Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Főmenü: PISA vizsgálatról szülőknek

Szelektív a magyar iskolarendszer

Szelektál, azaz válogat, kiválogat, szétválogat, kiválaszt, megválogat, rostál, selejtez, szűr a magyar iskolarendszer.

Már a 2000-es PISA vizsgálatokban is azok között az országok között voltunk, amelyekben a legnagyobb az iskolák közötti különbség.

Magyarország változatlanul Európa egyik legszelektívebb oktatási rendszerét működteti.

Szakértők szerint fontos lenne az iskolai szelekciós mechanizmusok megváltoztatása.

A „legújabb” köznevelési koncepció szerint: A köznevelésről szóló törvény célja egy olyan köznevelési rendszer megteremtése a szabályozás eszközével, amely egységes, jó minőségű, magas színvonalú oktatást biztosít minden gyermek részére.

A koncepcióval ellentétesen a köznevelési intézmények már a felvételi eljárások keretében szelektálják (kiválogatják) a tanulókat.

Ha egyes iskolák megtehetik, hogy kiválaszthatják a magas jövedelmi és vagyoni helyzettel rendelkező családok gyermekeit, akiknek szülei magas iskolai végzettséggel rendelkeznek, akkor az iskolák között a tanulók szociális, kulturális és gazdasági háttere által magyarázott teljesítménykülönbségek továbbra is kiemelkedően magasak lesznek!

Figyelem!

Ha beengednénk a társadalmi különbségeket az iskolákba, az önmagában is javítaná az eredményeket.

Szülői panaszok figyelembe vételével kiemelt szelekciós mechanizmusok

Felvételi szelekció az általános iskolában

Kihasználva a gyermekei érdekében eljáró szülők aggodalmát és ambícióját, olyan szelektív felvételi rendszert dolgozott ki a jogalkotó, amely lehetővé teszi, hogy az iskolák válogatni tudjanak az első évfolyamra jelentkező tanköteles gyermekek között. (Korai szelekció.)

Körzeti iskola

Törvény értelmében: „Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található.” (ez a kötelező felvételt biztosító iskola).

Egy tanuló több körzeti iskola

Logikailag egyértelműnek látszik, hogy egy tanuló csak egy iskola körzetében lakhat.

A Kormányhivatalok és a Járási hivatalok lehetővé tették, hogy egy tanuló számára nem egy, hanem több körzeti iskolát kerüljön kijelölésre (lásd Debrecen és budapesti kerületek).

Szülői panaszok alapján kiderült, hogy az oktatásirányítás szerint kettő, három iskola is „legközelebb” lehet a tanuló lakóhelyéhez.

Ha a tanuló lakóhelyéhez legközelebb levő általános iskola úgy dönt, hogy egy távolabb lakó másik tanulót vesz fe helyette, akkor a gyereknek egy második vagy harmadik távolabb levő un. körzeti iskolába kell beiratkoznia.

Ez látszólag a szabad iskolaválasztás szellemében készült jogszabályi  intézkedés, de valójában lehetőséget biztosít az általános iskoláknak a tanulók kiválogatására, a felvételi protekcióra és korrupcióra.

Felvétel az üres helyekre

A szülő szabadon választhat a felvételt kínáló általános iskolák között, nem köteles beíratni gyermekét a Kormányhivatal, illetve a KLIK által kijelölt körzeti iskolába!

Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmekről az intézmény pedagógiai programjában foglaltak szerint kell dönteni.

Jogszabály szerint az általános iskola nem szervezhet felvételi vizsgát, de felvételi elbeszélgetésre behívhatja a jelentkező kisgyermeket, ahol kikérdezhetik a gyermekeket családjuk anyagi helyzetéről, a szülők munkahelyi státuszáról.

Iskola előkészítő az óvodásoknak

Sok iskola ingyenes vagy térítési díjas előkészítő tanfolyamot szervez az óvodás kisgyermekek megismerése és kiválogatása céljából.

Egyértelmű, hogy a jobb hírű általános iskolák kiválogatják a „legjobb” szociális, kulturális és gazdasági háttérrel rendelkező jelentkezőket. Persze, hogy azt a gyermeket veszik fel elsősorban, aki „szép”, „engedelmes”, „gazdagok a szülei” és apuka valamilyen „vezető beosztásban” dolgozik.

Végül ugyan minden tanköteles kisgyermeket fel kell venni valamelyik általános iskolába, de szülőknek nem mindegy, hogy az engedélyezett szelekció miatt kirostált gyermeküket a második, harmadik helyen minősített körzetinek nevezett általános iskolába veszik fel, és a lakóhelyétől milyen távolságra kell kísérni őket minden reggel.

Tanulók kiválogatása a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokba

A veszélyes korai szelekciós pont az általános iskolákban a negyedik és hatodik évfolyamra járó tanulók kiválogatása a hat és négy évfolyamos gimnáziumi képzésre, szintén a szülői ambíció kihasználásával.

Felvételi szelekció a középfokú iskolákban

A 2002. évben bevezetett középfokú felvételi eljárás alapvető célja az volt, hogy a középfokú iskolák ne tudjanak válogatni a jelentkező tanulók között, ezért az általános iskola nyolcadik évfolyamát sikeresen befejező tanulókat az év végi osztályzatuk alapján vehették fel és rangsorolhatták az iskolák. A központi felvételi informatikai rendszer (KIFIR) az iskolák ideiglenes rangsora és a tanulóknak a tanulóiadatlapon rögzített iskolai rangsorolása alapján állapította meg a végleges felvételi jegyzéket. A felvételi rendszer megakadályozta, hogy a középfokú iskolák megismerjék a jelentkezőket és így nem lehetett válogatni a jelentkezők között.

Ez a megoldás nem tetszett az elitiskoláknak, ezért később bevezették a központi írásbeli felvételi vizsgát, amelynek eredménye alapján már lehetet válogatni a tanulók között.

A legújabb jogalkotói intézkedés, hogy a középfokú iskola szóbeli felvételi eljárást szervezhet, ami lehetővé teszi, hogy minden jelentkezőt behívathatnak az iskolába és kikérdezhetik őket a családi hátterükről és fizetőképességükről (mennyi fizetnek be az iskolai alapítványba).

Szelekció nyomásgyakorlással

Még azt is megkérdezik a tanulótól, hogy hányadik helyen jelölte meg az adott iskolát a jelentkezési lapján. Ha a tanuló bevallja, hogy csak második vagy harmadik helyen választotta (rangsorolta) ezt az iskolát, akkor hátrább kerül az iskolai sorrendbe. Ha nem vallja be, akkor hazugságra kényszerül.  

Szelekció a szakképzésben

Az újszerű "szakmaszerkezeti döntés" a munkaerő-piaci igényeket, a közép- és hosszú távú terveket, valamint a gazdasági trendeket figyelembe véve hivatott érvényesíteni az állam által támogatott képzések körében a gazdaság igényeit.

Az államilag támogatott képzések korlátozásával és a keretszámok (tanulói létszámok) meghatározásával a jogalkotó akadályozza a tanulókat abban, hogy képességeiknek megfelelő szakképesítést válasszanak és tanuljanak az ingyenes iskolai rendszerű szakképzésben.

A támogatott képzések számának csökkentésével az egyes szakképesítéseket oktató szakképző iskolák egyre nagyobb távolságra vannak a tanulók lakóhelyétől, amelyek elérése a jelentkezők számára jelentős anyagi megterhelést jelent, amit sok család nem tud vállalni. A magas utazási költség és a kollégiumi ellátás szűk keresztmetszete is akadályozza a tanulókat a szabad szakmaválasztásban.

Szelekciós pontnak tekinthető a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj is, amely csak a szakiskolában hiány szakképesítést tanulók tudnak igénybe venni. Aki más szakmát akar tanulni, az nem részesülhet tanulmányi ösztöndíjban.

Szelekció az érettségi vizsgabizonyítvány eredménye alapján

Jelenleg a vizsgázó teljesítményét a pontszámok százalékban és osztályzatban történő kifejezésével kell minősíteni. Az érettségizett tanulók egész életre szóló megkülönböztetését jelenti, ha az egyik tanulót 65 %-os ötös a másikat 85 %-os ötös, vagy az egyiket 33%-os hármas, a másikat 40 %-os hármas osztályzatokkal minősítik.

Javasoljuk, hogy az érettségi bizonyítványba ne kerüljön be százalékkal való minősítés, mivel munkavállalás esetén ez a megkülönböztető számadat nem éppen jó ajánlólevél.

Szelekció az esetlegesen szerzett érettségi többletpontok és az idegen nyelvvizsga bizonyítvány alapján

Amennyiben a jelentkező érettségi pontjait az emelt szinten teljesített vizsga alapján számítják, a jelentkező az emelt szinten teljesített legalább 45 százalékos eredményű érettségi vizsgáért érettségi emelt szintű érettségi vizsgatárgyanként 50 érettségi többletpontra jogosult.

A jelentkező az államilag elismert vagy azzal egyenértékű idegen nyelvből tett nyelvvizsgáért nyelvenként

a) középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga esetén 28 többletpontra vagy

b) felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga esetén 40 többletpontra

jogosult.

Ahhoz hogy a középiskolai tanuló emeltszintű vizsgát tudjon tenni valamelyik vizsgatárgyból, olyan színvonalú középiskolába kell járni, amelyik felkészíti az emelt szintű érettségi vizsgára, vagy a családjának olyan anyagi háttérrel kell rendelkeznie, hogy meg tudják fizetni a különórák vagy a nyelviskolai nyelvtanulás és nyelvvizsga többszázezer forintos költségét.

A nyelvvizsga bizonyítvány megszerzése is jelentős beruházást igényel, amelyet nem sok család engedhet meg megának.

A többletpontok szelekciós hatását bizonyítja az emeltszintű vizsgát sikeresen letett tanulók alacsony száma (érettségizők 3-5 százaléka)

Szelektál az idegen nyelvi érettségi

A vizsgázó érettségi bizonyítványa, tanúsítványa, ha idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tett, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon,

a) ha legalább 60%-ot ért el, középfokú (B2) komplex típusú,

b) 40–59% elérése esetén alapfokú (B1) komplex típusú,

államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

Indokolatlan oktatáspolitikai intézkedés, hogy a középszintű idegen nyelvi érettségi vizsgát a felsőoktatás nem fogadja el kimeneti követelményként, ezért eddig kb. 50 ezer sikeres záróvizsgát tett hallgató nem kapta meg diplomáját (oklevelét).

Ez azt is jelzi, hogy az általános iskolai és középiskolai idegen nyelvoktatás (kb. 576 óra) színvonala nem éri el a „használható” szintet.

Szelekció a családok anyagi és társadalmi háttere miatt

Tanulmányaikat illetően a magyar gyermekek sikerességét egész Európában kirívó mértékben a családjaik anyagi, társadalmi háttere határozza meg (szegénység). Ez azt is jelenti, hogy az alapfokú és középfokú oktatás nem ingyenes Magyarországon.

Ezért utasítani kell az államilag fenntartott iskolákat, hogy a tanulóktól semmilyen indokkal nem szedhetnek pénzt (osztálypénzt, alapítványi befizetést, pedagógusnapi ajándék, stb.);

Olyan színvonalas iskolai étkeztetést kell biztosítani - kedvezményesen - az éhező vagy alultáplált diákoknak, amely elegendő energiát ad számukra a napi 12 órás tanuláshoz.

Minden szakképző iskolákba járó tanuló számára tanulmányi ösztödíjat kell biztosírani.

Ingyenes utazási lehetőséget kell biztosítani minden tanuló számára.

Az iskolai oktatás alacsony hatékonysága miatt sokba kerül a szülőknek gyermekei iskolán kívüli felkészítése az érettségire, a nyelvvizsgára, a felzárkóztatásra, a javítóvizsgára (árnyékoktatás). Csak azok a szülők tudják megfizetni a magántanárt, akik megfelelő anyagi háttérrel rendelkeznek. Az egyik iskolában megbuktatják a tanulót, a másik iskolában tanító pedagógus felkészíti a javítóvizsgára  másodállásban (3000 Ft/óra).

Stb.

Az oktatásirányítók hivatalos válasza a PISA jelentésre

A megújított köznevelési rendszerben a nagyobb állami szerepvállalással (állami iskolafenntartás), a tananyag egységes tartalmi szabályozásával (Nat), a tehetséggondozást, a felzárkóztatást segítő programokkal (Híd program), a délutáni foglalkozások biztosításával, a pedagógusok nagyobb anyagi elismerésével, a rövidesen elinduló külső szakmai ellenőrzések (tanfelügyelet), a pedagógusok és az intézmények minősítésével a kormány megteremtette a magas színvonalú nevelés, oktatás feltételeit. (EMMI sajtóközlemény)

Ugyanakkor - véleményünk szerint – a folyamatosan módosított, betarthatatlan köznevelési jogszabályok és a teljesíthetetlen követelményeket előíró tartalmi szabályozók (Nat, a kerettantervek), a lepuhított tanfelügyelet, a zavaros pedagógus minősítési rendszer bevezetésének elhúzódása és a közalkalmazottak passzív ellenállása miatt a felsorolt központi intézkedések végrehajtása bizonytalanná vált.

Ahhoz, hogy az oktatásirányítók által felsorolt központi intézkedések eredményei néhány éven belül a magyar diákok teljesítményében is megjelenjenek azonnali, különleges intézkedésekre lenne szükség.

Miért tűrik el a magyar állampolgárok gyermekeink nemzetközi kudarcait?

Miért tűrik a köznevelési (közoktatási) rendszert finanszírozó adófizetők, hogy a magyar tanulók 20 százaléka nem érti olvasott szöveget, vagyis nem érdemli meg a bizonyítványát?

Miért tűrik az adófizetők, hogy az általuk finanszírozott köznevelési rendszerből évente 8-10 ezer 16 éven felüli tanuló kerül ki iskolákból végzetség nélkül (selejtezés)?

Miért tűrik a gyermekeik taníttatásáért alkotmányosan felelős szülők, hogy a magyar oktatási rendszer nem készíti fel a gyermekeiket az OECD országok többségéhez hasonló színvonalon a felnőtt életre?

Miért tűrik a gyermekeik neveléséért alkotmányosan felelős szülők, hogy évi 60-70 milliárd forinttal kell hozzájárulniuk az ingyenes iskolai oktatás működtetésének költségeihez, ha nem akarják, hogy gyermekeik kiessenek az iskolarendszerből (árnyékoktatás)?

Miért bíznak a szülők az iskolában, hogy ott a munkaerőpiacon alkalmazásképes tudást szerezhetnek gyermekeik, ha a nemzetközi mérések eredménye ennek az ellenkezőjét mutatják?

Szükséges, hogy Magyarország részt vegyen a PISA mérésekben?

Ismereteink szerint több OECD ország megkérdőjelezi a PISA vizsgálatok szükségességét.

Szülői nézőpontból, mi is úgy gondoljuk, hogy a magyar gyermekek PISA kudarcainak megelőzése és hírnevének védelme érdekében szüneteltetni kell részvételünket a nemzetközi mérésben,

  • mivel PISA vizsgálat eredménye súlyos, oktatási kormányzatokon átívelő rendszerhibára utal,

  • mivel a PISA vizsgálat megállapításait a magyar oktatáspolitika figyelmen kívül hagyja,

  • mivel Magyarország Európa egyik legszelektívebb oktatási rendszerét működteti,

  • mivel Magyarországon a tanulók eredményét szociális, kulturális és gazdasági hátterük erősebben befolyásolja, mint a legtöbb országban,

  • mivel az oktatás színvonalának emelése érdekében hozott központi intézkedések végrehajtására nincs garancia,

  • mivel iskolarendszerünk nem kezeli a tanulók szociokulturális hátteréből eredő különbségeket,

ezért kezdeményezzük a PISA vizsgálatokban való részvételének felfüggesztését, ameddig a magyar oktatási rendszer magas színvonalon tudja biztosítani a PISA által kiemelt gyakorlatiasabb alkalmazható tudás megszerzésének lehetőségét gyermekeink számára.

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Tanulói szakszervezet

Tanulók védelme a szakképzésben

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (igazolatlan óra)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum