Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Főmenü: ÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Az óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetésről szóló miniszteri rendelet magyarázata szülőknek  

2014. december 1-i hatályba lépéssel megszületett a gyermekétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet, amely rögzíti az óvodai, iskolai, kollégiumi étrendtervezés szabályait.

A rendelet tartalmazza az egészséges táplálkozás - reformétkeztetés - szakmailag megalapozott szabályait, részletesen leírja a gyermekétkeztetéssel kapcsolatos szakmai követelményeket, amelyet minden közétkeztetőnek be kell tartania.

A miniszteri rendelet előírásai alapján kikényszeríthető a gyermekétkeztetést ellátó települési önkormányzatoktól és a gyermekétkeztetést ellátó szervezetektől az egészséges étkeztetés szabályainak betartása.

A miniszteri rendeletben előírt szakmai követelmények felsorolása hivatkozási alap a szülők számára, hogy fellépjenek a silány alapanyagokból elkészített, íztelen ételeket gyermekeikre rátukmáló közétkeztetőkkel szemben.  

Ha az óvodai, iskolai kollégiumi szülői közösségek nem vesznek részt a gyermekeik egészségét védő rendelkezések maradéktalan végrehajtásának kikövetelésében, akkor csak a gyermekétkeztetés okozta bosszússáguk fog növekedni. 

A következő fejezetekben tájékoztatjuk a szülőket az EMMI rendelet fontosabb előírásairól és a gyermekeik érdekében eljáró szülők nézőpontjából elemezzük a rendelet azon intézkedéseit, amelyeket az iskolai szülői szervezeteknek meg kell követelni a gyermekétkeztetést biztosító szervezetektől.

A szülői közösségeknek meg kell ismerni olyan fogalmakat, mint a közétkeztető, élelmiszercsoportok, korcsoportok szerinti étkeztetés, az adagolás szabályai, étlaptervezés, stb.

Figyelem!

A cikk végén olyan adatokat tartalmazó táblázatokat közlünk a rendeletből, amelynek ismerete az alapja a szülői érdekvédelmi munkának.

A gyermekétkeztetés közétkeztetés

Az önkormányzati fenntartó vagy az általa működtetett főzőkonyha vagy közbeszerzési eljárás alapján megbízott közétkeztető szervezeten (vállalkozás) keresztül biztosítja a gyermekek, tanulók rendszeres bölcsődei, óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetését.

Azon nevelési-oktatási intézmény, amely saját, működő főzőkonyhával rendelkezik és a közétkeztetési szolgáltatást ennek keretében biztosítja, Közétkeztetőnek is minősül.

A miniszteri rendelet értelmében közétkeztetés: olyan rendszeres étkezést biztosító, szervezett közösségi ellátás, melyet nevelési-oktatási intézményekben, állami és önkormányzati finanszírozású nyári táborokban ellátott, különböző korú és egészségi állapotú személyek részére, többnyire előre megrendelés alapján a nap egy meghatározott időszakában, meghatározott időtartamban nyújtanak.

Az étkeztetés biztosítása korcsoportonként

Korcsoportok a gyermekétkeztetésben: 1-3 év, 4-6 év, 7-10 év, 11-14 év és 15 év felett.

A Közétkeztető által nyújtott étkezések korcsoportonkénti energiatartalma egy főre megállapított energiaszükségleti értékek figyelembevételével naponta biztosítandó.

Az energiaszükségleten kívül korcsoportonként van megállapítva: 

Nyersanyag-kiszabati előírás egy adagra/fő (nyersanyagmennyiség)

Adagolási előírás  (1 adag elkészített ételre)

Megengedett napi sóbevitel

Figyelem!

A miniszteri rendelet értelmében az általános iskola alsó tagozatán a 7-10 éves, a felső tagozatán a 11-14 éves tanulók számára más-más étkezési paramétereket kell biztosítani. Ugyan így a középfokú iskolákban 11-14 éves  tanulókra más előírások vonatkoznak, mint a 15 év felettiekre.

Az iskolai szülői közösségeknek kell ellenőrizni, hogy a gyermekétkeztető betartja-e ezeket a korcsoportonként változó előírásokat.

Napi energiaszükséglet biztosítása korcsoportonként

A Közétkeztető köteles

a) egész napos ellátás esetén a korcsoportonkénti előírt energiaszükséglet 100%-át napi három fő- és két kisétkezéssel,

b) bölcsődei étkeztetés esetén az előírt napi energiaszükséglet 75%-át napi két fő- és két kisétkezéssel,

c) napi háromszori étkezés szolgáltatása esetén az előírt napi energiaszükséglet 65%-át

d) napi egyszeri étkezés szolgáltatása esetén az előírt napi energiaszükséglet 35%-át egy ebéddel biztosítani.

(A rendelet alkalmazásában

főétkezésnek minősül a reggeli, az ebéd és a vacsora;

kisétkezésnek minősül a tízórai és az uzsonna.)

Figyelem!

Felmerül a kérdés, hogy a 16 óráig nyitva tartó, államilag fenntartott általános iskolában a fenti pontok közül melyik szolgáltatást köteles alkalmazni az iskola:

Napi egyszeri étkeztetés esetén hogyan bírja energiával az iskolai létet a tanuló?

Napi háromszori étkezés esetén mikor kapják a tízórait és az uzsonnát a tanulók és hol fogyasztják el?

Miért nem biztosítják a reggeli az általános iskolákban?

MSZOE álláspont

Köznevelés jogszabályban kell előírni, hogy a 16 óráig nyitva tartó általános iskolába járó minden „ingyenes” vagy kedvezményes étkeztetésre jogosult tanuló számára napi háromszori étkezési szolgáltatást kell biztosítani (egy fő- és két kisétkezés).

Az uzsonna kisétkeztetést, úgy kell megoldani, hogy a tanuló számára becsomagolják a hidegélelmet.

Az általános iskolákban biztosítani kell a reggeli főétkezés igénybevételének lehetőségét is!

Az egészséges táplálkozás alapfeltétele a rendszeresség és a kulturált étkezési lehetőség feltételeinek megteremtése. Nem lehet a padok tetején tízóraizni, uzsonnázni.

Az étkezéshez megfelelő időt (étkezési szüneteket) kell biztosítani a gyermekek számára. Általános iskolai órarendben minimum 60 percet kell fordítni a tanulók háromszori étkeztetéséhez.

Figyelem!

A tanulók számára sokkal fontosabb rendszeres táplálkozás, mint a sok felesleges tananyag „bemagolása”.

Étlapkészítés

Szülők és a tanulók kötelező tájékoztatásának eszköze az étlapkészítés.

A Közétkeztető minden, általa biztosított étkezéshez étlapot készít és azt a nevelési-oktatási intézményekben az étkezők, valamint a szülők által is jól látható helyen kifüggeszti.

A Közétkeztető az étlapon feltünteti minden étkezés számított sótartalmát, valamint az élelmiszerek jelöléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott allergén összetevőket.

Diétás étrend

A Közétkeztető a diétás étrendet a nem diétás étrendtől elkülönítetten tünteti fel az étlapon.

Étlapváltozás

Ha az étlapban változás következik be, arról a Közétkeztető a változást követően azonnal, de legkésőbb a kiszállítás előtt 12 órával tájékoztatja a nevelési, oktatási intézményt. Az intézmény gondoskodik arról, hogy a módosított étlap kifüggesztése a módosítás napján, az adott étkezést megelőzően megtörténjen.

Naponta biztosítandó élelmiszerek, élelmiszercsoportok

A Közétkeztető az általa ellátott valamennyi korcsoport számára naponta biztosítja az alábbiakban felsorolt élelmiszereket

(E rendelkezést a diétás étkeztetésre is alkalmazni kell, ha az adott élelmiszer a diétában alkalmazható.)

Egész napos étkeztetés esetén egy főre biztosítandó legalább

a) négy adag zöldség – ide nem értve a burgonyát – vagy gyümölcs, ezekből legalább egy adag nyers formában,

b) három adag gabona alapú élelmiszer, melyből legalább egy adagnak teljes kiőrlésűnek kell lennie.

Bölcsődei étkeztetés esetén egy főre biztosítandó legalább

a) három adag zöldség – ide nem értve a burgonyát – vagy gyümölcs, ezekből legalább egy adag nyers formában,

b) két adag gabona alapú élelmiszer, melyből legalább kétnaponta egy adagnak teljes kiőrlésűnek kell lennie.

Napi háromszori étkezés szolgáltatása esetén egy főre biztosítandó legalább

a) két adag zöldség – ide nem értve a burgonyát – vagy gyümölcs, ezekből legalább egy adag nyers formában,

b) két adag gabona alapú élelmiszer, melyből legalább egy adagnak teljes kiőrlésűnek kell lennie.

Napi egyszeri étkezés szolgáltatása esetén egy főre biztosítandó legalább egy adag zöldség – ide nem értve a burgonyát – vagy gyümölcs, a tíz élelmezési nap átlagában legalább három alkalommal nyers formában.

Adagolási útmutató

Adag: a rendelet 4. mellékletében foglalt táblázat (lásd a cikk végén!) „A” oszlopában felsorolt ételsorelemekből korcsoportonként a végső fogyasztónak, egy főre, egy étkezés során biztosított mennyiség;

A Közétkeztető a rendelet 4. melléklete szerint  adagolási útmutatót készít, amelyet az nevelési, oktatási intézmény rendelkezésére bocsát. A Közétkeztető az adagolási útmutatót az ételkészítés helyén, az intézmény a tálalás helyén a tálaló személyzet által jól látható helyen kifüggeszti.

Figyelem!

Az óvodai, iskolai Szülői Szervezet joga és kötelessége, hogy ellenőrizze az adagolási útmutatót és annak betartását, és megtegye a szükséges intézkedéseket, ha valamilyen szabálysértést észlel

4. melléklet a 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelethez

Adagolási előírás

(1 adag elkészített ételre)

A

B

C

D

E

F

Ételsorelem

Korcsoportok

1–3 év

4–6 év

7–10 év

11–14 év

15. évtől

Friss zöldség (dkg)

2–5

3–7

4–8

5–9

6–10

Friss gyümölcs (dkg)

4–9

6–11

7–12

7–15

8–15

Gyümölcslé/zöldséglé (dl)

1–2

1–2

1–2

1–2

2–3

Saláta (dkg)

4–8

6–9

7–10

8–11

10–15

Savanyúság (dkg)

3–7

5–8

6–9

7–10

8–13

Zöldség köretek (dkg)

8–15

13–18

15–20

18–23

20–25

Főzelékek (dl)

1,5–2

2–2,5

2–2,5

2,5–3

3–4

Hal (g)

30–45

40–55

55–70

65–80

70–85

Szelet hús (g)

30–45

40–55

55–70

65–80

70–85

Ragu, tokány, pörkölt hús (g)

20–35

30–45

40–55

50–65

56–70

Levesek (dl)

1,5–2

2–2,5

2,5–3

2,5–3,5

2,5–4

Burgonya (dkg)

10–15

15–20

18–23

20–25

25–30

Tészta, rizs, gabona alapú köretek (dkg)

7–15

10–20

10–20

15–25

25–30

Mártás (dl)

1–1,5

1,5–2

1,5–2

2–2,5

2–2,5

Tej/ízesített tejkészítmény
/tea (dl)

1–2

1–2

2–2,5

2–2,5

2–3

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Tanulói szakszervezet

Tanulók védelme a szakképzésben

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (igazolatlan óra)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum