Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Főmenü: Iskolai, óvodai Szülői Szervezet

Iskolai Intézményi Tanács

A kötelező Intézményi Tanács jogi helyzete (státusa)

A kötelezően létrehozott Intézményi Tanács jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, a hatósági nyilvántartást az Oktatási Hivatal vezeti.

Az Intézményi Tanácsról az Oktatási Hivatal által vezetett nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az Intézményi Tanácsról vezetett nyilvántartás tartalmazza

a) az intézményi tanács hivatalos nevét,

b) az intézményi tanács székhelyét,

c) az érintett iskola nevét, OM azonosítóját,

d) az elnök nevét,

e) az elnök elérhetőségeit (telefonszámát, telefax, elektronikus levelezési cím),

f) nyilvántartásba vételi számát.

Az intézményi tanács székhelye azonos az érintett iskola székhelyével, képviseletét az elnök látja el.

Az intézményi tanács ügyrend alapján működik. Az ügyrendet az intézményi tanács elnöke legkésőbb az elfogadást követő tizenötödik napon megküldi a hivatalnak jóváhagyásra.

Ügyrendjének a hivatal által történt jóváhagyását követően az intézményi tanácsot a Hivatal felveszi a hatósági nyilvántartásba. [Nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény (Nkt.) 73. § (5) bekezdés]

Az intézményi tanács létrehozása

A kötelező intézményi tanácsnak két formája létezik:

    Többoldalú intézményi tanács

Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, egyházi jogi személyek, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és a fenntartó delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre.

    Háromoldalú intézményi tanács

Amennyiben az intézményi tanácsot a törvény szabályai szerint nem tudják létrehozni, vagyis a fent meghatározott jogi személyek nem képviseltetik magukat az intézményi tanácsba, abban az esetben az intézményi tanácsot a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat azonos számú delegáltjából kell létrehozni.

A háromoldalú tanácsnak tehát nem tagja az iskolafenntartó és a tanulók képviselője sem.

Az intézményi tanács működése

A Tanács az oktatási hivatal által jóváhagyott ügyrend alapján működik. Az ügyrendet az intézményi tanács dolgozza ki és fogadja el.

Az intézményi tanács ügyrendje a működésével összefüggésben az Oktatási Hivatal által nyilvántartott adatokon kívül (lásd fent) tartalmazza:

a) a  létrehozás tényét, a célját, és feladatait,

b) az intézményi tanács ülésezésének rendjére vonatkozó szabályokat,

c) az intézményi tanács határozathozatalára vonatkozó szabályokat, továbbá

d) a működésével járó egyéb rendelkezéseket.

A tanács elnökének az választható meg, aki életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik.

Figyelem!

Az intézményi tanács tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására.

Az intézményi tanács szülői tagjainak delegálása

A szülőket az iskolai Szülői Szervezet delegálja a kötelező intézményi tanácsba. Ha az iskolában nem működik Szülői Szervezet, akkor az iskola törvénysértő módon működik!

Ha még sincs legitim iskolai Szülői Szervezet, akkor – véleményünk szerint - az intézményi tanács szülői tagjait az iskola szülői közösségének 50 % +1 főnek kell megválasztani és delegálni. (Nem az igazgató jelöli ki a szülői delegáltakat.)

Az iskola tanács ülései remélhetőleg nem munkaidőben tartják, hiszen a dolgozó szülők nem vehetnek ki szabadságot az ülések idejére.

A pedagógusok és az önkormányzati delegáltak munkaköri kötelessége az üléseken való részvétel és az ügyintézés.

MSZOE javaslat

A kötelező intézményi tanács csak akkor lehet demokratikusam működő iskolai szervezet, ha a szülői oldal szavazatainak száma megegyezik a pedagógusokból és önkormányzati alkalmazottakból álló hivatásos oldal szavazataival, vagyis a laikus szülői oldalt nem lehet leszavazni!

Például, ha egy Intézményi Tanácsba 4 szülői delegált képviseli a helyi szülői közösséget, akkor a pedagógus és az önkormányzati oldal 2-2, azaz szintén 4 tagú legyen.

(Tőlünk nyugatabbra legtöbbször „szülői többség” van az ilyen jellegű testületekben.)

Az Intézményi Tanács jogosítványai

Döntési jog

Az Intézményi Tanács dönt

a) működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról,

b) tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá

c) azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az Intézményi Tanácsra átruházza.

Véleménynyilvánítási jog

Az Intézményi Tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

Kötelező vélemény kikérés (a vélemény beszerzésének elmulasztása törvénysértés)

Ki kell kérni az Intézményi Tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt.

Az iskolai munkaterv határozza meg az iskolai tanév helyi rendjét. Ennek elkészítéséhez az intézményvezető kikéri többek között az Intézményi Tanács véleményét is.

A nevelési-oktatási intézményben folyó fakultatív hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni az Intézményi Tanács véleményét.

További jogok

Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az Intézményi Tanács, kezdeményezésére.

A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (SZMSZ) kell meghatározni az intézményi tanács, valamint az iskola közötti kapcsolattartás formáját, rendjét.

Levéltitok

A jogszabályban meghatározottakon túl felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, az intézményi tanács, részére érkezett leveleket.

Infrastruktúra biztosítása

Az Intézményi Tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését.

Az intézményvezető beszámolója

Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. (És akkor mi van?)

Intézményi Tanács alapítványa

Törvény értelmében az Intézményi Tanács az iskola működésének támogatására alapítványt hozhat létre! Remélhetőleg közhasznú alapítványt! [Nkt. 73. § (6)]

A kötelező Intézményi Tanács alapítványa

Törvény értelmében az Intézményi Tanács az iskola működésének támogatására alapítványt hozhat létre!

Jogalkotói szándék szerint az új típusú Intézményi Tanács fő feladata a pénzgyűjtés lesz.

Az alapítvány bevételi forrásai (kész Eldorádó):

  • Külső támogatók (szponzorok) anyagi és természetbeni hozzájárulása

  • Adományok gyűjtése.

  • Uniós, országos és helyi köznevelési és gyermekvédelmi pályázatok elérése.

  • Az iskola vagy a fenntartó által átadott pénzek.

  • A szülők és pedagógusok kötelező és önkéntes befizetései.

  • A szülők és pedagógusok és mások támogatása adójuk 1%-ával.

  • A köznevelési intézményt működtető települési önkormányzatok által kiírt pályázati és egyéb céltámogatások.

  • Saját céljai elérése érdekében vállalkozások szervezése.

A befolyt összeget az alapítvány ügyrendjében megfogalmazott célszerinti tevékenységek finanszírozására kell felhasználni. A pénzfelhasználásról a kuratórium dönt.

Figyelem!

A nevelési-oktatási intézmények legtöbbjének a gazdálkodását, szakmai munkáját jelenleg az intézményben dolgozó pedagógusok által létrehozott és működtetett iskolai alapítvány támogatja a szülők önkéntes vagy kötelező befizetéseiből.

Most újabb teher hárul a szülőkre, hiszen ezen túl már két alapítványba kell befizetni különböző összegeket!

De melyikbe küldjék adójuk 1 %-át a szülők?

Álláspontunk szerint az állami iskolafenntartó költségvetése felülről nyitott, ami azt jelenti, hogy az általa fenntartott köznevelési intézmények fenntartási költségek biztosítottak, nincs szükség olyan forrásokra, amelyeknek eredete és felhasználása kétséges.

Az iskolai alapítványok gazdálkodó tevékenysége nyomásgyakorlásra, protekcióra, megvesztegetésre, pénzügyi manőverekre, kötelező pénzbehajtásra adhat okot.

A törvényesen és etikusan működő állami fenntartású iskolában minden  szülőket terhelő pénzügyi tevékenységet be kell tiltani!

További kérdések és észrevételek az Intézményi Tanács kötelező létrehozásával kapcsolatban

  1. A kötelező típusú Intézményi Tanács független jogi személy. Független az iskolától az intézményfenntartótól, a szülőktől, a tanulóktól, az oktatási tárcától, akkor minek?

  2. Az Intézményi Tanácsokat az Oktatási Hivatal tartja nyilván (bejegyzi) de nem felügyeli, nem is ellenőrizheti.

  3. Az Intézményi Tanácsnak nincs felügyeleti szerve (nem is lehet), azt csinál, amit akar, hiszen sem a delegáló szülői közösségnek, sem a nevelőtestületnek sem az önkormányzatnak nem tartozik beszámolási kötelezettséggel.

  4. A tagokat az intézményvezető bízza meg, ugyanakkor félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az Intézményi Tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. Vagy azt mondja, hogy minden jó, vagy jelenti a hiányosságokat. A pedagógusok függenek az igazgatótól, a szülők gyermekeiken keresztül az iskolától.

    Ezt hívják összeférhetetlenségnek.

  5. A szülői delegáltakat nem lehet visszahívni, ezért akár szülő és tanuló ellenes döntéseket is megszavazhatnak. Pl. nagy összegű, kötelező alapítványi befizetést.

  6. Az intézményi Tanács „alapítványa” a Polgári törvénykönyv (Ptk.) és a civil törvény hatálya alá tartozik, de nem kötelező, hogy közhasznú alapítvány legyen, nem vonatkoznak rá a közhasznúsági szabályok.

  7. Az Intézményi Tanács nem demokratikus intézmény, mert laikus tagjait bármikor leszavazhatják az államilag fizetett pedagógusok és önkormányzati alkalmazottak.

  8. A kötelező típusú Intézményi Tanácsnak nincs több jogköre, mint, az iskolaszéknek vagy a szülői szervezetnek vagy a diákönkormányzatnak.

  9. Ugyanakkor hasonlóan az iskolai alapítványokhoz, pénzt gyűjthet a szülőktől.

  10. Az 1993-ban rendszeresített, azóta sem működő iskolaszék intézményének mintájára létrehozott kötelező Intézményi Tanácsnak az alapítvány létesítésén kívül nincs más értelmezhető funkciója.

Álláspontunk szerint az új típusú Intézményi Tanács bevezetésének, súlyos következményei lehetnek, ha az érdekeltek komolyan veszik ezt a testületet, ami nem hiányzik senkinek a jelenlegi helyzetben.

Még alkotmányossági aggályok is felmerülhetnek ebben az „ügyben”.

Tankerületi Tanács

A tankerületi központ a Nemzeti Pedagógus Kar a feladatellátási területén működő területi és helyi szakmai és érdekképviseleti szervezetek, valamint a települési és a nemzetiségi önkormányzatok képviselőiből álló tankerületi tanácsot működtet.

Reméljük, hogy Az iskolai szülői szervezetek képviselői is helyet kapnak a Tanácsban!

 

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Tanulói szakszervezet

Tanulók védelme a szakképzésben

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (igazolatlan óra)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum