Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés 2017

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Felvétel az állami fenntartású iskolák első évfolyamára 2017-ben

Magyarországon – törvényben meghatározottak szerint – minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.

A tankötelezettség kezdete

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik.

A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, ezért az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást.

A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének (iskolaérettség) jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg. Az Alapprogram itt található!

A tartalomból

Beiratkozás az első évfolyamra

Kötelező felvételt biztosító körzeti iskola

Az iskolába felvett tanulók osztályba és csoportba való beosztása

Szabad iskolaválasztás

Felvételi lehetőség a körzeti iskolákban fennmaradó szabad férőhelyekre

Sorsolás azok között a jelentkezők között, akik nem az iskola körzetében laknak

Ideiglenes bejelentkezés vagy életvitelszerű „ottlakás”

Jogorvoslati lehetőségek a felvételi döntés ellen

Mit kell még tudni a gyermeküket állami fenntartású iskola első évfolyamára beírató szülőknek?

Iskolaérett vagy „nem iskolaérett” a gyermek

Új és kevésbé új jogszabályi előírások alkalmazása az első évfolyamokon 2017-2018. tanévben

Ingyenes tankönyvellátás az első évfolyamon

Mindennapos testnevelés

Választási lehetőség az „Erkölcstan” vagy „Hit és erkölcstan tantárgy között

A 2014-2015. tanévtől, tehát a 2017-2018. tanévben is, az általános iskolát 16 óráig nyitva kell tartani.

Egésznapos iskola” (régi iskolaotthonos oktatás)

Általános gyermek és ifjúsági balesetbiztosítás

A köznevelési szolgáltatások ingyenessége

Szükségszerű szülői kiadások

Utazási költségek megtérítése

Az ingyenes és kedvezményes iskolai közétkeztetés

Iskolaszervezési rendelkezések

Az osztálylétszámok meghatározása az első évfolyamon

A tanulók heti óraszáma az elő évfolyamon

Tantárgyi szerkezet és óraszámok az első évfolyamokon

(az új kerettanterv szerint)

Felvétel a nem állami nem önkormányzati fenntartású iskolák első évfolyamára

Mi van akkor, ha a településen nincs alsó tagozatos iskola

Az iskola első évfolyamára beíratott gyermekek szüleinek érdekvédelme?

Beiratkozás az első évfolyamra

Az adott évben tanköteles korba lépő gyermekeket ápriliis 1. és április 30. között, az állami intézményfenntartó központ (KLIK) által meghatározott időszakban, kell beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a szabadon választott iskola első évfolyamára. Beiratkozásról bővebben itt!

Amennyiben a szabadon választott iskola igazgatója a gyermek felvételét elutasító döntést hoz, a szülő a gyermekét a döntés jogerőre emelkedését követő öt napon belül köteles beíratni a kötelező felvételt biztosító iskola első évfolyamára. [20/2012. EMMI rendelet. 22. § (2)]

Figyelem!

A beiratkozásra kijelölt napon csak azoknak a tanulóknak a felvételéről tud dönteni az iskola, akik az iskola körzetében laknak, mivel csak 5 nap múlva ismeri meg azoknak a „körzetes” tanulóknak a számát, akik másik iskolába jelentkeztek és felvételüket elutasította az adott iskola, ezért kötelesek beiratkozni a kötelező felvételt biztosító iskolába.

A szabad iskolaválasztás és a jogorvoslati eljárások a miatt a tanulók felvétele illetve beiratkozás időszaka napokra, hetekre elhúzódhat!

Kötelező felvételt biztosító körzeti iskola

A kormányhivatal meghatározza és közzéteszi az iskolák felvételi körzetét, továbbá – a köznevelés-fejlesztési tervvel összhangban – a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét. A felvételi körzetek megállapításához a kormányhivatalnak be kell szereznie az érdekelt települési önkormányzatok véleményét.

A kötelező felvételt biztosító általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, aki életvitelszerűen* az általános iskola körzetében lakik. Ha a településen több általános iskola működik, az egyes általános iskolai körzetet úgy kell meghatározni, hogy kialakíthatóvá váljon a hátrányos helyzetű gyermekek egyenletes aránya a nevelési-oktatási intézményekben.  [Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 50. § (6)]

*A vonatkozó bírósági határozatok szerint az életvitelszerű ottlakás azt  jelenti, hogy ez a lakás a magánszemély otthona, máshol nincs olyan lakása, amelyet ténylegesen, rendeltetésszerűen használ. Nem tekinthető életvitelszerű ottlakásnak, ha a magánszemély csupán ritkán, alkalomszerűen, az ottlakás látszatának keltése  céljából használja az ingatlant."

A körzetesítés lényege, hogy minden szülő és minden tanuló tudja, van olyan iskola, amelyik nem tagadhatja meg a gyermek felvételét. Körzeti iskoláról bővebben itt!

Ha a körzeti iskola igazgatója elutasítja a jogos felvételt, akkor azonnal forduljanak az állami iskolafenntartó központ (KLIK) illetékes tankerületi igazgatójához jogorvoslati kérelemmel. KLIK elutasítás esetén a Kormányhivatalhoz kell fordulni jogorvoslatért.

Az iskolába felvett tanulók osztályba és csoportba való beosztása

Az iskolába felvett tanulók osztályba és csoportba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével – az igazgató dönt.

A szülőknek nincs beleszólásuk abba, ha az iskola valamilyen rendszer alapján osztályonként kiválogatja (szelektálja) a tanulókat beiratkozáskor.

Ugyanakkor tanév közben nem lehet a tanulót áthelyzni másik osztályba, mert az egy súlyos fegyelmi büntetésnek számit Lásd [Nkt. 58. § (4) bekezdés]

.

Szabad iskolaválasztás

Felvételi lehetőség a körzeti iskolákban fennmaradó szabad férőhelyekre

A szülő szabadon választhat a felvételt kínáló általános iskolák között, nem köteles beíratni gyermekét a Kormányhivatal, illetve a KLIK által kijelölt körzeti iskolába!

Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. A további felvételi kérelmekről az intézmény pedagógiai programjában foglaltak szerint kell dönteni.

A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon – legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt – nyilvánosságra kell hozni. [Nkt. 51. § (1)]

Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi kérelmeket is teljesíteni tud, akkor a szabad férőhelyre csak akkor tudja felvenni a körzetén kívül lakó jelentkezőket, ha megbizonyosodik arról, hogy a saját körzetében lakó és a szabad iskolaválasztás jogával élő tanulókat egy másik iskola már felvette.

Figyelem!

A szülőknek tájékozódni kell a választott általános iskola pedagógiai programjában meghatározott felvételi előírásokról, amelyeket össze kell hasonlítani a jogszabályi előírásokkal (pl. előnybe részesítés).

Súlyos jogszabálysértés, ha az iskola eltér a saját pedagógiai programjában előírt felvételi szabályoktól.

Jogszabálysértés, ha a pedagógiai program nem található meg  az iskola honlapján vagy nem tartalmazza a „további felvétellel” kapcsolatos szabályokat.

Sorsolás azok között a jelentkezők között, akik nem az iskola körzetében laknak

Ha az általános iskola az összes „további felvételi kérelmet” helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között nyilvános sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. [20/2012. EMMI rendelet 24. § (6)] 

Természetesen az iskola felvételi körzetében lakó gyermekek között nem lehet sorsolást tartani, mivel a kötelező felvételt biztosító általános iskola köteles felvenni, átvenni minden  tanköteles tanulót, aki életvitelszerűen az általános iskola körzetében lakik. 

A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirendben kell meghatározni. A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja.

Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló

a) szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy

b) testvére az adott intézmény tanulója, vagy

c) munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy

d) az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.

Figyelem! 

Általános iskolában felvételi vizsga nem szervezhető! [Nkt. 50. § (3)]

A felvételi eljárásban vizsgának számít – a szervezés formájától és elnevezésétől függetlenül – a jelentkező minden olyan beszámoltatása, megmérettetése, mérése, értékelése, amelynek célja a tárgyi tudás, a tudásszint, készség megismerése. [20/2012 EMMI rendelet 22. § (5)]

Szigorúan tilos a jelentkező tanulók családi, anyagi és jövedelmi helyzetének kikutatása!

Ideiglenes bejelentkezés vagy életvitelszerű „ottlakás”

Szülői bejelentések sokasága jelzi, hogy nem tudják felvenni a kormányhivatal által kijelölt kötelező felvételt biztosító iskolákba azoknak a tanulóknak egy részét, akiknek lakóhelye vagy tartózkodási helye az iskola körzetében van. Csak a beiratkozáskor derül ki, hogy több a „körzetes gyermek”, mint az iskolai férőhelyek száma.

Sok szülő, annak érdekében, hogy gyermeke egy adott (szerinte jobb) iskola körzetébe kerüljön, bejelenti gyermekét valamelyik ismerőséhez, rokonához. Ez szabálytalan. A tartózkodási hely csak akkor alapozza meg a kötelező felvételi kötelezettségét, ha a tanulónak nincs az országban lakóhelye. Így például, ha a tanuló szülei X községben (kerületben) laknak és a tanuló átjelentkezik Y városba (kerületbe) a nagyszülőkhöz, a kötelező felvételt biztosító iskola nem kerül át a városba (másik kerületbe). Ezt az eljárást a jegyzőnek egyébként is vizsgálnia kell, mivel a kiskorú gyermek szülői felügyelet alatt áll, s azt nem gyakorolhatja a nagyszülő, kivéve, ha a szülő lemond felügyeleti jogáról a nagyszülők javára.

Az egyik budapesti kerületben olyan sokan jelentkeztek be az agglomerációból a rokonokhoz vagy ismerősökhöz, hogy a kerületben nem maradt üres férőhely az évek óta „életvitelszerűen” ott lakó gyermekek számára.

Ebben az esetben érintett az iskola törvénysértő módon válogatott az életvitelszerű tartózkodási hellyel rendelkező jelentkezők között.

Szülők jelzik, hogy ez az áldatlan helyzet melegágya a protekciónak és a korrupciónak.

MSZOE javaslat a bejelentkezési probléma kezelésére

1. Ha a jegyző megvizsgálja az adott iskola körzetébe bejelentkezett tanulók ott lakásának jogszerűségét és valóban több a jelentkező gyermek, mint a körzeti iskola férőhelyeinek száma, akkor a kormányhivatal újragondolja és pontosabban jelölik ki iskolák felvételi körzetét az adott területen.

2. Mivel a körzetesítés lényege, hogy a kötelező felvételre kijelölt iskola nem tagadhatja meg a körzetében lakó gyermek felvételét, ezért az a megoldás, hogy az állami iskolafenntartó több osztályt indít a „keresett iskola” első évfolyamán.

Jogorvoslati lehetőségek a felvételi döntés ellen

Az iskolai beiratkozás idejéről, az erről való döntés és a jogorvoslat benyújtásának határidejéről a kormányhivatal közleményt vagy hirdetményt köteles közzétenni a helyben szokásos módon, a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal,

Mikor lehet jogorvoslattal élni (lehetőleg azonnal)

A felvételről első fokon az iskola igazgatója dönt. Ha az iskola igazgatója elutasítja a körzetben lakó gyermek jogos felvételét, akkor a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tankerületének igazgatójához fordulhatnak panasszal.

További szülői panaszok lehetnek, pl.

ha az iskola felvételi vizsgát, előkészítő tanfolyamot vagy más szelektáló eljárást alkalmaz,

ha a körzeten kívül lakó tanuló nem vett részt a sorsoláson és mégis felvették,

ha a nyilvános sorsolásra nem hívták meg a szülőt,

ha alapítványi befizetést vagy más anyagi hozzájárulást kértek a beiratkozásnál,

ha a pedagógiai program vagy a házirend jogszabálysértő módon szabályozza a felvételt, stb.

A jogorvoslati eljárás szabályairól itt találhatnak bővebb információt!

.

Mit kell még tudni a gyermeküket állami fenntartású iskola első évfolyamára beírató szülőknek?

Iskolaérett vagy „nem iskolaérett” a gyermek

Évtizedes probléma a szülők és az óvodák között folyó vita, hogy iskolába menjen a gyermek 6 éves korában vagy maradjon az óvodában? Megkapja-e a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai szakvéleményt vagy nem?

Az óvodai szakvélemény az óvodának a gyermek iskolaérettségére vonatkozó állásfoglalására szolgáló három példányból álló nyomtatvány.

A tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvélemény egy példánya az óvodában marad, egy példányát át kell adni a szülőnek. Amennyiben az óvodavezető a gyermek további óvodai nevelésére tesz javaslatot, akkor az egyik példányt meg kell küldeni a gyermek lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének.

Ha a szülő nem ért egyet az óvodavezető által kiadott szakvéleménnyel, akkor a pedagógiai szakszolgálathoz vagy szakértői bizottsághoz fordulhat jogorvoslatért. A szakvélemény tartalmáról itt találhatnak információt!

Új és kevésbé új jogszabályi előírások alkalmazása az első évfolyamokon 2017-2018. tanévben

1. Ingyenes tankönyvellátás az első évfolyamon

2017-2018. tanév a ötödik tanév, amikor az első évfolyamra beiratkozott tanulók számára az állam biztosítja, hogy a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésükre.

Ez azt jelenti, hogy szülőkkel semmilyen címen nem lehet megvetetni külön tankönyvet, segédkönyvet, feladatlapot, munkafüzetet és más felesleges kiadványt.

Sajnálatos tény, hogy az iskola visszaveheti a tanulóktól az első évfolyamos tankönyveket és a következő évben beiratkozó  „elsősöknek” használt tankönyvet fog adni ingyenesség címén.

Csak a többéves használatra alkalmas un. TARTÓS TANKÖNYVEKET lehet az iskolai könyvtárból kölcsönözni. Ne fogadják el az „egyszer használatos”, összefirkált, gyűrött vagy piszkos használt tankönyveket (segédtankönyvet), mert a tanév végén vissza kell szolgáltatni és kártérítést követelhet az iskola, ha megrongálódik a tankönyv!

Olyan nincs, hogy az egyik elsős gyermek új tankönyvből tanul, a másik az iskola által kölcsönzött használt tankönyvből! Ez diszkrimináció!

2. Mindennapos testnevelés

A 2017-2018. tanévben a nappali rendszerű iskolai oktatásban az általános iskola első évfolyamán alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelés órát kell beépíteni.

Törvény értelmében heti két testnevelési óra kiváltható

- műveltségterületi oktatással ((úszás, néptánc, közösségi és más sportjátékok, szabadtéri sportok, természetjárás, kirándulás, hagyományos magyar történelmi sportok, mozgásos és ügyességi játékok, csapatjátékok, stb.)

- iskolai sportkörben való sportolással,

- igazolt sportoló tanuló esetén az edzéssel. A kiváltás szabályairól bővebb információ itt található!

A mindennapos testnevelés bevezetéséve a tanulók heti kötelező óraszáma (terhelése) 2012-től kezdődően heti öt órával megnövekedet. Az első évfolyamon 20+5= 25 óra lett a heti kötelező óraszám.

3. Választási lehetőség az Etika vagy „Hit és erkölcstan tantárgy között 

Az iskola helyi tantervében kell meghatározni a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait. A tanuló joga különösen, hogy válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül.

A tanulónak – kiskorú tanuló esetén a szülőnek – írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette.

Az Erkölcstan óra vagy az ehelyett választható az egyházi jogi személy által szervezett  Hit és erkölcstan óra, az általános iskolai nevelés-oktatás első és ötödik évfolyamán 2013. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben lett bevezetve, de 2016-2017. tanévtől kezdődően az "erkölcstan tantárgy" kifejezést törölték a törvényből, helyette az etika oktatás szavakat kell használni.

Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló

a) milyen szabadon választott tanítási órán, továbbá

b) melyik egyház által szervezett hit és erkölcstan órán, vagy – az állami általános iskolában – kötelező "etika órán" kíván-e részt venni.

A leendő elsősök szüleinek gyermekük beíratásánál  nyilatkozniuk kell, hogy szeptembertől etikaoktatást vagy hit- és etikaoktatást kérnek gyermeküknek.

Ha a tanulót felvették a szabadon választott hit és erkölcstan órára, tanítási év végéig köteles azon részt venni.

A hit és erkölcstan is ingyenes tanórai foglalkozás, hittankönyveket is ingyenesen kell adni. Hit és erkölcstanoktatásról bővebben itt!

 4. A 2014-2015. tanévtől, tehát a 2017-2018. tanévben is, az általános iskolát 16 óráig (szülői igény esetén 17 óráig) nyitva kell tartani.

A hatályba lépő rendelkezés szerint: Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig – vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben – gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről.

A délután is nyitva tartó általános iskoláról itt találhatnak tájékoztatást!

5. „Egésznapos iskola” (régi iskolaotthonos oktatás)

A 2013-2014. tanévtől kezdődően az általános iskola a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) rendelkezéseinek megfelelően „egésznapos iskolaként” is működhet. Az egésznapos iskoláról bővebben itt!

6. Általános gyermek és ifjúsági balesetbiztosítás

3-18 éves koráig minden gyermek államilag finanszírozott (ingyenes) általános balesetbiztosításra jogosult.

Ha az iskolában, óvodában fizetni kell valamilyen tanulói balesetbiztosításért, akkor a tanulónak két balesetbiztosítása lesz. Részletes információ itt!

A köznevelési szolgáltatások ingyenessége

Felhívjuk a szülők figyelmét, hogy az állami fenntartású iskolákban az oktatás, nevelés ingyenes közszolgáltatás!

Az Alaptörvény és a köznevelési törvény értelmében az állami fenntartású általános iskolákban a nevelés, oktatás kötelező és ingyenes közszolgáltatás.

Az iskola nem követelhet pénzt a tanulóktól az osztályok heti időkerete terhére megszervezett kötelező és a nem kötelező és egyéb foglalkozásokért.

Figyelem! Az „ebédpénzen” kívül ne fizessenek semmiért!

Ingyenes többek között a tanulmányi verseny, szakkör, érdeklődési kör, diáknap, az énekkari foglalkozás, más művészeti tevékenység, a  kirándulás, az iskolai sportkör, a házibajnokság, az iskolák közötti verseny, bajnokságok.

Ingyenes a mindennapos testnevelés, ezen belül a helyi tantervben előírt úszásoktatás is, a kölyökatlétika, a karate foglalkozás, a néptánc a korcsolya, a síoktatás, vagy más sportfoglalkozás, stb.

Ingyenes a felzárkóztatás (korrepetálás), a tehetséggondozás.

Első évfolyamon minden tanuló ingyen kapja az összes tankönyvet (a nyelvkönyvet is), segédkönyvet, feladatlapot, stb. Az ingyenes tankönyv csomagon kívül más tankönyvet nem lehet megvetetni a szülőkkel. Ingyenesen kell kiadni a tanulók ellenőrző könyvét is!

Az állami fenntartású iskola nem szedhet pénzt, taneszközökre, felszerelésekre, kísérleti eszközökre, anyagokra, berendezési tárgyakra, dologi kiadásokra: pl. másolópapírra, krétára tisztálkodási eszközökre, függönyre, virágra, nyomtató vagy másológép festékre, stb.

Az állami fenntartású iskola nem szedhet pénzt karbantartási felújítási költségekre: kerítés vagy falfestésre, padjavításra.

Nem követelhető befizetést az iskolai alapítványba. Nem lehet megkövetelni a szülőktől osztálypénzt szedését.

Ez azt jelenti, hogy az első évfolyamra beíratott tanulók szüleitől - étkezési díjon kívül - az állami fenntartású iskola nem kérhet, és nem szedhet pénzt gyermekük neveléséért, oktatásáért.

Ha a szülők azt akarják, hogy etikusan működő állami fenntartású iskolába járjon gyermekük, akkor ne menjenek bele semmilyen iskolai pénzkövetelés teljesítésébe.

Figyelem!

Ugyanakkor az egyházi és a magán köznevelési intézményekben az iskolai felvétel – írásbeli megállapodásban – fizetési kötelezettséghez köthető. [Nkt. 31. § (2) c) pont] Lásd az oldal végén!

Szükségszerű szülői kiadások

A szülőket a megelőző tanév végén - az első évfolyamra kerülőket beiratkozásnál - tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. 20/2012. EMMI rendelet 82. § (5)]

Az írásbeli tájékoztatás elmaradása jogszabálysértés, különös tekintettel az iskolai segítségnyújtásra. (Első évfolyamon a beiratkozáskor kell tájékoztatni a szülőket!)

Figyelem!

Az iskola - a minőség, típus és ár megjelölése nélkül - olyan tanszerek, ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen kell alkalmaznia. Az e körbe nem tartozó felszerelések biztosítása az iskola feladata!

Az iskola követelései akkor szükségszerűek, akkor van jogalapjuk, ha olyan tanszerek, ruházati vagy más felszerelés beszerzését kéri a szülőktől, amelyek az iskola helyi tantervében vagy a házirendben vannak előírva.

Tanévkezdéskor a két-három oldalas listákkal kétségbe eseten vásárló szülők joggal kérdezhetik, hogy miért kell 100 db másolópapírt, 24 darabos színes ceruzát, vonalzókészletet és körzőt vásárolni elsős kisgyermekének. Az iskolakezdés költségeiről itt találhatnak tájékoztatást! 

Utazási költségek megtérítése

Törvény értelmében: az állami intézményfenntartó központ (KLIK) megtéríti a kötelező felvételt biztosító iskolába való utazás költségeit, továbbá szükség esetén gondoskodik kísérő személyről a gyermek részére, ha az iskola a településen kívül található. [Nkt. 76. § (7)]

Ha a kormányhivatalok úgy oldják meg az első évfolyamra beiratkozó gyermekek túljelentkezését, hogy kibővíti a kötelező felvételt biztosító iskolák körzethatárait, akkor aránytalan teher hárul azokra a gyermekekre, akik jóval távolabb laknak a körzeti iskolától, mint „szerencsésebb’ osztálytársaik. Nekik gyalogolni vagy utazni kell, oda-vissza egy két órát, jóval korábban kell felkelni, mint a közelebb lakóknak. Mikor pihenjenek, mikor játszanak?

Figyelem!

Javasoljuk, a körzethatárok felülvizsgálatát és abban az esetben, ha a kötelező felvételt biztosító iskola, óvoda egy kilométernél távolabb van a gyermek lakóhelyétől, akkor ki kell fizetni a szülő vagy a kísérő és a gyermek utazási költségét (benzinköltség utazási bérlet, diákigazolvány fénykép ára).

Ha másik településen van a körzeti iskola, akkor javasoljuk, hogy a dolgozó szülők vagy az általuk megbízott kísérők a minimálbérnek megfelelő órabért is kapjanak a többlet munkájukért (kb.700 Ft/óra).

Álláspontunk szerint, igazi megoldást jelent, ha minden kistelepülésen működik négy évfolyamos kisiskola! A tanulók utaztatása itt!

Az ingyenes és kedvezményes iskolai közétkeztetés

A Köznevelési törvény értelmében: „A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, … [Nkt. 46. § (4)]

Az állami fenntartású iskolák többségében az étkeztetés biztosítása és felszolgálása a helyi önkormányzatok feladata. Az iskola csak felügyeli a gyermekeket az étkeztetés ideje alatt.

Gyermekétkeztetés esetén a nappali rendszerű általános iskolai oktatásban 1–8. évfolyamon részt vevő minden tanuló számára, aki „rendszeres rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben” részesül, az intézményi térítési díj 100%-át kedvezményként kell biztosítani.

A „három- vagy többgyermekes „családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át kell kedvezményként biztosítani.

Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, valamint az iskolai tanítási napokon a déli meleg főétkezést és két további étkezést kell biztosítani. [Gyvt. 151. § (2)]

Ugyanakkor az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető!

Diétás étkeztetés

A gyermekétkeztetésért felelős szervezet nem hivatkozhat a személyi, és tárgy feltételek hiányára, az alapanyagok beszerzésének hiányára. Meg kell oldaniuk a diétára szoruló gyermekek közétkeztetését!

Ha az önkormányzatok közbeszerzési eljárás keretében gazdasági társaságokat bíznak meg a gyermekétkeztetési feladatokkal, akkor a szerződésben minőségi, mennyiségi és más speciális, paraméterek (pl. diétás ételek) betartását követelheti meg a pályázóktól.

A szülőkön és az iskolán is múlik, hogy megköveteljék a gyermekétkeztetést biztosító szervezettől a diétás étkeztetést az ételallergiás vagy beteg tanulók számára. Bővebb információ az iskolai gyermekétkeztetésről!

Iskolaszervezési rendelkezések

Az osztálylétszámok meghatározása az első évfolyamon

Az első évfolyamon a maximális osztálylétszám 27 fő lehet, de megengedhető a 14 fős minimum osztálylétszám is.

Az iskolai osztályra megállapított maximális létszám a tanítási év indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető, továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt.

A minimális létszámtól csak akkor lehet eltérni, ha azt a tanulói jogviszony tanítási év közben történő megszűnése indokolja.

Figyelem!

Az első évfolyamon az induló osztálylétszám átlépése nem indokolt. Sőt!

Álláspontunk szerint, ha az első évfolyamra jelentkező tanulók száma meghaladja a 27 főt, akkor az oktatás hatékonysága érdekében két osztályt kell indítani vagy az osztályt két csoportra kell bontani.

Nem kell sajnálni a többletköltségeket (pedagógus bér), mert magasan megtérül! Például, megtanulnak a gyermekek írni, olvasni, számolni.

A tanulók heti óraszáma az elő évfolyamon

A tanulók legmagasabb heti terhelése 25 óra, amely jogszabályban előírtak szerint túlléphető.

Törvény értelmében az első évfolyamon a heti finanszírozott időkeret 52 óra.

A finanszírozott óra keretből fennmaradó 27 órát (52 minusz 25 óra) az iskola osztálybontásra és egyéni foglalkozásra használhatja fel.

Figyelem!

Az általános iskolák reggel 8 órától 16 óráig (szülői kérésre 17 óráig) vannak nyitva. A tanulók napi 8 órát, vagyis heti 40 órát kötelesek az iskolában tartózkodni, ami messze meghaladja a teherbíró képességüket.

De jobb helyen vannak, mint az utcán!

Tantárgyi szerkezet és óraszámok az első évfolyamokon

(az új kerettanterv szerint)

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az első évfolyamon:

Tantárgyak

1. évfolyam

Heti óraszám

Magyar nyelv és irodalom

7

Matematika

4

Erkölcstan Etika vagy hit és etika

1

Környezetismeret

1

Ének-zene

2

Vizuális kultúra

2

Életvitel és gyakorlat

1

Mindennapos testnevelés és sport

5

Szabadon tervezhető órakeret

2

Rendelkezésre álló órakeret

25

 

 

Felvétel a nem állami nem önkormányzati fenntartású iskolák első évfolyamára

Az egyházi köznevelési intézmények és a magán köznevelési intézmények a köznevelési törvényben foglalt, az általánostól eltérő szabályok szerint működhetnek és szervezhetik tevékenységüket. [Nkt. 31. § (1)]

Például:

-  Az egyházi és magán a nevelési-oktatási intézmény vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működhet, és ennek megfelelően a gyermekek vagy a tanulók felvételének előfeltételeként kikötheti valamely vallás, világnézet elfogadását, és ezt felvételi eljárás keretében vizsgálhatja.

-  Nem kell alkalmazni a gyermekek, tanulók felvételével kapcsolatos rendelkezések közül a kötelező felvételre vonatkozó rendelkezéseket, valamint az osztály-, csoportlétszámokat meghatározó rendelkezéseket a maximális létszámra vonatkozó rendelkezések kivételével,

-  Az iskolai felvétel,– írásbeli megállapodásban – fizetési kötelezettséghez köthető.

Figyelem!

Az egyházi és magán iskola az oktatásért felelős miniszterrel kötött írásbeli szerződés (köznevelési szerződés) alapján – részt vehet köznevelési törvényben meghatározott köznevelési közszolgálati feladatok megvalósításában.

A köznevelési szerződés keretei között a nevelés és oktatás a gyermekek, tanulók számára térítésmentessé válik, továbbá a gyermekek, tanulók felvételére alkalmazni kell azokat a szabályokat, amelyek az állami, települési önkormányzati nevelési-oktatási intézményekre vonatkoznak.

Mi van akkor, ha településen nincs alsó tagozatos iskola?

Törvény értelmében azon a településen, ahol legalább nyolc alsó tagozatos korú gyermek rendelkezik lakóhellyel és a demográfiai adatok alapján feltételezhető, hogy ez a létszám legalább három évig fennmarad, továbbá ha a szülők ezt igénylik, alsó tagozat esetében a települési önkormányzat kezdeményezésére az állami intézményfenntartó központ (KLIK) az oktatási  hivatal tájékoztatása mellett gondoskodik a feladat helyben történő ellátásáról. [Nkt. 89. § (1)]

A szülőkön múlik, hogy utaztatják elsős kisgyermeküket egy másik településre vagy követelik a helyi "kisiskola" alapítását! A "nyolcfős" általános iskoláról itt találhatnak információt.

Az iskolába beiratkozó gyermekek szüleinek érdekvédelme

Törvény értelmében, az iskolában szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező Szülői Szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. [Nkt. 73. § (1)]

Az osztályszintű szülői szervezet delegál szülőket az iskolaszintű szülői szervezet választmányába (vezetőségébe).

Javasoljuk, hogy a most beíratott gyermekek szülei a tanév kezdetén azonnal alakítsák meg az osztályszintű szülői szervezetet, hogy közösen tudjanak fellépni a szülői érdekek védelmében, ha az iskola olyan követelésekkel lép fel, amely sérti jogszabályokat vagy igazság érzetüket.

Az osztályszintű szülői szervezet választott vezetősége ülésezhet valamelyik szülő lakásán is. Az a lényeg, hogy  legyen néhány olyan aktív szülő, aki hivatalosani is felléphet a többi szülő és a tanulók érdekeinek érvényesítése érdekében. 

(Javaslatok szülői panaszok alapján)

-  Ne fogadják el azokat az iskolai szokásokat, amelyek megkeseríthetik saját és gyermekeik életét az elkövetkezendő években.

-  Ne fizessenek az ingyenes iskolai szolgáltatásokért, az ingyenes tanulmányi kirándulásért, az úszásoktatásért, a tankönyvért, stb.

-  Ne fizessenek be pénzt kötelezően az iskolai alapítványba, mert az iskolafenntartó feladata a teljes iskolai élet maradéktalan finanszírozása.

-  Követeljék meg az egészséges, szükség esetén a diétás iskolai étkeztetést.

-  Nem a szülők feladata az iskolai taneszközök megvásárlása és karbantartása.

-  Követeljék meg az iskola helyi tantervében előírt nevelési és oktatási feladatok maradéktalan ellátását, az osztálybontást és az egyéni foglalkozásokat, hogy gyermekük időben tanuljon meg írni, olvasni, számolni, ne kelljen magántanárt fogadni mellé.

-  Ne szavazzák meg az osztálypénzt, mert vannak olyan családok, akiknek nehézséget okoz havi egy-két ezer forint indokolatla kiadás is.

Ezeknek a szülői panaszoknak az alapján állítottuk össze ezt a honlapot. Keressenek rá a felmerülő kérdéseikre adott válaszainkra, pl.

Ingyenesség és az osztálypénz kérdése itt!

 
Kis-iskola minden településen

Iskolaérettség fogalma

Beiratkozás az első évfolyamra

Óvodai szakvélemény

Körzeti iskola

Legmagasabb osztálylétszám az első évfolyamon

Iskolakezdés várható költségei


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum