Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Főmenü: PISA vizsgálatról szülőknek

Szükséges-e a PISA vizsgálatban való magyar részvétel?

A magyar tanulók nemzetközi kudarca szülői nézőpontból

Nyilvánosságra került a 2012-es PISA vizsgálat Magyarországra vonatkozó elemzései.

A PISA vizsgálat (Program for Internacionál Student Assessment) a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, az OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja, melyet 2000-ben indítottak el és három évenként kerül lebonyolításra. Jelenleg a legnagyobb és legtekintélyesebb az ilyenfajta mérések között.

A PISA vizsgálatot azzal a céllal hozta létre az OECD, hogy az oktatási rendszerek teljesítményét és egyéb jellemzőit mérje oly módon, hogy a modern, tudás alapú munkaerőpiac szempontjából fontos képességek – a szövegértés, az alkalmazott matematikai, valamint az alkalmazott természettudományi műveltség – területén vizsgálja a tanköteles kor végéhez közeledő, 15 éves tanulók tudását.

A PISA 2012-es vizsgálatban 2012 tavaszán az ország közel 200 különböző típusú iskolájának mintegy 4600 tizenöt éves tanulója vett részt. A mért tanulók életkorából adódóan ez a mérés elsősorban a középiskolákat, illetve az általános iskolák túlkoros tanulóit érintheti, vagyis a 7-10. évfolyamot. (Ezek szerint a 15 éves szakiskolai tanulók vizsgálata nem rontotta a mérési eredményeket.)

A frissen publikált PISA jelentés szerint a magyar diákok teljesítménye az összes vizsgált területen romlott az elmúlt években. Valamennyi mérési területen az OECD országok átlaga alatt van a magyar tanulók teljesítménye. Az eredmény súlyos, oktatási kormányzatokon átívelő rendszerhibára utal.

Már a 2003-as és 2009-es PISA és az országos kompetenciamérések is tényszerűen rávilágítottak arra, hogy a felzárkóztatás terén a korábbi oktatásirányítás lépései nem hoztak érdemi változást.

A legutóbbi mérések eredménye pedig végképp egyértelművé tette, hogy az elhibázott intézkedések az oktatás színvonal romlásával jártak.

A PISA mérés és a TIMSS vizsgálat összehasonlítása

A TIMSS más jellegű vizsgálat, a tananyaghoz, a tantervekhez közelebb álló tudást méri fel, és korábban jelzi, ha azzal gond van.

A PISA által kiemelt gyakorlatiasabb alkalmazható tudás pedig nem csak az iskolából származhat. Függhet például a szülők iskolázottságától, a társadalmi, környezeti hatásoktól, stb.  A PISA mérés amellett, hogy reprezentatív mintával szolgál a munkaerőpiacra hamarosan belépő fiatalok kvalitásairól, emellett alkalmas az adott oktatási rendszer sokrétű és több szempontú diagnosztikus leírására is.

A TIMSS vizsgálat a 4. és 8. évfolyamos tanulók matematikai és természettudományi tudását méri fel 1995 óta, négyévenként. A felmérésben a távol-keleti diákok kimagaslóan szerepeltnek, ugyanakkor a magyar tanulók teljesítménye minden területen jobbnak bizonyult a felmérésben részt vevő országok átlagánál. A 8. évfolyamos magyar diákok eredménye a legjobbak között van Európában.

Az inkább az iskolai tudást mérő TIMSS vizsgálatokban Magyarország 1999-ben produkálta a legmagasabb teljesítményt, attól a ponttól kezdve folyamatos volt a romlás. Sajnos már a 2007-es TIMSS matematikaeredményei is rosszabbak voltak az 1995-ben mértnél, és ez 2011-re tovább romlott, hiszen semmi nem történt közben, ami a negatív folyamatokon változtatott volna.

Mit jeleznek a PISA vizsgálat mérési eredményei?

A PISA mérés adatai alapján összehasonlíthatók az egyes országok oktatási rendszerének paraméterei:

  • Eredményessége: mennyire értik a gyerekek, amit olvasnak; mennyire ismernek föl és tudnak megoldani matematikai és természettudományi problémákat?

  • Hatékonysága: mekkora az egyes országok oktatási ráfordítása, és ehhez viszonyítva milyenek az eredményeik?

  • Méltányossága: mekkorák a különbségek a különböző csoportokhoz tartozó tanulók (például fiúk és lányok, „jobb illetve gyengébb” családi háttérrel rendelkezők) eredményei között; megfelelő mértékben jutnak-e hozzá a tanulási lehetőségekhez és erőforrásokhoz a fenti csoportok tagjai?

Szakértői és oktatáskutatói válaszok a kudarcra

Eredményesség

A PISA szekértők, oktatáskutatók szerint gond van az óraszámokkal, tankönyvekkel, az iskolák felszereltségével és a tanítási módszerekkel egyaránt.

A tananyag magasan a gyerekek aktuális fejlettségi szintje fölött van.

Hiányzik a belső koherencia, az érthetőség. Ha a gyerekek teljesíteni akarnak, nem tudnak mást tenni, mint megértés nélkül magolni.

A 2000-es PISA vizsgálat szerint a memorizálás mint tanulási stratégia a magyar tanulók körében a legnépszerűbb.

Hatékonyság

A PISA jelentés egyik üzenete, hogy bizonyos összeg felett az oktatási ráfordítások növelése önmagában – hatékonyabb oktatásszervezési, irányítási és pedagógiai módszerek bevezetése nélkül – nem feltétlenül eredményez kiugró eredménynövekedést. A pedagógusbér emelés sem emeli az oktatás színvonalát.

Méltányosság

A méltányosságot szem előtt tartó oktatási rendszerekben az iskola általában képes a diákok esélyhátrányait mérsékelni, illetve társadalmi mobilitásukat tudásközvetítés révén javítani.

A 15 éves korosztály tanulási sikeressége és későbbi foglalkoztatása szempontjából is mérvadó az iskolák minősége közötti különbségek mértéke.

A PISA egyik legfontosabb üzenete Magyarország számára, hogy a tanulók eredményét szociális, kulturális és gazdasági hátterük erősebben befolyásolja, mint a legtöbb országban!

A PISA2012 adatai újra rámutattak arra a jelenségre, hogy iskolarendszerünk nem kezeli a tanulók szociokulturális hátteréből eredő különbségeket. Ezek a különbségek már-már meghatározzák a tanulók teljesítményei közötti különbségeket.

A családi háttér és teljesítmény közötti erőteljes összefüggés arra utal, hogy hazánkban az átlagosnál nagyobbak a különbségek a tanulók szociális, gazdasági és kulturális háttere szerint, és az átlagosnál jóval kisebb arányban fordulnak elő olyan tanulók, akik gyenge szociális, gazdasági és kulturális hátterük ellenére jó eredményt érnek el.

A másik méltányossággal összefüggő alapvető összefüggés a szelekció hatása. A Magyarország változatlanul Európa egyik legszelektívebb oktatási rendszerét működteti.

Szelektál, azaz válogat, kiválogat, szétválogat, kiválaszt, megválogat, rostál, selejtez, szűr a magyar iskolarendszer.

Már a 2000-es PISA vizsgálatokban is azok között az országok között voltunk, amelyekben a legnagyobb az iskolák közötti különbség.

Magyarország változatlanul Európa egyik legszelektívebb oktatási rendszerét működteti.

Szakértők szerint fontos lenne az iskolai szelekciós mechanizmusok megváltoztatása.

A „legújabb” köznevelési koncepció szerint: A köznevelésről szóló törvény célja egy olyan köznevelési rendszer megteremtése a szabályozás eszközével, amely egységes, jó minőségű, magas színvonalú oktatást biztosít minden gyermek részére.

A koncepcióval ellentétesen a köznevelési intézmények felvételi eljárás keretében szelektálják (kiválogatják) a tanulókat.

Ha egyes iskolák megtehetik, hogy kiválaszthatják a magas jövedelmi és vagyoni helyzettel rendelkező családok gyermekeit, akiknek szülei magas iskolai végzettséggel rendelkeznek, akkor az iskolák között a tanulók szociális, kulturális és gazdasági háttere által magyarázott teljesítménykülönbségek továbbra is kiemelkedően magasak lesznek!

Figyelem!

Ha beengednénk a társadalmi különbségeket az iskolákba, az önmagában is javítaná az eredményeket.

Szülői panaszok figyelembe vételével kiemelt szelekciós mechanizmusok az iskolai felvételi eljárásoknál itt!

Az oktatásirányítók hivatalos válasza a PISA jelentésre

A megújított köznevelési rendszerben a nagyobb állami szerepvállalással (állami iskolafenntartás), a tananyag egységes tartalmi szabályozásával (NAT), a tehetséggondozást, a felzárkóztatást segítő programokkal (Híd program), a délutáni foglalkozások biztosításával, a pedagógusok nagyobb anyagi elismerésével, a rövidesen elinduló külső szakmai ellenőrzések (tanfelügyelet), a pedagógusok és az intézmények minősítésével a kormány megteremtette a magas színvonalú nevelés, oktatás feltételeit. (EMMI sajtóközlemény)

Ugyanakkor - véleményünk szerint – a folyamatosan módosított, betarthatatlan köznevelési jogszabályok és a teljesíthetetlen követelményeket előíró tartalmi szabályozók (NAT, kerettantervek), a lepuhított tanfelügyelet, a zavaros pedagógus minősítési rendszer bevezetésének elhúzódása és a közalkalmazottak passzív ellenállása miatt a felsorolt központi intézkedések végrehajtása bizonytalanná vált.

Ahhoz, hogy az oktatásirányítók által felsorolt központi intézkedések eredményei néhány éven belül a magyar diákok teljesítményében is megjelenjenek azonnali, különleges intézkedésekre lenne szükség.

Miért tűrik el a magyar állampolgárok gyermekeink nemzetközi kudarcait?

Miért tűrik a köznevelési (közoktatási) rendszert finanszírozó adófizetők, hogy a magyar tanulók 20 százaléka nem érti olvasott szöveget, vagyis nem érdemli meg a bizonyítványát?

Miért tűrik az adófizetők, hogy az általuk finanszírozott köznevelési rendszerből évente 8-10 ezer 16 éven felüli tanuló kerül ki iskolákból végzetség nélkül (selejtezés)?

Miért tűrik a gyermekeik taníttatásáért alkotmányosan felelős szülők, hogy a magyar oktatási rendszer nem készíti fel a gyermekeiket az OECD országok többségéhez hasonló színvonalon a felnőtt életre?

Miért tűrik a gyermekeik neveléséért alkotmányosan felelős szülők, hogy évi 60-70 milliárd forinttal kell hozzájárulniuk az ingyenes iskolai oktatás működtetésének költségeihez, ha nem akarják, hogy gyermekeik kiessenek az iskolarendszerből?

Miért bíznak a szülők az iskolában, hogy ott a munkaerőpiacon alkalmazásképes tudást szerezhetnek gyermekeik, ha a nemzetközi mérések eredménye ennek az ellenkezőjét mutatják?

Szükséges, hogy Magyarország részt vegyen a PISA mérésekben?

Ismereteink szerint több OECD ország megkérdőjelezi a PISA vizsgálatok szükségességét.

Szülői nézőpontból, mi is úgy gondoljuk, hogy a magyar gyermekek PISA kudarcainak megelőzése és hírnevének védelme érdekében szüneteltetni kell részvételünket a nemzetközi mérésben,

  • mivel PISA vizsgálat eredménye súlyos, oktatási kormányzatokon átívelő rendszerhibára utal,

  • mivel a PISA vizsgálat megállapításait a magyar oktatáspolitika figyelmen kívül hagyja,

  • mivel Magyarország Európa egyik legszelektívebb oktatási rendszerét működteti,

  • mivel Magyarországon a tanulók eredményét szociális, kulturális és gazdasági hátterük erősebben befolyásolja, mint a legtöbb országban,

  • mivel az oktatás színvonalának emelése érdekében hozott központi intézkedések végrehajtására nincs garancia,

  • mivel iskolarendszerünk nem kezeli a tanulók szociokulturális hátteréből eredő különbségeket,

ezért javasoljuk a PISA vizsgálatokban való részvétel felfüggesztését, ameddig a magyar oktatási rendszer biztosítani tudja a PISA által kiemelt gyakorlatiasabb alkalmazható tudás megszerzésének lehetőségét gyermekeink számára.

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Tanulói szakszervezet

Tanulók védelme a szakképzésben

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (igazolatlan óra)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum