Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

 

Főmenü: SZÜLŐPOLITIKA

Szülőpolitika II.

(Részletek az MSZOE szülőpolitikai koncepciójából)

A szülői ház és az iskola kapcsolata

Magyarországon az iskola fokozatosan eltávolodott a családtól. Az egyre brutálisabbá váló iskolai és iskolán kívüli gyermekbántalmazások miatt sürgetővé vált a szülői ház és az iskola közötti kapcsolat újraértékelése, a szülők és a pedagógusok közötti kapcsolat szorosabbra fűzése, a nevelőpartneri viszony erősítése

Együttműködés a szülői ház és az iskola között hatékonnyá válik, ha a gyermek iránti kötelezettség az elsődlegesen fontos szempont ennek az együttműködésnek a kialakításában.

 A szülők befolyása az iskolai teljesítményekre

A szülői támogatás

A gyermekeknek 16-18 éves korukig általában idejük 14-20 %-át kell az iskolába tölteni, ezért nem meglepő, hogy a gyermekek tanulmányi előmenetelére nagy hatással van az, amit a gyermekek szülei gondolnak és mondanak. A szülők (különösen az anyák) kapcsolata a gyermekkel igen erős.

Nem reális az iskolától, hogy azzal kompenzálja az otthoni attit?döt, hogy harcol ellene, inkább az a reális, hogy ha az iskola támogatást kap a szülőktől, akkor nagyobb hatást tud a gyermekre gyakorolni

Nemzetközi kutatások is bizonyítják, hogy a gyermek iskolai teljesítménye szorosan összefügg a családi hátterével, különösen a szülők hozzáállásával, ezért a tanárok professzionális érdeke, hogy az iskolai nevelés, oktatás összhangban legyen a családon belüli neveléssel.

 A szülőkkel való együttműködés alapja

Ha a pedagógus hatékonyságát az szabja meg, hogy a család mit gondol, mond és tesz, akkor ez megerűsíti a szülőkkel való együttműködés szükségességét.

Nem kétséges, hogy a pedagógus számára könnyebb nem kapcsolatba lépni a szülővel. Ugyanúgy a szülőnek is könnyebb nem kapcsolatba kerülni a pedagógussal. Az adatok azt mutatják, hogy az ilyen tétlenség hátrányos a tanulóra, és megakadályozza a tanulási esélyegyenlőséget, melyet a jelen gyakorlat úgy sem tesz lehetővé.

Sem az iskola sem a család nem tudja saját attitüdjét ráerőltetni a másikra. Mindegyiknek fel kell készülni a bírálatra és fogadnia kell a bírálatot a megegyezés keresése során.

 10 pontos javaslat az együttműködés megvalósítása érdekében

  A gyermeknevelés a pedagógus és a szülő közös feladata.

  1. Állandó párbeszéd szükséges.
  2. Az együttműködés elsődleges színtere az osztály
  3. A nevelés és az oktatás tartalma és formája a párbeszéd része legyen
  4. A pedagógusokat fel kell készíteni a kapcsolatra.
  5. A szülőket fel kell készíteni a kapcsolatra.
  6. A pedagógusoknak és a szülőknek fel kell készülniük az együttműködésre.
  7. A pedagógus kompetenciája a kapcsolat során mint szakmai követelmény jelentkezik (pedagógus hivatás része a szülőkkel való kapcsolattartás).
  8. Az iskolának biztosítani kell, hogy a szülői csoportok (osztályközösségek) minden segítséget megkapjanak az együttműködéshez.
  9. A hátrányos helyzetű gyermekek szülei különleges bánásmódot igényelnek.

 Miért nem akarnak egyes tanárok együttműködni a szülőkkel?

  1. A tanárok egy része hozzászokott ahhoz, hogy egyedül dolgozik, anélkül, hogy a szülőket fontosnak tartaná munkájához.
  2. Úgy érzik, hogy eléggé gyermekközpontú munkát végeznek és sok szakmai feszültség van bennük anélkül, hogy további feszültséget vállaljanak azzal, hogy a szülő belép mint partner.
  3. Egyes tanárok fenyegetőnek találják a szülőket, különösen azok a tanárok, akik még nem szoktak hozzá a szülőkkel végzett munkához.
  4. A tanárok szerződésébe és kötelező óraszámába nem illik bele a kapcsolattartás a szülőkkel.
  5. Az oktatásügyi hatóságok nagy része nem veszi komolyan a szülők pedagógiai szempontú fontosságát. A tanárok természetesen munkaadójuk oldalán állnak.
  6. A pedagógusok állandóan nyomás alatt állnak, hogy változtassák meg az oktatás tartalmát és az oktatási módszereket. A technológiai, gazdasági és ipari elvárások megváltozása a nyilvános vizsgák rendszere, valamint a politikai igények a mai példák. A változás korában meg kell állapítani a prioritásokat a változások bevezetéséhez. A szülők elég alacsony prioritást kapnak.
  7. Egyes tanárok egyszerűen nem ismerik az okát annak, hogy miért kell bevonni a szülőket az oktatásba.

Iskolai erőszak itt!

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Tanulói szakszervezet

Tanulók védelme a szakképzésben

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (igazolatlan óra)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum