Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés 2017

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Főmenü: Szülőpolitika

 

Iskolai erőszak (agresszió)

Iskolai agresszió nincs, de van iskolai feszültség és van gyermekbántalmazás az iskolákban

Az MSZOE nem tekinteti feladatának az iskolákban kialakult feszültség társadalmi, gazdasági okainak feltárását, sem a pedagógusok felkészültségének tárgyalását, ezt a különböző képzettségű oktatáskutató szakemberek már megtették, a médiákban is elmondták érveiket. Nem értünk egyet az „iskolai erőszak” és az „iskolai agresszió” kifejezések mögött álló „tudományos” álláspontokkal, mert nem lehet ezek alapján a magyar közoktatás egészére vonatkozó, általános következtetéseket levonni.

Állást foglalunk abban, hogy az oktatók, tanítók, tanárok és pedagógusok személye tabu (érinthetetlen), ezért büntetőeljárást kell alkalmazni mindazokkal szemben, akik bármilyen okból tettlegesen bántalmazzák az iskolai alkalmazottakat.

Állást foglalunk abban is, hogy a pedagógushivatást gyakorlókkal szemben a tanulónak és szülőnek tisztelet kell tanúsítani, de szakmai tekintélyét minden  pedagógusnak saját magának kell megteremtenie.

Miközben a szaktekintélyek vitatkoznak az áltluk iskolai agressziónak nevezett jelenség okairól, Magyarországon általánossá vált a tanulók sértegetése.

Oktatási szakemberek, szociológusok, pedagógusok és más érdekcsoportok tanulmányaikban és nyilatkozataikban különböző jelzőket ragasztanak a közoktatásban tanuló gyermekekre. A szakemberek szerint kiskorú gyermekeink drogoznak, alkoholizálnak, fiatalon kezdenek szexuális életet, lusták, nem akarnak tanulni, bűnöznek, kövérek, rossz a fizikai állapotuk, satnyák, agresszívek, a 8 éves gyermek is legyen büntethető, stb.  A szakmailag megalapozatlan PISA jelentésben nemzetközi szinten is eláztatják gyermekeinket, hogy nem tudnak olvasni, számolni. A mesterséges hisztériakeltés után prevenciós programokkal, tájékoztató anyagokkal bombázzák az iskolákat, amiből jól meg lehet élni.

Senkinek sincs joga úgy hírnevet szerezni, hogy sértegeti a közoktatásban tanuló gyermekeket.

Magától érthető, hogy a szülői egyesületek, a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, elsősorban az iskolai gyermekbántalmazással foglalkoznak, vagyis a gyermekekkel szemben elkövetett sértések, zaklatások, testi, verbális és lelki erőszak okainak feltárását tekintik elsődleges feladatuknak.

A gyermekekkel szemben elkövetett visszaéléseket napvilágra kell hozni!

A szülői-ház és az iskola között kialakult feszültség főbb okai

Feszültség okai az általános iskolákban

A hetedik- nyolcadik évfolyamra járó gyerekek előtt nincs közvetlenül elérhető pályakép, a szülők nem tudják hosszabb távra tervezni gyermekek tanulási útját, bizonytalan számukra, hogy gyermekük iskolai végzettségének milyen értéke lesz a munkaerőpiacon négy-hat év múlva.

A nyolcadik évfolyamra járó végzős tanulók közérzetére rossz hatással van az a tudat, ha nem képesek megfelelni a középiskolai követelményeknek áthelyezik őket szakiskola kilencedik évfolyamára, esetleg a felnőttoktatásba kerülnek, vagy évfolyamokat kell ismételniük, de tizennyolc éves korukig (újabban tizenhat éves korukig) nem hagyhatják el az iskolarendszert.

Általános iskolai befejezése után a gyermekek egy része nem akarja tovább folytatni a közismereti tantárgyak intenzív tanulását, félnek attól, hogy a középfokú iskolákban megismétlődnek tanulási kudarcaik. Ezek a fiatalok a nyolcadik évfolyam befejezése után szeretnének azonnal szakmát tanulni, hogy a minél előbb szakképesítéshez jussanak, miel?bb pénzt tudjanak keresni, és önálló életet tudjanak kezdeni.

A perspektíva hiánya miatt tanulók és a szülők közömbössé válnak az általános iskola oktatási céljaival szemben, ezért elkerülik az iskolát. A tanulók között a növekvő tanulási különbségek megosztják az osztályközösségeket, amely hatással van a tanulók magatartására.

Feszültség okai az érettségire felkészítő középiskolákban

Az érettségi bizonyítvány funkciója megváltozott jelentősen átalakult az utóbbi évtizedben. Kormányrendelet értelmében az érettségi vizsga célja elsősorban annak megállapítása, hogy a vizsgázó felkészült-e a felsőoktatási intézményekben folyó tanulmányok megkezdésére.

A diszkriminatív jellegű felvételi rostán átjutó, középiskolába kerülő jó képességű tanulók számára bizonytalansági tényező, hogy mit kezdenek majd az érettségi bizonyítványukkal, továbbtanulás esetén, tudják-e vállalni a felsőoktatás költségeit (tandíj, átirányítás a költségtérítéses képzésbe) vagy kiesnek a rendszerből. 

A középiskolai tanulók úgy érzik, ha nem sikerül valamelyik felsőoktatási intézménybe továbbtanulni, akkor az érettségi bizonyítvánnyal csak olyan fizikai jellegű munkakörben tudnak elhelyezkedni, amelyekhez nincs szükség olyan ismeretekre, amelyet az érettségi vizsga letétele megkövetel.

A középiskolák egy része nem tudja biztosítani, hogy a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon a kötelező vizsgatárgyból a tanuló - választása szerint - mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni (pl. nyelvtanár hiány, kevés a finanszírozott óraszám).

Feszültség okai a szakiskolában (a szakiskolai szegregáció)

A középiskolai expanzió erőszakos keresztülvitele miatt a szakiskolai képzés degradálódott, a sehova fel nem vett és a középiskolákból kibuktatott tanulók gyűjtőhelye lett. Kialakult a szakiskolai szegregáció. Ráadásul az oktatásirányítás önkényesen leszűkítette a szakiskolában tanulható szakképesítések számát, amit súlyos diszkriminációnak tartunk.

A szakiskolát választó, illetve a szakiskolába szoruló tanulókat jogosan irritálja, hogy nem tudják megkezdeni azonnal a szakmatanulást, hanem még két évfolyamon folytatniuk kell közismereti tantárgyak tanulását.

A szakiskolai tanulók joggal érezheti, hogy az oktatáspolitika másodrendű tanulóknak tekinti őket.

Feszültség az oktatásirányító szervek diszkriminatív jellegű intézkedései miatt

A diszkriminatív a tanköteles tanulók utaztatása, amelynek költsége függ a lakóhely és az iskola, kollégium közötti távolságtól, az utazási viszonylattól, a közlekedési vállalat gazdasági eredményeitől, a minisztérium által önkényesen megállapított kedvezmények mértékétől.

Igazságtalan a tankönyvtámogatás rendszere, mivel a háromgyermekes szülőknek anyagi helyzetüktől függetlenül alanyi jogon jár az ingyenesség, az egy és két gyermekes családokban csak azok a tanulók kapják ingyenesen tankönyveiket, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek (vagyis a családban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj 120-130 százalékát. Ha az egy főre jutó jövedelem, akár csak 100 forinttal túllépi ezt az összeget, a tanuló már nem kerül be a támogatottak körébe.  

Nemzetközi egyezményeket sért a családi pótlék intézménye - ami a törvény értelmében nevelési és iskoláztatási támogatás -, amikor különböző összeget biztosít az egy, a kettő és a három gyermekes családokban élő gyermekeknek.

Sérti az egyenlő bánásmód elvét a középiskolai felvételi rendszer, amely a tanköteles tanulók egy csoportjának továbbhaladását a kilencedik évfolyamra központi felvételi vizsgához köti.

Szakképzésben a tanulói juttatások és kedvezmények ésszerűtlen előírásai, amely megkülönbözteti a tanműhelyben gyakorlati képzésben részesülő tanulókat a tanulószerződéses tanulóktól (pl. tanulószerződés esetén az iskolai idő beszámít a szolgálai időbe, a tanulók pénzbeli juttatást kapnak, stb.). 

Feszültség az önkormányzati fenntartó és az állami intézményfentartó központ (KLIK) intézkedései miatt

Az önkormányzati fenntartók és a tankerületi igazgatóságok tanügy-igazgatási ismeretei sokszor hiányosak, sajátosan értelmezik a jogszabályi előírásokat.

Forráshiányra hivatkozva szűkítik a kötelező és az önként vállalt feladataikat.

Egyre nagyobb bevételi kötelezettséget írnak elő az óvodák és az iskolák számára.

Csökkentik a kötelező feladatok ellátásához szükséges pedagóguslétszámot (pl. magas csoport- és osztálylétszámot írnak elő, nem engedélyezik a csoportbontásokat, egy-két hónapos szünetet tartanak az óvodákban, nem biztosítják kellően a tanulók felügyeletét, ellátását a szünetek időtartama alatt, stb.)

Nem finanszírozzák a pedagógiai programban előírt vagy ahhoz kapcsolódó iskolán kívüli foglalkozások költségeit, illetve töröltetik azokat a programból (pl. erdei iskola).

A politikai akarat sokszor felülbírálja a szakmai érveket.

Feszültség az iskolai igazságtalanságok miatt

Az iskola indokolatlan pénzkövetelései

A Köznevelési törvény 2.§ (2) bekezdése szerint: „Az állami, települési önkormányzati fenntartású intézményekben, továbbá az állami feladatellátásban részt vevő más fenntartású intézményben az óvodai nevelés, az óvodai nevelést és az iskolai nevelés-oktatást kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele, valamint a kollégiumi ellátás az ingyenes oktatásban részt vevő, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő gyermekek, tanulók számára térítésmentes."

A család és az iskola közötti viszonyt nagyban befolyásolja az iskola kvázi hatósági szerepe és pénzbeszedő tevékenysége, amely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a szülők nem működnek együtt az iskolával, bizalmatlanná és közömbössé válnak az iskola pozitív irányú törekvéseivel szemben is. A túlzott mértékű iskolai befizetések sokszor a tanuló életnívóját csökkentik, nem marad elég pénz a családi kasszában a mindennapi szükségletekre.

A szülők nem díjazzák az iskola érveit, hogy a fenntartónak nincs elég pénze az iskola működtetéséhez, ezért a szülőkkel fizettetik meg az osztályok festését, az iskolapadok karbantartását, a másolópapírt, az erdei iskolát, tanulmányi kirándulást, az uszodát, az ISK tagdíjat stb.. Nem tetszik a szülőknek, ha az iskola nem biztosítja a jogosultak számára az ingyenes tankönyvellátást, ha osztálypénzt szed be az érettségi bankettre, 100 ezreket kell fizetni a gyakorlati képzőhelyért. Nem vet jó fényt az iskolára, ha a szülőnek különórákra, érettségire felkészítő tanfolyamokra kell járatni gyermeküket, mert az iskola nem biztosítja számukra a minőségi oktatást.

Illegális fegyelmezés, megtorlás osztályszinten

A Gyermek jogairól szóló Egyezmény 28. cikk 2. pont szerint: „Az Egyezményben részes államok megtesznek minden alkalmas intézkedést annak érdekében, hogy az iskolai fegyelmet a gyermeknek mint emberi lénynek a méltóságával összeegyeztethetően és az Egyezménynek megfelelően alkalmazzák.”

A tanulók illegális fegyelmezésének egész rendszere alakult ki az iskolákban. A pedagógusok elméleti tudása nem mindig felel meg a gyakorlat követelményeinek, nincsenek pedagógiai eszközeik a gyerekek kezelésére, ezért a tantárgyi értékelést (osztályzás), óráról való eltávolítás, rendkívül dolgozatírás, az iskolai hiányzás minősítését (igazolatlan órává) és a koncepciós fegyelmi eljárásokat használják fel fegyelmező eszközként. 

Az iskola a tanulók egész életére kiható döntést hoz, amikor „osztályozza” a felkészültségüket, vagy igazolatlan órának minősíti iskolai mulasztását. Egy darab egyes osztályzat megakadályozhatja a fiatal továbbtanulását (egyetemi felvételét), egy igazolatlan órán múlhat, hogy elvonják a családi pótlékot, a már nem tanköteles tanulót eltávolítsák az iskolából. A pedagógus élet-halál ura, csak rajta múlik él-e korlátlan hatalmával. Az iskola túszul ejtette a gyermekeket, rajtuk keresztül terrorizálja a szülőket, sokszor anyagi célok elérése érdekében (lásd indokolatlan pénzkövetelések). A szülők védtelennek a gyermekek törékenyek, a hatóság szerepében fellépő iskolával szemben nincs lehetőség az ellenállásra.

A megtorlás egyik formája, amikor a rossz magaviselete miatt a tanuló elégtelen osztályzatot kap valamelyik szaktantárgyból, akár hármat is egy tanítási napon. Megtorlásnak tekinthető, ha az osztályközösség vélt vagy valós fegyelmezetlensége esetén azonnali röpdolgozatot iratnak megoldhatatlan feladatokkal.

Jogellenes elkülönítés, amikor az iskola otthon hagyja, vagy másik osztályban helyezi el azokat a tanulókat, akiket valamilyen okból nem kíván elvinni a tanulmányi kirándulásra, múzeum-, vagy színházlátogatásra, erdei iskolába. Ráadásul a fogadó osztályban tanító pedagógus más osztályban járó gyermeket a sajátjával együtt tanítja, helyettesítési díj illeti meg, melynek egy órára eső összege az óradíj ötven százaléka.

Szülői bejelentések, panaszok alapján lehet folytatni az iskolai igazságtalanságok sorát.

MSZOE álláspont

Az MSZOE nem tekinteti feladatának az iskolákban kialakult feszültség társadalmi, gazdasági okainak feltárását, sem a pedagógusok felkészültségének tárgyalását, ezt a különböző képzettségű oktatáskutató szakemberek már megtették, a médiákban is elmondták érveiket. Nem értünk egyet az „iskolai erőszak” és az „iskolai agresszió” kifejezések mögött álló „tudományos” álláspontokkal, mert nem lehet ezek alapján a magyar közoktatás egészére vonatkozó, általános következtetéseket levonni.

Állást foglalunk abban, hogy az oktatók, tanítók, tanárok és pedagógusok személye tabu (érinthetetlen), ezért büntetőljárást kell alkalmazni mindazokkal szemben, akik bármilyen okból tettlegesen bántalmazzák az iskolai alkalmazottakat.

Állást foglalunk abban is, hogy a pedagógushivatást gyakorlókkal szemben a tanulónak és szülőnek tisztelet kell tanúsítani, de szakmai tekintélyét minden  pedagógusnak saját magának kell megteremtenie.

Miközben a szaktekintélyek vitatkoznak az általuk iskolai agressziónak nevezett jelenség okairól, Magyarországon általánossá vált a tanulók sértegetése.

Oktatási szakemberek, szociológusok, pedagógusok és más érdekcsoportok tanulmányaikban és nyilatkozataikban különböz? jelzőket ragasztanak a közoktatásban tanuló gyermekekre. A szakemberek szerint kiskorú gyermekeink drogoznak, alkoholizálnak, fiatalon kezdenek szexuális életet, lusták, nem akarnak tanulni, bűnöznek, kövérek, rossz a fizikai állapotuk, satnyák, agresszívek, a 8 éves gyermek is legyen büntethető, stb.  A szakmailag megalapozatlan PISA jelentésben nemzetközi szinten is eláztatják gyermekeinket, hogy nem tudnak olvasni, számolni. A mesterséges hisztériakeltés után prevenciós programokkal, tájékoztató anyagokkal bombázzák az iskolákat, amiből jól meg lehet élni a kívülállóknak.

Senkinek sincs joga úgy hírnevet szerezni, hogy sértegeti a közoktatásban tanuló gyermekeket.

Magától érthető, hogy a szülői egyesületek, a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, elsősorban az iskolai gyermekbántalmazással foglalkoznak, vagyis a gyermekekkel szemben elkövetett sértések, zaklatások, testi, verbális és lelki erőszak okainak feltárását tekintik elsődleges feladatuknak.

A gyermekekkel szemben elkövetett visszaéléseket napvilágra kell hozni! 

A tanulók veszélyettetése az iskolában  

Tanulók felügyelete és védelme az iskolában

 

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Táborozás 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (igazolatlan óra)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum