Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Óvodába járási kötelezettség 

Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény.

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt) 8. §  (2) bekezdés értelmében: A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától "legalább" napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt.

Figyelem!

Ha a kisgyermek augusztus 31. után tölti be a harmadik életévét, akkor csak a következő évben lesz óvodaköteles.

.

A jegyző – az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig teljes felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. [Nkt.) 8. § (2) bekezdés]

A szülő kötelessége, hogy biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését! [Nkt. 72. § (1) b)]

Figyelem!

Tehát minden három, négy és öt éves gyermeket, aki eddig nem járt óvodába, be kell íratni a körzeti óvodába vagy valamilyen működési engedéllyel rendelkező törvényesen alapított és nyilvántartott másik óvodába.

Fontos tudni azt is, hogy a kötelező óvodába járás és az azzal kapcsolatos előírások azokra a 3, 4 és 5 éves idősebb gyermekekre is vonatkoznak, akik már jelenleg is óvodába járnak. (5 éves kortól eddig is kötelező volt az „óvodába járás”!)

Tehát nem „felmenőrendszerben” került bevezetésre az „óvodakötelezettség intézménye, hanem 2015. szeptember 1-től egyszerre minden érintett korosztályra érvényesen.

Központi tájékoztatás a kötelező beiratkozásról

Az óvodai beiratkozásra a tárgyév április 20-a és május 20-a között kerül sor. Az óvodai beiratkozásról itt található bővebb tájékoztatatás!

A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a saját honlapján, valamint közlemény vagy hirdetmény közzétételét kezdeményezi a fenntartásában működő óvoda honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon. [20/2012. EMMI rendelet 20. § (1) bekezdés]

Fel lehet venni óvodába azt a kisgyermeket is, aki augusztus 31. után tölti be a 3. életévét!

Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. [Nkt.8. § (1)]

Figyelem! Szülők kérdezték!

Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény.

Az óvoda köteles felvenni minden körzetében lakó gyermeket, aki augusztus 31-ig betölti a 3. életévét.

Azok gyermekek akik az adott év január 1. és augusztus 31. között töltik be a 3. életévüket, kötelesek az kijelölt időponban beiratkozni, de csak szeptember 1-től kötelesek óvodába járni.

Tehát a gyermek nem a harmadik születés napjától kezdődően köteles óvodába járni hanem szeptember 1-től. Persze, ha van férőhely  és a szülő kéri, az óvoda felveheti őket előbb is, de nem kötelezheti a szülőt, hogy idő előtt írassa be gyermekét az óvodába.

Ha van elég férőhely az adott körzeti óvodában -akkor szülői kérésre fel kell venni azokat a gyermekeket is, akik augusztus 31. és a következő évmárcius 1. között születtek.

Ha a gyermek március 1. után tölti be a 3. életévét, akkor csak a következő nevelési évben jogosult az óvodába járásra. (Akkor már kötelező számára az óvodába járás.)

Szabad óvodaválasztás joga

A szülő nem köteles a beíratni gyermekét az települési önkormányzat által kijelölt körzeti óvodába. 

A szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat óvodát. [Nkt. 72. § (2)]

A szülő joga, hogy egyházi, magán vagy alapítványi óvodába járassa gyermekét, vagy más települési önkormányzat által fenntartótt óvodába nyújtson be felvételi kérelmet.

.

Figyelem!

Törvény értelmében az egyházi és magánóvodák a felvételt fizetéshez köthetik, ami véleményünk szerint ellentétes az ingyenesség és a kötelezőség előírásaival. (Lásd lentebb!)

Tartalomból

Napi "négy órás" óvodai ellátás problémái szülői nézőpontból

A négyórás óvodában tartózkodás szabályozása

Az időkedvezmény igénybevételének bejelentése

Az óvodában tartózkodás idejének szabályozása

Az időkedvezményben részesülő gyermekek étkeztetése

Az óvodai napirend

Az óvodai csoportok kialakítása

Felmentés a kötelező óvodába járás alól

A felmentési kérelem beadásának szabálya

A felmentés problémája szülői nézőpontból

Hol teljesíthető az óvodakötelezettség

Mennyibe kerül a szülőknek az ingyenes óvodai közszolgáltatás

Utazási költség megtérítése az óvodákban

Hiányzás a kötelező óvodai foglalkozásokról

Az óvodai jogviszony megszűnése

Mi van akkor, ha településen nincs óvoda?

Az óvodába beiratkozó gyermekek szüleinek érdekvédelme

Napi négy órás óvodai ellátás

Napi négy órás óvodai ellátás problémái szülői nézőpontból

Az óvodai nevelés finanszírozott időkerete magába foglalja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokra fordítható heti ötven óra időkeretet (napi tíz óra), továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának heti tizenegy óra időkeretét, összesen 61 órát. [Nkt. 8. § (3)]

A szülő dönthet úgy, hogy csak napi 4-5-6 órára viszi be 3-4-5 éves gyermekét az óvodába, utána haza viszi (a továbbiakban: időkedvezmény).

Az új rendelkezések szerint létrejöhet egy új típusú, a napi négy órás (heti 20 órás), ingyenes (vagy nem ingyenes) gyermekmegőrző intézmény, játszóház. (Ami a jelenlegi óvodai szolgáltatás minőségére tekintettel nem biztos, hogy nagy baj!)

Jönnek-mennek a gyermekek. Lesz olyan kisgyermek, aki az óvodában reggelizik és ebédel, lesz olyan, aki csak a két főétkezés között tartózkodik az óvodában.

Jogszabályi előírások hiányában az önkormányzati vagy más óvodafenntartó megteheti, hogy férőhely hiányára hivatkozva csak napi négy órában (heti húsz órában) fogadja az összes gyermeket, elspórolja a gyermek étkeztetési költségeit és kevesebb óvodapedagógust és dajkát alkalmaz. (Szülői panasz, hogy rábeszélik őket a  négy órás foglalkozásra!)

MSZOE közérdekű javaslata

A félreértések és a fenntartói visszaélések elkerülés érdekében jogszabályban kell meghatározni a négyórás „időkedvezményben” részesülő gyermekek óvodai benntartózkodásának szabályait, az óvodafenntartók és az óvodavezetők feladatait az új helyzetben.

A négyórás óvodában tartózkodás szabályozása

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. [Nkt. 8. § (2)]

1.  Az időkedvezmény igénybevételének bejelentése

Ha a szülő úgy dönt, hogy csak napi négy órában kívánja igénybe venni az óvodai ellátást, akkor írásbeli kérelem formájában köteles bejelenteni az óvodában az időkedvezmény igénybevételét. 

Figyelem!

Az időkedvezményre vonatkozó  kérelem bármikor beadható! A kérelmet nem kell indokolni. A kijelölt körzeti óvoda köteles elfogadni a szülői bejelentést.

2.  Az óvodában tartózkodás idejének szabályozása

Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. [Nkt. 25. § (2)]

Jogszabály értelmében: „az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők – a házirendben meghatározottak szerint – gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül behozhassák és hazavihessék.”

Az óvoda házirendjében kell előírni, hogy a napi négy (5-6) órai foglalkozást igénylő szülők az óvodával egyeztetett időben kötelesek gyermeküket az óvodába bevinni és elvinni, pl. 8-12 óra vagy 9-13 óra.

3.  Az időkedvezményben részesülő gyermekek étkeztetése

Az óvoda napirendjét úgy kell kialakítani, hogy az időkedvezményben részesülő gyermekek számára is biztosítható legyen a reggeli és az ebéd.

Ugyanakkor az óvodai étkeztetés igénybevétele nem kötelező, de azoknak a gyermekeknek a felügyeletét is biztosítani kell, akiknek szülei nem kérik az óvodai étkeztetést.

4.  Az óvodai napirend

Az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint: „A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be.”

A gyermek fejlődéséhez, fejlesztéséhez az óvodai napirend és heti rend biztosítja az időbeosztást.

Az óvodában a napirendet úgy kell szervezni és az óvodai csoportokat úgy kell kialakítani, hogy minden kisgyermek megkülönböztetés nélkül hozzá jusson az életkorának és fejlődési szintjének megfelelő neveléshez.

A napi négy óra kötelező óvodába járás bevezetés miatt nem változhat óvodai nevelés célja, ezért az óvodák napirendjét hozzá kell igazítani a „négyórás” gyermekek tevékenységéhez és egyéni szükségleteihez, nem pedig fordítva!

A gyermekek nevelése, fejlesztése a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5–35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg.

Az óvodában nincsenek tantárgyak, a foglalkozások ideje az óvodai alapprogram szerint 5-35 perc között szervezhető.

Az Alapprogram szerint az óvodában előtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia.

MSZOE javaslat a kötelező óvodai nevelésben napi négy órában részt vevő 3-4 éves gyermekek napirendjéhez:

Beérkezés, reggeli, utána 1 óra csoportos (játékos) fejlesztés, ezután 2 óra szabadjáték majd ebéd. Ennyi!

Az óvodában nincs tanítás, nincs nyelvoktatás, nincs lovaglás, az óvoda egy nevelési intézmény, nem versenyistálló.

(A növekvő időtartalmú 5-35 perces foglalkozások csoportbontásban értendők!)

Az óvodai csoportok kialakítása

Óvodai csoport az a legalább egy nevelési évre alkotott oktatásszervezési egység, amely meghatározott közös pedagógiai feladatok végrehajtására alakul az óvodába felvételt nyert, azonos feladatellátási helyre járó gyermekekből. [Nkt. 4.§ (1) 23. pont]

Az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint „Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével.”

Álláspontunk szerint az 5-6 és a 7-8 éves gyermekeket nem lehet egy csoportba tenni a 3-4 évesekkel. Az eltérő fejlődési ütemű gyermekek számára külön csoportot kell szervezni.  

Csoportlétszám az óvodában az Nkt. 4. melléklete szerint

minimum

maximum

átlag

13

25

20

Az óvodai csoportra megállapított maximális létszám a nevelési év indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető, továbbá függetlenül az indított osztályok számától, akkor is, ha a nevelési év során az új gyermek felvétele miatt indokolt.

A minimális létszámtól csak akkor lehet eltérni, ha azt az óvodai, tanulói jogviszony nevelési, tanítási év közben történő megszűnése indokolja.

Csoportbeosztás az óvodavezető feladata

Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt. [Nkt. 52. § (4)]

(Kivéve akkor, ha az önkormányzati fenntartó utasítja az óvodavezetőt a csoportok összevonására!)

Jogorvoslati lehetőség az előírt csoportlétszámtól való eltérés esetén

Ha a szülők nem értenek egyet az óvodai csoportok szervezésével, akkor az óvoda fenntartójához fordulhatnak felülbírálati kérelemmel. Önkormányzati fenntartó esetén a jegyzőhöz.

Ha a fenntartó nem orvosolja a jogos szülői panaszt, akkor a területileg illetékes Kormányhivatalhoz kell fordulni jogorvoslati kérelemmel (panasszal).

MSZOE törvénymódosító javaslata csoportszervezésre

Törvényben kell előírni a gyermekek életkora és fejlődési szintje szerint történő óvodai csoportok szervezésének szabályait. Egy harmincfős óvodai létszámot életkoruk szerint min. három csoportra (kis-, közép, és nagycsoport), ezen belül a gyermekek fejletségi szintje szerint legalább két csoportra kell osztani.

A maximális létszámmal működő vegyes csoportok kialakítása jelenleg általános gyakorlat, ezért módosítani kell a köznevelési törvény 4. sz. mellékletétben meghatározott óvodai minimum és maximum csoport létszámot az alábbiak szerint:

A minimum csoportlétszám 13 fő helyett 6 fő gyermek legyen, amelyet az igényeknek megfelelően csökkenteni kell.

A maximum csoportlétszám 20 fő legyen, amelyet semmilyen körülmények közözött nem lehet túl lépni. 20+1 fő beiratkozó gyermek esetén kettő óvodai csoportot kell indítani

A csoportbontáshoz biztosítani kell szükséges személyi (két fő óvodapedagógus egy fő dajka) és tárgyi feltételeket, továbbá a szükséges területet (2m2/fő).

Felmentés a kötelező óvodába járás alól

A jegyző – az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az 5. életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. [Nkt. 8. § (2)]

Figyelem!

A kötelező óvodai nevelésben résztvevő 5 éves gyermekek és a különböző indokokkal az óvodában visszatartott 6 -7 éves gyermekeket nem lehet felmentetni az óvodába járás alól!

Felmentési kérelem beadása

Az a szülő, aki felmentést kér a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, az óvodai beiratkozásra meghatározott időtartam kezdő időpontjáig (április 20.) nyújtja be kérelmét a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőhöz, továbbá a kérelem másolatát a kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjéhez. [20/2012. EMMI rendelet 20. § (2a)]

Felmentés a szabad óvodaválasztás jogán

Ha a szülő élni akar a szabad óvodaválasztáshoz való jogával és nem önkormányzati fenntartású óvodába kívánja beíratni gyermekét, akkor a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alóli felmentési kérelmét az egyházi, magán vagy alapítványi óvoda fenntartójához nyújtja be, továbbá a kérelem másolatát megküldi a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőhöz.

Évközben is kérhető a felmentés

A kötelező óvodai nevelésbe beíratott gyermek szülője az óvodai beiratkozást követően a nevelési év során kérheti a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alóli felmentést, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. [20/2012. EMMI rendelet 20. § (2b)]

 A felmentés megszűntetetése szülői kérésre

A kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól felmentett gyermek szülője a nevelési év közben bármikor kérheti a gyermek óvodai felvételét.

Figyelem!

Azok a szülők, akik nem akarják, hogy 3-4 éves gyermekük óvodai nevelésben és ellátásban részesüljön, készüljenek fel a felmentési kérelmek elbírálásával járó procedúrákra.

A felmentési kérelem elfogadása vagy elutasítása függhet a jelentkező gyermekek létszámától és az óvodai férőhelyek számától és az illetékesek jóindulatától.

A felmentési kérelem elutasítás esetén a területileg illetékes Kormányhivatalnál lehet jogorvoslattal élni (fellebbezés).

A felmentés problémája szülői nézőpontból

Mivel a felmentés feltételei nincsenek jogszabályban rögzítve, ezért lehetőség van arra, hogy az érdekeltek szubjektív döntést hozzanak az egyes gyermeke felmentése ügyében.

Diszkrimináció

A jogszabály lehetőséget biztosít a fenntartónak és az óvodavezetőnek, hogy finanszírozási (megtakarítási) vagy más érdekek mentén hozzanak döntést a felmentési kérelmek elbírálásánál. Elutasíthatják a jogos kérelmeket vagy rábeszélik a szülőket a felmentési kérelmek beadására.

Szelekció

Álláspontunk szerint felmentés lehetőségének törvényi előírása és pongyola megfogalmazása lehetőséget biztosít a szelekcióra, a nem kívánatos gyermekek távoltartása az óvodától kényszer felmentés útján.

Protekció, korrupció

Úgy gondoljuk, hogy a szülők, akik kesebb gyermekükkel "gyesen" vannak vagy megengedhetik maguknak, hogy otthon tartsák gyermeküket, „babysittert” fogadjanak fel vagy drága magán óvodákba járassák őket, tömegesen adják be felmentési kérelmüket.  Ezért a protekció és a korrupció gyanújának elkerülése érdekében jogszabályban kell rögzíteni a felmentési kérelmek elbírálásának szabályait vagy minden szülői kérelmet el kell fogadni alanyi jogon.

MSZOE javaslat

1. A gyermekek, illetve a családok megkülönböztetésének elkerülése érdekében javasoljuk, hogy jogszabály határozza meg a felmentés szabályait (protokoll), amelynek alapján a felmentési kérelmeket elbírálják.

2. Jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani a szülőknek, hogy a jogszabályban meghatározott felmentési paraméterek alapján kifogást emeljenek felmentési kérelmek esetleges elutasítása miatt.

3. Azok a munkavállaló vagy beteg szülők számára, akik nem tudják az egyre nagyobb távolságra levő körzeti óvodába hordani gyermeküket - felmentés helyett - biztosítani kell a gyermekeik „háztól-házig” szállítását.

4. Be kell vezetni az óvodai ruházkodási támogatást (ruhapénz), mivel sok családnak nehézséget okoz óvodás gyermekének évszaknak megfelelő öltözetése. (A köztisztviselőknek jár ruhapénz a fizetésen kívül).

És így tovább.

Hol teljesíthető az óvodakötelezettség

Az óvodakötelezettség teljesíthető önkormányzati vagy állami fenntartású vagy egyházi fenntartású óvodákban, vagy magánóvodákban (munkahelyi óvoda).

Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. [Gyvt. 42. § (1)]

Valahol csak találnak férőhelyet gyermeküknek a szülők, ha nem tudják, vagy nem akarják felmentetni őket a kötelező óvodába járás alól.

Összeférhetetlenség

A kötelező óvodai nevelés bevezetése után - álláspontunk szerint - az egyházi és magánóvodákban csak akkor teljesíthető az óvodakötelezettség, ha köznevelési megállapodás alapján részt vesznek az állami feladatellátásban.

Fura dolog lenne, ha a kötelező óvodába járásért vagy a felmentésért fizetni is kellene a szülőknek, mivel a törvény értelmében az egyházi és magán óvodák a felvételt fizetéshez köthetik.

Mennyibe kerül a szülőknek az ingyenes óvodai közszolgáltatás

Az állami, települési önkormányzati fenntartású intézményekben, továbbá az állami feladatellátásban (pl. köznevelési megállapodás alapján) részt vevő más fenntartású intézményben az óvodai nevelés, az óvodai nevelést kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele, a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő gyermekek számára térítésmentes. [Nkt 2. § (2)]

Az állami és önkormányzati fenntartású óvodákban a szülőktől az étkezési díjon kívül semmilyen anyagi hozzájárulás nem kérhető.

Ha az óvoda valamilyen jogszerű célból (pl. étkezési díj) mégis pénzt szed be a szülőktől, akkor köteles az összegről elismervényt vagy számlát kiadni, és a számviteli szabályoknak megfelelően bevételezni és könyvelni!

Ugyanakkor az egyházi és a magán köznevelési intézményekben az óvodai felvétel, továbbá az óvodai elhelyezés – írásbeli megállapodásban – fizetési kötelezettséghez köthető. [Nkt. 31. § (2) c) pont]

Tudni kell még, hogy az egyházi és magán intézmények a gyermekek óvodai felvételének előfeltételeként kikötheti valamely vallás, világnézet elfogadását, és ezt felvételi eljárás keretében vizsgálhatja. [Nkt. 31. § (2) b)pont]

Ráadásul az óvodai elhelyezés megszüntetésével kapcsolatosan előírt törvényi rendelkezésektől is eltérhet az egyházi fenntartású óvoda.

Figyelem!

Ha megváltozik a szülők világnézete (pártállása), vagy nem tud fizetni időben, vagy valamilyen más indokkal - esetleg minden indoklás nélkül - kitehetik kisgyermekét az egyházi, vagy magán óvodából! Viheti gyermekét vissza a kijelölt önkormányzati óvodába.

MSZOE állásfoglalás

Az oktatáspolitikának dönteni kell, hogy kötelező óvodába járás ingyenes köznevelési szolgáltatás a szülők számára vagy térítési díjas is lehet.

Ha a nem állami, nem önkormányzati óvoda nem kérhet térítési díjat az óvodaköteles gyermekek felvételéért, akkor a továbbiakban megszűnik a létjogosultsága, vagy részt kell venniük az állami feladatellátásban.

Utazási költség megtérítése az óvodákban

Törvény értelmében a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat megtéríti a kötelező felvételt biztosító óvodába való utazás költségeit, továbbá szükség esetén gondoskodik kísérő személyről a gyermek részére, ha az óvoda a településen kívül található, és az óvodába való utaztatást az önkormányzat nem biztosítja. A kötelező felvételt biztosító iskolába való utaztatásról a fenntartó gondoskodik. [Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 76. § (7)]

Az utazási költségtérítés esetén értelemszerű, hogy ki kell fizetni a benzinköltséget és a munkaidő kiesést is.

Az utazási költségtérítést kérelmezni kell!

De tudnak erről a szülők? Megkövetelik az utazási költségeket és a kísérő személy biztosítását a helyi önkormányzattól? Vagy saját költségükön viszik/küldik gyermekeiket óvodába?

MSZOE javaslat jogszabályi előírásra

Ha a körzeti óvoda a településen kívül található vagy a városokban és a budapesti kerületekben a gyermek lakóhelyétől egy kilométernél távolabbra van, akkor a helyi önkormányzat köteles beszerezni a szülő írásos nyilatkozatát, arról, hogy milyen módon utaztatja gyermekét a kötelező felvételt biztosító óvodába, és az milyen költséggel jár a számára (utazási bérlet, vonat- villamosjegy, benzin, kísérő biztosítása, munkabérkiesés).

A nyilatkozat alapján a helyi önkormányzat köteles megtéríteni az óvodába utaztatás költségeit (benzin költséget és a kísérő kiöltségeit is).

Hiányzás a kötelező óvodai foglalkozásokról

Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha

-  a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába,

-  a gyermek beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,

-  a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. [20/2012. EMMI rendelet 51. § (2)]

Igazolatlan mulasztás

Ha a gyermek távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Öt nevelési napot meghaladó igazolatlan hiányzás után  az óvoda vezetője értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermek jóléti szolgálatot.

Ha az igazolatlan mulasztás eléri a tíz nevelési napot, az óvoda vezetője a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot.

Álláspontunk szerint az óvodai hiányzást nem lehet pénzbüntetéssel és nevelési támogatás elvonásával büntetni.

Bővebb információ az igazolatlan óvodai hiányzások büntetéséről itt található!

Az óvodai jogviszony megszűnése

Iskolaérettség esetén az általános iskola első évfolyamra történő májusi beiratkozás nem jelenti azt, hogy megszűnik a gyermek óvodakötelezettsége.

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. [Nkt. 45. §(2)]

Tehát a kötelező óvodába járás a szeptemberi iskolai tanévkezdésig tart, ami azt jelenti, hogy  áprilisban azáltalános iskola első évfolyamára beiratkozott 6 és 7 éves gyermekeknek a nevelési év végéig, augusztus 31-ig (a nyári hónapokban is) kötelező óvodába járni.

Ez fordítva is igaz!  

Az óvoda augusztus 31-ig köteles nyitva tartani és ellátni azokat a gyermekeket is, akik áprilisban már beiratkoztak valamelyik általános iskolába.

Az óvoda nem teheti meg, hogy az óvodakötelezettségüket teljesítő gyermekeket az első évfolyamra törtánő áprilisi beiratkozás után  kiteszi az óvodából. (Szülői panasz)

Figyelem!

A magán vagy egyházi fizetős óvodákban akkor is fizetni kell az óvodai ellátásért, ha nyáron több hétre bezárnak! (Szülői panasz.)

Mi van akkor, ha településen nincs óvoda?

A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladat különösen az óvodai ellátás; [Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1 bekezdés]

Tehát az óvodai ellátás önkormányzati feladat, kivéve akkor, ha a szülők igénylik, hogy helyben működjön az óvoda és az állami intézményfenntartó központ (KLIK) gondoskodik az óvodai ellátásról.

Törvény értelmében azon a településen, ahol legalább nyolc óvodáskorú vagy nyolc alsó tagozatos korú gyermek rendelkezik lakóhellyel és a demográfiai adatok alapján feltételezhető, hogy ez a létszám legalább három évig fennmarad, továbbá ha a szülők ezt igénylik, óvoda esetében a települési önkormányzat, alsó tagozat esetében a települési önkormányzat kezdeményezésére az állami intézményfenntartó központ (KLIK) a hivatal tájékoztatása mellett gondoskodik a feladat helyben történő ellátásáról. [Nkt. 89. § (1)]

A szülőkön múlik, hogy utaztatják gyermeküket egy másik településre vagy követelik a helyi óvoda, kisiskola alapítását!

Az óvodába beiratkozó gyermekek szüleinek érdekvédelme

Törvény értelmében, az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező Óvodai Szülői Szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. [Nkt. 73. § (1)]

Javasoljuk, hogy a most beíratott gyermekek szülei a nevelési év kezdetén azonnal alakítsák meg az Óvodai Szülői Szervezetet, hogy közösen tudjanak fellépni a szülői érdekek védelmében, ha az óvoda olyan követelésekkel lép fel, amely sérti jogszabályokat vagy igazságérzetüket.

(Néhány javaslat a beérkezett szülői panaszok alapján)

Ne fogadják el azokat az óvodai szokásokat, amelyek megkeserítheti saját és gyermekeik életét az elkövetkezendő években.

-  Ne fizessenek az ingyenes óvodai szolgáltatásokért.

-  Ne fizessenek be pénzt az óvodai alapítványba, mert az önkormányzatok feladata a teljes óvodai élet maradéktalan finanszírozása.

-  Követeljék meg az egészséges, szükség esetén a diétás óvodai étkeztetést. (Nem a szülőknek kell a gyümölcsöt és diétás ételeket bevinni az óvodába.)

-  Nem a szülők feladata az óvodai eszközök, játékok karbantartása,

-  Követeljék meg az óvodai alapprogramba előírt nevelési és fejlesztési feladatok maradéktalan ellátását, hogy gyermekük 6 éves korára elérje az iskolaérettséget.

-  Az óvoda egész évben folyamatosan nyitva tartó köznevelési intézmény, az óvodában nincs szünet! Ezért követeljék meg, hogy az óvoda napi tíz órában nyitva tartson, és ne kényszerítsék a munkavállaló szülőket, arra hogy szabadságot vegyenek ki az óvoda indokolatlan zárva tartása miatt.

-  Sok települési önkormányzat azzal az indokkal zárja be az általa fenntartott óvodát nevelési év közben, mert a költségvetés csak májusig biztosítja a gyermekétkeztetési támogatást.

Figyelem!

A legaláb napi 4 órás óvodába járás szülői jog, az óvoda nem kényszerítheti a szülőket, arra, hogy csak 4 órára vigye be gyermekét a nevelési intézménybe, utána vigye haza. Az óvoda heti nyitva tartási ideje min. 50 óra. Nincs napi 4 órás, azaz heti 20 órás óvoda.

Az óvoda nem kényszerítheti a szülőket, arra, hogy helyhiány vagy más indok miatt mentessék fel gyermeküket a kötelező óvodába járás alól.

Olvassák el az alábbi linkeket:

Az óvodai szülői közösség jogosítványai itt!

Óvodai nevelés országos alapprogramja

Az óvoda illegális zárva tartása

Beiratkozás az óvodába

Az előző 2014-2015. óvodai nevelési év szabályairól szóló almenü itt található!

Mikulás ünnepség az óvodákban

Figyelem!

Amennyiben egyetértenek a tájékoztató cikkek tartalmával osszák meg szülőtársakkal információikat.

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Tanulói szakszervezet

Tanulók védelme a szakképzésben

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (igazolatlan óra)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum