha a nevelési, oktatási intézmény nem teljesíti a gyermekétkeztetéssel kapcsolatos feladatait, akkor a fenntartóhoz kell fordulni jogorvoslatért, Állami iskolafenntartó esetén a tankerületi igazgatósághoz.

    - A pedagógusok feladata a rájuk bízott gyermekek, tanulók felügyelete az étkezés ideje alatt, akkor is, ha az intézményen kívül folyik az étkeztetés (kézmosás, rendfenntartás, a kulturált étkezéshez szükséges idő biztosítása, stb.)

Ha a gyermekek, tanulók testi és lelki épségért, érzelmi biztonságáért felelős pedagógus nem teljesíti az étkező gyermekek felügyeletével kapcsolatos feladatait, akkor első fokon az intézmény vezetőhöz kell fordulni panasszal, másodfokon a fenntartóhoz felülbírálati kérelemmel.

    - Állami fenntartású oskola esetén a KLIK tankerületi igazgatóságai felelősek azért, hogy a gyermekétkeztetésért felelős települési önkormányzatok milyen színvonalon teljesítik gyermekétkeztetéssel kapcsolatos kötelező feladataikat. Önkormányzati fenntartásúóvoda esetén Óvoda esetén   a jegyzőhöz kell fordulni panasszal. Más fenntartású iskola, óvoda, kollégium esetén közvetlenül at adótt fenntartó felelős a gyermekétkeztetés minőségéért. 

A tankerületi igazgató vagy más intézményfenntartó köteles megvizsgálni a szülői és tanulói bejelentéseket, és köteles eljárni a panaszok orvoslása érdekében.

    - A gyermekek, tanulók egészségét közvetlenül veszélyeztető kérdésekben az Országos Tisztiorvosi Hivatalhoz lehet fordulni közérdekű bejelentéssel.

A gyermekétkeztetés hatósági ellenőrzése

A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi szabályokat 37/2015. EMMI rendelet írja elő.

A rendelet előírásainak való megfelelést a közétkeztetési szolgáltatás nyújtásának helye szerint illetékes népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: ellenőrző hatóság) ellenőrzi.

A gyermekétkeztetéssel kapcsolatos panaszokkal a területi Kormányhivatalhoz kell fordulni.

A szülők, szülői közösségek feladata a gyermekétkeztetés színvonalának társadalmi kontrollja, amihez meg kell ismerniük azokat a jogszabályokat, amelyekre hivatkozhatnak gyermekeik érdekében.

Szülők ébresztő!  

A 37/2014. EMMI rendelet magyarázata itt található: http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=497&v=marad&fid=166&hol=jobb 

A gyermekétkeztetés hatósági ellenőrzése: http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=571&v=marad&fid=166&hol=jobb

A tanulók étkeztetése a nyári szünetben: http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=495&v=marad&fid=166&hol=jobb

A gyermekétkeztetés költségvetési támogatása: http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=496&v=marad&fid=166&hol=jobb

Sótlan étkeztetés a bölcsődékben, az óvodákban,  az iskolákban és a kollégiumokban:  http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=503&v=marad&fid=166&hol=jobb

A gyermekétkeztetés hatósági ellenőrzése:

Az elemzéshez felhasznált jogszabályi háttér

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről

37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról

 

 
Diétás étkeztetés

Az óvodai, iskolai étkeztetés hatósági vizsgálata

Tanulók nyári étkeztetése (vagy éheztetése?)

Gyermekétkeztetés költségvetési támogatása 2015.

Az étkeztetési rendelet magyarázata

Sótlan gyermekétkeztetés

Tiltott élelmiszerek a gyermekétkeztetésben

Szülői igények a gyermekétkeztetésben

Szülői kérdőív a gyermekétkeztetésről

Szakmai felelősség a "rosszízű" gyermekétkeztetésért


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum