Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Házirend 2016.

Az iskolai házirend a tanulók etikai kódexe 

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 25. § (2) bekezdése szerint: Az iskola és a kollégium Házirendje állapítja meg az e törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola, kollégium által elvárt viselkedés szabályait.”

Az iskolai, kollégiumi Házirend egyrészt egy ÚTMUTATÓ, amely végig vezeti a tanulókat az iskolai életet szabályozó sokszor egymásnak ellentmondó rendelkezések szövevényén. (A továbbiakban iskola mellett a kollégiumot is értünk.)

Napi 10-12 óra tanulás mellett a tanulóknak nincs sok idejük arra, hogy elemezzék a köznevelési törvényt és más kapcsolódó jogszabályokat. Nem mindig tudják megjegyezni az iskola által megkövetelt viselkedési szabályokat. Ezért találta ki a jogalkotó a Házirendet, amely a tanulói jogok és kötelezettségek magyarázata. (Tehát magyarázata és nem csak felsorolása.)

A Házirend másik funkciója a tanulók intézményi és intézményen kívüli magatartásának szabályozása, amelyet a törvény nem szabályoz (un. etikai normák).  Az iskola, kollégium által elvárt magatartási szabályok felsorolása a Házirendben nem törvénysértő, de csak a tanulók egyetértésével lehet beírni. A  Házirendben felsorolt un. „elvárások" esetleges megszegése miatt a tanulókat semmiféle joghátrány nem érheti. Lásd lentebb!

A Házirend betartása kötelező!

Jó lenne, ha a tanulók el is olvasnák a Házirendet, mert akkor nem csak a pedagógusok által sokszor hangoztatott kötelezettségeiket ismerhetnék meg, hanem azokat a jogosítványaikat is, amelyeknek alkalmazásával meg tudják védeni magukat az esetleges iskolai túlkapásokkal szemben.

Jó lenne, ha a szülők is elolvasnák a Házirendet, akkor nem csak gyermekük kötelezettségeit ismernék meg, hanem azt is, hogy az iskola, illetve a pedagógusok menyiben tartják tiszteletben a tanulók jogait, emberi méltóságát. Arra is rájönnének a szülők, hogy a Házirendek egy része jogszabálysértő intézkedéseket tartalmaz, és sokszor maga az iskola sem tartja be az abban foglaltakat.

Figyelem!

Ha valamilyen panasszal fordulnak hozzánk a szülők, akkor első kérésünk, hogy szerezzék be és tanulmányozzák az iskolai Házirendet, abból maguk is rájönnek, hol hibázott az iskola, illetve miben vétett gyermekük.

Az iskolai Szülői Szervezetek feladata lenne, hogy felkészítsék a szülőket a Házirendben összegyűjtött jogszabályok ismeretére, amelynek segítségével bele láthatnának az iskola működésébe. A szülők kötelessége ellenőrizni a tanulói jogok érvényesülését az iskolában, de sajnos kevés az olyan szülő, aki veszi a fáradságot és tanulmányozza ezt a fontos belső szabályzatot.

A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) és a 20/2012. EMMI rendelet újra szabályozta a Házirend taralmát, szűkítette a tanulók jogait, ugyanakkor több új kötelezettségeket állapított meg számukra, ezért módosítani kell minden Házirendet

Ha az iskola nem dolgozta át Házirendjét a 2013-2014. tanévkezdésig az új rendelkezéseknek megfelelően, akkor félrevezeti a tanulókat és a szülőket. A régi Házirend a kötelező módosítások nélkül törvénysértő, ezért érvénytelen.

Azóta tovább módosultak a köznevelés jogszabályok, ezért a Házirendeket is folyamatosan módosítani kellett, hogy megfeleljenek a hatályos oktatási rendszabályoknak.

Meg kell védeni a tanulókat a „rossz” iskolai, kollégiumi*  Házirendektől?

Az utóbbi időben fokozódó iskolai feszültségek oldásának egyik feltétele az iskola és az iskolahasználók jogkövető magatartásának hiányosságai. A jogkövető magatartás biztosítéka az iskolai élet szabályozásának két meghatározó dokumentuma az intézményi SZMSZ és a Házirend.

Szülői és tanulói panaszok alapján felmérést végeztünk, hogy az iskolai Házirendek milyen mértékben felelnek meg a jogszabályi előírásoknak.  Vizsgálataink szerint az iskolai honlapokon nyilvánosságra hozott Házirendek többsége nem felel meg az új előírásoknak, hiányosak, vagy olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek nem lehetnek részei a Házirendnek, ezért jogszabálysértőek.

Törvény értelmében a tanuló kötelessége, hogy megtartsa az iskolai, kollégiumi a Házirendben foglaltakat. Jogszabálysértő Házirendek meghatározásai alapján hozott indokolatlan fegyelmező intézkedéseknek (szankcióknak) súlyos következményei lehetnek a tanulókra nézve.

Figyelem!

A Házirend nem tartalmazhat olyan szabályokat, amelyek nem kötelezőek, nemcsak azért mert ezt a köznevelési törvény nem engedi, hanem azért is, mert ezzel az iskola megtéveszti a tanulókat. A tanulók ugyanis joggal hihetik azt, hogy a Házirend egésze kötelező rájuk nézve.

Javasoljuk az iskolai szülői közösségeknek és az egyes szülőknek, hogy gyermekeik érdekében tekintsék át az iskolai Házirendet, és hiányosság esetén tegyenek javaslatot az iskolavezetésnek a Házirend tanulóbarát módosítására.

Ehhez a munkához próbálunk segítséget adni ebben az elemzésben, hogy szülői nézőpontból értelmezzék az iskolai Házirenddel kapcsolatos jogszabályi előírásokat.

*A  iskolai Házirendre vonatkozó előírások többsége az óvodai és kollégiumi Házirendekre is vonatkoznak. Az óvodai Házirendről az „Óvoda”  címszó alatt találhatnak információt.

A Házirend célja

Az Nkt. 25. § (2) bekezdése szerint:

„Az óvoda Házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg

Az iskola és a kollégium Házirendje állapítja meg az e törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola, kollégium által elvárt viselkedés szabályait.”

A fenti törvényhelyet figyelembe véve a Házirend szabályozási köre három nagy csoportra osztható:

·   Jogszabályokban meghatározott gyermek és tanulói jogok, kötelességek gyakorlására (végrehajtására) vonatkozó rendelkezések meghatározására.

·   A köznevelési törvény által meghatározott keretek között, önálló, a tanulói jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból eredő, ahhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek meghatározására.

·   Az iskola, kollégium által elvárt viselkedési szabályok előírására.

A Házirend a jogszabályokban rögzített jogok és kötelességek pontosítását, helyi viszonyokhoz igazítását végezheti el, a jogszabályokkal ellentétes tartalmat nem kaphat. Nincsen tehát arra lehetőség, hogy a Házirend a jogszabályokban nem szereplő kötelezettségeket állapítson meg.

Nem felel meg az előírásoknak, ha a Házirend csupán felsorolja a tanulói jogokat és kötelességeket és nem magyarázza meg, milyen módon lehet gyakorolni, illetve hogyan kell végrehajtani azokat. Még rosszabb a helyzet, ha a jogszabályok helyeit csak idézi a Házirend. (Pl. nem elég beírni, hogy a köznevelési törvény 46. § (4) bekezdését vegyék figyelembe a tanulók.)

Viselkedési szabályok megkövetelése a tanulóktól

Az új rendelkezések szerint a Házirend állapítja meg az iskola, kollégium által elvárt viselkedés szabályait. Ezáltal önálló szabályozásra kapott lehetőséget az iskola, ahhoz, hogy meghatározza a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívül rendezvényeken tiltott tanulói magatartást. A szabályozás keretei adottak. A tiltás mindig arra az időszakra vonatkozik, amikor az iskola felelősséggel tartozik a tanulóért

Ugyanakkor ez a meghatározás feljogosítja az igazgatót, hogy olyan szabályokat építsen be a Házirendbe, amelyek elsősorban az iskola, illetve pedagógusok speciális érdekeit tartják szem előtt. Ez a gumiszabállyal visszaélhetnek a Házirend alkotói és elfogadói lehet, ezért „elvárási szabályok” előírását törölni kell a törvényből.

Évtizedes harca a pedagógusoknak, hogy minden féle magatartási és megjelenési szabályokat írjanak elő a tanulók számára a Házirendben, amelyekkel – szerintük - jó útra terelhető a magyar ifjúság, pl. az iskolaköpeny bevezetése, lányoknál a mini szoknya tiltása, a műköröm, smink használatának tiltása, az ékszerhasználat (bizsu) korlátozása, tetoválás, testékszer viselésének tiltása, fiúknál régebben a haj hosszának szabályozása. Évekig tiltották a rágógumi használatát az iskolák, most fogápolási követelmény. A sokáig tiltott mobiltelefon újabban taneszköznek minősül.

Lehet, hogy az iskolák által „kikiáltott"  magatartási és megjelenési szabályokkal a szülők egy része is egyetértene, de egyértelmű, hogy ezek az előírások sértik a tanulók személyiségi jogait, és nem kívánatos ellentétet szítanak a tanulók és a pedagógusok között.

Néhány szülők és tanulók által is kifogásolt előírás:

·   Nem lehet olyan intézkedést előírni, amely a szülőre vonatkozóan költségekkel jár. pl. egyenruha, iskolaköpeny, ünnepi ruha, cipő használatát csak akkor lehet előírni, ha az iskola, illetve az állam fizeti. (Újra divatba jött a "váltócipő" kötelező előírása az iskolákban, de csak a tanulókra vonatkozik a pedagógusokra és más iskolai alkalmazottakra nem. Miért. Ha a szülőnek nincs pénze váltócipőre, akkor a tanuló kap egy iskolai mamuszt, azt kell viselnie.)

·   Jogtalan a törvényben előírt fegyelmezési jogszabályokat figyelmen kívül hagyása, és más egyedi fegyelmi intézkedések előírása.

·   Nem lehet arra kényszeríteni a tanulót, hogy érdemjegyeit naprakészen vezesse az ellenőrző könyvben. Ez a pedagógus feladata.

·   Tanévnyitót, tankönyvosztást nem lehet előírni tanévkezdés előtt, mert így az iskola meghosszabbítja a szorgalmi időt (megrövidíti a vakációt).

·   Nem lehet kötelezni a tanulót, hogy a  papírt, a száraz elemet és a műanyagkupakokat szelektíven gyűjtse. Ilyen kényszert nem lehet a Házirendben előírni.

·   Kötelező részvétel az iskolabálom, érettségi banketten,

·   Nem lehet előírni, hogy az iskolában rágógumit ne fogyasszon a tanuló (a bevitelt esetleg meg lehet tiltani, de a rágását nem).

·   Iskolán kívül mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása. Ezt a törvények egyértelműen tiltják és büntetik, nem a Házirend tárgya. 

·    A tanuló nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt. Ez is gumiszabály, mivel bármire rá lehet fogni, hogy fegyverként használható.

·   Hetes szolgálatot nem lehet előírni. A hetes rendszer nem helyettesítheti a tanári felügyeletet, pl. ha a pedagógus késik az óráról. A hetes szolgálatot teljesítő tanulókat nem lehet fegyelmező eljárásnak alávetni, ha vétenek a rájuk rótt feladatok ellátásában.

·   A Házirendben kell meghatározni a tankönyvtámogatás módját. Emberi méltóságot sért, ha rászoruló tanulók összefirkált, gyűrött lapjaira hulló használt tankönyvet kapnak ingyenesség címén kártérítési felelősséggel.

·   Drága (márkás) tornafelszerelés használatát nem lehet előírni. Sok tanuló azért nem vetkőzik le testnevelési órán, mert nincs előírt tornafelszerelése (szülei nem tudják megvenni, kinőtte, elhasználódott, nem telik váltófelszerelésre.

·   Stb.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy a köznevelési törvény megszüntette a diákönkormányzat és az iskolaszék egyetértési jogát a Házirend elfogadásánál. (A szülőknek régen sem volt effektív beleszólásuk a Házirend elkészítésébe!)

Figyelem!

Az iskolai Házirendet nem szabad összetéveszteni az önként vállalt tanulói etikai szabályzattal, mivel az iskola Házirendje csak azokat a rendelkezéseket rögzítheti, amelyek kötelezőek a tanulók részére.

Ez természetesen nem zárja ki, hogy külön Etikai kódexet alkosson az iskola, ám ebben az esetben is fel kell hívni mindenki figyelmét arra, hogy az abban foglaltak betartása elvárható, de nem kötelező.

Mindez azt is jelenti, hogy a  Házirendben felsorolt un. „elvárások" esetleges megszegése miatt a tanulókat semmiféle joghátrány nem érheti.

Javasoljuk, hogy a továbbiakban az iskolai Házirend megalkotásakor, illetve módosításakor legyenek figyelemmel a fenti szülői panaszokra.

A Házirend hatálya

Értelmezésünk szerint a Házirend rendelkezései kötelezőek a diákokra, a pedagógusokra és az iskola más alkalmazottaira nézve is.

A Házirendbe foglaltaknak a megtartását a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezések megszegésére vonatkozó eljárások alkalmazásával lehet kikényszeríteni a pedagógusoktól és más alkalmazottaktól, míg az iskolai, kollégiumi fegyelmi eljárás keretében a tanulóktól. (Pl. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik, amit igazolnia kell. A késések ideje - a Házirendben foglaltak szerint – összeadható.)

A pedagógusok óráról való késésére vonatkozóan is kell lenni valamilyen munkajogi szankciónak, hiszen ez a késés a kötelező óra rövidítése mellett azt is jelent, hogy a tanulók felügyelet nélkül maradtak az osztályban.

A Házirendet az iskolán kívüli kötelező foglakozásokon is be kell tartani.

Figyelem!

Pedagógiai programhoz nem kapcsolódó, nem tanítási időben szervezett iskolán kívüli program esetén az önkéntesen résztvevő diákok a közösségi normák betartásával saját belátásuk szerint viselkednek, nem vonatkozik rájuk a Házirend. (Pl. nagykorú tanuló dohányozhat és fogyaszthat szeszesitalt az osztálykiránduláson, de a kötelező tanulmányi kiránduláson nem.)

Az iskolai Házirend elfogadása

A Házirendet az intézményvezető készíti el és a nevelőtestület dönt az elfogadásáról.

1. Az iskola igazgatója jogi felelőssége, hogy betartsa a Házirend céljára és tartalmára előírt jogszabályi rendelkezéseket. Nem csorbíthatja a törvényben és más jogszabályokban meghatározott tanulói jogok szövegét (nem manipulálhatja azokat), nem szelektálhat a tanulói jogok között (nem hagyhat ki fontos jogokat), biztosítania kell a tanulói jogok és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges feltételeket.    

2.  Nevelőtestület szakmai felelőssége is, hogy a Házirend tartalmazza azokat a magyarázatokat, hogy a köznevelési törvényben, továbbá jogszabályokban meghatározott tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani az iskolában. A 20-50-100 fős nevelőtestület felsőfokú végzettséggel rendelkező tagjainak kötelessége, hogy olyan Házirendet alkossanak, illetve fogadjanak el, amely mindenben megfelel a törvényességnek, és a tanulók számára élhetővé tesz az iskolát.

A véleményezők köre

A nevelési-oktatási intézmény Házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat és az iskola tanács véleményének kikérésével fogadja el és a záradékban rögzíti a támogató- és az ellenvélemények dátumát és a véleményezők körét.

Az írásos véleményt az eredeti példányhoz mellékelni kell. A vélemények nem befolyásolják a Házirend elfogadását.

Ugyanakkor a vélemények beszerzésének elmulasztása esetén a Házirend érvénytelen!

Figyelem!

Ha iskolaszék nem működik, a Házirend elfogadásakor az iskolai Szülői Szervezet, közösség véleményét kell beszerezni.

A Házirendet a fenntartó ellenőrzi

A Házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.

Ha a fenntartónak, a működtetőnek, egyetértési joga van a köznevelési intézmény Házirendjének elfogadásánál, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre.

A Házirend nyilvánossága

A Házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

A szülők szóbeli tájékoztatása a Házirend tartalmától

A szülő joga különösen, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény Házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. A tájékoztatás azt jelenti, hogy szülő értekezleten el kell magyarázni a Házirend előírásaival kapcsolatos iskolai elképzeléseket, vagy a szülő külön kérésére személyes tájékoztatást kell adni.

A tájékoztatás jobb esetben úgy történik, hogy tájékoztatják a szülőt arról, hol tekintheti meg a Házirendet, ha ragaszkodik hozzá.

A Házirend életkori hatálya

A magyar törvények szerint 18 éves koráig minden személy kiskorú gyermek. (A gyermek 14 éves koráig cselekvőképtelen, 14-18 éves koráig a gyermek korlátozottan cselekvőképes kiskorú.)

A Házirend nem lehet ellentétes a Gyermekjogi egyezménnyel, a gyermekek védelméről szóló törvénnyel és más gyermek és ifjúságvédelmi jogszabályokkal, rendelkezésekkel.

Ez azt jelenti, hogy a Házirendben kell felsorolni és magyarázni a köznevelési és gyermekvédelmi jogszabályokban előírt iskolába járó tanulókat érintő valamennyi fontosabb jogszabályt, hogy a jogaikat, érdekeiket, kötelességeiket megismerjék, megfogalmazhassák és élni tudjanak vele.

A tanulók életkorának figyelembe vétele a Házirend megalkotásakor

  1. Az iskolában más-más jogai és kötelességei vannak 14 éves koráig cselekvőképtelen, és a 18 éves koráig a korlátozottan cselekvőképes kiskorú tanulónak. (Pl. a szülői és a 14 éven felüli tanuló közös döntése a nevelési, oktatási kérdésekben.)

  2. Az iskolában más jogai és kötelességei vannak a tanköteles tanulóknak, mint a tankötelezettségüket teljesített 16 éven felüli tanulóknak. (Pl. a már nem tanköteles tanulókat különböző indokokkal vagy indok nélkül el lehet távolítani az iskolából a tanév végén.)

  3. Az iskolába járó tanulók egy része 18 éven felüli (nagykorú, fiatal felnőtt, akikre más rendelkezések vonatkoznak, mint a 18 éven aluli kiskorú tanulókra (gyermekekre).(Törvény értelmében a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet a nappali rendszerű iskolai oktatásban, amikor betölti a 24. életévét.)

Az iskolai Házirend alkotóinak tehát különbséget kell tennie a „cselekvőképtelen korú” és a „cselekvőképes, továbbá a „tanköteles” és a „nem tanköteles” valamint a „kiskorú” és „nagykorú” tanulók jogai és kötelezettségei között.

Hát ez még nem működik.

Az óvoda Házirendje

Az óvoda Házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg.

Az óvodai Házirend előírásai elsősorban a szülőkre és az óvodára vonatkoznak, ezért a jogszabályokban is külön kellene kezelni az óvodai Házirendre vonatkozó rendelkezéseket. Pl. az óvodai Házirendet a szülői közösségnek kell véleményezni és elfogadni! 

Az óvoda címszó alatt megpróbáljuk majd elemezni ezt a meghatározást, mert egyelőre nem találtunk olyan óvodai Házirendet, amelyet mintaként tudnák bemutatni az érdeklődő szülőknek.

Figyelem!

A köznevelési törvény gyermeknek nevezi az óvodába járó gyermeket és tanulónak az iskolába járó gyermeket.

Az iskola és a kollégium Házirendje

Az iskola és a kollégium Házirendje állapítja meg a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola, kollégium által elvárt viselkedés szabályait.

Ahhoz, hogy egy Házirend megfeleljen ezeknek az előírásoknak, legalább 30-40 oldalon keresztül kell magyarázni a tanulóknak, hogyan gyakorolják jogaikat, hogyan teljesítsék kötelességeiket és az intézményi speciális elvárásait. Vannak 1-2 oldalas iskolai Házirendek is.

Figyelem!

Ahhoz, hogy a gyermekek, tanulók a különböző jogszabályokban előírt kötelezettségeiket teljesíteni tudják, számtalan jogosítványt kell biztosítani számukra.

Természetesen ezt a jogalkotók is tudják. Így van összeállítva Magyarország alaptörvénye is.

A szülő kötelessége, hogy felnevelje gyermekét, gondoskodjon testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, óvodába, iskolába járassa, etesse, ruházza, stb.

Az állam feladata, hogy biztosítson lakhatási- és munkalehetőséget, óvodát, iskolát, egészségügyi szolgáltatásokat stb. a szülők számára, hogy teljesíteni tudják kötelességeiket. (Lakhatáshoz való jog, tanuláshoz, munkához, egészségvédelemhez való jog, stb.)

Ezt jegyezzék meg, mert a pedagógusok többsége megfordítja ezt a szabály. Azt mondják, hogy szülők és a tanulók először teljesítsék kötelességeiket, és csak utána követeljék jogaikat.

A kollégiumi Házirend különleges kötelezettségeket és elvárásokat tartalmazhat, amelyekről a későbbiekben fogunk írni. Nagy mese lesz!

Egyházi iskola Házirendje

Nkt. 32. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt egyházi jogi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet tartja fenn:

f) SZMSZ-ében és Házirendjében a vallási közösség tanításával összefüggő viselkedési és megjelenési szabályokat, kötelességeket, jogokat és hitéleti tevékenységet írhat elő,

g) az f) pont szerint meghatározott kötelességek megszegése, elmulasztása miatt a gyermek, tanuló és a pedagógus ellen fegyelmi eljárás indítható,

i) a nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e, Házirendje, valamint a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programja az egyházi fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

Honvédelemi, és rendészeti iskolák Házirendje

A katonák jogállását szabályozó jogszabályok, az SZMSZ, a Házirend a pedagógusok, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők és a tanulók számára – a fenntartás függvényében – a Magyar Honvédségben érvényesülő, vagy a Hszt-ben előírt viselkedési és megjelenési szabályokat, jogokat, kötelességeket, kiképzési tevékenységet írhat elő, ezek megsértése miatt fegyelmi eljárás kezdeményezhető, továbbá a jogellenesen okozott kár megtérítésére sajátos szabályokat írhat elő. [Nkt. 36. § (4) c)]

A tanulói jogok és kötelességek rendeltetésszerű gyakorlása

Az alaptörvény, a különböző törvények és a kapcsolódó jogszabályok számos helyen írnak elő az iskolahasználó tanulók és szüleik számára olyan szabályokat, amelyeket a tankötelezettség teljesítéséhez illetve tanulói jogviszony létesítéséhez kapcsolódnak.

Ahhoz, hogy a szülők és a tanulók teljesíteni tudják jogszabályokban előírt kötelességeiket, a jogalkotónak biztosítani kell azokat a jogokat, amelyek lehetővé teszik számukra az előírt kötelezettségek teljesítését.

Tehát nem állja meg a helyét az a pedagógus szemlélet, hogy a tanulók először teljesítsék kötelességeiket és csak azután követeljék jogaikat, hiszen fordított a helyzet.

A törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére.

A jog gyakorlása akkor nem tekinthető rendeltetésszerűnek, ha a köznevelési törvényben és a szakképzésről szóló törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott

· jogszabályokban biztosított jogok csorbítására,

· érdekérvényesítési lehetőségek korlátozására,

· a véleménynyilvánítás elfojtására,

· a tájékozódási jog korlátozására

irányul, vagy erre vezet.

A rendeltetésellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit – a köznevelési törvényben, illetve a szakképzésről szóló törvényben szabályozott eljárás keretében - orvosolni kell. Az eljárásban a gyermek, tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan.

Figyelem!

Még nem találkoztunk olyan iskolával, iskolavezetővel sem pedagógussal, aki megértette volna vagy egyáltalán ismerné ezt az előírást, mivel az iskolákban természetesé vált a normaszegő magatartás (anómia).

További információk a Házirend tartalmának meghatározásához

A Házirend jogszabályokban előírt kötelező tartalmi elemei itt!

A köznevelési törvény és a kapcsolódó jogszabályok több olyan megállapítást tartalmaznak, amelyeket kötelező a Házirendben pontonként rögzíteni és magyarázni. A kötelezően előírt elemek kihagyása a Házirendekből olyan jogszabálysértés, amely azt jelenti, hogy az iskola jogszabályellenesen működik. (Pl. sok iskola kihagyja a Házirendből a független vizsga lehetőségét.)

Tanulói jogok és kötelességek felsorolása itt!

Jogszabályokban meghatározott tanulói jogok és kötelességek, amelyek gyakorlására vonatkozó rendelkezéseket a Házirendben kell rögzíteni. A Házirendbe a jogszabályokban található valamennyi tanulói jog és kötelesség gyakorlására (érvényesítésére) vonatkozó rendelkezést rögzíteni kell. Az iskolai Házirend alkotója, jóváhagyói és a véleményezők nem szelektálhatnak a tanulói jogok között.

 

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Tanulói szakszervezet

Tanulók védelme a szakképzésben

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (igazolatlan óra)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum