Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Nyitólap: Iskolai, Óvodai Szülői Szervezet

A Szülői Szervezet véleményező jogosítványának írott és íratlan szabályai

A véleményezési eljárás rendje

Az Alaptörvény IX. cikk (1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.

Az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) tehát véleményt nyilváníthat a gyermekek nevelésével, oktatásával kapcsolatos valamennyi kérdésben.

Ugyanakkor a jogszabály számos kérdésben biztosít a Szülői Szervezet számára kötelező érvényű jogosítványokat, melyek közül legfontosabb a véleményezési jog.

A véleményezési jogot sokszor keverik a véleménynyilvánítási joggal, pedig a kettő között nagy a különbség. Amíg a véleménynyilvánítási jog azt jelenti, hogy a szülő vagy a Szülői Szervezet szabadon előadhatja az álláspontját egy kérdést illetően, addig a véleményezési jog azt jelenti, hogy bizonyos döntések meghozatala során kötelező beszerezni a véleményezésre jogosult álláspontját, véleményét.

Például a nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 72. § (3) bekezdés szerint:

A fenntartó a köznevelési intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt - többek között - beszerzi a Szülői Szervezet véleményét.

A fenti bekezdésben meghatározott vélemény kialakításához minden olyan információt hozzáférhetővé kell tenni a Szülői Szervezet részére, amely a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére áll.

A szülők számára nem mindegy, hogy milyen mértékű beleszólási vehetnek részt, pl. az nevelési, oktatási intézmény feladatának megváltoztatásában,  vezetőjének „kiválasztásában”.

A továbbiakban a Szülői Szervezet véleményezési jogával összefüggő jogszabályi előírásokat elemezzük, és ajánlásokat fogalmazunk meg a Szülői Szervezetek és az egyes szülők számára e fontos jogosítvány gyakorlásához.

I.   rész

Véleményezési jog lényege a köznevelésben

A véleményezési jog valójában a döntéshozónak jelent kötelezettséget - és egyben ez az alapvető különbség a véleménynyilvánítási joghoz képest – a tekintetben, hogy a döntéshozó köteles megkérdezni az adott kérdésben a véleményezési jog gyakorlójának álláspontját az adott kérdésről.

Tehát az oktatási intézmény és a fenntartó (mint a döntési jog birtokosa) köteles megkérdezni az óvodai, iskolai kollégiumi Szülői Szervezet, a diákönkormányzat és az óvodaszék, iskolaszék (mint a véleményezési jog birtokosának) véleményét a köznevelési intézmény működésével kapcsolatosan jogszabályban előírt döntése előtt.

A véleményének megismerését követően az oktatási intézmény, vagy a fenntartó önállóan dönt, azaz a véleményezési jog birtokosának álláspontját csak megkérdezni köteles, és mérlegelheti, hogy elfogadja, vagy figyelmen kívül hagyja minden jogkövetkezmény nélkül.

Ugyanakkor a vélemények kötelező begyűjtéséből a fenntartó vagy a közoktatási intézmény fontos szakmai információkhoz juthat, amelyet felhasználhat annak érdekében, hogy megelőzze, vagy kijavítsa az intézkedése során esetlegesen elkövetett hibákat 

A döntéshozó érdeke az is, hogy tudomást szerezzen a véleményezők igényeiről, hozzáállásától a tervezett intézkedéssel kapcsolatban, ezáltal tisztában lesz az erőviszonyokkal, és törekedhet konszenzusos megállapodásra.

Figyelem!

Törvéysértést követ el a köznevelési intézmény vezetője, ha nem szerzi be  a kötelező véleményetésre jogosultak írásos véleményét.

II. rész

Feltételek biztosítása a véleményezési jog gyakorlásának Az információ biztosítása

Törvény értelmében a vélemény kialakításához minden olyan információt, írásos anyagot hozzáférhetővé kell tenni a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely az óvodai, iskolai, kollégiumi vagy fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére áll.

Véleményezési határidő

A vélemény kialakításához - az információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva - legalább 15 napot kell biztosítani az érdekeltek részére, hogy az méltó módon fel tudjanak készülni a véleményalkotásra.

Figyelem!

A véleményező a véleményezési határidőn belül élhet jogával, a vélemény elmulasztása jogvesztő.

Ugyan akkor, ha a véleményhez nem biztosított a 15 nap, akkor a vélemény kikérése érvénytelen, amelynek jogkövetkezménye van.

III. rész

A véleményezési eljárás folyamata

Az óvodavezető, az iskolaigazgató, a kollégiumvezető, vagy a fenntartó a véleménynyilvánítás előtt legalább 15 nappal átadja a szülői szervezet képviselőjének a véleményezésre felkérő levelet, a véleménynyilvánítással kapcsolatos írásos anyagokat (előterjesztés), és egyezteti azt az időpontot, amelyen belül a véleményeket ki kell alakítani.

Az intézményvezető vagy a fenntartó a szülői szervezet rendelkezésére bocsátja azt a szempontrendszert, elbírálási rendet is (ha van), amelynek alapján a nevelőtestület vagy a fenntartó elbírálta az adott anyagot (pl. előterjesztés az iskolaátszervezésről). 

A véleménynyilvánítás költségei

Ahhoz, hogy a szülői szervezett megalapozott döntést hozzon, pl. az intézményvezető megbízásának véleményezésénél, az Országos szakértői névjegyzékben szereplő köznevelési szakértőt kell felkérnie, hiszen  a laikus szülők nem rendelkeznek olyan felkészültséggel, hogy egy vezetői pályázat szakmaiságát érdemben tudnák vizsgálni.

Az iskola költségvetésében kell tervezni a szülői szervezet működési költségeit, ezek között a véleményező eljárás költségeit, a közoktatási, jogi és más szakértő, tanácsadó díjazását és a szülők tájékoztatásának és a szülői vélemények beszerzésének költségeit. Szülői Szervezet költségvetése itt!

IV. rész

A Szülői Szervezet (közösség) véleményének kialakítása

Jogszabály értelmében az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a Szülői Szervezet, a diákönkormányzat, illetőleg más véleményezési joggal rendelkezők maguk határozzák meg, hogy miképpen alakítják ki álláspontjukat az adott kérdésben (a továbbiakban Szülői Szervezeten az összes véleményezőt értjük).

A szavazás

A véleménynyilvánítás egyik módja a szavazás. A szülői közösségek maguk döntik el, hogy milyen szavazati arányokat vesznek figyelembe, és a hitelesség érdekében ezt a saját szervezeti és működési szabályza­tukban (SZMSZ) rögzítik.  A határozatképesség megállapításának szabályát is le kell szögezni az SZMSZ-ben. A Szülői Szervezet ülése például akkor határozatképes, ha a véleményalkotás mód­jának meghatározására jogosult, részvételi joggal rendelkező választmányi tagok többsége (50%-a + 1 fő) jelen van. A véleményezési mechanizmus akkor demokratikus, ha a kisebbségi vé­lemények is hangot kapnak. Ha ez nem következik be, akkor az ellenvélemé­nyen lévők előbb-utóbb el sem mennek az ülésekre.

Ha a Szülői Szervezetnek nincs szervezeti és működési szabályzata, akkor csak néhány összegyűlt szülő saját véleménye fogalmazódik meg ellenőrizhetetlenül. Minta a szervezeti és működési szabályzathoz itt található!

A Szülői Szervezet állásfoglalásának nyilvánossága

Minden óvodai, iskolai, kollégiumi és fenntartói döntéssel kapcsolatban  – a törvény alapján véleményezésre jogosultak által - kialakított vélemény  és a vélemény kialakításával kapcsolatos szavazás eredménye közérdekből nyilvános adat, amelyet a köznevelési intézmény honlapján, annak hiányában, a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

A véleményezők ellenőrzése

A Szülői Szervezet választmánya által hozott határozatok (állásfoglalások) nyilvánosságra hozatala alapvető demokratikus követelmény, hogy az egyes szülők követni tudják, valóban az ő véleményüket képviseli a Szülői Szervezet vezetősége vagy szocializálódik az intéznényvezetéshez (kollaborál).

V. rész

Az iskolai Szülői szervezet értekezlete, álláspontjának kialakítása

A Szülői Szervezet elnöke, a fenntartó vagy az intézményvezető felkérő levele és az írásos anyagok kézhezvétele után, összehívja a választmányt (dokumentáció a meghívó).

A Szülői Szervezet elnöke felkéri az osztályszintű szülői szervezetek vezetőit (választmányi tagokat), hogy tájékoztassák az osztályok szülői közösségeit az véleményezésre megkapott anyagokról, és kérjék ki a szülők véleményét értekezlet összehívása keretében vagy minden szülőnek küldjék ki a véleményezendő anyagot írásban vagy elektronikus formában (pl. az iskolai munkatervről, az intézményvezető választásról, az iskolai tankönyvtámogatás rendjéről stb.)

Az osztályszintű értekezletek megtartása után az intézményi szülői szervezet elnöke összehívja az osztályok képviselőiből (delegáltak) álló választmányt, a „Szülői Szervezet ülését”, - amelyre meg lehet hívni az intézményvezetőt vagy a fenntartó képviselőjét -, hogy a döntésükkel kapcsolatos szülői állásfoglalás előtt ismertessék elképzeléseiket, terveiket az adott kérdésben.

A választmányi ülés tagjai megvitatják az adott napirendi pontot, a véleménynyilvánítással kapcsolatos eljárás törvényességét, meghallgatják a meghívott döntéshozót.

A Szülői Szervezet értekezlete az írásos szakértői vélemény és az osztályközösségek véleményének figyelembe vételével állást foglal (szavaz) az előterjesztett anyagról.

A Szülői Szervezet szabályos körülmények között hozott álláspontját (szavazási arány, határozatképesség, jegyzőkönyv) írásba foglalják, és megküldik a döntéshozónak támogató vagy elutasító nyilatkozat formájában.  

A Szülői Szervezet a helyben szokásos módón nyilvánosságra hozza álláspontját a vezetői programról, az iskolai munkatervről vagy más véleményezendő anyagról hogy minden szülő tudomást szerezzen róla, pl. kifüggeszti a „faliújságra”, vagy megjelenteti az iskola honlapján.

(A Szülői Szervezet véleményező ülésének írásos anyagait: felkérő levél, előterjesztés, meghívó az ülésre, jelenléti ív, jegyzőkönyv a szavazati arányokkal, határozatokkal öt évig meg kell őrizni, hogy bizonyítani tudják a véleményhozatal jogszerűségét.)

VI. rész

Jogorvoslati lehetőség törvénysértő véleményező eljárás esetén

Törvényességi vizsgálatot lehet kezdeményezni, ha a vélemény beszerzésére kötelezettek (óvoda, iskola vezetője, vagy a fenntartó) megszegik a véleménynyilvánítással kapcsolatos eljárási szabályokat, pl.:

- Nem tartják be az előírt határidőket.

- Nem biztosítják a véleményalkotáshoz szükséges dokumentumokat (pályázatok, önkormányzati előterjesztések, szempontrendszer, jegyzőkönyvek, stb.)

- Nem tudják bemutatni a véleményező dokumentumokat (felkérő levél, meghívó, jelenléti ív, jegyzőkönyv)

Törvényességi vizsgálatot közérdekű bejelentés formájában kell kezdeményezni a Kormányhivatalnál.

Érvénytelenítés

Ha jogszabály a fenntartói irányítás körébe tartozó valamely döntés meghozatalát előzetes vélemény, egyetértés, szakvélemény beszerzéséhez köti, az ennek elmulasztásával hozott döntés megtámadható.

A sikeresen megtámadott döntés a meghozatalának időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke főződik. A megtámadást három hónapon belül írásban kell közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében tizenöt napon belül érvényesíteni.

Az érvénytelenség megállapítását a bíróságnál, települési önkormányzati fenntartó esetében a kormányhivatalnál lehet kezdeményezni. A három hónapos határidő a döntésnek az érdekelt részére történő közlésének napján kezdődik. Ha ez a nap nem állapítható meg, a közlés napja a döntés meghozatalát követő tizenötödik munkanap. A megtámadáshoz biztosított határidő jogvesztő, igazolásnak helye nincs.

Szankciók

-  Érvénytelenség megállapítása esetén a kormányhivatal, a bíróság elrendelheti a jogsértés abbahagyását és eltilthatja a jogsértőt a további jogsértéstől,

-   elrendelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és ennek a saját költségén megfelelő nyilvánosságot biztosítson,

-  elrendelheti, hogy a jogsértő költségén a jogsértés előtti állapot helyreállítását, a jogsértő állapot megszüntetését, a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától megfosztását,

-  meghatározott időre vagy feltételek teljesítéséig megtilthatja adott nevelési-oktatási intézmény vagy annak tagintézménye tekintetében az új óvodai nevelési jogviszony, tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony létesítését, feltéve, hogy a településen másik intézményben megoldható az érintett gyermekek, tanulók felvétele.

Az érvénytelen döntés érvényessé nyilvánítható, ha az érvénytelenség oka megszüntethető.

A véleményezés másik oldala

Ha az oktatási intézmény, illetve a fenntartó felkéri a Szülői Szervezetet, hogy mondjon véleményt, pl. az iskolai tankönyvellátásról, a tankönyvrendelésről, az intézmény vezetőjének megválasztásáról vagy az intézmény átszervezéséről, akkor köteles véleményt nyilvánítani. A véleményt - a szülők megkérdezése után - írásban kell beadni, amely lehet egyetértő nyilatkozat, vagy egyet nem értés indoklással, vagy egyetértés bizonyos feltételek biztosítása esetén.

Olyan nincs, hogy  a véleményezésre jogosult Szülői Szervezet nem akar véleményt nyilvánítani, álláspontját a döntéshozó tudomására hozni, mert pl. nem mer ellentmondani a döntéshozónak, tart a megtorlástól, vagy nem akarja kiadni elképzeléseit!

A véleménynyilvánítás elmulasztása esetén könnyű dolga van a vélemények beszerzésére kötelezett fenntartónak vagy az intézményvezetésnek, mert ráírhatja a véleményezendő dokumentumra, hogy a Szülői Szervezett nem élt a véleményezési jogával, nem tett észrevételt.

Ha az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet nem él az egyetértési vagy véleményezési jogával, akkor törvénysértő módon működik, ezért a szülői közösség tagjai felelősségre vonhatják a szülői szervezet vezetőségét, hogy miért nem teljesíti jogszabályokban előírt kötelezettségét.

Etikátlan véleménynyilvánítás

Nem felel meg a demokratikus szabályoknak, ha

-   a szülői szervezet elnöke a szülőkkel történő egyeztetés nélkül aláírja az elnökség vagy a saját „mélyen egyetértő” véleményét, és azt adja át az döntéshozónak (kollaboráció);

-   a szülői szervezet nem fejti ki véleményét az előterjesztésről, indoklás nélkül csak néhány mondatban támogatja, vagy utasítja el a véleményezendő anyagot;

-   nem kérik ki a szülői közösség kötelező véleményét, nincs mit véleményezni;

-   egyáltalán nem véleményezik a vezetői programot és erről nincs megfelelő határozat;

-   megsértik a véleményezési eljárás fent meghatározott írott vagy íratlan szabályait.

Ha a szülői szervezet nem kéri ki az összes szülő véleményét, akkor csak egy szűk szülői kör érdekeit szolgálja, vagy szocializálódik az iskolavezetéshez.

A kormányhivatal feladatairól itt található bővebb információ!

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Tanulói szakszervezet

Tanulók védelme a szakképzésben

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (igazolatlan óra)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum