Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés 2017

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Óvodai, iskolai, kollégiumi közétkeztetés „Gyermekétkeztetés” 2017.

Az óvodába járó gyermeknek és a tanulónak joga, hogy óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét étkezési lehetőség biztosításával alakítsák ki. [Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 46. § (3)]

A nevelési oktatási intézményekben a gyermekek és a tanulók étkeztetését a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) szabályozza.

Statisztikai adatok szerint tanévenként 1,2 millió a tanuló 72 százaléka (kb. 860 000 fő) veszi igénybe a napi egyszeri(!) étkeztetést. Ebből kb. 720 000 tanuló részesült 100%-os vagy 50%-os kedvezményes étkeztetésben.

Az őszi, téli és tavaszi és nyári iskolai szünetekben, szülői (tanulói) igény esetén, biztosítani kell a tanulók felügyeletét, foglalkoztatását és 720 000 tanuló számára az ingyenes vagy kedvezményes étkeztetést, ha szüleik igénylik. Szünidei étkeztetés itt!

Természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő gyermekétkeztetést kell biztosítani a gyermeket gondozó szülő (törvényes képviselő) kérelmére

a) a bölcsődében, mini bölcsődében,

b) az óvodában,

c) a nyári napközis otthonban,

d) az általános és középiskolai kollégiumban, az itt szervezett externátusi ellátásban,

e) az általános iskolai és  a középfokú iskolai menzai ellátás keretében,

g) a bölcsőde, mini bölcsőde és az óvoda zárva tartása, valamint az iskolában az őszi, téli, tavaszi és a nyári szünetek időtartama alatt.  [Gyvt.21. § (1)]

Figyelem!

Az óvoda egész évben nyitva tartandó köznevelési intézmény, ahol a munkavállaló szülők gyermekeinek gondozása, foglalkoztatása, étkeztetése megszakítás nélkül folyik.

Étkezések száma, ha szülő eltérően nem rendelkezik

Gyvt. 21/A. § (1) bekezdés szerint

Törvény értelmében (Gyvt.), ha a szülő eltérően nem rendelkezik az alábbiakban felsorolt étkezéseket kell biztosítani gyermeke, tanulók számára:

Étkezések száma a bölcsődében

A bölcsődében, mini bölcsődében bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek részére az ellátási napokon a reggeli főétkezést, a déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést kell biztosítani.

Étkezések száma az óvodában

A gyermekek számára az óvodai nevelési napokon az óvodában déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést kell biztosítani.

Étkezések száma az iskolában

A tanulók számára az iskolai tanítási napokon az iskolában déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést kell biztosítani.

Étkezések száma a kollégiumban

 Kollégiumban az intézményi gyermekétkeztetés keretében biztosítani kell

a) az iskolai tanítási napokon a reggeli és vacsora főétkezést, és

b az iskolai tanítási napokon kívül a reggeli, ebéd és vacsora főétkezéseket, valamint a tízórai és uzsonna kisétkezéseket.

Tehát tanítási napokon a tízórait, az ebédet és az uzsonnát az iskolának kell biztosítani kollégistáknak.

Az óvodában és az iskolában nincs reggeli! Reggelizzenek otthon az óvodások és a tanulók.

Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető! Ez azt jelenti, hogy a szülő dönthet úgy is, hogy nem fizeti ki a két kisétkeztetés térítési díját. Spórolhat.

Figyelem!

Az ingyenességre jogosultak számára a gyermek étkeztetésétért felelős szervezetek kötelesek biztosítani a törvényben előírt számú étkezéseket minden nevelési oktatási intézményben. Nem hivatkozhatnak arra, hogy a szülők vagy a tanulók nem igénylik valamelyik kisétkeztetést, azért nincs tízórai vagy uzsonna az ingyenes étkeztetésre jogosulta számára!

Az állam napi háromszori étkeztetéshez biztosít költségvetési támogatást, amelynek elspórolása (lenyúlása) normatíva csalás.  

Kinek a feladata a gyermekek és a tanulók étkeztetésének biztosítása?

  1. Törvény értelmében a települési önkormányzat biztosítja gyermekétkeztetést az általa fenntartott bölcsődében, mini bölcsődében és óvodában, továbbá a közigazgatási területén a tankerületi központ, valamint az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által fenntartott (a továbbiakban együtt: köznevelési fenntartó) általános iskolában, szakközépiskolákban, szakgimnáziumokban és más nevelési-oktatási intézményben.

  2. Az egyházi és a nem állami fenntartó (alapítványi és magán intézmények) az általa fenntartott nevelési, oktatási intézményben a fenntartó biztosítja a gyermekétkeztetést.

  3. Az egyéb állami fenntartású köznevelési intézményben (pl. gyakorló iskolák, óvodák) is a fenntartó feladata a gyermekek, tanulók étkeztetésének biztosítása.

  4. A települési önkormányzat biztosítja az étkeztetést a közigazgatási területén a „köznevelési fenntartó” által fenntartott kollégiumban elhelyezett gyermekek tanulók részére,

  5. A főváros közigazgatási területén lévő tankerületekben a köznevelési fenntartó által fenntartott nevelési-oktatási intézményben – a fővárosi önkormányzat saját tulajdonában álló ingatlanban működő nevelési-oktatási intézmények a kerületi önkormányzat biztosítja a gyermekétkeztetést.

  6. A fővárosi önkormányzat köteles biztosítani az szerinti gyermekétkeztetést azon nevelési-oktatási intézményben, amely saját tulajdonában álló ingatlanban működik.

Figyelem!

Tehát a települési, fővárosi kerületi és fővárosi önkormányzat, valamint az egyházi és a nem állami fenntartó a felelős a gyermekek étkeztetésének biztosításáért nem az óvoda, nem az iskola, nem a kollégium!

 Az önkormányzatok szervezési és ellenőrzés feladata

Az gyermekétkeztetési támogatás (étkezési normatíva) igénylésének feltétele,

hogy az önkormányzat saját fenntartásában lévő költségvetési szerv

útján, társult feladatellátás esetén a társulás által fenntartott költségvetési

szerv útján, vagy gazdasági társaságtól, egyéni vállalkozótól, központi

költségvetési szervtől vagy nemzetiségi önkormányzattól vásárolt

szolgáltatással biztosítsa az étkeztetést. (lásd költségvetési törvény)

Nagyobb összeg esetén közbeszerzési eljárást kell kiírni a megfelelő gyermekétkeztetéssel foglalkozó cég törvényes kiválasztása érdekében.

Az önkormányzat köteles ellenőrizni, hogy az általa megbízott közétkezést végző vállalkozások vagy saját fenntartású étkeztető szerveik betartják-e például az ételadagok mennyiségéről, a nyersanyagok minőségéről, diétás étkeztetésről, a tiltott élelmiszerek listájáról szóló jogszabályi előírásokat. (37/2014. EMMI rendelet)

A nevelési, oktatási intézmények feladata a kulturált étkeztetés feltételeinek biztosítása

Az óvoda, iskola, kollégium feladata a kulturált étkezés feltételeinek megteremtése, a gyermekek, tanulók felügyeletének biztosítása és az „ebédbefizetéssel” járó adminisztratív tevékenység. A nevelési, oktatási intézmény nem felelős az étkeztetés minőségéért, az adagok mennyiségért, a diétás étkeztetésért, de kötelessége, hogy fellépjen a hiányosságok megszűntése érdekében a közétkeztetésért felelős önkormányzatokkal szemben.

Az iskolában kevés idő marad arra, hogy a tanulók rendesen megrágják az eléjük tett „ízletes” ételeket, mert jön a következő éhes tanulói csoport sószóróval a kezében. Az iskolák azt mondják, hogy csak akkor tudják biztosítani a megfelelő étkezési időt, ha lerövidítik az óraközi szüneteket.

Akkor mikor fogyasztják el a tanulók a számukra biztosított tízórait?

Az iskola joga és feladata, hogy a házirendben szabályozza az óraközi szünetek időtartamát (csengetési rend).

Nincs akadálya annak, hogy az első vagy második óra után 20-25 perces étkezési szünetet írjanak elő a tanulók számára. (Természetesen a testmozgást és a levegőzést biztosító második hosszú szünet megtartása mellett.)

Nincs akadálya annak, hogy az önkormányzatok által biztosított vagy az otthonról bevitt tízórait a tanulók az iskola éttermében, vagy/és egy erre a célra rendszeresített helységben (teakonyha vagy más jól felszerelt étkezőhelyen) fogyaszthassák el. (Nem az osztályteremben a padokon, nem a folyosón, nem a WC-ben.)

Tehát nem rövidíteni kell az óraközi szünetek perceit, hanem meghosszabbítani. Különösen a délután 16 óráig nyitva tartó általános iskolákban, hiszen van rá elég idő.

Szülői panaszok alapján végzett felméréseink szerin az iskolák többségében nem biztosítják az uzsonna elfogyasztását, arra hivatkozva, hogy a tanulók nem igénylik, mert sietnek haza.

Nincs akadálya annak, hogy a tanulók – a tanítás végén - magukkal vigyék a hidegélelmet tartalmazó uzsonnacsomagot, hiszen a gyermeke étkeztetésért felelős önkormányzatok erre az un. kisétkeztetésre is felvették az állami normatívát!

Sok helyen azt mondják, hogy a szülők nem igénylik a tízórait és az uzsonnát. Lehet, hogy a szülők és a tanulók nem tudnak róla, hogy jár nekik. Lehet, hogy az iskola lebeszéli őket az uzsonnáról, mert nem akarják vállalni a kiosztással járó feladatokat. Akár igénylik, akár nem, az ingyenességre jogosul tanulóknak jár ez a szolgáltatás.

Az ingyenességre jogosult szülőknek nincs pénze arra, hogy gyermekük az iskolai büfében vagy az iskolán kívüli gyorséttermekben vegyenek élelmet maguknak, ha vége a tanításnak. 

Az iskolaigazgató és a pedagógusok feladata a tanulók felügyelete az étkeztetés ideje alatt

Általános iskolában és középfokú iskolában az iskola nyitva tartása és a

jogszerű benntartózkodás ideje alatti, valamint az étkezés ideje alatti

felügyelet, térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat. [229/2012.

Korm. rendelet 33. § bf) pont]

Az iskolaigazgató feladata, hogy a főétkezés ideje alatt biztosítsa a gyermekek

felügyeletéhez szükséges pedagógus létszámot és az osztályok étkezési

idejének beosztását, az egészséges táplálkozáshoz szükséges időt.

A pedagógusok feladata az étkezés ideje alatt a kulturált viselkedés fenntartása,

a tanulók nevelése az étkezési szabályok betartására, az evőeszközök helyes

használatára, helyes rágás fontosságára, stb.

A felügyelettel megbízott pedagógusok feladata, hogy ellenőrizzék az ételek

minőségét (pl. az ízét, hőmérsékletét), az előírt alapanyagokat, az étlapot, az

adagok nagyságát, a higiéniát, tiszta ivóvíz biztosítását, a konyhaszemélyzet

magatartását, stb.

Ha a tanulók hiányosságot észlelnek, kifogásolják az ételek ízét, mennyiségét,

az udvariatlan, esetenként megalázó kiszolgálást, akkor kötelesek jelezni az étkezési felügyeletet ellátó pedagógusoknak.

Ha a pedagógusok úgy látják, vagy a tanulók jelzései alapján azt tapasztalják,

hogy nem teljesülnek a gyermekétkeztetés jogszabályokban előírt feltéttelei, a

„konyhások” tiszteletlenül bánnak a kiskorú gyermekekkel, akkor kötelesek

fellépni a rájuk bízott gyermekek, tanulók érdekeinek védelmében és jelentést

tenni az intézményvezetőnek.

Ha az intézményvezető tudomására jut tanulói panasz, akkor azonnal intézkedik

a hiányosságok és a szabálytalanságok megszüntetése ügyében a

gyermekétkeztetés biztosító önkormányzat vagy a fenntartó felelős

képviselőjénél.

Figyelem!

Ha a pedagógusok is a gyerekekkel együtt étkezzenek, azonos menüt fogyasszanak (nincs tiszti étkezde), akkor látják az adagok mennyiségét, látják, hogy ízlik-e a feltálalt étel a gyerekeknek, tanulóknak vagy sem.

A szülők, óvodai, iskolai szülői közösségek feladata a gyermekétkeztetés színvonalának társadalmi kontrollja gyermekeik intézményi étkeztetésének ellenőrzése

Az állami fenntartású iskolákba járó tanulók szüleinek nem a tankerületi központokat vagy szakképzési centrumokat, nem a nevelési, oktatási intézmények vezetőit kell felelősségre vonni a gyermekétkeztetés hiányosságaiért, az ételek minőségéért, mennyiségéért, a diétás ételek és a minőségi ívó víz hiányáért, az udvariatlan ételkiosztásért, az evőeszközök, az edények és az étkezőhely tisztaságáért, stb., hanem az gyermekétkeztetést biztosító önkormányzatokat.

A szülőknek nem a közbeszerzési eljárást elnyerő, gyermekétkeztetést ellátó cégeket, nem a főzőkonyhákat működtető gazdasági társaságokat, tálalókonyhákat kell „támadni” a „rosszízű ételek”, „a kis adagok” és az egyéb szabálytalanságok miatt, hanem a gyermekétkeztetésért felelős – fentebb felsorolt - önkormányzatokat kell felelősségre vonni, akik megkapják (elspórolják vagy lenyúlják) a közétkeztetéshez kapott milliárdos költségvetési támogatásokat.

Szülői panaszok kezelése és a jogorvoslati eljárás lehetősége

A pedagógusok és a szülők közös érdeke a színvonalas gyermekétkeztetés, a gyermekek, tanulók elégedettsége. Nem a gyereket kell hátulról fejbe vágni, ha kiköpi a rossz ételt vagy megsózza.

Az intézményvezetés és a pedagógusok feladata együttműködés a szülőkkel, ha panaszaikkal, észrevételeikkel a gyermekétkeztetéssel megbízott önkormányzatok nem teljesítik maradéktalanul törvényben előírt feladataikat.

Ha a tankerületi központ, illetve a szakképzési centrum és az intézményvezetés nem segíti a szülőket a hiányosságok feltárásában és panaszaik továbbításában, akkor felmerül az összejátszás gyanúja, ami mögött anyagi érdekeltség is állhat.

Figyelem!

A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi szabályokat 37/2015. EMMI rendelet írja elő.

A rendelet előírásainak való megfelelést a közétkeztetési szolgáltatás nyújtásának helye szerint illetékes népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala ellenőrzi.

Ha az étkeztetési feladatot ellátó önkormányzat nem orvosolja a szülői kifogásokat, akkor gyermekétkeztetéssel kapcsolatos panaszokkal a területileg illetékes Kormányhivatalhoz kell fordulni.

Ha az ingyenes vagy kedvezményes étkeztetésre jogosult szülők nem veszik igénybe az intézményi étkeztetést (mert pl. rossz minőségű), akkor a kérdéses, hogy mi lesz a települési önkormányzat által erre a célra igényelt költségvetési támogatással. (Normatíva csalás vagy megtakarítás a rászorulók gyermekek kárára?)

Az ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetésről bővebben itt: http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=613&v=marad&fid=166&hol=jobb

Szünidei étkeztetésről itt található információ: http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=495&v=marad&fid=166&hol=jobb

 

 

 

 

 

 

 
Térítésmentes és kedvezéményes gyermek étkeztetés

Diétás étkeztetés

Az óvodai, iskolai étkeztetés hatósági vizsgálata

Tanulók nyári étkeztetése (vagy éheztetése?)

Gyermekétkeztetés költségvetési támogatása 2015.

Az étkeztetési rendelet magyarázata

Sótlan gyermekétkeztetés

Tiltott élelmiszerek a gyermekétkeztetésben

Szülői igények a gyermekétkeztetésben

Szülői kérdőív a gyermekétkeztetésről

Szakmai felelősség a "rosszízű" gyermekétkeztetésért


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum