Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Nyitóoldal: Ingyenesség a köznevelésben

Iskoláztatási kiadások, az iskolakezdés költségei 2015-ben

(2016. szeptember 1-én kiadott KSH adatok alapján)

Magyarországon 2015-ben a háztartások negyedében, 1 millió 24 ezer háztartásban mintegy 1,5 millió, iskolába járó gyermek élt. Az őket nevelő családok átlagos taglétszáma 3,9, legtöbbjük (57,9%-uk) egygyermekes, 32,6%-uk két gyermeket nevelt, közel tizedük (9,5%) pedig három vagy annál több gyermeket nevelő nagycsaládos háztartás volt a 2015. évi előzetes adatok alapján

A háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvételre támaszkodva megvizsgáltuk, hogy mekkora terhet jelentett 2015-ben a gyermekek iskoláztatása. Ezen belül is kiemelt figyelmet fordítottunk az augusztusi és szeptemberi időszakra, és megmértük, mennyit költöttek a családok az iskolakezdés klasszikus kellékeire: a tankönyvre, a tanszerekre, az írószerekre, valamint a tornaruhára és az iskolatáskára átlagosan.

A költségek között számba vettük azt is, hogy mennyibe került az iskolások ruházkodása és lábbelije, továbbá figyelembe vettük az osztálypénzt, az iskolai kirándulásokra kifizetett összegeket, az alapítványi hozzájárulásokat, a magántanárok és nyelvtanárok díját, illetve az iskolai menzán elköltött étkezések költségeit is.

Iskoláztatási kiadásokra az iskolába járó gyermeket nevelő családok 2015-ben havonta átlagosan 17,5 ezer forintot fordítottak, iskolásonként 11 ezer forintot.

A tanévkezdéskor – augusztusban és szeptemberben – családonként átlagosan 31,5 ezer forint ment el az iskoláztatással kapcsolatosakra, ami gyermekenként 19,6 ezer forinttal terhelte meg a családi költségvetést.

Tankönyvre a 2014. évi 12,7 ezer forinthoz képest 2015-ben 3,1%-kal többet, 13,1 ezer forintot adtak ki, tanszerekre pedig 7,3 ezer forintot költöttek.

A gyermekenkénti kiadás nagyságára befolyással volt a háztartás jövedelme. Az alsó jövedelmi ötödben élő családok – ahol az átlagosnál magasabb az iskolások száma is – 15,1 ezer, a felső jövedelmi ötödben élők 23,8 ezer forintot áldoztak havonta gyermekenként iskolakezdésre. Minél több gyermeket nevelt egy család, annál kevesebbet költött külön-külön a gyermekeire – erre a jövedelmi korlát mellett befolyással volt az ingyenes, illetve kedvezményes tankönyv- és étkezési támogatások igénybevételének lehetősége is.

 A kiadások nagyságát meghatározta az is, hogy a háztartás az ország mely településén élt, az iskolakezdési kiadások – összefüggésben a jövedelmekkel – többnyire Budapesten a legmagasabbak.

Az iskolai kiadások alakulása, 2015.

(KSH adatok)

 A háztartások iskoláztatással kapcsolatos havi átlagos költségei 2015-re az előző évi átlagos 15,7 ezer forintról 17,5 ezer forintra (11,7%-kal) emelkedtek.

Az egygyermekes háztartások kiadásai havi 12,6 ezerről 13,5 ezer, a kétgyermekesekéi 18,4 ezerről 20,4 ezer, a három és annál több gyermekeseké 22,1 ezerről 27 ezer forintra nőttek.

Gyermekenként az iskolával kapcsolatos költségekre 13,5, 10,4, illetve 8,4 ezer forintot fizettek, vagyis minél több iskolás gyermeket nevelt egy háztartás, annál kisebb volt a gyermekenkénti ráfordítás.

A költségcsökkentés irányába mutatnak a szociális rendszer családokat segítő intézkedései, például az étkezési térítési díj kedvezmények – 2015-ben az iskolai étkezést igénybe vevők 32,9%-a ingyenesen, 24%-a kedvezményesen étkezett –, valamint a térítésmentes, illetve kedvezményes tankönyvvásárlási lehetőségek.

A szociálisan rászoruló gyermekek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre (RGYK) való jogosultság alapján évente kétszer meghatározott összegű, 2015-ben alkalmanként és gyermekenként 5800 forint értékű Erzsébet-utalványban részesülhettek, ami többek között tanszer és ruházat vásárlására is felhasználható.

Az RGYK keretében 2015-ben tíz iskoláskorú gyermek közül hét térítésmentesen étkezhetett az iskolában.

Természetesen a családi pótléknak és a gyermekekkel kapcsolatos adó-, illetve járulékkedvezményeknek is a gyermeknevelés – így az iskoláztatás – anyagi terheinek enyhítése a célja. Ugyanakkor a kiadások növekedésének irányába hat az, hogy például a nyelvkönyveket, nyelvi gyakorlókat többnyire még a nagycsaládosok is csak teljes áron, kedvezmény nélkül vehetik meg.

Azt, hogy iskolai kiadásokra mennyit költ a háztartás, ezeken túl már az egyedi igények és lehetőségek határozzák meg.

Az iskolakezdési kiadások nagysága és szerkezete

(KSH adatok)

Augusztusban és szeptemberben az iskolába járó gyermeket nevelő háztartások 31,5 ezer forintot költöttek havi átlagban az új tanévvel kapcsolatban felmerült kiadásokra, gyermekenként 19,6 ezer forintot.

A tanévkezdési kiadások legnagyobb hányada nem halasztható, azonnal jelentkező kiadás, így a tankönyvek többségét, a füzeteket és írószereket, a tornaruhát és egyebeket, valamint az iskolatáskát már ekkor megvásárolják a szülők.

Ezek közül a legalapvetőbb tételek közül tankönyvre 13,1 ezer, tanszerekre, írószerekre 7,3 ezer, táskára 4,3 ezer, sportszerekre és hangszerekre 3,2 ezer forint ment el iskolásonként azokban a családokban, ahol volt ilyen jellegű kiadás. Mindezeken túl még számos egyéb eszközre, illetve szolgáltatásra is költöttek a háztartások, így ruházkodásra 9,4 ezer, étkezésre a menzán 11,3 ezer forintot, iskolai költségekre, illetve magántanárra és osztálypénzre havonta 7,4 ezer forintot adtak ki tanulónként.

Egyes alapvetőnek tekinthető iskolakezdési költségek, mint a tankönyv és a tanszerek, a táska, a sportszerek, hangszerek, valamint az oktatási költségek és magántanárok díja, az összes iskolakezdéssel kapcsolatban felmerült kiadás 42,4%-át tették ki. Ezeknek az alapvető tételeknek a tankönyv- és tanszerkiadás volt a legnagyobb szelete: az összes iskolai kiadás 26,2%-a. A két további tétel, a ruházkodásra és cipőre, valamint az iskolai étkezési költségekre fordítottak azonos, 28,8%-os arányt képviseltek az összes iskolakezdési kiadásból.

A STATISZTIKAI TÜKÖR idézett szövege itt található: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/iskolaztatas15.pdf

Jogszabályi garanciák köznevelés közszolgáltatások ingyenességéhez

A köznevelés ingyenessége azt jelenti, hogy az óvodában, iskolában és kollégiumban a kötelező köznevelési szolgáltatásokért nem lehet pénzt kérni!

1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény (Nkt.) 2. § szerint:

(1) Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, illetve az első szakképzettség megszerzését biztosító első szakmai vizsga befejezéséig a magyar állam közszolgálati feladata.

2. 110/2015. Kormányrendelet (Nat) 7. § szerint:

(1) A nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (1) bekezdés szerinti tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos, tantermi szervezési formáktól eltérő módon, így különösen projekt oktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás formájában is, amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása.

3. 229/2012. Korm. rendelet 33. §

(1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatási intézmény, a települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat (a települési és a nemzetiség önkormányzat a továbbiakban együtt: önkormányzat) és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményben térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat:

b) általános iskolában és középfokú iskolában

be) a tanulmányi és szakmai verseny, szakkör, érdeklődési kör, diáknap, az énekkari foglalkozás, más művészeti tevékenység, az iskolai sportkör, a házibajnokság, az iskolák közötti verseny, bajnokságok,

bk) a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a minden tanuló számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozás, kirándulás, erdei iskola,

A jogszabályokban meghatározott ingyenes köznevelési szolgáltatások kifizettetése a szülőkkel kimeríti a KÖLTSÉGVETÉSI CSALÁS fogalmát.

Illegális iskolai pénzkövetelések

A köznevelési intézmények – szülők és a KSH által is megerősített - illegális pénzkövetelései és erőszakos pénzbehajtási manőverei* kimerítik a büntethetőség fogalmát (osztálypénz, rendszeres alapítványi befizetések, nyelvkönyvek, erdei iskola, tanulmányi kirándulás, iskolai sportkör, kötelező iskolabál, egyenruha, váltócipő, stb.)

   *felszólítást küldenek és nyilvánosságra hozzák a „nem fizető” szülők nevét!

 A jogszabályokban előírt köznevelési szolgáltatások elvonása

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény (Nkt.) 7. § (1) bekezdés szerint

Az iskolában a nevelés-oktatást a nappali oktatás munkarendje szerint a kötelező és választható, egyéni és csoportos, tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumban a kötelező és választható, egyéni és csoportos foglalkozások keretében csoportbontásokkal kell megszervezni.

Álláspontunk szerint az iskolai oktatás alacsony hatékonyságának egyik oka a csoportbontásokhoz és a tanulókkal való egyéni foglalkozásokhoz biztosított (finanszírozott) óraszámok költségeinek elspórolása (lenyúlása) az állami fenntartású iskolákban.

Mivel nincs elég pedagógus az osztálybontásokhoz, az egyéni és csoportos foglalkozások megtartásához, ezért a tanulók nem kapják meg ezeket az ingyenes köznevelési szolgáltatásokat.

A pedagógus létszámhiányról itt találhatnak bővebb információt!

Az iskolán kívüli oktatási szolgáltatások megvásárlása

Az iskola feladata a tanulók oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadásának biztosítása.

A pedagógus feladata a rábízott tanulók nevelése és tanítása, az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel történő közvetítése, a tanulók tevékenységének irányítása.

A buktatások, az évfolyamismétlésre utasított tanulók, a lemorzsolódók, a „funkcionális analfabéták” magas száma igazolja, hogy a magyar iskolarendszer nem tudja felkészíteni a tanulókat az oktatáspolitika által előírt követelmények teljesítésére, ezért a tanulók jelentős tömegének kell igénybe vennie az iskolán kívüli fizetős oktatási szolgáltatásokat.

A tanulásban lemaradók (bukottak) csak úgy tudnak felzárkózni társaikhoz, ha magántanár készíti fel őket a javítóvizsgára (3000 Ft/óra).

Az általános iskolát befejező tanulóknak felvételi előkészítőre kell járni, ha be akarnak kerülni valamelyik áhított középfokú iskolába (felvételi szelekció).

Egyetemi előkészítő állítólag nincs!

Az óvodáztatás, iskoláztatás anyagi terheinek csökkentése szülői nézőpontból

A családi pótléknak és a gyermekekkel kapcsolatos adó-, illetve járulékkedvezmények, az ingyenes étkeztetésnek és a térítésmentes tankönyvellátásnak is a gyermeknevelés – így az iskoláztatás – anyagi terheinek enyhítése a célja.

Figyelem!

Költségvetési ráfordítások nélkül is lehet segíteni a szülőknek, ha az óvodában és az iskolákban nem kérnek pénzt az ingyenes szolgáltatásokért. (Kb. 140 milliárd)

Kb. 100 milliárd forint megtakarítást jelent a családoknak, ha az önkormányzati óvodákban és az állami fenntartású iskolákban megtiltanak minden illegális pénzmozgást a szülők és az intézmények között.

A családtámogatások mellett újabb 60 milliárd forint marad a szülők zsebébe, ha nem kell különórákra, érettségire felkészítő tanfolyamokra, nyelviskolába járatni gyermekeiket.

Az ingyenességről itt találhatnak bővebb információt!

Osztálypénz

Tanulmányi kirándulás

 

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Tanulói szakszervezet

Tanulók védelme a szakképzésben

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (igazolatlan óra)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum