Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés 2017

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Szülői jogok, szülői státusz

Ha a szülői jogokról beszélünk, akkor a központban a gyermekek jogai állnak!

A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) ételmében:

„A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak.” [Nkt. 3. § (1)]

A szülői jogokat és kötelességeket több sarkalatos törvény többek között a köznevelési törvény és a gyermekvédelmi törvény pontokban rendezve határozza meg. 

A pedagógusok jogait és kötelezettségeit elsősorban a munkajogi és a köznevelési jogszabályok írják elő.

Szülői jogok és kötelességek az alaptörvényben

Magyarország alaptörvénye XVI. cikk szerint:

„(1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.

(2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést.

(3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását.”

Figyelem!

A szülő tehát elsősorban felelős gyermek nevelésért és taníttatásáért.

Ugyanakkor az óvoda, iskola, kollégium felelőssége a gyermekek, tanulók neveléséért, oktatásáért nincs benne a köznevelési jogszabályokban.

Magyarország alaptörvénye XI. cikk szerint:

„(1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.

(2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.

Figyelem! Kodifikációs hiba!

A középfokú oktás is kötelező a tanuló 16 éves koráig, hiszen a tanulók többsége 14-15 éves korában befejezi az általános iskolát és kötelező továbbtanulnia valamelyik középfokú iskolában.

.

Az alaptörvényből hiányzik a 2015-2016. nevelési évben bevezetetésre kerülült három éves kortól kötelező óvodai nevelés ingyenességének rögzítése is.  

A szülő elsődlegesen felel gyermeke neveléséért, oktatásáért

A szülő joga, hogy védje gyermeke biztonságát, egészségét, és erkölcsét, és az ő kötelességük, hogy gondozzák, ellenőrizzék, felügyeljék és neveljék őt. A nevelésbe beletartozik az óvodáztatás és az iskoláztatás.

Szolgáltat azonban az állam, amikor biztosítja a lakást, egészségvédelmet, jólétet és oktatást, melyek lehetővé teszik, hogy a szülők teljesítsék kötelességüket. 

Az államnak ugyanakkor gondoskodnia kell óvodáról, iskolákról és egyéb létesítményekről, hogy a szülők azt segédeszközként felhasználhassák gyermekeik nevelésében.

Az állami és önkormányzati fenntartású nevelési, oktatási intézmény feladata, hogy kiegészítse szülői nevelést, és lehetővé tegye a megfelelő színvonalú ismeretanyag elsajátítását, és ebből a célból jól felkészült pedagógusokkal megfelelő színvonalú tanítási órákat szervezzen.

Minden iskolarendszer lényege, hogy a szülők támogatására létesültek, akik, viszonzásként, elsődleges felelősséget vállalnak gyermekeik taníttatásában.

A családok az oktatást magán befektetésnek tekintik, amely lehetővé teszi a társadalmi-gazdasági mobilitásának felfelé a szakképzettség megszerzése után.

Figyelem!

A szülő tehát elsősorban felelős gyermeke neveléséért, taníttatásáért.

Ha a szülők jogilag felelősek gyermekeik taníttatásáért, ebbe beletartozik a gyermek magatartása is!

A szülő, mint kockáztató egyén felel azért a nevelésért és oktatásért, ami az óvodában és az iskolában történik, ezért igénye van arra, hogy befolyásolni tudja annak jellegét. Ha az óvoda és az iskola mentes a szülői befolyástól és a szülői felelősségtől, akkor azok merev didaktikai központtá válik!

Sajnálatos, hogy az iskola és a pedagógusok nem kockáztat semmit, amikor 250 000 tanulót buktatnak évente, 10-12 000 fő a kiskorú iskolaelhagyók (lemorzsolódók) száma Magyarországon. A magyar iskolarendszer teljesítménye a rangsor végén szerepel a nemzetközi felmérésekben. Lásd PISA- vizsgálat. 

A gyermekeik nevelésért, oktatásáért felelős szülők feladata a köznevelési szolgáltatások minőségének ellenőrzése.

A szülőnek joga és kötelessége megvizsgálni, hogy a nevelési, oktatási intézmény hogyan és milyen minőségben teljesíti nevelési, oktatási feladatait és gondozói kötelezettségeit.

A szülőknek kell megállapítani, hogy általános iskolát végzett gyermekük rendelkezik-e a Nemzeti alaptantervben előírt alapműveltséggel, a középiskolát befejező gyermekük általános műveltséggel, a szakképző iskolákban végzett tanulók rendelkeznek-e a szakképesítés gyakorlásához szükséges kompetenciákkal.

A szülőknek kell megállapítani, hogy a magyar köznevelés rendszere valóban  erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel", vagy a társadalmi leszakadás lesz a gyermekük sorsa, mert nem kapták meg  a szükséges segítséget, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik kifejlesztéséhez.

Mi volt előbb a tyúk vagy a tojás

Pedagógusok hangoztatják, hogy a szülők és a tanulók először teljesítsék kötelességeiket és csak utána harcoljanak jogaikért.

Jelenleg a család társadalmunk alapvető egysége. A szülők, mint a család központi alakjai joguknak és kötelességüknek tartják, hogy felneveljék, védelmezzék, táplálják, ruházzák, taníttassák és egészségvédelemben részesítsék gyermekeiket.

Az állam csak akkor avatkozik be, és akkor fosztja meg a szülőt természetes jogától, ha elhanyagolja gyermekét.

A szülő csak akkor tudja teljesíteni jogszabályokban előírt kötelezettségeit és csak akkor tudja betartani gyermeke nevelésével, oktatásával kapcsolatos szabályokat, ha az állam biztosítja számára azokat a feltételeket, és a feltételek igénybevételéhez szükséges jogosítványokat, amelyek lehetővé teszik a szülő számára, hogy teljesítse kötelezettségeit.

A köznevelési törvény eleget tesz ennek az elvárásnak, amikor a szülői kötelességek előírása után közvetlenül, felsorolja azokat a szülői jogokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a szülők teljesíteni tudják jogszabályokban előírt kötelezettségeiket.

Ezt jegyezzék meg, mert a közszereplők és a pedagógusok többsége sokszor megfordítja ezt a szabály. Azt mondják, hogy szülők és a tanulók először teljesítsék kötelességeiket, és csak utána követeljék jogaikat.

A kötelességek nem teljesítése semmiképpen nem foszthatja meg a gyermekeik érdekében eljáró szülőket jogaik gyakorlásától!

 

Hogyan teljesítse az alaptörvényben előírt „taníttatási” kötelezettségét a szülő, ha tankötelezettségét teljesített (16 éven felüli) kiskorú gyermeke tanulói jogviszonyát az iskola indoklás nélkül is megszüntetheti.

 

Figyelem!

A köznevelési törvény legújabb módosítása szerint a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyikben a tanuló betölti a 16. életévét.

Tehát a tanuló jogviszonyát  nem lehet megszűntetni tanévközben

(a születésnapján). [Nkt. 72. (3) bekezdés]

Szülő helyzete (szülői státusz) a köznevelési intézményekben

Ahhoz, hogy a szülők teljesíteni tudják kötelességeiket és élni tudjanak jogaikkal, konkrétan kell meghatározni (definiálni) helyzetüket a köznevelés rendszerében.

A hatóságként fellépő nevelés, oktatási intézmények és a közfeladatot ellátó pedagógusok megszólítása kényes kérdés. Könnyen alakul ki félreértés a gyermeke érdekében eljáró szülő és a mundér becsületét védő iskola között. Egy értelmes szülő fellépése is, melyet gyermeke érdekében tesz meg, agresszív magatartást képes kiprovokálni egy pedagógusból. Egy igazsága tudatában „hangoskodó” szülő intézkedése könnyen minősíthető erőszakos magatartásnak, ha a pedagógus saját személye ellen irányuló fellépésnek tekinti a szülői panaszt.

Veszélyes dolog, ha a szülőnek igaza van valamiben, amiben a pedagógus téved!

Nincs olyan értelmező rendelkezés, amely pontosan meghatározná a szülői ház és a nevelési oktatási intézmény, a szülő és a pedagógus közötti kapcsolatban a szülői státusz fogalmát.

A szülő ugyanis nincs nevesített jogviszonyban az óvodával, iskolával, kollégiummal, de a köznevelés törvényből és a kapcsolódó jogszabályokból többféle szülői státuszra lehet következtetni.

A jogszabályok többé-kevésbé pontosan meghatározzák, hogy a szülő milyen módon, milyen mértékben érvényesítheti a kötelességének teljesítéséhez biztosított jogosítványait, de az nincs meghatározva, hogy milyen „címen”, mehet be a nevelés, oktatási intézménybe (ha egyáltalán bemehet) egyáltalán, és milyen jogi helyzetből kiindulva intézkedhet gyermeke érdekében.

Ha a gyermekeik nevelésért, oktatásáért elsősorban felelős szülők kifogásolják a nevelési, oktatási intézmény működését, a jogszabályt sértő vagy a gyermek, tanuló érdekeit sértő intézkedéseit, akkor a szülőnek különböző jogi nézőpontból kell megközelítenie az intézményeket.

Értelmezésünk szerin a szülő státusz lehet:

Megrendelő

Megbízó

Partner (?)

Ügyfél (a szülői hivatalos kapcsolata a köznevelési intézményekkel)

Szülői érdekképviselet (kollektív szülői jogok) a nevelési oktatási intézményekben

„A köznevelés rendszerének alapegységei a szakmai önállósággal rendelkező intézmények. Munkájuk minőségét, demokratikus és jogszerű működésüket törvényi szabályozás és állami ellenőrzés biztosítja.” [Nkt. 3.§ (9)]

A szülő joga különösen, hogy személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. [Nkt. 72. § (5) bekezdés]

A demokratizmus szempontjából ésszerűnek tűnik, egy decentralizált rendszerben, melyben fontos döntéseket óvodai, iskolai és csoport- és osztályszinten hoznak, hogy azok, akik a kockázatot vállalják az óvodában, iskolában, kollégiumban befolyásolhassák, de nem szükségszerű, hogy el is döntsék, ezeknek a döntéseknek a minőségét. A szülők gyermekeik képviseletében vállalják a kockázatot, etért képviselőik révén befolyásolniuk, kell az óvoda, iskola-politikát.

Az intézményi demokrácia szülői részvétellel működő civil testületei a nevelési oktatási intézményekben:

Óvodai iskolai, kollégiumi szülői szervezet

Óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék

Intézményi tanács

A jogok és kötelezettségek rendeltetésszerű gyakorlása

A köznevelési törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére.

A jog gyakorlása akkor nem tekinthető rendeltetésszerűnek, ha a köznevelési törvényben és a szakképzésről szóló törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott

· jogszabályokban biztosított jogok csorbítására,

· érdekérvényesítési lehetőségek korlátozására,

· a véleménynyilvánítás elfojtására,

· a tájékozódási jog korlátozására

irányul, vagy erre vezet.

A rendeltetésellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit – a köznevelési törvényben, illetve a szakképzésről szóló törvényben szabályozott eljárás keretében - orvosolni kell. Az eljárásban a gyermek, tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan.

Szülői kötelességek és jogok listája (a teljesség igénye nélkül)

Szülői státusz

Kollektív szülői jogok (óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet)

Jogorvoslat a köznevelési intézményekben

Szülői Charta

 

Tisztelt Szülő!

Ha egyetért a www.mszoe.hu honlap tartalmával, kérjük, ossza meg információit ismerőseivel, szülőtársaival és gyermekét nevelő pedagógusokkal.

 

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Táborozás 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (igazolatlan óra)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum