Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Hiányzás* az iskolából

Az igazolatlan mulasztás* következményei

*A köznevelési jogszabályok felváltva használják a mulasztás és a hiányzás szavakat a tanítási órákról való távolmaradás fogalmának kifejezésére. Mi is.

Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, illetve a tanuló a tanítási óráról, a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell!

Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. [20/2012. EMMI rendelet 51. § (2)]

Igazolt és igazolatlan óra, ha a tanuló az egész tanítási óráról hiányzik.

Ha a tanuló elkésik a tanítási óráról, akkor a késés perceit össze kell adni, és azt kell nyilvántartani. Tehát a késést nem lehet egész órára kerekíteni!

Az iskolából való távolmaradásnak a tanuló életkorától függően súlyos jogszabályi és anyagi következményei vannak.

Hiányzás tekintetében a tanuló lehet:

Tanköteles (annak a tanévnek a végéig, amelyben betölti a 16. életévét)

Nem tanköteles (a 16 éven felüli tanuló)

Nagykorú (25 éves koráig a nappali rendszerű iskolai oktatásban)

Jogszabály értelmében tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat a nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni. [20/2012. EMMI rendelet 5. § (1)]

A hiányzások nyilvántartása

Osztálynapló

A tanulók hiányzásainak kimutatását igazolt és igazolatlan órák szerinti csoportosításban az osztálynapló haladási és mulasztási naplórész tartalmazza.

A hiányzások heti, féléves és éves összesítését és az összesítést végző pedagógus aláírását tartalmazza heti és napi bontásban. [20/2012. EMMI rendelet 101. § (5)]

Csoportnapló

A csoportbontásokról (osztálybontásokról) csoportnaplót kell vezetni, amely tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, osztályát, valamint hiányzásait. Van kollégiumi csoportnapló is.

Ellenőrző könyv

Az un. ellenőrző-könyv (értesítő) a tanuló magatartásáról, szorgalmáról, évközi és félév végi tanulmányi eredményéről szóló tájékoztatásra, a hiányzások szülői igazolására, valamint az iskola és a szülő kölcsönös tájékoztatására szolgál.

Figyelem!

Értelmezésünk szerint az ellenőrző könyv azért lett rendszeresítve, hogy a szülők ellenőrizni tudják az osztálynaplóba beírt érdemjegyek és a tanulói hiányzások kimutatásának valódiságát.

Ha az ellenőrző könyvbe beírt adatok nem egyeznek meg az osztálynaplóba beírt adatokkal, akkor felmerülhet annak a gyanúja, hogy manipulálják az osztálynaplót.

MSZOE álláspont

Álláspontunk szerint az osztálynaplót naponta kell összesíteni, naponta le kell zárni, és a pedagógus aláírásával kell hitelesíteni.

A hitelesítést az iskolavezetésnek hetente kell ellenőrizni.

Az elektronikus naplóra fokozottan érvényes a napi lezárás megkövetelése.

A hiányzás igazolása

„A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha

a) a gyermek, a tanuló – gyermek, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,

b) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,

c) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni,

d)115 a gyermek ideiglenes óvodai elhelyezésének, a tanuló ideiglenes vendégtanulói jogviszonyának időtartamát a 49. § (2b) bekezdése szerinti igazolással igazolja.” [20/2012. EMMI rendelet 51. § (2)]

Figyelem itt kezdődik a baj!

A szülőnek tehát előre kell jeleznie, ha gyermeke valamilyen okból távol fog maradni az iskolából.  

De mi van akkor, ha a tanuló rosszul érzi magát (megfájdul a feje, hasa) és nem akar orvoshoz menni, mert úgy érzi másnapra jobban lesz. Ezt nem tudja bejelenteni előre a szülő vagy a nagykorú tanuló.

Mi van akkor, ha a család elutazott valahová és akadályozva van a hazatérésben, vagy még nem akarnak hazamenni? Elég alapos indokok ez arra, hogy távolmaradását igazoltnak tekintsék?

Mi van akkor, ha szülő lesz rosszul és a gyereknek kell ápolnia, elmennie a gyógyszerért, vagy be kell vásárolni az élelmet, hogy enni tudjanak?

Ha ezek elég alapos indokok, akkor nincsen baj!

Ugyanakkor az iskola saját hatáskörében dönthet úgy is, hogy nem fogadja el a szülői kérelmet (diszkrecionális jog) és igazolatlan mulasztásnak minősíti a tanuló hiányzását.

Szokásjog alapján a szülők csak 3-6 nap mulasztást igazolhatnak

A házirendek többségében az iskola 3 nap hiányzás igazolását engedélyez a szülők számára, ami kemény vitát vált ki a szülők és az iskola között.

Ez a rendelkezés, arra kényszeríti a szülőket, hogy váratlan esemény esetén a háziorvost terheljék gyermekük kisebb nagyobb egészségügyi problémáival.

Sok házirendben előírják, hogy az iskolaigazgató joga, hogy 10 nap mulasztást igazoljon, ha a szülő vagy - a nagykorú esetén - a tanuló nem tudja érdemben igazolni a hiányzást.

Az iskola intézkedései a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén

Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az 1 órát, tíz órát, a harminc órát, az ötven órát, akkor az iskola, a gyermekvédelem tanulóval szemben különböző intézkedéseket (szankciókat) foganatosít.

Figyelem!

Az alábbiakban felsorolt intézkedéseket az iskola a gyakorlatban nem teszi meg, illetve szelektíven alkalmazza, mert akkor jóformán minden középfokú iskolába járó tanulóval szemben eljárást kellene kezdeményeznie.)

1. Értesítési kötelezettség  

Az iskola köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén – amennyiben a kollégium nem az iskolával közös igazgatású intézmény – a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

Figyelem!

Ha az iskola nem értesíti a szülőt tanköteles gyermeke igazolatlan mulasztásáról legalább két alkalommal, akkor a jogszabálysértés követ el, és a további intézkedései érvénytelenek!

2. Ismételt igazolatlan hiányzás  

Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét

Figyelem!

Az ismételt igazolatlan mulasztás lehet egy óra, de lehet egy vagy több nap.

Nincs az a szakember, aki egy óra vagy 1-2 nap igazolatlan hiányzásból a gyermek veszélyeztetésére vonatkozó következtetéseket tudna levonni. Ez nem prevenció, hanem indokolatlanul túlzó ésszerűtlen intézkedés, ami sérti a tanulók és a szülők emberi méltóságát!

Törvény értelmében a gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését.

3. Iskola intézkedése tíz óra igazolatlan hiányzás után  

Ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz tanítási órát vagy egyéb foglalkozást, az iskola igazgatója – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – értesít a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot,

Tanköteles tanuló esetén a gyermekjóléti szolgálatot is értesíteni kell.

Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az iskola és – szükség esetén – a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket, a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat.

Figyelem!

10 óra igazolatlan hiányzás (2 tanítási nap) miért veszélyezteti a gyermek előrehaladását, amikor a jogszabály 250 óra igazolatlan és igazolt óra hiányzást még megenged a tanulóknak.

Az idézett  második bekezdés olyan indokolatlan szankció, amely súlyosan veszélyezteti az iskola és a szülők partneri kapcsolatát.

4. Harminc óra igazolatlan hiányzás

Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc tanítási órát és egyéb foglalkozást, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot – a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével –, valamint ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény szerint a szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke az adott tanítási évben tanköteles tanuló esetén összesen harminc tanítási óra és egyéb foglalkozás.

Figyelem!

Tehát harminc óra igazolatlan mulasztás után a tanköteles gyermeket nevelő szülő ellen szabálysértési eljárás indul, ami jelentős pénzbüntetést vonhat maga után.

30 óra igazolatlan hiányzás jelzésének (nem egész 5 nap!) közbeiktatása azért is értelmetlen, mert a szülőt gyermeke minden óra igazolatlan hiányzásáról értesíteni kell.

Súlyos hiba, ha az iskola megvárja, ameddig összegyűlik a harminc óra!

5. Ötven óra igazolatlan hiányzás  

Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven tanítási órát és egyéb foglalkozást, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot.

Figyelem!

Ha az iskola dokumentumokkal tudja bizonyítani, hogy a tanuló az adott tanítási évben 50 órát (kb. 9 nap) hiányzott igazolatlanul, akkor   a gyámhatóság a jelzés beérkezésétől számított 8 napon belül – kezdeményezi a családtámogatási ügyben eljáró hatóságnál a családi pótlék szüneteltetését. [lásd a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 15. § (1) b) pont]

A 16 éven felüli (már nem tanköteles) tanulók igazolatlan hiányzása

A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire.

A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, önálló jövedelemmel nem rendelkező és a szülővel közös háztartásban élő nagykorú tanuló esetén a szülőt is, kiskorú tanuló esetén a szülőt. [20/2012. EMMI rendelet 50. § (4)]

Figyelem!

Milyen alapon diszkriminálja a jogalkotó a 16 éven felüli tanulót, amennyiben 30 óra igazolatlan mulasztás miatt korlátozza a tanuláshoz való jogát?

Milyen iskola az, amelyik 5 nap hiányzás miatt kizárja a tanulót az iskolai rendszerű oktatásból?

Milyen iskola az, amelyik úgy akar megszabadulni egyik, másik tanulójától, hogy megvárja, ameddig összegyűlik a 30 óra igazolatlan mulasztása, hogy eltávolítsa az iskolából?

Nagykorú (18 éven felüli) tanulók igazolatlan mulasztása

A nagykorú tanuló igazolatlan mulasztásának következményei azonosak a 16 éven felüli tanulókéval.

A nagykorú tanulók tovább tanulásáért már nem a szüleik felelnek, ezért felelősséget kell vállalniuk a saját iskolai tanulmányaik eredményességéért, a fegyelmezetlenségükért, a hiányzásukért. Ki vannak szolgáltatva az iskolának és önmaguknak.

Szakképzésben tanuló hiányzása a gyakorlati képzésből

A szakképzés keretei között folyó gyakorlati képzésről való hiányzás következményeit a szakképzésről szóló törvény 2011. évi CLXXXVII. törvény 39-41 § határozza meg.

250 óra iskolai hiányzás engedélyezése

Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

Hoppá!

Ha a tanulónak csak 250 óra hiányzása van, akkor nem kell osztályozó vizsgát tennie! Simán megbuktathatják vagy felkerekítik a hiányzásainak számát?

Melyik megoldás jobb a tanulónak?

Az osztályozó vizsga megtagadása (évfolyamismétlés)

A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének.

Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Tanulói szakszervezet

Tanulók védelme a szakképzésben

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (igazolatlan óra)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum