Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Főmenü: Erkölcstan vagy etika?

Fakultatív hitoktatás óvodában, iskolában, kollégiumban

A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy egyházi köznevelési intézményben vagy magán köznevelési intézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá hogy az állami vagy települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményben fakultatív hitoktatásban, hit- és erkölcstanoktatásban vegyen részt, [Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 46. § (3) e]

Az állam, a helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményben a szülő, tanuló kérésére szervezett és nem a kötelező tanórai foglalkozások részét képező hitoktatást (a továbbiakban: fakultatív hitoktatás) egyházi jogi személy szervezhet törvényben meghatározott keretek között.[Nkt. 35. § (1]

Fakultatív hitoktatás az államilag fenntartott általános iskolában

A köznevelési törvényben meghatározott erkölcstan órát vagy az e helyett választható az egyházi jogi személy által szervezett hit és erkölcstan órát 2013. szeptember 1-jétől kezdődően az általános iskolai nevelés-oktatás 1. és 5. évfolyamain továbbá a hat évfolyammal működő gimnáziumban a hetedik évfolyamon felmenő rendszerben kellett megszervezni, heti egy órában.

A 2015-2016. tanévben már a 1-2-3-5-6 és 7. évfolyamokon is folyik Hit és erkölcstanoktatás, ezért a fakultatív hit és vallásoktatás szervezése okafogyottá vált.

Az általános iskola 4. és 8. évfolyamán a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) szerinti fakultatív hit és vallásoktatásra vonatkozó rendelkezéseket kell kifutó rendszerben alkalmazni.

Vagyis ezeken az évfolyamokon minden marad a régiben, a fakultatív hit és vallásoktatást a tanuló szabadidejében kell szervezni.

Szülői, tanulói igény esetén óvodákban és a kollégiumokban is folyat fakultatív hit és vallásoktatás.

Fakultatív hitoktatás az óvodában

A fakultatív hitoktatás az óvodában az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve – a nyitvatartási időn belül, de nevelési időnek nem minősülő időkeretben szervezhető.

Fakultatív hitoktatás a középfokú iskolában és a kollégiumokban

A középfokú iskolában a kötelező tanórai foglalkozások rendjéhez, a kollégiumban pedig a kollégiumi foglalkozások rendjéhez illeszkedően szervezhető.

Az egyházi jogi személy szervezési feladatai

A fakultatív hitoktatásnál az egyházi jogi személynek a feladata a hit-oktatás megszervezése, ennek keretében különösen

a) a fakultatív hitoktatás tartalmának meghatározása,

b) a fakultatív hitoktatásra és – jogszabályban meghatározottak szerint az állami fenntartású iskolával közösen – a jelentkezés lebonyolítása,

c) a fakultatív hitoktatásban közreműködő személy alkalmazása és ellenőrzése és

d) a foglalkozások ellenőrzése.

Figyelem!

A fakultatív hitoktatás tartalmának meghatározásához az iskolának semmi köze, ezért a szülők felelőssége, hogy milyen hitéleti tartalmak oktatásárát látják helyesnek gyermekük életében.

Alkalmazás feltételei

A hitoktatónak, hittantanárnak egyházi felsőoktatási intézményben vagy a vallási tevékenységet végző szervezet által fenntartott felsőoktatási intézményben szerzett hitoktatói, hittantanári vagy a hitélettel kapcsolatos felsőfokú képesítéssel vagy pedagógus szakképzettséggel és az egyházi jogi személy által kibocsátott hitoktatói képesítéssel, továbbá a bevett egyház belső szabálya alapján illetékes egyházi jogi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet általi megbízással kell rendelkeznie,

Figyelem!

Az egyházi jogi személyre van bízva, hogy milyen képzettséggel, felkészültséggel és erkölcsi érzékkel rendelkező személyt bíz meg a hitoktatáshoz.  A szülők felelőssége, hogy kire bízzák gyermekük erkölcsi, lelki nevelését.

Tárgyi és más feltételek biztosítása

A fakultatív hitoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket – így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket – az intézményben rendelkezésre álló eszközökkel az óvoda, az iskola és a kollégium biztosítja.

A gyermek, tanuló felügyelete a fakultatív hitoktatáson

A nevelési-oktatási intézmény és az egyházi jogi személy a fakultatív hitoktatással kapcsolatos feladatok ellátása során egymással kölcsönösen együttműködik.

Kérdés az, hogy ki vállalja a felelősséget óvodában gyermekek, iskolában, kollégiumban a tanulók pedagógiai felügyeletéért.

Az együttműködés és a kölcsönösség – véleményünk szerint - nem jelent felelősség megosztást a kiskorú gyermekek felügyeletének ellátásában.

A Nemzeti köznevelési törvény (Nkt.) 4. § 10. pontja szerint:

„gyermek, tanuló felügyelete a nevelési-oktatási intézményben: a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a pedagógiai program részeként kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt,”

A fakultatív hitoktatás az óvodában a nyitvatartási időben, az iskolában a kötelező tanórai foglalkozások rendjéhez, a kollégiumban pedig a kollégiumi foglalkozások rendjéhez illeszkedően lehet megszervezni.

Kérdés az, hogy ki fellel az óvoda, iskola, kollégiumi területén folyó fakultatív hitoktatáson részt vevő kiskorú gyermekek pedagógiai felügyeletéért a köznevelési intézmény, vagy a hitoktatást szervező egyházi jogi személy?

A szülők felelőssége, hogy tisztázzák ezt a kérdést, és írásos megállapodásban rögzítsék, kinek a feladata a gyermekek pedagógiai felügyelete a fakultatív hitoktatás idején, kinek kell gondoskodni a gyermekek testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről.

Az Nkt. 62. § értelmében:

„A pedagógus feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, továbbá, hogy előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést.”

Amikor a szülők rábízza gyermekét egyházi jogi személy által alkalmazott „hitoktatóra”, akkor a szülő vállalja a felelősséget gyermek erkölcsi és hitéleti nevelésért.

 

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Tanulói szakszervezet

Tanulók védelme a szakképzésben

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (igazolatlan óra)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum