Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés 2017

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

 

Főmenü: SZÜLŐPOLITIKA

Szülőpolitika II.

(Részletek az MSZOE szülőpolitikai koncepciójából)

A szülői ház és az iskola kapcsolata

Magyarországon az iskola fokozatosan eltávolodott a családtól. Az egyre brutálisabbá váló iskolai és iskolán kívüli gyermekbántalmazások miatt sürgetővé vált a szülői ház és az iskola közötti kapcsolat újraértékelése, a szülők és a pedagógusok közötti kapcsolat szorosabbra fűzése, a nevelőpartneri viszony erősítése

Együttműködés a szülői ház és az iskola között hatékonnyá válik, ha a gyermek iránti kötelezettség az elsődlegesen fontos szempont ennek az együttműködésnek a kialakításában.

 A szülők befolyása az iskolai teljesítményekre

A szülői támogatás

A gyermekeknek 16-18 éves korukig általában idejük 14-20 %-át kell az iskolába tölteni, ezért nem meglepő, hogy a gyermekek tanulmányi előmenetelére nagy hatással van az, amit a gyermekek szülei gondolnak és mondanak. A szülők (különösen az anyák) kapcsolata a gyermekkel igen erős.

Nem reális az iskolától, hogy azzal kompenzálja az otthoni attit?döt, hogy harcol ellene, inkább az a reális, hogy ha az iskola támogatást kap a szülőktől, akkor nagyobb hatást tud a gyermekre gyakorolni

Nemzetközi kutatások is bizonyítják, hogy a gyermek iskolai teljesítménye szorosan összefügg a családi hátterével, különösen a szülők hozzáállásával, ezért a tanárok professzionális érdeke, hogy az iskolai nevelés, oktatás összhangban legyen a családon belüli neveléssel.

 A szülőkkel való együttműködés alapja

Ha a pedagógus hatékonyságát az szabja meg, hogy a család mit gondol, mond és tesz, akkor ez megerűsíti a szülőkkel való együttműködés szükségességét.

Nem kétséges, hogy a pedagógus számára könnyebb nem kapcsolatba lépni a szülővel. Ugyanúgy a szülőnek is könnyebb nem kapcsolatba kerülni a pedagógussal. Az adatok azt mutatják, hogy az ilyen tétlenség hátrányos a tanulóra, és megakadályozza a tanulási esélyegyenlőséget, melyet a jelen gyakorlat úgy sem tesz lehetővé.

Sem az iskola sem a család nem tudja saját attitüdjét ráerőltetni a másikra. Mindegyiknek fel kell készülni a bírálatra és fogadnia kell a bírálatot a megegyezés keresése során.

 10 pontos javaslat az együttműködés megvalósítása érdekében

  A gyermeknevelés a pedagógus és a szülő közös feladata.

  1. Állandó párbeszéd szükséges.
  2. Az együttműködés elsődleges színtere az osztály
  3. A nevelés és az oktatás tartalma és formája a párbeszéd része legyen
  4. A pedagógusokat fel kell készíteni a kapcsolatra.
  5. A szülőket fel kell készíteni a kapcsolatra.
  6. A pedagógusoknak és a szülőknek fel kell készülniük az együttműködésre.
  7. A pedagógus kompetenciája a kapcsolat során mint szakmai követelmény jelentkezik (pedagógus hivatás része a szülőkkel való kapcsolattartás).
  8. Az iskolának biztosítani kell, hogy a szülői csoportok (osztályközösségek) minden segítséget megkapjanak az együttműködéshez.
  9. A hátrányos helyzetű gyermekek szülei különleges bánásmódot igényelnek.

 Miért nem akarnak egyes tanárok együttműködni a szülőkkel?

  1. A tanárok egy része hozzászokott ahhoz, hogy egyedül dolgozik, anélkül, hogy a szülőket fontosnak tartaná munkájához.
  2. Úgy érzik, hogy eléggé gyermekközpontú munkát végeznek és sok szakmai feszültség van bennük anélkül, hogy további feszültséget vállaljanak azzal, hogy a szülő belép mint partner.
  3. Egyes tanárok fenyegetőnek találják a szülőket, különösen azok a tanárok, akik még nem szoktak hozzá a szülőkkel végzett munkához.
  4. A tanárok szerződésébe és kötelező óraszámába nem illik bele a kapcsolattartás a szülőkkel.
  5. Az oktatásügyi hatóságok nagy része nem veszi komolyan a szülők pedagógiai szempontú fontosságát. A tanárok természetesen munkaadójuk oldalán állnak.
  6. A pedagógusok állandóan nyomás alatt állnak, hogy változtassák meg az oktatás tartalmát és az oktatási módszereket. A technológiai, gazdasági és ipari elvárások megváltozása a nyilvános vizsgák rendszere, valamint a politikai igények a mai példák. A változás korában meg kell állapítani a prioritásokat a változások bevezetéséhez. A szülők elég alacsony prioritást kapnak.
  7. Egyes tanárok egyszerűen nem ismerik az okát annak, hogy miért kell bevonni a szülőket az oktatásba.

Iskolai erőszak itt!

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Táborozás 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (igazolatlan óra)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum