Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés 2017

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Nyitólap: Érettségi vizsga 2017.

Az írásbeli érettségi vizsga menete

(Ez a tájékoztató anyag az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997.  Kormányrendelet alapján készült)

Érettségi vizsgát állami vizsgabizottság előtt lehet letenni.

A vizsgabizottság tagjai az elnök és a vizsgáztató tanárok.

Az érettségi vizsga vizsgabizottságának elnökét – az Országos vizsgaelnöki névjegyzékben szereplők közül – a kormányhivatal, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén az Oktatási Hivatal bízza meg. A vizsgabizottság elnöke felel az érettségi vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért,

Az írásbeli feladatok javítására – vizsgatárgyanként – szaktanárt, a szóbeli vizsgáztatásra – vizsgatárgyanként – kérdező tanárt (a továbbiakban együtt: vizsgáztató tanár) kell kijelölni.

Vizsgáztató tanár az lehet, aki a törvényben meghatározottak alapján a vizsgatárgyat a középiskolában taníthatja.

A vizsgabizottság munkáját az írásbeli vizsgán felügyelő tanár segíti. Nem lehet felügyelő tanár az, aki az adott vizsgatárgy oktatására jogosító végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik.

A vizsgabizottság munkáját, az érettségi vizsgát az igazgató készíti elő. Az igazgató felel az érettségi vizsga törvényes előkészítéséért, zavartalan lebonyolításáért.

Az írásbeli vizsga szabályai (a teljesség igénye nélkül)

Az írásbeli vizsga szabályait a vizsgázó tanulóknak, a vizsgabizottság tagjainak, az igazgatónak, a közreműködő szülőknek is szigorúan be kell tartani.

Tehát nem csak a tanulók szabálytalanságait kell kezelni (büntetni), hanem a vizsgabizottság tagjai által elkövetett szabálytalanságokat t, tévedéseket is észrevételezni kell.

  1. Az írásbeli vizsga megkezdése előtt vizsgabizottságonként osztályozó ívet kell készíteni.

  2. A vizsgázókat az írásbeli vizsga megkezdése előtt tájékoztatni kell arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk elkészített vizsgadolgozatokat, és tehetnek észrevételt a szaktanár értékelésére.

  3. A vizsgázók részére elkülönített épületrészben kijelölt vizsgateremben az ülésrendet a vizsganap kezdetekor a felügyelő tanár – az előzetes csoportbeosztás alapján – köteles úgy kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék.

  4. A vizsganap kezdetekor az igazgató a felügyelő tanár jelenlétében mindegyik vizsgateremben megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, az elkövetett szabálytalanság következményeit, majd kiosztja a feladatlapokat. A feladatlapok kiosztásakor a vizsgázók közül csak a vizsgázásra kijelölt csoport tagjai lehetnek jelen.

  5. Az írásbeli feladatok kidolgozására magyar nyelv és irodalomból, valamint nemzetiségi nyelv és irodalomból középszinten négy óra (240 perc), a többi tantárgyból három óra (180 perc) áll a vizsgázók rendelkezésére.

  6. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható.

  7. A vizsgateremben és a folyosón gondoskodni kell az állandó felügyeletről. A felügyelő tanárok az igazgató által előre megállapított sorrendben, óránként váltják egymást. A felügyelő tanár feladata annak megakadályozása, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használjon, társaitól vagy más személytől segítséget vegyen igénybe.

  8. Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervező közoktatási intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja az írógép, számítógép használatát. A ki nem osztott feladatlapokat az írásbeli vizsga befejezéséig az igazgató az irodájában őrzi. Valamennyi vizsgatantárgy egy-egy feladatlapját az érettségi vizsga jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

  9. Az íróeszközökről és az általános vizsgakövetelményekben felsorolt segédeszközökről a vizsgázók gondoskodnak; azokat egymás között nem cserélhetik.

  10. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.

  11. Az írásbeli vizsga alatt a helyiséget csak indokolt esetben lehet elhagyni, s lehetőleg egyidejűleg csak egy vizsgázónak. A folyóson a felügyelő tanár gondoskodik arról, hogy a vizsgázók ne kerülhessenek kapcsolatba senkivel.

  12. A helyiséget elhagyó vizsgázó átadja feladatlapját a felügyelő tanárnak, aki a távozás és a visszaérkezés pontos idejét – azon a helyen, ahol az írásbeli munka félbemaradt – arra rávezeti.

  13. Az írásbeli munka befejezése után a vizsgázó a vizsgadolgozat üresen maradt részeit, valamint a piszkozatlapokat áthúzza, a felhasznált pótlapok számát felírja a vizsgadolgozat címlapjára. A megoldást tartalmazó vizsgadolgozatot, a piszkozatlapokat is tartalmazó áthúzott pótlapokkal együtt belehelyezi a nevével ellátott borítékba, és nyitva átadja a felügyelő tanárnak. A felügyelő tanár – a vizsgázó jelenlétében – ellenőrzi a pótlapok számát, és azt, hogy a vizsgadolgozat üresen maradt részeit és a piszkozatlapokat a vizsgázó áthúzta-e. Ezt követően a vizsgázó jelenlétében leragasztja a borítékot. A felügyelő tanár a jegyzőkönyvben feljegyzi a befejezés időpontját, és aláírja. A vizsgázó a boríték lezárása után távozik a vizsga részére elkülönített épületrészből.

  14. A felügyelő tanárok az írásbeli vizsgáról jegyzőkönyvet vezetnek. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsga menetével kapcsolatos eseményeket. A jegyzőkönyvet a felügyelő tanár aláírja, majd átadja az igazgatónak.

  15. Az igazgató az írásbeli vizsga folyamán vezetett jegyzőkönyveket és a feladatlapokat az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt a kidolgozási idő lejártával átveszi a felügyelő tanároktól. A jegyzőkönyveket aláírásával lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli. A megoldásokat tartalmazó feladatlapokat – megszámlálva – elbírálásra átadja a szaktanárnak.

  16. Az írásbeli vizsga megkezdését a vizsgázó utolsó középiskolai évfolyamon folytatott tanulmányainak befejezéséről kiállított bizonyítványba, továbbá – ha a vizsgázó abban a középiskolában tesz érettségi vizsgát, amellyel tanulói jogviszonyban áll – az iskolai törzslapra be kell jegyezni

  17. Tanulói szabálytalanságok az írásbeli vizsgán

     Ha a felügyelő tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja, és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A felügyelő tanár a folyóson lévő felügyelő tanár útján értesíti az igazgatót. (A vizsgaszabályzat a „felfüggesztés” fogalmát nem ismeri.)

    Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a felügyelő tanár nyilatkozatát, továbbá minden olyan eseményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a felügyelő tanár, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre „kötelező” rávezetni!

    Pótló vizsga

    Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné, az adott vizsgatantárgyból pótló vizsgát tehet.

Ebben az esetben:

a) az igazgató – ha ehhez a feltételek megteremthetőek – hozzájárulhat ahhoz, hogy a vizsgázó azon a vizsganapon, vagy abban a vizsgaidőszakban tegyen pótló vizsgát (ez elsősorban az iskola által kitűzött nem központi tantárgy esetén oldható meg);

b) a vizsgázó tanuló kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell.

A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.

Az igazgató mérlegelheti, hogy ugyanazon vizsgaidőszakban, a felnőttoktatás azonos iskolatípusa írásbeli tételsorát íratja meg a fel nem róható ok miatt távol maradó tanulóval.

Javítóvizsga

Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatantárgyból javító vizsgát tehet.

A tanulói szabálytalanságokkal összefüggő döntés (büntetés) fokozatai

A vizsgabizottság az előzetes értekezleten dönt az írásbeli vizsgával kapcsolatos szabálytalanságról.

A vizsgabizottság indokolt esetben meghallgathatja a vizsgázót, a felügyelő tanárt, a szaktanárt s más vizsgázókat. A szabálytalanság kivizsgálásával kapcsolatosan részletes jegyzőkönyvet kell készíteni. A részletes jegyzőkönyvben rögzíteni kell minden olyan eseményt, tényt, amelyből megállapítható, hogy mi történt, továbbá az elhangzott nyilatkozatokat. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és jegyzője írja alá, valamint azok, akiket meghallgattak.

Ha a vizsgázó szabálytalanságot követett el, a vizsgabizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja:

a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt,

b) az adott vizsgatantárgyból a vizsgázót javítóvizsgára utasítja.

A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.

Figyelem!

A tanuló a többit vizsgatárgyból folytathatja az érettségi vizsgát

Az írásbeli vizsga feladatlapjainak szaktanári értékelése

Az írásbeli vizsga vizsgadolgozatait a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli.

A vizsgakérdésekre kidolgozott megoldásokat az útmutató alapján kell javítani és értékelni.

Ha a szaktanár a vizsgadolgozatok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az igazgatót.

Az igazgató által megadott határidőre a szaktanár benyújtja a kijavított vizsgadolgozatokat az igazgatónak. A vizsgabizottság jegyzője a szaktanár által javasolt értékelést az osztályozó ívre rávezeti.

A szaktanár a kijavított vizsgadolgozatra rávezeti az általa javasolt pontszámot, a javítás időpontját, majd aláírásával látja el, és az igazgató által meghatározott időben a borítékokkal együtt átadja az igazgató részére.

Figyelem!

Az írásbeli vizsgakérdések megoldására adott szaktanári értékelést a szóbeli vizsga előtt nyilvánosságra kell hozni.

A vizsgázó tanuló észrevételei (kifogásai), ha nem ért egyet a szaktanári értékeléssel

A vizsgadolgozatot és az útmutatót a vizsgázó tanuló, a vizsgabizottság elnökéhez történő megküldés előtt, az iskola képviselőjének jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és időben megtekintheti, azokról kézzel vagy elektronikus úton másolatot készíthet, és az értékelésre észrevételt tehet.

Másolatkészítés

Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját vizsgadolgozatáról másolatot kell készíteni. A másolat elkészítésével kapcsolatos költségeket – az igazgató rendelkezése szerint – meg kell téríteni. A megtekintésre, a másolat készítésére egy munkanapot – nyolc órát – kell biztosítani.

A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig – tizenhat óráig – adhatja le.

Az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén egy napon belül lehet igazolási kérelmet előterjeszteni. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő.

Fontos tudni!

Észrevétel kizárólag az útmutatóban foglaltaktól eltérő javítás vagy az értékelés számszaki hibája esetében tehető.

Igazgatói intézkedés a jogos tanulói észrevételre

Ha az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldás szaktanári értékelésére a vizsgázó észrevételt nyújtott be, az igazgató gondoskodik arról, hogy az előzetes értekezleten helyettes szaktanár álljon rendelkezésre az észrevételben foglaltak elbírálására. Az észrevétel elbírálásában nem vehet részt az a szaktanár, aki a megoldást értékelte.

Az észrevétel kivizsgálásával kapcsolatosan részletes jegyzőkönyvet kell felvenni, és a döntést indokolással ellátott határozatba kell foglalni.

A vizsgabizottság elnöke kezdeményezi a szaktanár által javasolt értékelés módosítását, ha javítatlan hibát, téves javítást talált, vagy a szaktanár eltért a javítási útmutatótól.

Az értékelés megváltoztatásáról a vizsgabizottság határozatot hoz.

Az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldások végleges minősítését rá kell vezetni az osztályozó ívre.

Fontos!

Nem csak a vizsgázó tanuló térhet el az érettségi vizsga szabályaitól, nem csak a tanuló tévedhet, a szaktanár is ember. Ha a tanuló úgy érzi, hogy valami nem stimmel dolgozata javításánál, mindenképen tegyen észrevételt.

 A vizsgabizottság értekezlete a szóbeli vizsgák előtt

A szóbeli vizsga megkezdése előtt, legkésőbb a szóbeli vizsga napján a vizsgabizottság értekezletet tart, amelyen megállapítja az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszok minősítését, a szóbeli vizsga időbeosztását, a vizsgázók és a vizsgatárgyak sorrendjét, valamint az eredményhirdetés időpontját.

Az igazgató gondoskodik arról, hogy a vizsgázók bizonyítványai, az iskolai törzslapok, a középiskola pedagógiai programja, a vizsgatárgyak követelményei a vizsgabizottság rendelkezésére álljanak a szóbeli vizsgán.

 A szóbeli vizsgára bocsájtás jogszerűsége

Intézkedés egyértelmű jogszabálysértés esetén

Ha a vizsgabizottság megállapítja, hogy a vizsgára bocsátás előfeltételei valamely vizsgatárgyból nem álltak fenn, vagy a vizsga lebonyolítása során jogszabálysértés történt, és a jogszerű állapot helyreállítása nem lehetséges, megsemmisíti az adott vizsgatárgyból addig elért eredményt, és az adott vizsgatárgy vizsgáját határozattal törli.

Kétes esetek

Abban az esetben, ha a rendelkezésre álló iratok alapján valószínűsíthető, hogy a vizsgára bocsátás előfeltételei nem álltak fenn, vagy az írásbeli vizsga lebonyolítása során jogszabálysértés történt, és az igazgató, valamint a vizsgázó meghallgatásával sem tisztázható egyértelműen a vizsgára bocsátás jogszerűsége, a jogszabálysértés ténye, úgy a vizsgabizottság elnöke a tájékoztató értekezleten közli a vizsgázóval, hogy a vizsgát folytathatja.

 De amennyiben később bebizonyosodik, hogy a vizsgára bocsátás előfeltételei nem álltak fenn, vagy a vizsga lebonyolítása során jogszabálysértés történt, a miniszter az érettségi vizsgáját megsemmisítheti.

Figyelem!

Van ám itt zűrzavar. Kizárás, eredmény megsemmisítés, vizsga folytatása, miniszteri megsemmisítés.

Nehéz dolga van a vizsgázó tanulónak, ha igazságtalannak tarja a vizsgabizottság kizáró vagy a miniszter „megsemmisítő” döntését. A miniszteri döntés is megtámadható a bíróságon.

Jogorvoslat esetén a tényállás bizonyításhoz  a szabályosan elkészített vizsgadokumentumok felhasználhatóak a vizsgázó igazának bizonyításához

Jegyzőkönyv mint bizonyíték

A vizsgabizottság elnöke, illetve a vizsgabizottság az eljárásáról részletes jegyzőkönyvet készít, melynek tartalmaznia kell az eljárás indokát, az alapjául szolgáló tényeket, az elhangzott nyilatkozatokat. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és jegyzője, valamint az, akit meghallgattak, írja alá.

Ha a vizsgázó nem ért egyet a jegyzőkönyv tartalmával, akkor az aláírással igazolja, hogy nem ért egyet vele.

Szülői szervezet képviselőinek feladata az érettségi vizsgán

Az igazgató a vizsgáztató tanárok megbízásának megküldésével egyidejűleg felkéri az iskolai szülői szervezetet, az iskola diákönkormányzatát, hogy képviselője útján kísérje figyelemmel az érettségi vizsga előkészítését, megszervezését, lebonyolítását.

Az iskolai szülői szervezet joga és kötelessége őrködni az érettségi vizsga tisztasága felett, és fellépni szabálytalanságokkal szemben, amelyet akár a vizsgázó tanulók, akár az igazgató vagy a vizsgabizottság tagjai követnek el, de a tapasztalataink szerint a szülők nem akarnak, nem mernek részt venni a vizsgabizottságok működésének ellenőrzésében, pedig a fentiekből látszik, lenne mit ellenőrizni.

A szülői közreműködők feladata, például:

Ellenőrizni a tanulók tájékoztatásának megvalósulását.

Az esetlegesen szabálytalan vagy téves javítások figyelemmel kísérése.

A tanulók nyilatkozatainak, észrevételeinek meghallgatása.

Események követése: a vizsgáról való kizárás jogossága

Az eseményeket rögzítő dokumentumok: osztályozó ívek, jegyzőkönyvek, határozatok ellenőrzése.

A szülői képviselők nem a tanulókat figyelik, hanem a vizsgaszabályok betartását ellenőrzik.

A felkért szülői közreműködők feladatairól itt találhatnak bővebb információt

 

 

 

 

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Táborozás 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (igazolatlan óra)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum