Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés 2017

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Hiányzás* az iskolából

Az igazolatlan mulasztás* következményei

*A köznevelési jogszabályok felváltva használják a mulasztás és a hiányzás szavakat a tanítási órákról való távolmaradás fogalmának kifejezésére. Mi is.

Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, illetve a tanuló a tanítási óráról, a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell!

Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. [20/2012. EMMI rendelet 51. § (2)]

Igazolt és igazolatlan óra, ha a tanuló az egész tanítási óráról hiányzik.

Ha a tanuló elkésik a tanítási óráról, akkor a késés perceit össze kell adni, és azt kell nyilvántartani. Tehát a késést nem lehet egész órára kerekíteni!

Az iskolából való távolmaradásnak a tanuló életkorától függően súlyos jogszabályi és anyagi következményei vannak.

Hiányzás tekintetében a tanuló lehet:

Tanköteles (annak a tanévnek a végéig, amelyben betölti a 16. életévét)

Nem tanköteles (a 16 éven felüli tanuló)

Nagykorú (25 éves koráig a nappali rendszerű iskolai oktatásban)

Jogszabály értelmében tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat a nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni. [20/2012. EMMI rendelet 5. § (1)]

A hiányzások nyilvántartása

Osztálynapló

A tanulók hiányzásainak kimutatását igazolt és igazolatlan órák szerinti csoportosításban az osztálynapló haladási és mulasztási naplórész tartalmazza.

A hiányzások heti, féléves és éves összesítését és az összesítést végző pedagógus aláírását tartalmazza heti és napi bontásban. [20/2012. EMMI rendelet 101. § (5)]

Csoportnapló

A csoportbontásokról (osztálybontásokról) csoportnaplót kell vezetni, amely tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, osztályát, valamint hiányzásait. Van kollégiumi csoportnapló is.

Ellenőrző könyv

Az un. ellenőrző-könyv (értesítő) a tanuló magatartásáról, szorgalmáról, évközi és félév végi tanulmányi eredményéről szóló tájékoztatásra, a hiányzások szülői igazolására, valamint az iskola és a szülő kölcsönös tájékoztatására szolgál.

Figyelem!

Értelmezésünk szerint az ellenőrző könyv azért lett rendszeresítve, hogy a szülők ellenőrizni tudják az osztálynaplóba beírt érdemjegyek és a tanulói hiányzások kimutatásának valódiságát.

Ha az ellenőrző könyvbe beírt adatok nem egyeznek meg az osztálynaplóba beírt adatokkal, akkor felmerülhet annak a gyanúja, hogy manipulálják az osztálynaplót.

MSZOE álláspont

Álláspontunk szerint az osztálynaplót naponta kell összesíteni, naponta le kell zárni, és a pedagógus aláírásával kell hitelesíteni.

A hitelesítést az iskolavezetésnek hetente kell ellenőrizni.

Az elektronikus naplóra fokozottan érvényes a napi lezárás megkövetelése.

A hiányzás igazolása

„A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha

a) a gyermek, a tanuló – gyermek, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,

b) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,

c) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni,

d)115 a gyermek ideiglenes óvodai elhelyezésének, a tanuló ideiglenes vendégtanulói jogviszonyának időtartamát a 49. § (2b) bekezdése szerinti igazolással igazolja.” [20/2012. EMMI rendelet 51. § (2)]

Figyelem itt kezdődik a baj!

A szülőnek tehát előre kell jeleznie, ha gyermeke valamilyen okból távol fog maradni az óvodából, iskolából.  

De mi van akkor, ha a tanuló rosszul érzi magát (megfájdul a feje, hasa) és nem akar orvoshoz menni, mert úgy érzi másnapra jobban lesz. Ezt nem tudja bejelenteni előre a szülő vagy a nagykorú tanuló.

Mi van akkor, ha a család elutazott valahová és akadályozva van a hazatérésben, vagy még nem akarnak hazamenni? Elég alapos indokok ez arra, hogy távolmaradását igazoltnak tekintsék?

Mi van akkor, ha szülő lesz rosszul és a gyereknek kell ápolnia, elmennie a gyógyszerért, vagy be kell vásárolni az élelmet, hogy enni tudjanak?

Ha ezek elég alapos indokok, akkor nincsen baj!

Ugyanakkor az iskola saját hatáskörében dönthet úgy is, hogy nem fogadja el a szülői kérelmet (diszkrecionális jog) és igazolatlan mulasztásnak minősíti a tanuló hiányzását.

Szokásjog alapján a szülők csak 3-6 nap mulasztást igazolhatnak

A házirendek többségében az iskola 3 nap hiányzás igazolását engedélyez a szülők számára, ami kemény vitát vált ki a szülők és az iskola között.

Ez a rendelkezés, arra kényszeríti a szülőket, hogy váratlan esemény esetén a háziorvost terheljék gyermekük kisebb nagyobb egészségügyi problémáival.

Sok házirendben előírják, hogy az iskolaigazgató joga, hogy 10 nap mulasztást igazoljon, ha a szülő vagy - a nagykorú esetén - a tanuló nem tudja érdemben igazolni a hiányzást.

Az iskola intézkedései a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén

Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az 1 órát, tíz órát, a harminc órát, az ötven órát, akkor az iskola, a gyermekvédelem tanulóval szemben különböző intézkedéseket (szankciókat) foganatosít.

Figyelem!

Az alábbiakban felsorolt intézkedéseket az iskola a gyakorlatban nem teszi meg, illetve szelektíven alkalmazza, mert akkor jóformán minden középfokú iskolába járó tanulóval szemben eljárást kellene kezdeményeznie.)

1. Értesítési kötelezettség  

Az iskola köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén – amennyiben a kollégium nem az iskolával közös igazgatású intézmény – a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. [20/2012. EMMI rendelet 51. § (3)

Figyelem!

Ha az iskola nem értesíti a szülőt tanköteles gyermeke igazolatlan mulasztásáról legalább két alkalommal, akkor a jogszabálysértés követ el, és a további intézkedései érvénytelenek!

2. Ismételt igazolatlan hiányzás  

Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét

Figyelem!

Az ismételt igazolatlan mulasztás lehet egy óra, de lehet egy vagy több nap.

Nincs az a szakember, aki egy óra vagy 1-2 nap igazolatlan hiányzásból a gyermek veszélyeztetésére vonatkozó következtetéseket tudna levonni. Ez nem prevenció, hanem indokolatlanul túlzó ésszerűtlen intézkedés, ami sérti a tanulók és a szülők emberi méltóságát!

Törvény értelmében a gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését.

3. Iskola intézkedése tíz óra igazolatlan hiányzás után  

Ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz tanítási órát vagy egyéb foglalkozást, az iskola igazgatója – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – értesít a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot,

Tanköteles tanuló esetén a gyermekjóléti szolgálatot is értesíteni kell.

Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az iskola és – szükség esetén – a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket, a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat.

Figyelem!

10 óra igazolatlan hiányzás (2 tanítási nap) miért veszélyezteti a gyermek előrehaladását, amikor a jogszabály 250 óra igazolatlan és igazolt óra hiányzást még megenged a tanulóknak.

Az idézett  második bekezdés olyan indokolatlan szankció, amely súlyosan veszélyezteti az iskola és a szülők partneri kapcsolatát.

4. Harminc óra igazolatlan hiányzás

Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc tanítási órát és egyéb foglalkozást, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot – a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével –, valamint ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény szerint a szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke az adott tanítási évben tanköteles tanuló esetén összesen harminc tanítási óra és egyéb foglalkozás.

Figyelem!

Tehát harminc óra igazolatlan mulasztás után a tanköteles gyermeket nevelő szülő ellen szabálysértési eljárás indul, ami jelentős pénzbüntetést vonhat maga után.

30 óra igazolatlan hiányzás jelzésének (nem egész 5 nap!) közbeiktatása azért is értelmetlen, mert a szülőt gyermeke minden óra igazolatlan hiányzásáról értesíteni kell.

Súlyos hiba, ha az iskola megvárja, ameddig összegyűlik a harminc óra!

5. Ötven óra igazolatlan hiányzás  

Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven tanítási órát és egyéb foglalkozást, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot.

Figyelem!

Ha az iskola dokumentumokkal tudja bizonyítani, hogy a tanuló az adott tanítási évben 50 órát (kb. 9 nap) hiányzott igazolatlanul, akkor   a gyámhatóság a jelzés beérkezésétől számított 8 napon belül – kezdeményezi a családtámogatási ügyben eljáró hatóságnál a családi pótlék szüneteltetését. [lásd a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 15. § (1) b) pont]

A 16 éven felüli (már nem tanköteles) tanulók igazolatlan hiányzása

A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire.

A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, önálló jövedelemmel nem rendelkező és a szülővel közös háztartásban élő nagykorú tanuló esetén a szülőt is, kiskorú tanuló esetén a szülőt. [20/2012. EMMI rendelet 50. § (4)]

Figyelem!

Milyen alapon diszkriminálja a jogalkotó a 16 éven felüli tanulót, amennyiben 30 óra igazolatlan mulasztás miatt korlátozza a tanuláshoz való jogát?

Milyen iskolarendszer az, amelyik 30 óra (kb. 5 nap) hiányzás miatt kizárja a tanulót az iskolai rendszerű oktatásból? Lemorzsolja.

Milyen iskola az, amelyik úgy akar megszabadulni egyik, másik tanulójától, hogy megvárja, ameddig összegyűlik a 30 óra igazolatlan mulasztása, hogy eltávolítsa az iskolából?

Nagykorú (18 éven felüli) tanulók igazolatlan mulasztása

A nagykorú tanuló igazolatlan mulasztásának következményei azonosak a 16 éven felüli tanulókéval.

A nagykorú tanulók tovább tanulásáért már nem a szüleik felelnek, ezért felelősséget kell vállalniuk a saját iskolai tanulmányaik eredményességéért, a fegyelmezetlenségükért, a hiányzásukért. Ki vannak szolgáltatva az iskolának és önmaguknak.

Szakképzésben tanuló hiányzása a gyakorlati képzésből

A szakképzés keretei között folyó gyakorlati képzésről való hiányzás következményeit a szakképzésről szóló törvény 2011. évi CLXXXVII. törvény 39-41 § határozza meg.

250 óra iskolai hiányzás engedélyezése

Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. [20/2012. EMMI rendelet 51.§ (7) a) pont]

 

Hoppá!

Ha a tanulónak csak 250 óra hiányzása van, akkor nem kell osztályozó vizsgát tennie! Simán megbuktathatják vagy felkerekítik a hiányzásainak számát?

Melyik megoldás jobb a tanulónak?

Az osztályozó vizsga megtagadása (évfolyamismétlés)

A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a jogszabályban meghatározott  bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének.

Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.

 
Tanulók rendőri bekísérése az iskolába

Igazolatlan óra

Iskolakerülés orvosi okai


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum