Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés 2017

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

 

Nyitólap: Általános iskola 

A 9. évfolyamos általános iskola problémája szülői szemmel

(illúzió vagy "hírkacsa"?)

Az évfolyamok számának emelése a szülők zsebére megy!

MSZOE javaslatok az általános iskolai oktatás hatékonyságának növelése érdekében az évfolyam szám emelése helyett (többek között):

  • a tananyag 50 %-os csökkentése,

  • az irreálisan magas osztálylétszámok jelentős csökkentése,

  • a minőségi oktatáshoz szükséges „pedagóguslétszám” biztosítása az osztálybontások és az egyéni foglalkozások megtartásához (jelenleg kb. 40 000 fő pedagógus hiányzik a rendszerből),

  • a buktatás intézményének megszüntetése az általános iskolában,

  • pedagógusok módszertani átképzése és a Pedagógus Etikai Kódex betartása

Évfolyamszám emelés helyett szembe kell nézni a valósággal

Reméljük, hogy a 9 évfolyamos általános iskola bevezetésének időszakos napirendre tűzése csak egy figyelemfelhívás marad arra, hogy egyre nagyobb „baj” van a folyamatosan degradálódó magyar iskolarendszerben (lásd a magyar és a nemzetközi mérési eredmények).

(Várható, hogy hamarosan bejelentik a nyári szünet időtartalmának csökkentését is, hogy még kevesebb szabadideje maradjon a tanulóknak?)

Hallottunk már arról, hogy legyen 5 évfolyamos alsó tagozatos iskola (a volt elemi iskola példájára), vannak hívei a 10 évfolyamos általános iskolának, az előkészítő évfolyamoknak, a lemaradó gyermekeket szelektáló „kis létszámú” osztályoknak.

Most is van 6 és 8 évfolyamos gimnázium van 12 évfolyamos iskola, volt 2+2 évfolyamos szakiskola, van 3 évfolyamos szakiskola (kettő helyett), van 5 és 6 évfolyamos szakközépiskola, stb.

A problémák őszinte feltárása helyett könnyebb módosítani az oktatási rendszabályokat, újrafogalmazni a Nemzeti Alaptantervet. Könnyebb dolog pótcselekvésként kitalálni egy fiktív minősítési rendszert, könnyebb bevezetni egy erőtlen tanfelügyeletet, mint szembenézni a valósággal.

Azzal még nem oldódnak meg a tanulók szövegértési problémái, ha a „közoktatási törvényt” átnevezik „köznevelési törvénynek” és bevezetik a 9 évfolyamos általános iskolai oktatást.

Figyelem!

A 9 évfolyamos általános iskola beharangozása előszele egy újabb oktatási reformnak, amely szokás szerint iskolaszerkezet átalakítással kezdődik, tantervi reformmal (tananyagnövelés) folytatódik, majd a sorozatos kudarcok után ádja helyét  egy újabb "problémákon átívelő" oktatási reformnak. 

A magyar köznevelés nemzetközi kudarca

A nemzetközi mérések (pl. PISA, TIMSS) szerint a magyar diákok teljesítménye a szövegértés, az alkalmazott matematikai, valamint az alkalmazott természettudományi műveltség területeken romlott az elmúlt években. 

A mérési eredmények súlyos, oktatási kormányzatokon átívelő rendszerhibára utalnak, amit nem old meg a 9 évfolyamos általános iskola bevezetése!

Az iskolából kilépő és a munkaerőpiacra hamarosan belépő fiatalok kvalitása (képessége) nem felel meg a gazdaság elvárásainak sem. Gyakorlatiasabb, alkalmazható tudásra van szükség, de ehhez nem kell iskolaszerkezetet váltani!

A Nemzeti alaptantervben előírt megtaníthatatlan és megtanulhatatlan mennyiségű (idejétmúlt ismeretanyag) magasan a gyerekek aktuális fejlettségi szintje fölött van. Évente 4000 tanuló nem tudja befejezni az általános iskolát.

Fő jellemzője a magyar köznevelésnek, hogy pedagógiai vagy fegyelmezési céllal évente 250 000 (félévben 350 000) tanulót bukatnak meg az iskolák. (Több európai országban pl. Finnországban ismeretlen a buktatás "módszere és az évfolyamismétlés intézménye.  A buktatásról itt található bővebb tájékoztatás!

Ráadásul a köznevelési jogszabályok tanuló és szülőellenes előírásai miatt évente kb. 10-12 ezer 16 éven felüli tanuló kerül ki az iskolai rendszerű oktatásból befejezett iskolai végzetség vagy szakképesítés nélkül. Lemorzsolódnak, illetve „lemorzsolódtatják” őket.

A kerettantervekben előírt, megtaníthatatlan és megtanulhatatlan mennyiségű ismeretanyag magasan a gyerekek aktuális fejlettségi szintje fölött van, ezért jelentős (50 %-os) tananyagcsökkentésre van szükség, és felül kell vizsgálni a Nemzeti alaptantervben előírt ismeretanyag tartalmát és időszerűségét. Nem az évfolyamok számát kell emelni, hanem tananyagot kell csökkenteni!

Az évfolyamok számának emelése a szülők zsebére megy

Egyértelmű, hogy a szülőknek egy évvel tovább kell gondoskodni gyermekük eltartásáról (étkeztetés, ruházat, lakhatás, iskoláztatási költségek)

A szülőknek évente 60-70 milliárd forinttal kell hozzájárulni a köznevelés finanszírozásához.

A köznevelési szolgáltatások oktatás alacsony színvonala és az irreálisan magas tanulmányi követelmények miatt a szülőknek magántanárhoz kell hordani gyermeküket, ha nem akarják, hogy az iskolában megbuktassák őket. Vagy azért buktatják meg a tanulókat, hogy különórákon másodállásban felkészítsék őket a javítóvizsgára a „magántanárok”?  Működik az árnyékoktatás (feketegazdaság).

A fenntartók a szülőkkel fizettetik ki a dologi kiadások egy részét (tisztasági eszközök, másolópapír, kréta, stb.). „Milliárdos” nagyságrendű szülői kiadást jelent az osztálypénz intézménye és az iskolai más illegális pénzkövetelése (pl. a pedagógiai programban előírt tanulmányi kirándulás költségének áthárítása, a pedagógusnapi nagy értékű ajándékozás, stb.)

A kilenc évfolyammal működő általános iskola jelentősen megnöveli a családok iskoláztatással kapcsolatos költségeit és további adóságokba kergeti a szülőket.

Sok szülőnek most is személyi kölcsönt kell felvenni, hogy ki tudják fizetni az ingyenes és kötelező általános iskolai oktatás indokolatlan költségeit, ezért a bankok bevezették az tanévkezdési vagy iskolakezdési hitelt (kölcsönt) és az osztálypénz számlát. 

Költségvetési terhek növekedése

A magyar állam költségvetése sem bírja el egy felesleges évfolyam több tíz milliárdos finanszírozását!

Több ezer új osztályteremre, felszerelésekre, eszközökre és több ezer szakképzett pedagógusra lenne szükség. 90 ezer tanuló számra ingyenesen kell tankönyvet és kedvezményes étkeztetést biztosítani, stb.

Egy évvel tovább kell biztosítani az egészségügyi ellátást a korosztály számára (a tanulók nem fizetnek egészségügyi hozzájárulást).

Ha mégis lenne pénze az államnak az oktatás fejlesztésére, azt az általános iskolai oktatás színvonalának emelésére és a pedagógusok módszertani továbbképzésére kell fordítani, nem egy „virtuális évfolyam” bevezetésére.

Egy korosztály egy évvel kevesebb munkaviszonyt tud elírni a nyugdíjkorhatárig

Egy új 9. évfolyammal megnövelt általános iskolai oktatás miatt egy évvel később kerülnek a munkaerőpiacra a szakképző iskolákba járó a fiatalok és egy évvel kevesebb lesz a munkaviszonyban eltöltött idejük a nyugdíjjogosultságig.

Ha egy évvel tovább járnak a gyermekek iskolába, akkor ennek a korosztálynak a hiányát megérzi majd a gazdaság (szakemberhiány).

Az egy évvel tovább tartó kötelező iskolába járás kb. 150 milliárd forint kiadáscsökkentést jelent az államnak, ha a nyugdíjakat egy évvel későbben kezdi folyósítani a rendszer.

A pedagógus létszámhiány hatása a köznevelési szolgáltatások jelenlegi színvonalára

Kevés a pedagógus az iskolákban (az iskolafenntartók elspórolják a pedagógusbért?)

Jelenleg nem biztosított a pedagógus létszám az osztálybontásokra, csoportbontásokra és az egyéni foglalkozások megtartásához, ezért a tanulók nem kapják meg ezeket az ingyenes köznevelési szolgáltatásokat. (Ez több milliárdos költségvetési megtakarítást jelent tanévenként.)

A köznevelési törvény leszűkítette nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak körét és finanszírozott létszámát (pedagógusasszisztens, iskolapszichológus, stb.) Megszűnt a gyermekvédelmi felelős és a szabadidő szervező státus.  (Ami természetes következménye annak, hogy a tanulóknak nem is marad szabadideje.)

Pedagógus továbbképzések, szakmai előadások, betegség és más elfoglaltságok miatt hiányzó pedagógusok eseti helyettesítését a pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött idejének terhére lehet elrendelni. Naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. (Van szívességi helyettesítés is.)

Helyettesítés elrendelése helyett „lyukasóra”

Tudni kell, hogy a pedagógusok munkaideje - más munkavállalókkal azonosan - heti 40 óra,

A teljes munkaidő ötvenöt–hatvanöt százalékában tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. [Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban:Nkt.) 62. § (6) bekezdés]

Szülők és tanulók panaszolják, egyre több a helyettesítés nélkül elmaradt órák száma. Vannak olyan 3-400 fős iskolák, ahol a pedagógus létszámhiány miatt a lyukas órák száma eléri a heti 120-160 órát, ami 3-4 pedagógus álláshely megtakarítás a tanulók kárára.

Ha elmaradnak az órák, akkor kevesebb idő marad a tanításra és a tananyag átadására és elsajátítására, vagyis a tanulók nem kapják meg az előírt köznevelési szolgáltatásokat. Ez szabotázs!

Ezért nem kell még egy „kilencedik” évfolyamot is bevezetni az általános iskolai oktatásban.

A nevelési-oktatási intézményben a pedagógus álláshelyek számításának alapja nem tartalmazza a pedagógusszabadságolások miatt kieső munkaerő szükségletet, ezért a köznevelési intézmények „házon belül” oldják meg (vagy nem oldják meg) a szabadságon levő pedagógusok helyettesítését, hogy ne kelljen igénybe venni a megyei „pedagógushelyettesítési” rendszert.

A fenntartók nem akarják fizetni a szabadságolások miatt helyettesítő pedagógusok bérét, inkább növelik az elmaradt órák (lyukasórák) számát. 

Évek óta kb. 40 000 fő pedagógus hiányzik a köznevelés rendszeréből!

A délelőtt és délután is nyitva tartó törvényesen működő általános iskola megoldja a problémákat

A délelőtt, délután is nyitva tartó iskola a 2013-2014. tanévtől bevezetett új köznevelési szolgáltatás, hatékony szervezési forma, ami okafogyottá teszi a kilencedik évfolyam bevezetésével kapcsolatos elgondolásokat.

A Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 27. § (2) bekezdése szerint:

 „Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig – vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben – gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről*.”

*A felügyelet nem megőrzést jelent, hanem gondoskodni kell a tanulók étkeztetéséről és foglalkoztatásáról is.

Figyelem!

Ha reggel 8 órától délután 16 óráig nem tudják megtanítani az alsó tagozatos gyermekeket írni-olvasni- számolni, akkor a pedagógusok szakmai felkészültségével van a baj nem a gyerekekkel, és nem az évfolyamok számával.  A tanítási kudarcért a pedagógusokat felelősségre kell vonni.

Ha reggel 8 órától délután 16 óráig nem tudják az általános iskolai tanulókat gyermekeket megtanítani az előírt tananyagra és ezért a tanulót megbuktatják, akkor az iskolával van a baj nem a tanulókkal. A buktatásért az iskolát is kell felelősségre vonni.

A „délutáni” foglalkozás időkeretében - szülői és tanulói igény esetén - az iskola a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai un. egyéb foglalkozás keretében az alábbi szolgáltatásokat nyújthatja (többek között):

  • szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör,

  • sportkör, tömegsport foglalkozás,

  • egyéni** vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás,

  • egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás,

  • tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás,

  • felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint

  • az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás

    lehet.

**Ha az elsőtől a negyedik évfolyamokra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot. [Nkt 27. § (6)]

A törvényben kötelezően előír „egyéni foglalkozás” hatékony eszköz és garancia az oktatás hatékonyságára.

Figyelem!

A délutáni felügyeletért és a foglalkozásokért az általános iskola, térítési díjat nem szedhet!

Az általános iskola finanszírozott óraszámai lehetővé teszik a tanítás, tanulás hatékonyságát növelő kötelező csoportbontást és az egyéni foglalkozást

Az iskolában a nevelés-oktatást a nappali oktatás munkarendje szerint a kötelező és választható, egyéni és csoportos, tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumban a kötelező és választható, egyéni és csoportos foglalkozások keretében csoportbontásokkal kell megszervezni. [Nkt. 7. § (1) bekezdés]

Az iskola a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét tanórai foglalkozás, egyéb foglalkozás megtartásához és osztálybontáshoz, egyéni foglalkozásokhoz veheti igénybe.

 Az általános iskola óraszámai az Nkt. 6. sz. melléklete szerint

 

Heti kötelező óraszám

(testneveléssel)

Engedélyezett heti időkeret

(finanszírozott)

Különbözet

(osztálybontás, egyéni foglalkozás)

első évfolyam

25

52

27

második évfolyam

25

52

27

harmadik évfolyam

25

52

27

negyedik évfolyam

27

55

28

ötödik évfolyam

28

51

23

hatodik évfolyam

28

51

23

hetedik évfolyam

31

56

25

nyolcadik évfolyam

31

56

25

Tehát az első, második és harmadik évfolyamokon a tanuló heti kötelező óraszáma 25 óra, az engedélyezett (finanszírozott) heti időkeret 52 óra. Az óraszám különbözet 27 óra, amit osztálybontásra (csoportbontásra) és egyéni foglalkozásra kell felhasználni!

A negyedik évfolyamon heti 28 finanszírozott óra keret áll rendelkezésre osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, az ötödik, hatodik évfolyamokon csak 23 óra (miért?), a hetedik nyolcadik évfolyamokon 25-25 óra.

Ez azt jelenti, hogy a kötelező óraszámokon felül évfolyamonként heti 23-28 finanszírozott óra áll az általános iskolák rendelkezésére, amelyet a délutáni foglalkozásokon egyéni foglalkozásokra is fel lehet használni.

Figyelem!

Az általános iskolai oktatás alacsony hatékonyságának egyik oka a csoportbontásokhoz és a tanulókkal való egyéni foglalkozásokhoz biztosított többletóraszámok költségeinek elspórolása (lenyúlása) az iskolákban.

Tanítást-tanulást akadályozó magas osztálylétszámok az általános iskolában

Osztálylétszámok az általános iskola 1-8. évfolyamain minimum 14 fő, maximum 27 fő tanuló.

Osztálylétszámok az általános iskolában (Nkt. 4. számú melléklete)

Intézménytípus

Osztálylétszámok

 

 minimum

 maximum

átlag

Általános iskola 1–4. évfolyama

14

27

23

Általános iskola 5–8. évfolyama

14

27

23

Az iskolai osztályra megállapított maximális létszám a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető, továbbá függetlenül az indított osztályok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt. [Nkt. 25. § (7)]

MSZOE álláspont

Álláspontunk szerint, ha az osztálylétszám meghaladja a maximum létszámot, akkor - a nevelés-oktatás hatékonysága érdekében - az osztály tanulóit kétfelé kell osztani, és két 14 fős osztályt kell indítani vagy alsó tagozat esetén osztálybontással, minimum két fő pedagógus alkalmazásával kell megtartani a tanórai foglakozásokat!

MSZOE javaslatok az általános iskolai nevelés-oktatás hatékonyságnak növelése érdekében szülői nézőpontból

A törvényesség betartása (a köznevelési jogszabályok ismerete és alkalmazása, az iskola által elkövetett jogszabálysértések felderítése és szankcionálása).

1.   Az általános iskolai oktatás ingyenességének biztosítása (az indokolatlan iskolai pénzkövetelések megszűntetése).

2.   Azonnali tananyagcsökkentés és a tanulók érdeklődésének (életkori sajátosságainak) megfelelő, korszerű, készség fejlesztő ismeretanyag közvetítése.

3.   Az előírt köznevelési feladatokhoz szükséges pedagógus létszám biztosítása és a pedagógusok munkáját segítő alkalmazotti kör kibővítése (pl. pedagógus asszisztensekkel).

4.   Az iskola felelősségre vonása az elmaradt órák (lyukasórák) száma és a pedagógusok óráról való késése miatt.

5.   A tanítás, tanulás hatékonysága érdekében a maximális osztálylétszám csökkentése 27 fő helyett 18 főre, amit nem lehet túllépni.

6.   A buktatás intézményének megszűntetése! Az iskola és a pedagógusok felelősségre vonása a buktatásokért. Az iskola feladata a megbuktatott tanulók felkészítése a javítóvizsgára.

7.   A 16 óráig nyitva tartó általános iskolára vonatkozó jogszabályok betartása.

A fenti elemzést is figyelembe véve hatékonyabb oktatásszervezési, irányítási és pedagógiai módszerek bevezetésére, jól felkészült pedagógusokra és etikusan működő iskolákra van szükség, nem pedig évfolyamszám emelésre.

Figyelem!

A pedagógusbér emelés nem emelte az oktatás színvonalát.

 

PISA jelentésről szülőknek itt! http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=176&v=nem&hol=bal

8-16 óráig nyitva tartó általános iskoláról itt található bővebb információ! http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=315&v=marad&fid=86&hol=jobb
 

Az egész napos iskola az más mint a 16 óráig nyitva tartó általános iskola lásd itt! http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=318&v=marad&fid=86&hol=jobb

 

 

 

 

 

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Táborozás 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (IGAZOLATLAN ÓRA)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum