Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés 2017

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

 

Főmenü: Különórák

Schmidt Andrea (OKI KK)

A tanulók tanórán kívüli rendszeres terhei

(részletek)

Tantárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli rendszeres elfoglaltságok

A diákok tanórán kívüli rendszeres foglalkozásait két nagy csoportba soroltuk. Az első csoportba tartoznak azok a különórák, amelyek valamelyik iskolai tantárgyhoz kapcsolódnak, a másodikba pedig az egyéb tantárgyakhoz kevésbé kapcsolható rendszeres elfoglaltságok, mint például a sport és a művészeti elfoglaltságok. A megkérdezett diákok közel fele jár valamilyen tantárgyhoz kapcsolódó különórára, esetükben az átlagos heti különóraszám 1,64. Az általános iskolai évfolyamokra járók jellemzőbben iskolai különórákat vesznek igénybe, míg a középiskolások esetében magas azoknak az aránya, akik csak iskolán kívüli különórákra járnak. A szakközépiskolások és a szakiskolások 10. évfolyama az a csoport, ahol a legkevésbé veszik igénybe a tantárgyhoz kapcsolódó különórákat.

A tantárgyak között kiemelkedő szerepe van a matematikának, a különórára járók 72,7%-a említette ezt, viszonylag magas a magyar irodalom, magyar nyelvtan és történelem aránya is (6. ábra). Irodalomból és történelemből a felvételihez köthető évfolyamokban találunk az átlagosnál nagyobb arányt, az általános iskola 8. osztályában és a gimnázium és a szakközépiskola 12. évfolyamán. Matematika esetében más a helyzet, kevésbé a felvételi a meghatározó, inkább a lemaradás leküzdése a cél. A szakközépiskolások és a szakiskolások 10. évfolyamára és az általános iskola 6. osztályába járók az átlagot jóval meghaladó mértékben járnak különórára ebből a tárgyból, míg a gimnáziumok 12. évfolyamában ez az arány viszonylag alacsony.

Tanórán kívüli tantárgyhoz kapcsolódó különórák

A diákok által említett különórák többsége iskolai szervezésű. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy a különórák legnagyobb része felvételi előkészítő, akkor feltételezhetjük, hogy maguk az intézmények is szerveznek saját diákjaik számára külön csoportokat a sikeres továbbtanulás elősegítése reményében. Iskolai szervezésűek jellemzőbben a korrepetálások is, az általános iskolai évfolyamokon és a szakiskolában mértékük meghaladja az átlagot, az iskolán kívüli órákat pedig a gimnáziumi évfolyamokra járók választják nagyobb arányban.

A különórák választása többségében a diákok saját döntése volt, de ezekben az esetekben már a szülők és a tanárok hatása is megfigyelhető.  Az általános iskola 6. évfolyamán és a szakiskolákban jellemzőbben a tanár döntése a különórai részvétel, a szakközépiskolák és a gimnáziumok 10. évfolyama esetében az átlagosnál több szülői döntés figyelhető meg.

A különórák motivációit vizsgálva színes képet kapunk. A legtöbb különóra oka a felvételi, de aránya a többihez képest nem kiugróan magas. A gyenge iskolai teljesítmény javítását jellemzőbben a szakiskolások és az általános iskolák alsóbb évfolyamaira járók választották, a jobb jegy reményében a 10. évfolyamosok választják a különórát, a felvételire készülő diákok évfolyamai természetesen ezt tartják a legfontosabb indoknak.

Tantárgyakhoz nem kapcsolódó tanórán kívüli rendszeres elfoglaltságok

A tanulók terhelésének vizsgálatakor nem szabad elfelejtkezni azokról a tevékenységekről sem, amelyek nem kapcsolhatók szorosan valamely iskolai tantárgyhoz. Ezek a különórák ugyan nem iskolai jelleggel terhelik a tanulókat, de felfoghatóak úgy, mint a szabadidő rovására végzett rendszeres tevékenységek. A megkérdezett diákok közel fele jelezte azt, hogy jár ilyen jellegű foglalkozásra, ez átlagosan 1,46 elfoglaltságfajtát jelent számukra. A sporttevékenységet említették a legtöbben, és népszerűek még a művészeti foglalkozások is.

Az iskolatípus és az elfoglaltságok között szoros összefüggés figyelhető meg. Általánosságban megállapítható, hogy minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy valamilyen tantárgyhoz nem kapcsolódó rendszeres tevékenységet végez. Másként fogalmazva, a diákoknak az alsóbb évfolyamokon még van idejük arra, hogy ilyen dolgokkal foglalkozzanak, a későbbiek során azonban megjelennek a tantárgyhoz kapcsolódó különórák, illetve csökken az erre fordítható idő. A különböző elfoglaltságok közül egyetlen kivétel a sport. A szakközépiskolások és a szakiskolába járó 10. évfolyamosok nagyobb arányban jelezték azt, hogy valamilyen rendszeres formában sportolnak. Összességében vizsgálva azonban ugyanezek az évfolyamok azok, akik az átlagot meghaladó mértékben jelezték azt, hogy semmiféle tantárgyhoz kapcsolódó tevékenységet nem végeznek.

A diákok tanórán kívüli rendszeres elfoglaltságait összevontan kezelve négy csoportot különböztethetünk meg. Az első csoportba tartoznak azok, akik semmilyen tanórán kívüli rendszeres foglalkozásra nem járnak, a másodikba azok, akik csak tantárgyhoz kapcsolódó különórán vesznek részt, a harmadikban olyan tanulók vannak, akiknek csak nem iskolai tantárgyhoz kapcsolódó rendszeres elfoglaltságaik vannak, a legutolsó kategóriába pedig azok kerültek, akik mind a két fajta elfoglaltságra járnak.

Különórák csoportosítása

A diákok közel 70%-a jár valamilyen különórára, az előbb említett tipológia szerinti eloszlásuk egyenletesnek tekinthető. Az iskola típusa és ezzel együtt a diákok életkora szoros kapcsolatban áll a különóra-stratégiák közötti választással. A rendszeres elfoglaltsággal nem rendelkezők jellemzőbben 10. évfolyamos szakiskolások és szakközépiskolások, csak tantárgyhoz kapcsolódó különórára a gimnáziumok és szakközépiskolások végzősei járnak, a tantárgyhoz nem kapcsolódó különórák az általános iskolai évfolyamokon népszerűbbek, míg a mindkét fajta különórát választók a 8. évfolyamokon és a gimnázium 12. évfolyamán felülreprezentáltak.

Szintén szoros összefüggés figyelhető meg a szülők iskolai végzettsége és a különóra-stratégiák között. Minél magasabb a szülő iskolai végzettsége, annál valószínűbb, hogy jár gyermeke különórára, valamint a mindkét fajta különórára járó diákok esetében nagyon magas a felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők aránya. Feltételezhető tehát, hogy a társadalmi státusz alapvetően befolyásolja a stratégiát, a magasabb státusszal rendelkező családokban nagyobb lehetőség van a stratégiák közötti választásra.

Munka a családban

Vizsgálatunk kezdetekor az volt a feltételezésünk, hogy a diákok az iskolához köthető elfoglaltságaik mellett különböző mértékben részt vesznek a „családi munkamegosztásban” is. A diákok időfelhasználása szempontjából az ezekre a tevékenységekre fordított idő is csökkenti a rendelkezésre álló szabadidőt. 

Otthoni tevékenységek gyakorisága

A diákok leggyakrabban háztartási munkákban vesznek részt, és viszonylag sokan vannak azok is, akik a ház körüli munkákban segítenek. Az iskola típusa és az otthoni tevékenység gyakorisága között több esetben is szoros összefüggés figyelhető meg. Általánosan megállapítható, hogy a szakiskolába és az általános iskolai 8. évfolyamra járók azok, akik az átlagosnál nagyobb mértékben vesznek részt otthoni tevékenységekben, ők alkalmi pénzkeresettel is foglalkoznak. Valamennyi otthoni tevékenységet figyelembe véve a megkérdezett diákok átlagosan egy héten több mint két és fél órát foglalkoznak ezzel. Az iskolatípusok közötti különbség itt is megjelenik, a szakiskolába járók átlagosan csaknem 4 órát (!) foglalkoznak ilyen tevékenységekkel, és az átlagot némileg meghaladja a szakközépiskolák 12. évfolyamába járók időkerete, de ennek mértéke meg sem közelíti a szakiskolásokét, csak heti fél óra pluszt jelent.

A településméret és az otthoni tevékenységek között szintén szoros kapcsolat figyelhető meg: a kisebb településeken élőkre sokkal jellemzőbbek az otthoni tevékenységek. Ennek egyik oka feltehetően az, hogy a kisebb településeken gyakoribbak az olyan háztartások, ahol ezek a tevékenységek rendszeresen végezhetőek, de ez nem valószínű, hogy az egyedüli ok. A településméret és a társadalmi státusz közötti összefüggés alapján feltételezhetjük, hogy minél kisebb a település, annál valószínűbb, hogy alacsonyabb státuszúak a háztartások. Ennek alapján az is feltételezhető, hogy ezeken a településeken lévő háztartásoknak nagyobb szükségük van a fiatalabb segítségre is a mindennapokban.

Szabadidő

A diákok szabadidejének vizsgálata során egyrészt kíváncsiak voltunk arra, hogy a diákok szerint mennyi időt fordíthatnak azokra a tevékenységekre, amelyek nem valamilyen rendszeres elfoglaltsághoz kötődnek, hanem szabadon felhasználhatóak. Emellett megpróbáltuk azt is feltérképezni, hogy mivel foglalkoznak szabad idejükben.

A diákoknak hétköznapokon átlagosan naponta két és fél óra szabad idejük van, de érdemes megjegyezni, hogy a szórás több mint másfél óra. A különböző iskolatípusokba járók eltérő szabadidő-mennyiséggel rendelkeznek: a legtöbb szabad időt a szakiskolások jelezték, átlagosan több mint 40 perccel több szabadidejük van hétköznaponként, mint az átlagnak. A legkevesebb a gimnáziumokba járók szabad ideje, amely több mint két óra naponta. A gimnáziumi évfolyamok közül a legkevesebb szabad idővel a 10. évfolyamosok rendelkeznek hétköznapokon.

A megkérdezett diákok hétvégi szabadidő-mennyisége a fentiekhez képest némileg másképp alakul. Szombaton több szabad idejük van átlagosan, mint vasárnap, a szombati átlag 7 és fél óra, a vasárnapi pedig pontosan 7. Itt sem érdemes megfeledkezni a szórásról, ami mind két esetben közel 3 óra. Feltételezésünk szerint a diákok szombaton kevésbé foglalkoznak tanulással kapcsolatos tevékenységekkel, míg vasárnap ez már kevésbé jellemző. Ezt bizonyítja az iskolatípus és a hétvégi szabadidő kapcsolata is. Hasonlóan a hétköznapokhoz, itt is a gimnazisták azok, akik kevesebb szabad idővel rendelkeznek, mint a többiek, vasárnap különösen figyelemreméltó az eltérés az utolsó évfolyamos gimnazisták esetében.

A szabadidő eltöltésének különböző általunk kiválasztott módjairól kellett megmondania a diákoknak azt, hogy milyen gyakorisággal töltik az adott tevékenységgel a szabad idejüket. Jelen tanulmány keretei között a részletes bemutatásra nincs mód, csak a figyelemre méltó jellemzőket és különbségeket emeljük ki. A legnépszerűbb szabadidős tevékenység a tévé nézés, a megkérdezettek 82,7%-a szinte minden nap ott ül a készülékek előtt. A népszerűbb szabadidőprogramok közé tartozik a zene hallgatás, a hobbival vagy a kedvenc állattal foglalkozás. Emellett azt is érdemes megjegyezni, hogy a diákok 17,8%-a saját bevallása szerint soha nem olvas könyvet, többségük a számítógépet sem használja szabadidejében. A mozgás sem túlzottan népszerű a körükben, 30%-uk szabadidejében nem sportol, 23,5%-uk nem jár kirándulni.

Az iskolatípus és a szabadidő-variációk között minden egyes esetben szignifikáns kapcsolat fedezhető fel. Legkevesebbet a szakiskolások olvasnak, a legtöbbet a gimnáziumi évfolyamok mellett a 4. osztályos általános iskolások. A számítógéphez kapcsolható tevékenységek inkább a szakközépiskolásokra jellemzőbbek, de a gimnáziumok esetében is az átlagot meghaladó az arányuk. A barátokkal együtt töltött idő a szakiskolások esetében a leggyakoribb, legkevésbé pedig a 8. osztályos gimnazistákra jellemző.

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Táborozás 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (igazolatlan óra)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum