Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés 2017

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Jogorvoslati utak a köznevelésben

.

A köznevelés megújulása nem képzelhető el a gyermekeik érdekében eljáró szülők aktív részvétele nélkül. a szülőknek kell elfogadni, ami helyes a rendszerben, és elutasítni azt, ami szabálytalan vagy káros a tanulókra. A jogorvoslati lehetőségek beépítése az oktatási rendszabályokba és a köznevelési intézmények belső szabályzataiba a szülői, tanulói kontroll egyik eszköze. Társadalmi ellenőrzés nélkül a köznevelés rendszere degradálódik, egyoldalúan fenntartói és az intézményi (pedagógus) érdekek érvényesülnek.

Sajnálatos tény, hogy a nemzeti közneveléstől szóló 2011. évi CXC.  törvénybe(Nkt.) és a kapcsolódó jogszabályokba beépített jogorvoslati előírások kusza halmaza a szülők és a tanulók részéről áttekinthetetlen, ezért az érdekeltek nem tudnak élni jogaikkal, nem tudnak fellépni a köznevelési intézmények nyilvánvaló jogszabálysértő intézkedéseivel szemben.

Tájékoztató anyagunkban megpróbáljuk magyarázni azokat a jogorvoslati lehetőségeket, amelyek igénybevételével a szülők meg tudják védeni kiskorú gyermekeik érdekeit az óvodák, iskolák és a fenntartók esetlegesen jogszabálysértő döntéseivel szemben.

Veszélyes dolog. ha a szülőnek igaza van valamiben, amiben az óvoda. iskola téved!

 A jogorvoslat alkotmányos joga

 Magyarország Alaptörvénye szerint:

„XXVIII. cikk

(7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.”

A jogorvoslat tartalma

A jogorvoslati jog lényegi tartalma, az érdemi határozatok tekintetében a más szervhez vagy ugyanazon szervezeten belül magasabb fórumhoz fordulás lehetősége.

A jogorvoslathoz való alapjog biztosítását jelenti, ha az eljárásban a törvény garantálja az érintett számára, hogy ügyét az alapügyben eljáró szervtől különböző szerv bírálja el.

Figyelem! Alaptétel!

A köznevelési törvény a gyermek, tanuló érdekében engedi meg az eljárás megindítását. Ebből következik, hogy a jogorvoslati eljárás során nem születhet olyan döntés, amely az eredetinél hátrányosabb, kedvezőtlenebb lenne.

Jogorvoslati utak (szolgálati út) a köznevelési intézményekben

Törvény értelmében a gyermek tanuló érdekében az óvoda, az iskola, a kollégium döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen széles körben van lehetőség jogorvoslatot kérni. Ugyanakkor a jogorvoslat szó nem szerepel a köznevelési törvényben. (A 20/2012. EMMI rendeletben is csak az óvodai felvételnél és a középfokú beiskolázásnál szerepel a „jogorvoslat” kifejezés. Az első évfolyamra történő beiskolázásnál már nem tájékoztat jogszabály a jogorvoslati lehetőségről.)

Jogorvoslati szervek a köznevelési ügyekben

·    Az óvoda, az iskola, a kollégium

·    Iskolaszék, ennek hiányában, a szülői közösség és nevelőtestület tagjaiból álló, legalább háromtagú bizottság

·    Fenntartó, jegyző

·    Oktatásügyi közvetítő

·    Kormányhivatal, oktatási hivatal

·    Szakképzésben a gazdasági és iparkamara

·    Bíróság

·   Oktatási jogok miniszteri biztosa, egyenlőbánásmód hatóság, alapvető jogok biztosa, Alkotmánybíróság, stb.

A felsorolt jogorvoslati szervek között nincs közvetlen hierarchikus kapcsolat, a jogorvoslati út sokszor zsákutcába vezet. Sok szervnél hiányzik a megalapozott döntéshez szükséges szakmai kompetencia (oktatási kérdésekben).

A fenntartó ellenérdekelt az általa fenntartott intézmények és a pedagógusok elmarasztalásában.

Az oktatási hivatal és a kormányhivatalnak nem „érdeke” a szülők és a tanulók jogainak, érdekeinek védelme, ezért elutasítandó rutinfeladatnak tekintik a jogorvoslat ügyeket.

Egyes jogorvoslati szervek többoldalas határozatban próbálják kimagyarázni magukat, illetve félrevezetni a laikus szülőket és tanulókat, vagyis „hülyének” nézik őket. Majd csak abbahagyják a nyüzsgést, mondják. (Ezt több száz szülői panasz és egyesületi tapasztalatok alapján mondjuk. A szülői panaszosok biztatásunk és segítségünk ellenére is hamar feladják a jogorvoslati küzdelmeiket.)

Voltak olyan régebbi ügyeink, amelyeknek elintézésben részt vettek az oktatási tárca képviselői is, eredmény nélkül.

Figyelem!

Az utóbbi hónapok tapasztalatai alapján felmerül az összejátszás gyanúja, amikor az állami és önkormányzati intézményfenntartó egyértelműen megvédi az általa fenntartott intézmény vezetőjét, akkor is, ha nyilvánvaló a jogszabálysértés vagy az érdeksérelem, amellyel szemben a szülő élt a jogorvoslat lehetőségével.

Jogorvoslatra nyitva álló határidő

A jogorvoslati jog tényeges gyakorlásának egyik elengedhetetlen feltétel, hogy a jogorvoslat benyújtására megfelelő idő álljon rendelkezésre.

A jogorvoslati kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, a mulasztásra, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Van 8, 15, 30 napos határidő, de lehet munkanap is a határidő, ami hosszabb. Ugyanakkor a köznevelési jogszabályok is előírnak különböző határidőket.

Különböző határidők súlyos zavarokat okozhatnak a jogorvoslati eljárásokban, a szülők és a tanulók kárára.

Konkrét példák a határidők tarthatatlanságára:

·  Jogszabály értelmében vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Ha a tanuló vagy a szülő a javítóvizsgán olyan szabálytalanságot észlel, ami miatt javítóvizsgája nem sikerül, és a jogszabálysértésre való hivatkozással 15 napon belül beadott jogorvoslati kérelmére a választ 30 nap elteltével kapja kézhez, akkor tanulónak az alacsonyabb évfolyamon kell elkezdenie a tanévet.

Ha a szülő másodfokon a fenntartóhoz fordul felülbírálati kérelemmel, akkor újabb 30 nap telhet el a válasz kézbesítéséig. Ez azt jelenti, hogy - kedvező döntés esetén - a tanuló november 15-ig a megismételt évfolyamra jár, ez idő alatt a magasabb évfolyamon olyan előrehaladást érnek el volt osztálytársai, ami nehezen pótolható.

·  Az iskola dönthet úgy, hogy a 16 éves kort elért, tankötelezettségét teljesített gyermek tanulói jogviszonyát tanév vége előtt néhány nappal megszűnteti, hogy ne maradjon idő a másodfokú jogorvoslati eljárás befejezésére.

·   Sok iskola a már nem tanköteles tanuló eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést úgy időzíti, hogy ne legyen idő a jogorvoslati eljárásra a szorgalmi időn belül.

· Szülői panaszok jelzik, hogy ezeket a „határidős döntéseket” érettségi előtt álló tanulók esetén is meghozzák a „jobb iskolák”, hogy ne tudjon vizsgát tenni a tanuló.

MSZOE javaslat a határidők manipulálásának megakadályozására

Javasoljuk, hogy az időben beadott jogorvoslati kérelem halasztó hatályú legyen az intézményi döntés végrehajtásra mindaddig, amíg a jogorvoslati eljárás befejeződik.

A tanév közben hozott iskolai döntés elleni jogorvoslati eljárás a tanév befejezése után is jogfolytonos legyen.

A tanuló javára hozott jogorvoslati döntést visszamenőlegesen is alkalmazni kell.

A döntés közlése (kézbesítése)

A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit – jogszabályban meghatározott esetben és formában – írásban közli a tanulóval, a szülővel.

A nemzeti köznevelési törvény szerint: „Az óvoda, az iskola, a kollégium döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a tanuló, a szülő – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat.”

A közlés lényege, hogy az érintett a döntésről tudomást szerezzen. A határozatot közölni kell az ügyféllel és azzal, akire nézve az jogot vagy állapít meg. A határozatot közölni lehet:

postai úton,

személyesen írásban vagy szóban,

elektronikus úton vagy távközlési eszköz útján,

hirdetményi úton,

kézbesítési megbízott, vagy ügygondnok útján,

a hatóság kézbesítője útján.

A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették, szóban vagy távközlési eszköz útján, illetve elektronikus úton közölték.

A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni.

Postai úton történő kézbesítés esetén a döntést hivatalos iratként kell feladni és kézbesíteni.

Figyelem!

A lényeg az, hogy vita esetén kétséget kizáróan meg lehessen állapítani azt az időpontot, amikor a döntés az érdekeltek tudomására jutott.

Köznevelési intézményben az üzenő füzet, "ellenőrző könyv" alkalmazása is szokásos közlési forma, de csak akkor tekinthető hitelesnek, ha a döntéshozó aláírja, és nem a tanulóra bízza a beírást, és ellenőrzi, hogy a szülő is aláírta a közlést.

(Könnyű azt mondani, hogy „szóban” közöltem a tanulóval, vagy beírattattam vele az ellenőrző könyvébe, akkor is, ha nem igaz, ezért ezt a két megoldást nem tudjuk elfogadni, ráadásul ellentétes a törvényi előírással.)

MSZOE javaslat

A viták elkerülése miatt jogszabályban kell előírni, hogy a szóbeli, a távbeszélőn és az elektronikus közlés mellett a közlést írásban is meg kell tenni.

Eljárást megindító kérelem az elsőfokú döntéshozatalra

A köznevelésről szóló törvény rendelkezései az óvodai, iskolai, kollégiumi ügyekben a döntéshozatal jogát a nevelési, oktatási intézmények vezetőire, illetve egyes testületeire ruházza át.

Az óvodai, iskolai, kollégiumi döntés, intézkedés, illetve mulasztás felülvizsgálatára irányuló eljárás kérelemre, úgynevezett eljárást megindító kérelemre indul, amely lehet jogszabálysértésre és egyéni érdeksérelemre hivatkozó jogorvoslati kérelem.

Törvény szerint: „Az óvoda, az iskola, a kollégium döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a tanuló, a szülő – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, [Nkt.

„Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik.”  Figyelem!

Jogszabálysértő döntés nem csak akkor keletkezik, ha az intézmény megsértette a jogalkotó szervek által kiadott jogszabályt, hanem akkor is, ha nem vette figyelembe az intézményi dokumentumokban (pedagógiai program, SZMSZ, házirend, értékelési szabályzat, stb.) található előírásokat.

1.   sz. Táblázat az elsőfokú döntéshez

Első fokon döntéshozó

Óvoda, iskola, kollégium

Kérelem benyújtója

Szülő, tanuló

Határidő

15 napon belül

Kérelem fajtája

Egyéni érdeksérelem

Törvényességi kérelem

A kérelem tartalma

egyéni érdeksérelem

óvodai felvétel, kizárás

tanulói jogviszony

kollégiumi tagsági viszony

tanulói fegyelmi ügyek

jogszabálysértés

ide tartozik a belső intézményi szabályzatok megsértése is, pl. pedagógiai program, SZMSZ, értékelési szabályzat, házirend, adatvédelmi szabályzat, stb.

A döntés tartalma

-          a kérelmet elutasítja

-          a döntést jogszabálysértés vagy érdeksérelem esetén megváltoztatja

-          a döntést jogszabálysértés vagy érdeksérelem esetén megsemmisíti és a nevelési, oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasítja

Elsőfokú döntés jogerőre emelkedése

A nevelési-oktatási intézmény döntése jogerős, ha a meghatározott határid?n belül (15 nap) nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak. A lemondás intézménye, ahhoz nyújt segítséget, hogy az intézményi döntés akár a közlés után jogerőssé váljon. A lemondó nyilatkozatot írásba kell foglalni

Figyelem!

Az intézményi döntések elleni jogorvoslat benyújtásának eljárási kérdéseit nem rögzítik jogszabályok! Általában nincs meghatározva, hogy milyen formában, milyen tartalommal és hol kell benyújtani azt. Itt a baj! Ezért a szülőknek nem kell sokat gondolkozni, hanem az igazságérzetükben bízva kell megindítani a jogorvoslati eljárást az elsőfokú vagy másodfokú döntéshozónál.

Az óvoda, iskola, kollégium a szülő által benyújtott eljárást megindító kérelmet köteles továbbítani a másod fokú döntés meghozatalára jogosultnak, illetve a másodfokú döntésre jogosult nem utasíthatja el a kérelem elbírálását.

Az egyéni érdeksérelemre alapozva benyújtott kérelmek egy része intézményen belül kerül eldöntésre, egy része intézményen kívül.

Másodfokú döntéshozatali eljárás intézményen belül

(iskolaszék vagy szülő-pedagógus bizottság döntése)

A szülők és a tanulók nem ismerik ezt a jogorvoslati lehetőséget, pedig sok érdeksérelmi panaszukra kaphatnának jogorvoslatot.

 Törvény értelmében az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelmet – a fenntartó hatáskörébe tartozó kérelmek kivételével – az iskolaszék, ennek hiányában, a szülői közösség és nevelőtestület tagjaiból álló, legalább háromtagú* bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen az iskolaszék, vagy a bizottság

a) a kérelmet elutasítja,

b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja,

c) a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja.

*biztosan 3-3 tagú bizottságra gondolt a jogalkotó, különben apedagógusok és a szülői tagok száma aránytalan lenne,

Ennek az előírásnak az a lényege, hogy az iskolaszék (óvodaszék, kollégiumi szék), illetőleg a bizottság az elsőfokú döntéshozatalra jogosulttól a döntés jogát nem vonhatja el, még akkor sem, ha egyébként megítélése szerint a döntés, intézkedés, illetve azok elmaradása egyéni érdeksérelemmel járt, ezért indokoltnak szükségesnek tartja azok felülvizsgálatát, illetve az elmaradt döntés, intézkedés meghozatalát.

Az iskolaszék által vizsgálható egyéni érdeksérelem

A jogszabályok számos olyan kérdést nem határoznak meg, amelyben a nevelési oktatási intézmények döntést hoznak, intézkednek. Olyan ügyekről van szó, amelyek hozzátartoznak a gyermek, tanuló felügyeletével összefüggő intézményi felelősséghez, azonban nem igénylik sem a központi (jogszabályokban történő), sem az intézményi szintű szabályozást. Ilyenek a nem formalizált nem nevesített ügyek is. Ezek az ügyek mérlegelésen múló döntések, amelyek azonban lehetnek a kedvezőtlenek az érintettek résére. Ezért használja a köznevelési törvény az egyéni érdeksérelemre történő utalást.

Figyelem!

Ilyen mérlegelésen alapuló döntés például az osztályteremben történ?őleültetés, az étkezési idő kijelölése, folyosó ügyelet ellátásával történő megbízatás. (A tanulói „hetes szolgálat” nem helyettesítheti a pedagógiai felügyeletet sem a folyosón, sem az osztályteremben. A pedagógus nem késhet az óráról egy percet sem!)

Az intézményen belüli jogorvoslati lehetőség biztosítja a döntés gyors és hatékony megoldását, annak lehetőségét, hogy jogorvoslati eljárás lefolytatása nélkül döntsön az, aki ellen benyújtották a kérelmet.

Ugyanakkor ezek a döntések is előidézhetnek jogellenes állapotot, és ebben megváltozik a jogorvoslat rendje is. Jogellenes például, ha az osztályban sorsolással a tanulók egy csoportját elkülönítik. Vagy a tanulók egy részét, nem viszik el az osztálykirándulásra, mert szülei nem tudnak hozzájárulni az indokolatlanul megkövetelt költségekhez. Ebben az esetben a hozott döntés sérti az egyenlő bánásmód követelményét, és ezért érvénytelen (semmis).

Érvénytelenítés itt: http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&fid=143&id=307

2. sz. Táblázat a elsőfokú intézményen belüli („társadalmi”) döntéshez

Nulladik fokú döntésthozó

Iskolaszék vagy bizottság

Kérelem benyújtója

Szülő, tanuló

Határidő

15 napon belül (?)

Kérelem fajtája

Egyéni érdeksérelemre hivatkozó kérelem

A kérelem tartalma

egyéni érdeksérelem

a fenntartó hatáskörébe tartozó kérelmek kivételével az olyan ügyek, amelyek hozzátartoznak a gyermek, tanuló felügyeletével összefüggő intézményi felelősséghez, azonban nem igénylik sem a központi (jogszabályokban történő), sem az intézményi szintű szabályozást.

A döntés tartalma

-          a kérelmet elutasítja,

-          a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja,

-          a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja.

Az iskolaszéki döntés jogerőre emelkedése

Erről nem rendelkezik jogszabály.

Ha az intézmény nem ért egyet az iskolaszék döntésével és nem hoz új döntést, akkor mi a teendő? Ha az iskolaszék elutasítja a jogorvoslati kérelmet, hová fordulhat a szülő, tanulói további jogorvoslatért érdeksérelmi ügyben?  Az iskolaszék döntésével megszakad a jogorvoslati út? Zsákutca?

A fenntartóra nem tartoznak ezek az érdeksérelmi ügyek. Bírósághoz nem lehet fordulni, mert ezek az egyéni érdeksérelmi ügyek, nem sértenek jogszabályokat.  Elvárható, hogy az iskolaszék véleményét a nevelési, oktatási intézmény nem hagyja figyelmen kívül.

A jelenlegi köznevelési rendszerben uralkodó szokásjogoktól fényévekre van az iskolai demokrácia intézményes működtetése.

Másodfokú döntéshozatali eljárás intézményen kívül

(fenntartói döntés)

Az eljárási kérelem elbírálásával kapcsolatos másodfokúk fenntartói döntési jogosítvány a fenntartói irányítás része, a törvényesség biztosítása körébe tartozó feladat.

Az eljárást megindító kérelmet nem elnevezésük, hanem tartalmuk alapján kell minősíteni. Így a benyújtott a másodfokú döntésre jogosultaknak először abból a szempontból kell megvizsgálnia, hogy azt a benyújtója (a laikus szülő, vagy tanuló) helyesen minősítette-e, és ennek megfelelően rendelkezik-e az ügy felülvizsgálatához szükséges döntési jogosítvánnyal.

A másodfokú döntésre jogosult nem utasíthatja el a kérelem elbírálását azzal az indokkal, hogy nem tartozik rá, hanem továbbítania kell az arra jogosult döntéshozó szerv felé! („Nem tartozik ide”, ez gyakori lerázási indok!)

A jogszabálysértő vagy az intézményi szabályzatba ütköző kérelem elbírálása minden esetben intézményen kívül történik (fenntartó vezetője, jegyző).

 Legalább harminc olyan intézményi szabályzat létezik, amelyeknek az intézmény által történő megsértése általános szülői panasz. (Vagy egyáltalán nem készült el az előírt belső szabályzat.)

A fenntartó jár el, és hoz másodfokú döntést

a) a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott törvényességi kérelem, továbbá

b) az óvodai felvétellel és az óvodából való kizárással, a tanulói jogviszony, valamint a kollégiumi tagsági viszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tekintetében.

A fenntartó törvényességi kérelmet

a)   elutasíthatja,

b)   a döntést megváltoztathatja, vagy

c)   megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja.

Ezekben az ügyekben a gyermekek, tanulók érdekében lehetőséget kapott a másodfokú döntés meghozója arra is, hogy „elvonja” a nevelési, oktatási intézmény elsőfokú döntéshozatali jogát, mivel a sérelmesnek tartott ügyet nem kell visszaadni a nevelési oktatási intézménynek

3. sz. Táblázat a másodfokú intézményen kívüli döntéshez

Másodfokon döntéshozó

Állami iskolafenntartó képvisel?je

Helyi önkormányzat által fenntartott intézmény esetében a jegyző, főjegyző

Kérelem benyújtója

Szülő, tanuló

Határid?

15 napon belül

Kérelem fajtája

Felülbírálati kérelem

A kérelem tartalma

egyéni érdeksérelem

(az óvodai felvétellel és az óvodából való kizárással, a tanulói jogviszony, valamint a kollégiumi tagsági viszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tekintetében.)

jogszabálysértés

(ide tartozik a belső intézményi szabályzatok megsértése is, pl. pedagógiai program, SZMSZ, értékelési szabályzat, házirend, adatvédelmi szabályzat, stb.)

 

A döntés tartalma

-          a kérelmet elutasítja

-          a döntést jogszabálysértés vagy érdeksérelem esetén megváltoztatja

-          a döntést jogszabálysértés vagy érdeksérelem esetén megsemmisíti és a nevelési, oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasítja

Másodfokú döntés jogerőre emelkedése

A jogerős döntés végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték.

A másodfokú döntés azonnali végrehajtását rendelheti el a döntéshozó, ha azt a nevelési-oktatási intézménybe járó többi tanuló nyomós érdeke indokolja.

Bírósági felülvizsgálatról bővebben itt találhatnak információt!

Jogorvoslat közösségi érdeksérelem esetén

A szülő helyzete (státusa) a köznevelési intézményben

Közérdekű bejelentés "névtelenül"

 

 
Közérdek fogalma

Jogorvoslati ügyek száma

Közösségi érdeksérelem orvoslása

Bírósági felülvizsgálat

Közérdekű igényérvényesítés

Közérdekű bejelentés névtelenül

Közérdekű bejelentés és javaslat a köznevelésben

A pedagógusok mérlegelési joga, diszkrecionális jog


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum