Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés 2017

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Iskolai szünetek

Tanulók felügyelete az iskolai szünetekben és más tanítás nélküli munkanapokon

Az iskolai tanítási szünetek a tanulók számára lehetőséget biztosítanak pihenésre, kikapcsolódásra, feltöltődésre. A szünetek lehetővé teszik, hogy a tanulók hosszabb időt töltsenek családjukkal, együtt menjenek üdülni, kirándulni, sportolni, szórakozni.

A tanítási szünetek idejére nem illik házi feladatot adni!

Az összeállítás az alábbi jogszabályok alapján készült:

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.)

20/2012. EMMI rendelet (EMMI rendelet)

47/2013. (VII. 4.) EMMI rendelet a 2013/2014. tanév rendjéről (Tanév rendje)

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről (Szt.)

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról (Kormr.)

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt.)

Hétvégi tanítás nélküli pihenőnapok

Törvény értelmében, az iskolában a tanítási év ötnapos tanítási hetekből áll. A szombat és a vasárnap tanításnélküli pihenőnap. Tanítás nélküli pihenőnap jár a tanulónak a munkaszüneti napokon is. Az egyéb jogszabály által országosan egységesen elrendelt munkanap-áthelyezést a nevelési-oktatási intézményekben is alkalmazni kell. [Nkt. 30. § (1)]

Alapos indokkal, a fenntartó egyetértésével a tanítási hetek – a szombat igénybevételével – hat tanítási nappal is megszervezhetők abban az esetben, ha a tanulók részére legalább harminchat óra megszakítás nélküli heti pihenőidő és az elmaradt heti pihenőnapok igénybevétele – egy vagy több összefüggő tanítási szünetként – a tanítási félév során biztosítható. [Nkt. 30. § (2)]

Nyári iskolai szünet

Az iskolában a tanítási év utolsó napját követően legalább hatvan – szakképző iskolában legalább harminc – összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani. [Nkt. 30. § (1)]

A nyári tanítási szünet a pedagógusok és más iskolai alkalmazottak számára tanítás nélküli munkanap.

Figyelem!

A szakképző iskolákba járó tanulókat jogalkotó súlyosan megkülönbözteti a gimnáziumba járó társaiktól, amikor, amikor számukra különböző idejű nyári összefüggő szakmai gyakorlatot ír elő, és ezzel jelentősen lerövidíti a nyári vakáció idejét. A nyári szünet problémáiról itt találhatnak bővebb információt!

Őszi, téli, tavaszi tanítási szünet

A tanulónak – a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint – a tanítási évben legalább három alkalommal, legkevesebb hat összefüggő napból álló tanítási szünetet kell biztosítani. [Nkt. 30. § (4)]

Az intézményvezető a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha a heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti.

Az iskola a tanév rendjében meghatározott szünetek mellett – a tanítási év kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával – más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet. [Tanév rendje 5. § ()]

Figyelem!

Az őszi, téli, tavaszi és a nyári iskolai szünet a közalkalmazottak (pedagógusok) és más iskolai alkalmazott számára tanítás nélküli munkanapok. amelyek idejére a köznevelési intézményben ellátandó feladat is elrendelhető. [326/2013. Kormr. 30. § (3)]

Rendkívüli szünet

Rendkívüli szünet I.

Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges, az intézményvezető, a jegyző vagy a kormányhivatal vezetője rendkívüli szünetet rendel el. [Nkt. 30. § (5)]

A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója – az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is – elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, valamint a tanuló heti kötelező óraszámát meghaladó tanítás megszervezését, ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani. [Nkt. 30. § (3)]

Egyértelmű, hogy ebben az esetben is biztosítani kell a tanulók felügyeletét és étkeztetését.

Figyelem!

A kötelező óraszámok emelésével és tanulók pihenő napjának elvonásával járó túlterhelés veszélyezteti kiskorú tanulók egészségét, ezért ezt az előírást törölni kell a törvényből.

Ez a rendelkezés ellent mond a fentebb leírt törvényi meghatározásnak, amely szerint a tanítási hetek hat tanítási nappal csak abban az esetben lehet elrendelni, ha a tanulók részére legalább harminchat óra megszakítás nélküli heti pihenőidő és az elmaradt heti pihenőnapok igénybevétele – egy vagy több összefüggő tanítási szünetként – a tanítási félév során biztosítható.

Ellent mond annak az intézkedésnek is, hogy az elmaradt tananyag a következő tanévben is feldolgozható. Lásd lentebb.

Rendkívüli szünet II.

Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény csoportszobáiban és tantermeiben a műszaki, működési feltételek tartós hiánya miatt a hőmérséklet legalább két egymást követő nevelési, oktatási napon nem éri el a húsz Celsius-fokot, az intézményvezető a fenntartó és a működtető egyidejű értesítése mellett rendkívüli szünetet rendel el, és a rendkívüli szünet elrendeléséről tájékoztatja a szülőket.

A rendkívüli szünet időtartama alatt az intézmény fenntartója saját fenntartásában működő másik intézményben köteles gondoskodni

a) a szülők kérésére a gyermekek, tanulók felügyeletéről és étkeztetésük megszervezéséről,

b) a záróvizsgák és az adott tanévben már nem pótolható szakmai gyakorlat megtartásáról. [20/2012. EMMI rendelet 13/A. § (2-3)]

A szülőknek kérvényezni kell a felügyeletet és az étkeztetést, különben elspórolhatják!

Figyelem!

A tanítási év lezárásának, a tanuló minősítésének, a magasabb évfolyamra lépésnek nem akadálya, ha az iskola a rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt kieső tanítási napokat a nem tudja teljes egészében pótolni. Az iskola indokolt esetben gondoskodik az elmaradt tananyagnak a következő tanítási évben történő feldolgozásáról. [Tanév rendje 2. § (4)]

Tanítás nélküli munkanap

A tanítási évben – a tanítási napokon felül – a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra az általános iskolában öt, a nappali oktatás munkarendje szerint működő középfokú iskolában hat munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni.

Az iskola éves munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat.

Szülői és tanulói szemmel nehéz elképzelni, hogy mit csinálhatnak a pedagógusok a tanítási nélküli munkanapokon, amit a 40 órás munkahét alatt csak akkor tudnak elvégezni, ha a tanulók nincsenek az iskolában. Értekezletet tartanak vagy kifestik az osztálytermeket? Meg kell nézni az iskola munkatervét, amelynek elkészítéséhez ki kell kérni az iskolai szülői szervezet véleményét.

A tanulók felügyelete az évközi szünetek munkanapjai alatt

Az őszi, téli, tavaszi, és a rendkívüli szünetek napjain, ha azok munkanapra esnek, továbbá a tanítás nélküli munkanapokon az iskolának – szükség eseténgondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről. A felügyelet megszervezéséről több iskola közösen is gondoskodhat. [Tanév rendje 5.§ (6)]

A felügyelet azt jelenti, hogy a tanítási szünetek munkanapjain az iskolát nyitva kell tartani és gondoskodni kell a tanulók testi épségének megóvásáról, neveléséről, foglalkoztatásáról és étkezésének megszervezéséről.

Figyelem!

A felügyeletet és az étkeztetést igényelni kell, ha a munkavállaló szülőnek nincs elég szabadsága, hogy otthon maradjon kiskorú gyermekével a szünetek idejére, és nem tudja megoldani a tanuló felügyeletét és étkeztetését.

A tanulót megillető pihenő idő, szünet és felkészülési idő a szakképzésben

Pihenő idő gyakorlati képzésben

A gyakorlati képzést folytató szervezet a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon, valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a tanulót gyakorlati képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen (pl. kereskedelmi vagy vendéglátó képzőhelyek) és a szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe vagy abban az esetben, ha a tanuló régebbi mulasztását (hiányzását) pótolja.

Az igénybe vett idő helyett – a mulasztás pótlásának esetét kivéve, lehetőleg a következő gyakorlati képzési napon – ugyanolyan mértékben kell szabadidőt biztosítani. [Szt. 38. § (2)]

Tanítási szünet a szakképző iskolákban

Törvény értelmében a szakképző iskolákban az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt gyakorlati képzés nem szervezhető! [Szt. 26. §(3)]

A gyakorlati képzésben részt vevő tanulót tanévenként azokban a tanévekben, amelyekben a tizenkilencedik életévét még nem tölti be, legalább harmincöt nap, ezt követően legalább harminc nap pihenőnap illeti meg. A pihenőnap kiadásánál figyelemmel kell lenni a tanulókat a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján megillető őszi, téli, tavaszi és nyári szünet kiadásának rendjére. [Szt. 66. § (1)]

Felkészülési idő a szakmai vizsga előtt

A gyakorlati képzésben részt vevő tanuló a tanulmányokat befejező komplex szakmai vizsga előtt a vizsgára való felkészülés céljából, a gyakorlati képzést szervező vagy folytató szervezettel történt megállapodás alapján gyakorlati képzésen vehet részt. A gyakorlati képzésben részt vevő tanulót ebben az esetben is, egy alkalommal legalább tíz nap egyéni felkészülési idő illeti meg. Az egyéni felkészülési időt közvetlenül a komplex szakmai vizsga előtt, az e bekezdés szerinti gyakorlati képzés idejének terhére, összefüggően kell kiadni.

Figyelem!

A pihenőnap és az egyéni felkészülési idő munkanapokban számítandó, kiadásánál a heti rendes pihenőnapokat és a munkaszüneti napokat figyelmen kívül kell hagyni. [Szt. 66. § (2)]

Tanulók pedagógiai célú foglalkoztatása, felzárkóztatása nyári szünetben (kérni kell)

A tanítási év lezárását követően az iskola – amennyiben az iskola fenntartója azzal egyetért és az ahhoz szükséges feltételeket biztosítja – a tanulói részére pedagógiai célú foglalkozásokat szervezhet, amelyeken a részvételt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az iskola igazgatójához benyújtott kérelemében kezdeményezheti. [Tanév rendje 2.§ (5)]

Évente 250-300 000 tanuló tanulót utasítanak javítóvizsgára a nevelőtestületek év végén.

Álláspontunk szerint az iskola kötelessége, hogy a nyári szünetben felkészítse az nevelőtestület által javítóvizsgára utasított, megbuktatott tanulókat.

Figyelem!

Ez egy „hat-het” intézkedés, de legalább van!

Kérni kell, mert sokba kerül a szülőknek a magántanár és még többe az évfolyamismétlés.

A szülőkön múlik, hogy élnek-e ezzel a lehetőséggel és kivívják maguknak ezt a jogukat

A gyermek napközbeni ellátása a gyermekvédelmi törvény (Gyvt.) szerint

A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik. [Gyvt. 41. § (1)

A gyermekek napközbeni ellátásának minősül a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermek nem közoktatási célú ellátása.

A gyermekvédelmi törvényben foglaltak szerint a települési önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében biztosítja a gyermekek napközbeni ellátását.

A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásának formái – a gyermekek életkorának megfelelően –

a) a bölcsőde, a hetes bölcsőde,

b) a családi napközi,

c) a családi gyermekfelügyelet,

d) a házi gyermekfelügyelet,

e) az alternatív napközbeni ellátás.

[Gyvt. 41. § (3)]

Az önkormányzatok által biztosított napközbeni ellátás 2013. óta már nem ingyenes szolgáltatás.

Törvény értelmében gyermekek napközbeni ellátásáért és a gyermek étkeztetéséért térítési díjat kell fizetni.

A fenntartó önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjról rendeletet alkot, amelyben meghatározza a fizetendő térítési díjak mértékét, csökkentésének és elengedésének eseteit, módjait. A rendelet megtekinthető az önkormányzatok honlapján. Nézzék meg a helyi érítési díjakat!

A gyermekek napközbeni ellátása esetén a térítési díj megállapításánál család egy főre jutó rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni. A személyi térítési díj összege igénybe vevőnként nem haladhatja meg a család  egy főre eső jövedelemének 20%-át. Az étkeztetésért a gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni.

A személyi térítési díj összege önkormányzati intézmény esetén rendeletében foglaltak szerint csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi viszonyai ezt indokolttá teszik.

Kedvezmények igénybe vétele nélkül a gyermek napközbeni ellátásáért kérhető térítési díj (étkezéssel együtt) napi 1000 forinttól kezdődhet, ami nem semmi. További tájékoztatás a gyermekek napközbeni ellátásáról itt!

Figyelem!

A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermek napközbeni ellátásának igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő (szülő) kérelmére történik. [Gyvt. 31. § (1)]

A gyermek napközbeni ellátás az óvodában

Az óvodai nevelés finanszírozott időkerete (heti 61 óra) magába foglalja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokra fordítható heti ötven óra időkeretet, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának heti tizenegy óra időkeretét. [Nkt. 8. (3)]

Az óvoda egész évben nyitva tartó köznevelési intézmény. Az óvodában nincs őszi, téli, tavaszi sem nyári szünet.

Figyelem!

Az óvodák nyitva tartását a munkavállaló szülők napi munkaidejéhez kell igazítani!

A gyermek napközbeni ellátása az állami fenntartású iskolában

Az új rendelkezések szerint az iskolafenntartók nem vesznek részt a gyermekek napközbeni ellátásában. A nyári szünetben üresen álló iskolaépületek, udvarok, főzőkonyhák évekig ideális helyszínei a gyermekek nyári felügyeletét, foglalkoztatását, étkeztetését biztosító napközbeni ellátásának, a nyári napközis táboroknak.

Az állami fenntartású iskolák többségét működtető települési önkormányzatok felhasználhatják az általuk működtetett iskolák területét a helyi lakosok gyermekeinek napközbeni ellátásához a nyári szünetben. Ha igen akkor miért nem?

Hátrányos helyzet megállapítása az iskolában és a gyermekvédelemben

Nyári szünet (VAKÁCIÓ) bővebben itt!

 
Őszi, téli, tavaszi szünet problémái

Nyári tábor

Nyári szünet lerövidítése

Óraközi szünet

Szülői levél az őszi szünetről

Nyári szünet 2017.


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum