Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Főmenü: Tanuló értékelése és minősítése

Étékelési szabályzat az iskolában

A tanulók értékelését és minősítésének szabályait a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a 20/2012. EMMI rendelet határozza meg, amelyről a főmenüben találhatnak információt és magyarázatot!

A 20/2012. EMMI rendelet 7. § (1) bekezdése szerint: „Az iskola pedagógiai programja meghatározza b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül bi) a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit,”

A magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen ejárás indítható, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik.

A gyermekeik érdekében eljáró szülőknek és a tanulóknak meg kell ismerni iskola helyi tantervében rögzített értékelési  és minősítési szabályokat, annak érdekében, hogy meg tudják állapítani, hogy az iskola pedagógusai a nevelőtestület által elfogadott szabályzat alapján értékelik a tanulók teljesítményét évközben.

Ha az iskola nem a hatályos jogszabályok szerint készített „értékelési szabályzat” alapján értékeli és minősíti a tanulók teljesítményét, akkor a félévi és az év végi osztályzatok megtámadhatók!

Tájékoztatásul bemutatunk egy szakképző iskolai értékelési szabályzatot

Példa a tanulói teljesítmények értékelésének és minősítésének és jutalmazásának jó és rossz gyakorlatára, amit érdemes összehasonlítani a saját iskolájuk értékelési és minősítési szabályzatával (ha van) vagy szokásaival.

Figyelem!

Törvény értelmében a tanuló teljesítményét évközben érdemjeggyel értékelik, félévben és év végén osztályzattal minősítik. Ezt illene tudni az iskoláknak is, akkor nem kevernék ezeket a kifejezéseket az értékelési szabályzatukban. Sajnos ebben az iskolában nem ismerik ezeket a meghatározásokat.

5. Értékelés

5.1. Iskolai és otthoni beszámoltatás, számonkérés követelményei, formái

5.1.1. A tanulók értékelésének alapelvei

·         Objektív, és megbízható értékelés legyen!

·         Sokoldalú értékelési rendszer legyen, változatos formákkal!

·         Legyen egyszerű és áttekinthető!

·         Feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgyak jellegének!

·         Legyen segítő, tanácsadó jellegű!

·         Legyen kiszámítható és azonos feltételeket teremtő!

·         Jelezze a helyzetet, a fejlődési állapotot, de ne skatulyázzon!

·         Tantárgytól függetlenül fontos az áttekinthető, rendezett külalakú munkák megkövetelése.

·         Az értékelés céljai és követelményei legyenek mindenki előtt ismertek!

5.1.2. Az értékelés céljai

·         A személyiség fejlesztése

·         Önértékelő képesség kialakítása

·         Önálló tanulásra való képesség és igény kialakítása

·         Nem fegyelmezés, hanem motiválás

·         Mérje a tudásszintet

·         Tájékoztatás a munka eredményeiről, az előrehaladásról

·         Az ismeretek ellenőrzésének mindkét fajtája nagyon fontos, hisz így tudjuk biztosítani minden gyermeknek az esélyegyenlőséget!

A készségtárgyakból illetve az alacsony heti óraszámú (1-1,5) tárgyakból minden félévben legalább három osztályzatot szerez minden tanuló.

·         A magasabb heti óraszámú (3-4) tantárgyakból havonta legalább egyszer ad számot a tanuló a megszerzett ismereteiről.

Megjegyzés:

Ezek szerint, szabálysértést követ el az iskola, ha a tanulónak nincs minden hónapban érdemjegye, ezekből a tantárgyakból. Kivéve, ha a tanuló hiányzott abban a hónapban.

·         Természetesen akkor alakul ki teljes kép a gyerekek tudásáról, ha minél több alkalommal kap lehetőséget a felelésre. Törekedni kell az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyára. Egy-egy nagyobb téma lezárása után írjanak témazárót.

·         Egy tanítási napon kettőnél több témazárót nem írnak a tanulók. A témazárók írásának időpontját körülbelül egy héttel korábban megtudják a tanulók. Ez a naplóba is bejegyezésre kerül, segítve ezzel egymás munkáját.

·         Témazáró mellett írásbeli és szóbeli feleltetés akár minden egyes órán lehetséges.

·         A témazáró dolgozatokat és az írásbeli feleleteket tíz munkanapon belül (két hét) ki kell javítani és az eredményt ismertetni a tanulókkal.

·         A témazárók értékelése útmutató szerint, vagy a Pedagógiai Programban meghatározottak alapján történik.

·         Ha a témazáró írása előtt a tanuló hosszabb ideig hiányzott egyéni elbírálás és a tanulóval való egyeztetés után pótlólag megíratható a dolgozat.

·         Ha csak a dolgozat írását megelőző napon hiányzott a tanuló, akkor megírhatja a témazáró dolgozatot.

·         Más esetekben hiányzást követő napokon feleltetések alkalmával emberségesek és reálisak a tanárok.

·         Az év végi osztályzat az egész évi teljesítményt tükrözi. A félévi és év végi értékeléskor az átlagszámítás esetén (ahol minden dolgozatjegynek számít) és egyenlő, akkor a témazáró dolgozat átlaga dönt. Nagyobb hangsúlyt kapnak a témazáró jegyek. (2-szeres)

Megjegyzés:

Tehát van szántani átlag, van súlyozott átlag és van hangsúlyozott jegy. A három féle értékelést kell figyelembe vennie a tanulóknak és a szülőknek, ha ellenőrizni akarják, hogy a pedagógusok a szabályzatnak megfelelően jártak el a tanulók értékelésénél minősítésénél.

·         Az integráltan tanított magyar nyelv és irodalom tantárgyból az adott osztályban a tanulók 1 érdemjegyet kapnak.

·         A szakiskola 9. és 10. évfolyamán a Természetismeret tantárgyból is egy osztályzatot kapnak a tanulók.

·         Témahetekben, projektben való részvétel értékelése órai munkának megfelelő súlyú osztályzattal történhet.

Megjegyzés

Nem osztályzat, hanem érdemjegy!

5.1.4. A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének követelményei

·         Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott.

Megjegyzés:

Ez azt jelent, hogy tanár ráirányítja a tanuló figyelmét, arra, hogy pl. melyik fejezetet tanulja meg a tankönyvből?  Ez levelezőoktatás!

Az kerettantervekbe, illetve az iskola helyi tantervében előírt tananyag mennyiséget a rendelkezésre álló tanítási időben valóban nem lehet megtanítani.

·         A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlására, hibák javítására.

Megjegyzés:

Ez helyes módszer lenne, ha így lenne! Nem azt kell vizsgálni, illetve értékelni, hogy mit nem tud a tanuló.

·         A tanuló teljesítményét mindkor korrekt módon, az elvárás-képesség-teljesítmény egységében kell értékelni.

·         Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét).

Megjegyzés:

A tanuló teljesítményének értékelésekor az önmagához mért fejlődését is mérni kell.

·         A tanuló teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv.

A folyamatos értékelés funkciói:

·         Visszajelzés a diáknak a zökkenőmentes továbbhaladás érdekében.

·         Jelzés a szülőknek a diák adott tantárgybeli előmeneteléről.

Figyelem!

Az évközi érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. Az értesítés elmaradása törvénysértés!

Az ellenőrző könyv törvényben előírt a tanuló számára ingyenesen átadott iskolai dokumentum. Az ellenőrző könyvbe beírt és a pedagógus aláírásával hitelesített érdemjegyeken kívül más érdemjegy nem szerepelhet az osztályozó naplóban. 

A folyamatos értékelés fajtái:

·         Órai értékelés (szóban az órai munka, az aktivitás visszajelzésére)

·         Szóbeli felelet értékelése,

·         Gyakorlati, illetve manuális tevékenység értékelése osztályzattal és szóban (készségtárgyakbeli teljesítmény értékelésére)

Megjegyzés:

Nem osztályzattal, hanem érdemjeggyel

·         Írásos értékelés (írásbeli munka minősítésére: osztályzat + hozzáfűzött megjegyzések, tanácsok)

Megjegyzés:

Csak félévben és év végén van osztályzat és minősítés

·         Szülőknek üzenőfüzet vagy ellenőrző útján küldött jelzés a feltűnően gyenge, vagy esetleg – a kiemelkedően jó teljesítményért.

·         Félévi és tanév végi

A félévi és tanév végi – ellenőrzőben, illetve bizonyítványban rögzített – értékelés funkciói:

·         Félévkor: visszajelzése annak, hogy a tanuló hol tart a tantárgy ismeretanyagának, az abban való jártasságnak az elsajátításában. A félévi osztályzatnak kell kifejeznie azt, hogy a tanulói munka, aktivitás tendenciája megfelelő-e, a képességei szerinti legmagasabb szintű tudás megszerzéséhez vezet-e, visszajelzést kell adnia arról, hogy megtalálta-e a tanuló a tantárgy eredményes elsajátításához szükséges tanulási módszereket.

·         Év végén: az osztályzatban kifejezett értékelés azt mutatja meg, hogy a tanuló milyen szinten sajátította el a tantárgy adott tanévre előírt követelményeit.

Megjegyzés:

Nem értékelés, hanem minősítés!

A félévi és év végi értékelés összhangban kell, hogy legyen az évközi értékelések során adott szóbeli, írásbeli és jegyekben kifejezett visszajelzésekkel.

Megjegyzés:

Nem értékelés, hanem minősítés

Az év végi osztályzat a Közoktatásról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően születhet osztályozó vizsga eredményeként. Ekkor az értékelés az adott tanév tantárgyi követelményeinek elsajátítási szintjét jelzi.

Megjegyzés:

Nem értékelés, hanem minősítés!

Az előbbiektől eltérő, speciális értékelési forma a különbözeti vizsga. A különbözeti vizsgán kapott osztályzat azt jelzi, hogy a tanuló a befogadó csoport (osztály) tudásszint-skáláján milyen helyet foglal el (pl.: iskola vagy tagozatváltó, idegen nyelvi csoportba illeszkedő tanuló esetén).

Megjegyzés:

A vizsgán osztályzattal minősítik a tanulót!

 

A moduláris rendszerben tanított tantárgyak értékelése

Dráma-modul

Megfelelt:

-          Részt vesz a csoportos beszélgetéseken,

-          Képes együttműködni a társaival

-          Felismeri a drámai, színházi alkotások szerkezeti jellemzőit,

-          Felismeri a legfontosabb drámai és színházi fogalmakat

-          Képes megadott mozgásmotívumok alkalmazására, ismétlésére

-          Bekapcsolódik a csoportos improvizációkba,

Jól megfelelt:

-          Jó kapcsolatban képes együttműködni a társaival

-          Aktívan részt vesz a csoportos beszélgetéseken,

-          Felismeri és elemzéskor szókincsében használja a drámai, színházi alkotások szerkezeti jellemzőit,

-          Felismeri és elemzéskor szókincsében használja a legfontosabb drámai és színházi fogalmakat

-          Képes megadott mozgásmotívumok alkalmazására, ismétlésére

-          Jól végzi az összetett drámai konvenciók alkalmazását csoportos improvizációkban

-          Részt vesz legalább egy, a tanult mozgáselemekre épülő mozgásetűd létrehozásában

-          Részt vesz összetett improvizációs anyag rögzítésében, esetleg bemutatásában

Dicséretesen megfelelt:

-          Jó kapcsolatban, többféle módon képes együttműködni a társaival

-          Aktívan részt vesz a csoportos beszélgetéseken, azoknak kezdeményezője

-          Felismeri és elemzéskor szókincsében használja a drámai, színházi alkotások szerkezeti jellemzőit,

-          Felismeri és elemzéskor szókincsében használja a legfontosabb drámai és színházi fogalmakat

-          Képes megadott mozgásmotívumok alkalmazására, ismétlésére

-          Saját maga is kitalál mozgásmotívumokat

-          Kimagaslóan jól végzi az összetett drámai konvenciók alkalmazását csoportos improvizációkban

-          Részt vesz a tanult mozgáselemekre épülő mozgásetűd létrehozásában

-          Részt vesz összetett improvizációs anyag rögzítésében, esetleg bemutatásában, azt ötleteivel előreviszi a kialakításban

Etika - modul

Jól megfelelt:

-          Aktívan részt vesz a csoportos beszélgetéseken,

-          Ismeri az etika alapfogalmainak jelentését,

-          Felismeri az erkölcsi értékek konfliktusát mindennapos élethelyzetekben,

-          Tud érvelni saját etikai meggyőződése mellett,

-          Az etika alapfogalmainak elsajátítása révén képes választási helyzetek elemzésére.

Megfelelt:

-          Részt vesz a csoportos beszélgetéseken.

-          Ismeri az etika lapfogalmainak jelentését.

-          Felismeri az erkölcsi értékek konfliktusát mindennapos élethelyzetekben,

-          Képes saját meggyőződésének kommunikálására, mások meggyőződésének tiszteletben tartására.

Nem felelt meg:

-          nem ismeri az etika alapfogalmainak jelentését.

-          Teljes érdektelenséget mutat.

-          Nem vesz részt a csoportos beszélgetéseken.

-          Nem tartja tiszteletben mások véleményét.

Bevezetés a filozófiába modul

Kiválóan megfelelt

­          Aktívan részt vesz a csoportos beszélgetésen

­          Ismeri a filozófia alapfogalmainak jelentését

­          Meg tudja különböztetni a hétköznapi és a filozófiai gondolkodásmódot

­          Alkalmazza a tanult filozófiai szakkifejezéseket

­          Logikusan érvel, következtetéseit világos nyelvi formában adja elő

­          Az eredeti forrásból merített rövid filozófiai szövegeket önállóan értelmezi

Jól megfelelt

­          Részt vesz a csoportos beszélgetéseken

­          Ismeri a filozófia alapfogalmainak jelentését

­          Logikusan érvel, következtetéseket képes segítséggel elmondani

­          Az eredeti forrásból merített rövid filozófiai szövegeket segítséggel értelmezi

Megfelelt

­          A tantárgyi követelményeknek eleget tesz

­          Tisztában van a filozófia alapfogalmainak jelentésével

­          Ösztönzésre részt vesz a csoportos beszélgetéseken

­          Önállóan nem érvel, az összefüggéseket nem ismeri fel, de ismeri a filozófia történeti korszakokat

Nem felelt meg

­          Nem ismeri a filozófia alapfogalmainak jelentését

­          A tanórákon teljes érdektelenséget mutat

­          Nem vesz részt a csoportos beszélgetéseken

­          Nem tartja tiszteletben mások véleményét

5.2.   A tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének formája.

Magatartás és szorgalom értékelésének alapelvei és célja:

·         Segítse az iskola nevelés-oktatás folyamatát

·         Segítse a tanulók önértékelésének fejlődését

·         Személyre szabott legyen

·         Vegye figyelembe a gyermek fejlődését

Az értékelés folyamata:

Helyesebben: Az értékelés és minősítés folyamata

·         Félévkor és év végén – a havi jegyek és a szaktanárok véleményének figyelembevételével – az osztályfőnök érdemjegyet javasol

Osztályzatot javasol

·         A magatartás és szorgalom jegyekről a félévi és év végi osztályozó konferencia dönt.

Az  érdemjegyről  az osztályban tanítók, a folyosóügyeletet ellátó nevelők és az osztályfőnök dönt, szavazategyenlőség esetén  az osztályfőnök szavazata duplán számít. 

Magatartáson értjük a tanuló:

·         iskolai közösséghez, valamint annak tagjaihoz való viszonyát,

·         önmagához való viszonyát, felelősségét, önállóságát,

·         hatását a közösségre, viselkedését a társas kapcsolatokban,

·         házirendben leírtak és közös iskolai szabályaink betartatását,

·         a közösség érdekében végzett tevékenységét,

·         viselkedését, hangnemét, beszédkultúráját, önfegyelmét.

Szorgalmon értjük a tanuló:

·         tanulmányi munkához való viszonyát,

·         munkavégzésének pontosságát, kötelességtudatát,

·         önálló feladatai elvégzésének minőségét,

·         rendszeretetét, pontosságát, felszerelésének rendben tartását,

·          aktivitását.

5.2.1. A magatartás értékelése

Példás

Változó

Rossz

Aki magatartásával példát mutat.

Közösségben tevékeny, kezdeményező, társaival szemben segítőkész

Akinek magatartásával szemben kifogás nincs.

Kötelességtudó, tiszteli nevelőit és társait.

Akinek magatartásával szemben kifogás nincs. Közösségének hasznos tagja, de nem feltétlen kezdeményező. Kötelesség- és tisztelettudó. A házirend szabályai ellen általában nem vét, osztályfőnöki figyelmeztetésnél súlyosabb büntetése nincs, maximum 3 órát mulaszthat igazolatlanul.

 

Akinek a magatartása ellen kifogás merült fel, de szándékos rendbontás nem jellemzi. Nem megbízható, rendszeretete labilis. A házirend szabályait több alkalommal figyelmen kívül hagyta. Osztályfőnöki intése van, legfeljebb 7 órát mulasztott igazolatlanul.

 

Durva, romboló, durván közönséges

Negatív ártó, megfélemlítő.

Az iskola házirendjét súlyosan megszegi

7 óránál többet mulasztott igazolatlanul

A tanuló fegyelmi eljárás során büntetésben részesült

Magatartásra adható dicséretek és elmarasztalások:

Szóbeli:

·         Egyéni, személyes

·         Osztályközösség előtt

·         Szülők jelenlétében

·         Iskola közössége előtt

·         Súlyos vétség, a házirend sorozatos megszegése, társak bántalmazása esetén fegyelmi tárgyalás hívható össze, amelyen a DÖK képviselői is jelen vannak.

Írásbeli:

·         Szaktanári dicséret, illetve figyelmeztetés (ellenőrzőbe)

·         Szaktanári intés (ellenőrzőbe)

·         Osztályfőnöki dicséret, illetve figyelmeztető, intő (ellenőrzőbe)

·         Igazgatói dicséret, illetve figyelmeztető, intő (ellenőrzőbe)

·         Nevelőtestületi dicséret (év végén bizonyítványba)

5.2.2. A szorgalom értékelése:

Példás

Változó

Hanyag

Akinek kötelességtudata kifogástalan, felszerelésében hiányosság nincs. Feladatát mindig a legjobb tudása, képessége szerint igyekszik elvégezni. Képes önálló munka végzésére, tanítási órákon aktív. Füzetei, munkái rendesek, tiszták. Kötelességtudó.

 

Aki iskolai és otthoni munkáját jól teljesíti. Felkészülése folyamatos, órákon többnyire aktív, felszerelése, munkája rendes. Eredményei megfelelnek képességeinek. Kötelességtudó, de képességeit nem használja ki maradéktalanul.

Akinek az iskolai és otthoni munkájában ingadozik a szorgalma, feladatvégzésben figyelmetlen, pontatlan, önállótlan. Felszerelése és házi feladata sokszor hiányos. Írásbeli munkája kifogásolható. Eredményei elmaradnak a képességeitől. Kötelességtudata labilis.

 

Munkája hanyag, akadályozó, ellenálló, sok az el nem végzett feladata, a tanuló egy vagy több tantárgyból bukott, mélyen képességei alatt teljesít.

Szorgalomra adható dicséretek és elmarasztalások:

Szóbeli:

·         Egyéni, személyes

·         Osztályközösség, iskolaközösség előtt

·         Szülők jelenlétében

Írásbeli:

·         Szaktárgyi dicséret, illetve figyelmeztetés (ellenőrzőbe, tájékoztató füzetbe)

·         Osztályfőnöki dicséret, illetve figyelmeztető (tájékoztató füzetbe, ellenőrzőbe)

Osztályfőnöki dicséret: megyei és országos versenyen való eredményes részvételért vagy három szaktárgyi dicséretet követően

·         Igazgatói dicséret, illetve figyelmeztető (tájékoztató füzetbe, ellenőrzőbe)

Igazgatói dicséret: megyei versenyen elért 1-3-ik helyezésért, országos versenyen elért 1-10-ik helyezésért vagy három osztályfőnöki dicséretet követően

·         Nevelőtestületi dicséret (év végén bizonyítványba)

Ha a tanuló összes érdemjegye jeles, és a tantárgyak több mint fele kitűnő minősítésű

·         Szaktárgyi dicséret év végén (A tantárgy minősítésénél „Kitűnő” minősítés)

 

5.2.3 A jutalmazás eszközei

A DAMJANICH-DÍJ ADOMÁNYOZÁSA

1.            A Damjanich János Általános Iskola, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégiumban működő „A MARTFŰI KÖZÉPISKOLÉÁRT” Alapítvány, az intézmény névadójának tiszteletére DAMJANICH-DÍJ-at alapít.

2.            A díj a Damjanich János Szakképző Iskola és Gimnázium azon tanulóinak adományozható, akik iskolai tanulmányaik idején kimagasló

ü  tanulmányi

ü  szakmai,

ü  sport és

ü  közéleti

tevékenységükkel hozzájárultak az intézmény jó hírnevének növeléséhez, példát mutattak társaiknak, elősegítették és közreműködtek diáktársaik szellemi és fizikai fejlődését szolgáló rendezvények színvonalas szervezésében és lebonyolításában.

3.            A díj kitüntetettje Damjanich János arcképét ábrázoló érem díjazásában részesül.

4.            A Damjanich-díjat évente, a ballagáson (végzős tanuló), tanévzáró ünnepségen az alapítvány kuratóriumának képviselője adja át. A díj átadására a kuratórium felkérhet más köztiszteletben álló vagy közismert személyt is.

5.            A díjra jelölést tehetnek:

ü  Az intézmény vezetője

ü  A nevelőtestület tagjai (egyénileg és testületileg is)

ü  A diák önkormányzat

ü  Tanuló osztályközösségek és csoportok

ü  Az iskolaszék és az alapítvány kuratóriuma, illetve azok tagjai.

6.            A jelölés határideje: április 30.

A jelölést írásban, megfelelő indoklással kell megtenni és a kuratórium elnökének vagy titkárának átadni.

7.            A díj adományozásában az alapítvány kuratóriuma egyszerű szavazattöbbséggel dönt.

8.            A Damjanich-díj négy kategóriában adható ki. Ezek:

ü  közéleti

ü  tanulmányi,

ü  szakmai és

ü  sport tevékenységéért.

9.            Kategóriánként évente egy-egy díj adományozható. Egynél több díj alaposan indokolt esetben, a kuratóriumi tagok egyhangú támogatottságával adható.

10.        Az alapítvány a Damjanich-díjjal kitüntetettek névsorát az intézményben évenként kihirdeti, a mindenkori díjazottakról – méltó módon – folyamatos nyilvántartást vezet.

Megjegyzés:

A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény  54. § szerint:

(2) Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:

a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1),

b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2),

c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).

Az iskola alkalmazhat más jelölést is, pl. más számskálát, szöveges értékelést, minősítést!

Ebben a szabályzatban nem szerepel, hogy a tanuló érdemjegyeit és osztályzatait és minősítése 1-5 közötti számokkal kell jelölni. Biztosan magától érthető.

3. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei

·         A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.

·         A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt.

·         Magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha:

-          az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól.

-          Az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,

-          Egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott,

a)      Nyelvi előkészítő évfolyamra való lépés feltétele:

­         Angol illetve német nyelvből a felső tagozaton elért érdemjegyek átlaga legalább 3,5

b)      Általános gimnáziumba való felvétel feltétele a 8. osztályban a félévi eredménye (a készségtantárgyakat – ének, rajz, testnevelés – leszámítva) legalább 3,5

c)      Szakközépiskola: a 8. osztályban a félévi eredménye (a készségtantárgyakat – ének, rajz, testnevelés – leszámítva) legalább 3,5

d)     Szakiskolába való felvétel feltétele a 8. évfolyam sikeres teljesítése.

A KT 121.§ pontja szerinti besorolású SNI-s tanuló oktatását, fejlesztését vállaljuk a középfokú intézményegységben (az alapító okiratunkban foglaltak alapján).

Általános szempontok

·         A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket teljesítette.

·         Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, függetlenül a tantárgyak számától, javítóvizsgát tehet. A szülő és a tanuló jogosult eldönteni, megkísérli-e a tanuló a javítóvizsgára történő felkészülést és a javítóvizsga letételét abban az esetben is, ha három, vagy esetleg még több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

Megjegyzés

Az új rendelkezések szerint a tanuló már nem tehet javítóvizsgát, ha háromnál több tantárgyból kap elégtelen osztályzatot év végén.

Iskolánkban a tanulók számára két kimeneti vizsga lehetőségét biztosítjuk:

·         szakmai vizsga,

·         érettségi vizsga.

A fenti vizsgák a következő dokumentumokkal szabályozottak:

§  érettségi vizsgakövetelmények és vizsgaszabályzat (100/1997. korm.rend.)

§  szakmai vizsgakövetelmények és vizsgaszabályzat

4. A tanulmányok alatti vizsgák rendje

4.1. Az intézményben az alábbi tanulmányok alatti vizsgák lehetségesek:

·         Osztályozó vizsga

·         Különbözeti vizsga

·         Javító vizsga

·         Kisérettségi vizsga /végzős gimnazisták, szakközépiskolások/

·         Kisvizsga /végzős szakképzős tanulók/

·         Szintvizsga /szakképző évfolyamon/

Megjegyzés:

A „kisérettségi” vizsga és a „kisvizsga” az iskola specialitása, nincs jogszabályban előírva.

A „szintvizsga” eredménye nem számít be a tanuló félévi és év végi minősítésébe.

Törvény értelmében a tanuló joga különösen, hogy kérelmére – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. Ez a szabályzat nem említi (elhallgatja?) a független vizsgabizottság intézményét, amely szintén tanulmányok alatti vizsga.

 

4.2. Fogalmak:

Javító vizsga:

Adott tantárgyból az adott tanév követelményeinek nem teljesítése esetén megfelelő felkészítés után letehető vizsga.

Osztályozó vizsga:

a)      Korábban nem tanult tantárgyból, vagy még nem tanult évfolyam tananyagából (félévkor vagy év végén) letett vizsga. Azon tanulók, akik olyan tantárgyból tesznek osztályozó vizsgát, amely nem szerepel az iskola helyi tantervében (pl. olasz, spanyol, stb.) kötelesek önálló felkészüléssel más iskolában jelentkezni osztályozó vizsgára és hivatalos eljárás keretében jegyzőkönyvvel bizonyítani az elért eredményt.

b)      Azon tanulók kötelesek osztályozó vizsgát tenni, akik az adott tantárgy tanítási óráinak több, mint 30%-áról hiányoztak és nincs elegendő osztályzatuk az értékeléshez.

Különbözeti vizsga: 

Adott tantárgyból iskola, illetve iskolatípus váltás esetén letehető vizsga.

Kisérettségi vizsga:

Valamennyi gimnáziumban és szakközépiskolában tanuló diák számára kötelező vizsga, amelyen az érettségi vizsga kötelező és választott tantárgyaiból minden vizsgarészből számot ad a kijelölt tananyagból (próbavizsga)

Ilyen nincs a jogszabályokban, de előírható, mint iskolai specialitás!

Kisvizsga:

A végzős, szakmát tanuló diákok számára szervezett vizsga, amelyen egy adott modul vizsgafeladataiból ad számot tudásáról (próbavizsga)

Ilyen nincs a jogszabályokban, de előírható!

4.3. A tanulmányok alatti vizsgák időpontjai (aktuálisan az adott tanévre szóló munkaterv határozza meg)

·         Javító vizsga: augusztus utolsó hete

·         Osztályozó vizsga: január, május (június) és augusztus utolsó hete

·         Különbözeti vizsga: január, május (június) és augusztus utolsó hete

·         Kisérettségi vizsga: írásbeli: december utolsó tanítási hete

-   szóbeli: január első (második) hete

·         Kisvizsga: február és március hónap folyamán

 

4.4. A vizsgára jelentkezés módja, határideje

A fentiekben felsorolt vizsgák közül egyedül az osztályozó vizsgára kell jelentkezni, de csak akkor, ha a tanuló számára ez nem kötelezően előírt. (ha pl. előrehozott érettségi vizsga miatt szükséges az osztályozó vizsga)

Jelentkezés határideje: az osztályozó vizsga időpontja előtt 3 hónappal, írásban, az igazgatónak benyújtva a kérelmet.

Kiegészítés az előrehozott érettségi vizsga letételéhez:

Törvényi szabály: előrehozott érettségi vizsgát tehet az a tanuló, aki az iskola helyi tantervében meghatározott követelményeket az adott tantárgyból teljesítette. Amennyiben szükséges, osztályozó vizsga letételével is teljesíthetők a még hátralévő évfolyam követelményei.

Megjegyzés!

Ez nem törvényi szabály. Az előrehozott érettségi vizsgát a 1997//100. Kormányrendelet szabályozza. Az új rendelkezések szerint csak és idegen nyelvekből, továbbá informatikából lehet előrehozott érettségi vizsgát tenni.

Az előrehozott érettségi vizsga engedélyezését a választott tantárgyak esetén az alábbi feltételekhez kötjük:

·         A tanulónak az osztályozó vizsgán minden vizsgarészt megfelelő szinten kell             teljesítenie!

4.5. A tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályai

Valamennyi – az előző pontokban felsorolt vizsga – bizottsági vizsga.

A vizsga bizottsága 3 tagú, a kérdező tanár mellett javasolt a munkaközösség-vezető (bizottsági elnök) illetve a tantárgyat tanító másik kolléga részvétele.

A részletes eljárási szabályokat az 11/1994. (VI. 8) MKM rendelet a 9. sz. mellékletében rögzíti.

4.6. A tanulmányok alatti vizsgák részei

·         Valamennyi vizsga olyan vizsgarészeket tartalmaz, amilyenek a tanulmányokat záró (érettségi, szakmai) vizsgákon vannak:

-      írásbeli

-      szóbeli

-      gyakorlati informatika (testnevelés, szakmai vizsgák)

 

4.7.   A tanulmányokat alatti vizsgák követelményei

·         Javító vizsga: az adott tantárgy adott tanévben előírt követelmények

·         Osztályozó vizsga: az adott tantárgy adott tanévben előírt követelmények

·         Különbözeti vizsga: az adott tantárgy adott tanévben előírt követelmények

·         Kisérettségi: az adott tantárgyban a szaktanár által meghatározott követelmények

·         Kisvizsga: az adott modulban a szaktanár által meghatározott követelmények

Törvény értelmében tanulmányok alatti vizsga a független vizsgabizottság előtt letehető vizsga, ami tanulói jog. erről tájékoztatni kell a tanulókat, nem lehet kihagyni a szabályzatból.

A magántanuló:

Osztályozó vizsgákon tesz eleget a vizsgakötelezettségének, kérésére a készségtantárgyakból, illetve szakmai alapozó gyakorlatból felmentést kaphat. Az elsajátítandó tananyagról az osztályozó vizsgát megelőzően 3 hónappal korábban a tanuló és szülő tájékoztatást kap.

A sajátos nevelési igényű, illetve a BTMN-es tanuló esetében:

Azok a szabályok az irányadóak, amelyeket a KT 30.§ 9. bekezdése előír.

 

4.8.   Az értékelés rendje

·         A javító-, osztályozó-, különbözeti vizsgán elért eredmény – az adott évfolyam, adott tantárgy év végi illetve félévi bizonyítványba, törzslapba beírt érdemjegy.

Helyesen osztályzat

Kisérettségi, kisvizsga eredmények beszámítása a félévi jegybe:

·         A félév során elért eredmény egy jegynek, a próbavizsgán elért eredmény kétszeres jegynek számít. A félévi jegy a három osztályzat számtani közepe.

Ezt nevezik súlyozásnak! Tudnak erről a szülők és a tanulók?

Itt keverik igazán az értékelést a minősítéssel.

 

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Tanulói szakszervezet

Tanulók védelme a szakképzésben

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (igazolatlan óra)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum