Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

 A szülői szervezet jogosítványai

A szülői szervezet jogszabályokban meghatározott jogosítványai többek között:

Véleményét ki kell kérni, Véleményét be kell szerezni, Véleményt nyilváníthat,

Értékelhet, Javaslatot tehet, Meghatározhat,

Egyetért, Dönt, Támogat,

Létrehozhat, Kezdeményezhet, Korlátozhat,

Figyelemmel kísér, Tájékoztatást kérhet, Kötelező tájékoztatni,

Segíteni kell a működését, Tanácskozási joggal rendelkezik,

Részt vehet, Választhat, Delegálhat, Kérelmet nyújthat be, Jogorvoslattal élhet, Bírósághoz fordulhat,

Stb.

 

Jogértelmezési javaslatok


Egy demokratikus társadalomban nincs értelme megkérdezni, hogy „ki dönt”, mert olyan sok ember befolyása érvényesül. A részvételi jog, az egyetértési jog, a véleményezési jog, a javaslattevő jog, a kérelmezési jog, a konzultációs jog, összefoglaló néven: tanácsadási jog, sokkal erősebben ható jogosítvány lehet, mint a döntési jog. A közoktatási törvény nem nevesíti a tanácsadási jogot, mint olyant, de – a nemzetközi egyezményekkel és az alkotmánnyal összhangban – a fent felsorolt jogokat biztosítja a szülők, szülői közösségek számára.

Az általunk használt meghatározások általánosan elfogadottak a nyugati demok­ráciákban, ezért segíthetnek eligazodni azon jogosítványok között, amelyek garantálják, hogy az nevelési, oktatási intézményekben a szülők nézetei is érvényesüljenek.

 

Tanácsadási jog


A tanácsadás kétféle lehet:

 I. kérelmező (korlátlan)

II. kérésre történő (konzultációs).

A kérelmezési jog erősebb, mint a konzultációs jog, mivel az előbbi több kez­deményezést tesz lehetővé. A javaslattevő jog a tanácsadás I. csoportjába tarto­zik: kérelmező (kezdeményező) jellegű, ezért korlátlan.

A közoktatásban  köznevelésben intézkedésre jogosult személy vagy szervezet a szülői szervezet és az iskolaszék javaslatára harminc napon belül érdemi választ köteles adni.  Az iskolaszék javaslattevői jogkörrel rendelkezik a neve­lési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A szülő írásbeli javaslatát az intézmény vezetője, a nevel?őtestület, az iskolaszék, a pedagógus köteles megvizsgálni, és az előírt határidőre kötele­sek érdemi választ adni. A szülői javaslat lehet szóbeli vagy írásbeli kezdeményezés, indítvány.

.

Érdemi válasz az, amelyből megállapítható a megkérdezett, illetve az intézke­désre jogosult személy, szervezet véleménye, döntése, valamint annak indoka.  

 

Véleményezési jog


Véleményezési jog is kétféle lehet:

 I. kötelező (ki kell kérni a véleményt)

II. kikérhető (véleményt nyilváníthat).

Az Alaptörvény  IX. cikk (1) bekezdése szerint: Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.

A szülői szervezet véleményének beszerzése:

A véleménynyilvánításhoz meg­felelő információra (írásos anyagok, dokumentumok) és megfelelő időre (minimum 15 napra) van szükség, hogy az érdekeltek méltó módon fel tudjanak készülni a véleményalkotásra.

.

A szülői szervezet véleményének hitelessége

A véleménynyilvánítás egyik módja a szavazás. A szülői szervezet, az iskola­szék és más véleményezési joggal rendelkeők maguk határozzák meg, hogy miképp alakítják ki álláspontjukat. Maguk döntik el, hogy milyen szavazati arányokat vesznek figyelembe, és ezt a saját szervezeti és működési szabályza­tukban (továbbiakban: SZMSZ) rögzítik.

A határozatképesség megállapításának szabályát is le kell szögezni az SZMSZ-ben. A szülői szervezet ülése akkor határozatképes, ha a véleményalkotás mód­jának meghatározására jogosult, részvételi joggal rendelkező választmányi tagok többsége (50% -a + 1 fő), más esetben legalább 2/3-a  jelen van.

A véleményezési mechanizmus akkor demokratikus, ha a kisebbségi vé­lemények is hangot kapnak. Ha ez nem következik be, akkor az ellenvélemé­nyen lévők előbb-utóbb el sem mennek az ülésekre.

A véleménynyilvánításról itt találhatnak bővebb információt!

 

Döntési jog


A döntés lehet:

 I. oktatáspolitikai (szabályalkotó)

II. végrehajtási (szabályalkalmazó).

A szülői szervezet (közösség) dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról, stb..

A jogszabály, az intézmény szervezeti és működési szabályzata és a nevelőtestü­let akár döntési jogokat is ruházhat a szülői szervezetre meg az iskolaszékre. Nem fontos ragaszkodni új döntési joghoz, de részt kell venni a döntést előké­szít? folyamatokban és a végrehajtás kontrolljában. Hiszen a szülők gyermekei­ken keresztül igen jól érzékelhetik, hogy hol szükséges kiigazítani az oktatás rendszabályait.

 

Egyetértési jog

 

Egyetértési jog a "hatályon kívülre helyezett" köznevelési törvény szerint: Az, aki a neve­lési-oktatási intézményben a közoktatással kapcsolatos döntés meghozatala­kor az egyetértési jog gyakorlója, az nyilatkozatát harminc napon belül teheti meg. Ez a határidő a másik félhez intézett nyilatkozattal – legfeljebb egy alka­lommal – harminc nappal meghosszabbítható. A határidő elmulasztása jog­vesztő, igazo­lásnak helye nincs. Ha az egyetértési jog gyakorlása során az érde­keltek közötti vitás kérdés egyeztetéssel nem oldható meg, akkor a nevelési oktatási intéz­ményben kilenc tagból álló bizottságot kell létrehozni. E bizott­ságba három-három tagot delegál a nevel?testület és az egyetértési jog gyakor­lója. Három tagot, pedig a nevelési-oktatási fenntartója kér fel az országos szak­értői névjegy­zékben szereplő szakértők közül a nevelési-oktatási intézmény költségvetésének terhére. Az így összeállított bizottság maga határozza meg műödésének rendjét, azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbség­gel hozza. Az egyetér­tést a döntés pótolja.

Az egyetértési jog tehát nem "vétó" jog!

.

Az egyetértési jog töbsége kikerült a köznevelési törvényből, és a bizottságosdit sem lehet alkalmazni. Akkor tulajdonképpen mit jelent a szülők és a szülői szervezet egyetértési joga?

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Tanulói szakszervezet

Tanulók védelme a szakképzésben

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (igazolatlan óra)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum